Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-10 / 15. szám
s. TOLNA VÁRMEGYE. 1892. április 10. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 918. sz. 1892. Árverési hirdetmény. A bonyhádi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a bonyhádi kir. járás- bíróságnak 859/1892 sz végzése alapján, néhai Spitznagel János né szül. Hesz Erzsébet hagyatéki ügyében, a inajosi 148. sz. tlkjvben A 1. 1—3.. 5—39. sorszám alatti 9/ls telek és a hozzá tartozó, a 439. sz. tlkjkvben felvett közös legelő illetőség 800 fit kikiáltód áron az 1892. évi május hó 23 ik napján d. e. 10 órakor Majos községházánál megtartandó végrehajtási joghatály« nyilvános árverésen eladatni fog. Venni szándékozók fiigyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében a kiküldött kezéhez letenni és a vevő a vételárt 3 egyenlő részletben lefizetni köteles, s végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Majos község elöljáróságánál megtekinthetők. Bonyhádon, a kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1892. évi március hó 4-ik napján. Osztrich Mihály, kir. járásbiró. 1045. sz 1892. Árverési hirdetmény. A bonyhádi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság részéről kö/hirré tétetik, hogy Behr Konrád, mint néhai Fontányi Józsefné végrehajtatja, bonyhádi lakosnak, Müller Henrik és neje Jung Katalin börzsönyi lakosok ellen, 100 fit tőke s járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében, a börzsönyi 25. sztjkvben A. f. 25. hrszáinu, 24. népsz. tasás ház 539 frt, — a börzsönyi 340. sztljkvben A. f 165 hrsz. szőlő 240 frt, — a börzsönyi 383. sz. tlkjvben A f 164. hrsz. szőlő 90 forint és a börzsönyi 469. sztjkvben A f. 59/b/37. hrsz. szántó 136 frt kikiáltási ár mellett az 1892. évi május hó 25-ik napján délelőtt 10 órakor Bonyhádon. a telekkönyvi hatóság mutató szobájában megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmoztetnok venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%át bánatpénz fejében a kiküldött kezéhez letenni s a vételárt 2 egyenlő részletben 6% kamataival együtt a szegzárdi m. kir. adómi nt letéti pénztárnál lefizetni köteles, végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi hatóságnál és Börzsöny község elöljáróságánál megtekinthetők. Bonyhádon, a kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1892. évi márczins hó 11-én. OOOOOOIOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOIOOOOOO o o o o o o o o ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. D o o o o o Moly szerint ezennel közhírré tétetik, hogy az alóljegyzett hivatalban q Q 1892. évi április hó 14-én reggeli 9 órakor megtartandó nyilvános szóbeli árve- Q O résen a szegzárdi magyar tanulmány alapítványi urodalom következő jogosítványai O O fognak haszonbérbe adatni, nevezetesen: q q 1. A „Fajszi“ dunai halászati jog 1893. évi január hó 1-től kezdve 1898. Q 0 évi december hó 31-ig terjedő hat évi időtartamra, — és O O 2. Az „Agárd“ község határbeli sárvizi halászati jog 1892. évi julius hó 0 q 1-től kezdve 1898. évi junius hó 30-ig terjedő időtartamra. q O Erről versenyezni óhajtók azon megjegyzéssel értesittetnek, hogy az árve- O O résben résztveendö minden egyes versenyző az árverés megkezdése előtt köteles O Q lesz az 1-só sz. a. jelzett bértárgy után 42 frtot, a 2-ik sz. a. kiirt bértárgy q q után azonban 20 frtot készpénzben bánatpénz gyanánt letenni. q O Az árverési-szerződési feltételek a mai naptól kezdve az alóljegyzett híva- O o tatban a délelőtti hivatalos órák alatt betekinthetők. Q o o Q Az árverés eredményére nézve a felsőbb jóváhagyás fentartatik; kiskorúak q 0 és az urodalom irányában hátralékban álló bérlők pedig a versenyből kizárváb. Q o o o o o o o Kelt Szegzárdon, 1892. évi március hó 29-én. o o o A magy. kir. közalapítványi urodalmi O O o OOOOOOOIOOOOOOOOOOOOOOOOOOOODOIOOOOOOO Pirnitzer József és Fiai aruhaxa §zegzárdoii9 ■££38 alapittatott 1840. évben Hölgy és leányka kabátok, köpenyek, fischuk, pellerin-gallérok és manteaux. Kész fiú öltözékek. Gyermek tricot ruhácskák Fekete és színes entoutca«, úgy fehér creme csipke napernyők. Selyem, gyapjú és mosó hölgy ruhaszö vetek. Egyes angol és francia toilettek Bel- és külföldi U úri gyapjúszövetek. 