Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-10 / 15. szám
TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Kérelem. Miután a Tóth Kálmán-szobor- bizottság felszólítására Tóth Kálmán munkásságának irodalmi ismertetését magamra vállaltam, tisztelettel és bizalommal kérem mindazon t. hölgyekét és urakat, kik Tóih Kálmánra vonatkozó bármily — ha még oly csekélyke — adatnak (mint: levél, emlékvers kézirat) birtokában vannak, vagy a kiváló költő és iró nyilvános vagy magánéletére vonatkozó adomákat, tőle származó mondásokat, rá vonatkozó jellemző apróságokat (bármily kicsinyeknek látszó- kat is) ismernek; vagy végre Tóth Kálmánnal közvetlen vagy közvetett ismeretségben állottak : szíveskedjenek arról a kegyeletes és hazafias czél érdekében szerény személyemet tudósítani s ezáltal a jelzett munka elkészítésében segédkezet nyújtani. — Baja. 1892. március 31.— Dr. Horváth Cyrill, főgymn. oki. r. tanár. — Ez is helyesírás. Hű másolatban a következő kérvény érkezett a helybeli pénzügyigazgatósághoz: „t. m. Tekintetes M. k. Pénz Ügyigazgat ósághoz Szeg Szárdra. Krisztián .Jánosné dunaföld- vári lakos Igen jelentése. — 411. 890. Sz. jelölt Bor Gáspár hagyaték tárgyalása követ kezte ügy az anak fely vétel intézetére járolók ileték belleg rovat 1 ft 86 kraj köve ely mén ellen K ér v é n Mely igen jelentés anak tekintettóben A Bor Gáspár hagyatékát igenlő sem nem Vettet fely sem nem is tár joly tatta Vagyis azon hagyatékban semmiféle egyezósely vagyis állá irásaly igénlő nem járóit és igénylő értesít vely sem Volt az illeték bólegez mén kötellezet ségely. ügy anak tekén tettében az igénlő az 411 sz 890 jelölt követelést 1 ft 86 semi hép ely sem fogadhatja anak megfizetését miszerint ártattlan uly-es miri inagátt. Véttesék figyelemben és Biroi Visgálatban azon hagyaték tárgyallását ki oh hajtotta anak kötelezettségében ály az illeték béleg rovvatátt Viselyni. — miroly esedezésem oda jarolyva azon illeték 1 ft 86 krajtzárt nevem röly törült tettni miltoztatni rendeltesók és az Végrehajtást megszüntetni kérem és a mi Végrehajtás uly lezálog golt és ely vitt búza anak visszaadása rendely tesék minély sürgőben a miről esedezésem oda járuly Va a Tekin- tettes Pénz Ügy igazgatóságához is mardok leg al- lázatosab Szolgája 1892 óv januar hó 11 Duna Földváron Saját kéz vonás uly hitelesít Kriszti án Janosné f Duna Földvári lakos. — (Felzet.) Tekintet- tes M. K. Pénz Ügy igazgatósághoz Szeg Szárdra Igen Jelentés dunaföldvári el halt Bor Gáspár hagyaték Ügyben 411 Sz 890 fely vett illeték béleg rovatt 1 for 86 kr követellés ellen a mój igenlő Krisztián Jánosné Duna földvári lakos kérelme 1892 Január hó 11 Duna földvári lakos“ — Gyáriparunk fejlődése. Kereskedelemügyi miniszterünk fáradozásának end menyek ép nnpról- napra mind jobban tapasztalhatjuk, hogy iparunk és kereskedelmünk gyarapodása nem mese, hanem örvendetes valóság. Iparunk fejlődésének egyik ta- nujelekónt regisztrálhatjuk, hogy a Fischer J. budapesti majolica-ipartelepe e napokban közvetlenül Shanghaiból (China) vagyis a majolica fes- lószet őshazájából jelentékeny megrendelést kapott. VIDÉK. — Tolnán a fürdő sezont Rozmayer Ferenc ur nyitotta meg. A szép verőfényes napok kicsalták őt is, meg vitorlás csónakját is a Dunára. Erős szól fújt kedden délután. Rozmayer ur felhuzatfa a vitorlát és egy kis gyerek társaságában elindult s ment mint a nyíl, a szél ál al hajtva. A erős szólroham fordulás alkalmával nagyon kapaszkodott a vitorlába és féloldalt billentette a csónakot, hiába volt a gyerek kornninyos erőlködése .... mikor