51 Sima hímzett, redős, feliér, u: úri- és fiu-ingek, színes Legujabb nyakkendők. — Gallérok kézelők, inggombok. — Sétabotok. — Hameli-féle pécsi kesztyűk. Messmer-féle fekete és színes kemény úgy Pichler-féle puhaJapáni és chinai szoba decoratio. — Ajándékul alkalmas diszcikkek rendkívüli nagy választékban érkeztek. Wein Károly és társai szepesi műszó vödé készítményeiből teljes raktárt tartunk. — Aruk az eredeti gyári árjegyzék szerint. Úri öltözékek teljesen kiállíttatnak. Menyasszonyi kelengyék, úgy ujdonszül tek részére kellékek teljes raktára. Osztrich Mihály, kir. járásbiró. Melyik lapra fizessünk elő? Gazdag tartalmúnál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az hKGYETEKTEÍ • • a mely az uj évvel immár 25-ik évfolyamába lépett. Ez a magyar olvasó közönség legtekintélyesebb lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették uópszerüvé. A kormány körében előforduló eseményekről az „Egyetértés“ olvasói értesülhetnek első sorban. Az országgyűlési tárgyalásokról a legrészletesebb, tárgyilagos hű tudósítást egyedül az „Egyetértés“ közöl. Bármely párthoz tartozzék is a képviselő, beszéde az „Egyetértés“-ben a ii gterjedelinespbben közöltetik. Ez az óriási terjedelmű lap egyszerre két homlokegyenest ellenkező irodalmi célt szolgál, mert naponkint megtalálja benne a család, a hölgyvilág a maga szépirodalmi olvasmányát a világirodalom legkitűnőbb Íróinak legújabb regényeiben, talál benne táreaikkeket legjobb Íróinktól, divattudósitást Parisból stb., ngy, bogy nincs szépirodalmi lap, mely az „Egyetértésinek e rovatávala versenyt kiállhatná. S ezzel szemben ott van az „Egyetértésinek oldalakra terjedő politikai és közgazdasági része, mely megbízhatóság, komolyság és jólértesültség tekintetében utolérhetetlennek van elismerve a magyar sajtóban. Egyik legfőbb érdeme az „Egyetértésinek, hogy az események ösmertetése körül «oha semminemű tekintetektől sem hagyta magát befolyásolni, s mint teljesen független lap fölötte áll minden pártérdeknek és csak az igazságot szolgálja. Az egész «ajtóban legnagyobb terjedelmű országgyűlési tudósításainak is mindenkor a párttekinteteken felülemelkedő részrehaj- latlanság szerezte meg a közelismerést, mely abban nyilvánul. hogy az „Egyetértés“ olvasói között minden pártból találunk híveket. Az „Egyetértés“ gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség, az iparos és vállalkozó nem szorultöbbé idegen nyelvű lapra, mert az „Egyetértés“ kereskedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével a többi lapok már föl sem veszik a versenyt. — A kerskedő, az iparos s a mezőgazda két évtized óta" tudja már, hogy az „Egyetértésiben megtalája mindazt, a mire szüksége van, s e miatt az „Egyetértés“ ma már nélkülöz- hetlenné vált, mint a hazai kereskedelmi.-ipar-mezőgazdasági forgalom magyar nyelvű vezérlapja. Üzleti dolgokban az „Egyetértés“ a legjobban informált lap Magyarországon. A rendes rovatokban s a felmerülő eseményekről legnagyobb terjedelemben közlött bő tudósításokon kívül végre esak áz „Egyetértés“ 3 speciális rovatát említjük meg, melyek országos hírre tettek szert. Ezek: az Irodalom, Tanügy es a Mezőgazdaság, melyek mindegyike egy-cgy szaklapot képes pótolni. A ki olvasni valót keres és a világ folyásairól gyorsan és hitelesen akar értésülni, fizessen elő az „EGYETÉRTÉS“-re, melynek előfizetési ára: egy hóra I frt 80 kr, negyedévre 5 frt s egy évre 20 frt Az előfizetési pénzek az „Egyetértés“ kiadóhivatalába küldendők. Mutatványszámokat a kiadóhivatal kívánatra ingyen és bérmentve küld. Az „Egyetértés“ felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa: CSÁVOLSZKY LAJOS. Az „Egyetértés“ kiadóhivatala: Dalszinház-ntca 1. szám. (Az operaházzal szemben.) Szegzárd, 1892. Nyomatott Ujfalusy Lajosnál.