mára vizis betódult a csónak oldalán, a gyerek ott h a g y t a a kormány rudat, vízbe ugrott s úszott a part felé, mit ha rövid idő alatt el nem ér — alá merül, mert nagy csizmái nagyban akadályozták az úszásban. Bosmayer magára hagyatva eleresztette a vitorlát és a kormányrúdhoz ugrott, de már késő volt ... az erős szól szorította a vitorlát oldalt és a csónak megtelt vízzel. Rozmayer a válságos pillanatban a féloldali kiálló csónakra nyeregállásba helyezkedett s vitorlázott lefelé a Dunán, akár csak lóháton. A gyerek irigyelve a pompás helyzetet, újra beúszott a csónakhoz s ott Rozmayer segítségével — ordítva, fogva- czogva — helyet foglalt a csónakon. A hajó építéssel elfoglalt munkások meghallották az ordítást, sietve kaptak egy parton levő csónakba megfogták a rohanó csónakos paripát s megmentették a gazdáját és vitéz kormányzóját. Rosmayer Ferenc á li- tása szerint a viz nem hideg, lehet fürdeni, csak a levegő, az nagyon csípős. Nem történt kelőmben semmi komolyabb baj, kis nátha ijedség az egész, de ___ 18 92. április 10. — A tolnai csolnakázó-egylet husvét másodnapján tartja megnyitó ünnepélyét. Délután 5 órakor lesz a fürdőnél a megnyitás s 6 órakor találkozás a sörcsarnokban, miről a vidéki tagok ez utón is szíveskedjenek tudomást szerezni. Az egylet uj csónakháza mely 800 frtba kerül, ápril hó 24-éu lesz f.-lszentelve. — Legújabban tagoknak felvétettek : dr. Kiss Miksa és neje, továbbá Traiber János Bonyhádról. Lord Cynlé. EGYLETEK. INTÉZETEK. — Választmányi ülés. Az „Egyesült szegzárd-tolna megyei nőegylet“ választmánya özv. Tlwdorovics Lajosnó elnöklete alatt e hó 7-én ülést tartott. Jelenvoltak : Thodorovics Lajosné, Simontsits Béláué, özv. Martin Ferencné, Leopold Sándorné, Steiner Adolfné, Steiusdörfer Józsefnó, Länderer Arturné, Boross Gyulánó, Buday Mariska Grószbauer Ferencné, a jegyző és a pénztárnok. Több folyamodónak havi és rendkivüli segélyt utaltak ki. — üj tagok lettek: R»ssovszky Juliánná és Bebulay Iinréné.. IRODALOM. ZENE. — Herceg Ferenc Elbeszélései. „Kedvenc iróm Herceg Ferenc, mert ő fényes, élénk, tarka, vig, illatos, változatos és divatos“. Ezt jegyezte meg a „Hét“ egyik olvasója nemrég a „Hét,,-ben. Es e megjegyzés nem túlzás mert Herceg Ferenc kétségkívül egyik legszívesebben olvasott írója s egyszersmind az ifjabb magyar irói gárda egyik legkimagaslóbb, legrokonszenvesebb alakja, a ki aránylag nagyon rövid idő alatt hódította meg magának a magyar olvasó közönséget. Kiadásunkban Herceg Ferenctől e hó végén jelenik meg egy kötet elbeszélés. Meg vagyunk győződve, hogy úgy a „Hét“ olvasói, mint a müveit közönség általában, a legnagyobb örömmel és meleg érdeklődéssel fogadja majd ezt a kötetet. Cime : Mutamu r. Huszonnégy elbeszélés. Ara díszes kiállításban 2 frt Bátran mondhatjuk, hogy évek óta nem jelent meg szépirodalmi kötet, melyet olyan érdekkel várt volna a közönség s a sajtó egyaránt. Mindjárt hozzátehetjük azt is, hogy egyhamar nem is felelt meg kötet annyira & hozzá fűzött nagy érdeklődésnek. Singer és Wolf- ner könykiadóhivatala Budapest. Andrássy ut 10. — Magyarországon rövid idő alatt oly szép eredményt alig ért még el irodalmi vállalat, mint az „Élet“ című folyóirat. A most megjelent 5. számról,'mellyel az első 1U évet befejezi bátran mondhatjuk, hogy megállja a sarat bármely hason irányú külföldi revue-vel. Sajnáljuk, hogy helyszűke miatt változatos és dús tartalmát csak nagyon röviden ismertetjük. Vikár Béla az „Élet“ szerkesztője a kálvinista zsinatról igen figyelemre méltó dolgokat mond el; Siinonyi Zsigmond egyet, tanár „Ooménins“ a magyar nyelvhason- litásról ir, — Endrődi Sándor Heine „Dalos könyvé-“nek előszavát közli szép fordításban,- Molnár Viktor „Egy magyar nő szalonja“ cimen O’ Donnel grófné szid. Tarnóci Malvina szalonját ismerteti vonzóan. Kövekezik : Asboth Oszkár egyet, tanártól Nánádovics Lyubomir hirneves szerb iró novellájának: Csak szerencse legyen, ha bolond is“ valódi magyar műfordítása. Dnra Máténak, a fiatal költői nemzedék egy jeles tagjának csinos költeménye van a füzetben. Gerő Ödön (Viharos) Por és hamu óimén remek czikket ir Agai Adolf könyvéről, ahol egynttal az „Élet“ irányát is megjelöli. Özv. Veres Páiné szül Benicky Hennin, az Országos nőképzőegyesiilet elnöke „Néhány szó a nevelésünkről“ cimen nagyérdekü felszólítást tesz közzé. A füzet többi tartalma: Gopesa László dr. A „közoktatásról“ a legújabb miniszteri jelentés alapján, továbbá, Csutt Nina remek natura- liBztikus novellája: A szegénynépről. Azután az irodalmi és művészek s a színház, zene és képzőművészet gazdag rovatai érdekesebbnél érdekesebb cikkekkel, a változatos közgazdasági és szemle rovata fejezik be a füzetet. Igazán meglehetne követelni, hogy a magas színvonalon álló igazán modern folyóiratot minden magyar ember olvassa. Az „Élet“ szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest V. Árpád u. 6. Előfizetési ára ’/a évre 1 frt 50; félévre 3 frt. Egyes szám ára 25 kr. — „Veszedelmes bübáj“ alcíme az Egyetemes Regénytár kiadásában az imént megjelent kétkötetes regénynek, szerzője Theuriet André, aki a francia romantikusok közt kiváló helyet foglal el, s a mi miiveinek kidönös varázst kölcsönöz, az az előadás költőisége és a nyelv bubája. Minden regénye első sorban a nőknek van Írva, s történetei i olyanok, hogy azokat minden aggály nélkül lehet fiatal leányok k zébe adni, ami különösen francia Írónál ritka és eléggé mm becsülhető tulajdonság. Egy francia kritikus kissé gúnyosan Egyezte meg Theuriet-ről, hogy ő „contes ■ blanches“, azaz fehér meséket ir, ezzel akarván jelezni, hogy az ártatlanság mezébe vannak öltözve. Nos tehát, a mai irolalomban, mikor a naturalizmus mindent megfoszt utolsó I mezétől és nem ritkán még ezzel sem elégszik meg, hanem I alakjait egyenesen az olvasó szeme láttára boncolja föl, jól i esik azt tudni, hogy van mégis egy iró aki, diszkrét, tiszta és költői. — A „veszedelmes bűbáj “-ban megvannak Theuriet minden jó irói tulajdonságai. A mese érdekes, anélkül, hogy rikító színekben volna megírva, a nyelv zengzetes s a fordítás (mely Tóth Béla jeles tollára vall) híven visszaadja az eredetinek szépségeit. A jeles regény Singer és Wolfner eégnél jelent meg s ára két kötetben csinosan bekötve 1 frt. — Uj zenemű jelent meg Kövér Miklóstól „Bini“ polka Francaise név alatt, mely ez idény-, nek a legkedvencebb táncdarabja a közönség előtt. Ára 1 frt. Kapható Táborszky Nándor nemzeti zeneműkereskedésében Budapest, Váci utca 30-ik szám alatt. KÖZGAZDASÁG. Az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetén való segélyezése. Az 1891. évi XIV. t. c. az, melynek életbe léptetését most rendeli el a kereskedelmi miniszter, s melyet éppen azért, mivel az iparos és kereskedő osztályt egyformán érdekli, nevezetesebb részleteiben e helyen is ismertetni célszerűnek és szükségesnek tartunk. Lapunk egyik számában röviden már említettük, hogy a törvény már ápril hó 1-én életbe lép. Egyúttal kimondja a rendelet azt is, hogy a kerületi betegsegélyző pénztárak országszerte még az év folyamán meg fogják kezdeni működésüket. Az ápril 1-én fennállott ipartestületi betegse- gélyző pénztáraknak — e törvény szellemében módosított — alapszabályaikat legkésőbben 1892. június 30. fel kell terjeszteniük a kereskedelmi miniszterhez. Az ilyen betegsegélyző pénztárak működésüket az 1891. XIV. t. c. szerint azon napon kezdik meg, a melyen alapszabályaik helybenhagyása után az erre vonatkozó felhívás kibocsáttatik. Ekkor kezdődik a tagok éa munkaadók járulékának fizetési kötelezettsége, valamint a segélynyújtás is. A pénztárak alapszabályainak tervezését az ipartestület kebelében működő békéltető bizottság végzi, egyúttal pedig más bizalmi férfiak közreműködésével az átlagos napibórösszegre nézve az élelmezési egyenérték figyelembe vételével szintén javaslatot tesz. E bizottságot az iparhatósági biztos hívja egybe és a tárgyalásokat is az vezeti. A tervezett alapszabályok a biztos által az összes segédeknek e célra összehívott gyűlésén be- mutatandók s a tett észrevételekkel és összes iratokkal együtt véleményezés végett az illetékes kereskedelmi és iparkamarának megküldendők. Az alapszabályok jóváhagyása után az iparhatósági biztos lehetőleg mielőbb kiilön-küiön alakuló közgyűlésre hivja egybe a munkaadókat és az alkalmazottakat s ekkor választardók meg az igazgatóság, felügyelő bizottság, a választott bíróság tagjai. Áz ipartestületi betegsegélyző-pénztárba való belépésre kötelezve van minden segéd vagy tanonc, ki az ipartestület valamely tagjánál van alkalmazva, ha nem tudja kimutatni, hogy a munkaadó székhelyét magában foglaló kerületi, vagy más helybeli vállalati stb. hasonló pénztárnak már tagja. Az ápril 1-től számítandó 3 hó alatt megalakuló, vagy a törvény 89. §-a értelmében átalakuló ipartestületi betegsegélyző pénztárba való belépésre kötelezve van és tagnak tekintendő minden segéd vagy tanonc, ki az ipartestület valamely tagjánál van alkalmazva, még azon esetben is, ha az ipartestületi pénztár meg, vagy átalakulása iránt folyamatba tett tárgyalások idején valamely más, az 1891. XIV. t. c. 28 §-ában említett betegsegélyző-pénztár vagy bánya társládának volna is tagja. Ez a szakasz a leglényegesebb, mert azt jelenti, „hogy a magánegyesülés alapján létező és az új törvény értelmében átalakuló segélypénztárak (ideértve a különböző betegsegélyző egyleteket stb.) megelőzhetik ugyan az átalakulásra s illetőleg alapszabályaik felterjesztésére nézve az ipartestületi segélypónzlárakat, de a tagszerzósi hajsza és általában az az agitáció, melytől tartani lehetett, eél- ós tárgytalanná válik, legalább ama 3 hónapon belől, melyet a rendelet az ipartestületeknek a szervezkedésre határul tűz ki.“ Ezek a rendelet fontosabb részei. Keresztül- vite'ére a központi járás főszolgabirája, már megtette az előintózkedéseket; ápril 24-ón értekezlet tartatik e célra egybehívott érdekeltek részvételével, a mely értekezlet megállapítja a módozatokat és részleteket, melyek szerint a megalakulás — az egész megyére kitérjedőleg — keresztülvihető lesz. A megalakítás finánciális kiadásait visszatérítés kötelezettségével az ipari célra befolyó büntetésekből fedezik, de a sególyegylet remélhetőleg már májusban megalakul s igy semmi akadálya sincs, hogy ezen öszzeget előlegezzék. Eég érzett s határozottan egy egész produktív osztály biztosítását célozza a törvény és ennek végrehajtására vonatkozó rendelet s azért nemcsak a közvetlenül érdekellek, hanem a nagy közönségnek is rokonszenves támogatását érdemlik. Nagy jótétemény lesz különösen a provincián, a hol a beteg- sogélyzés eszméje még nem oly elterjedek, mint a fővárosokban, s a hol tehát nincsenek sem magán, sem társulati hasonló egyletek. A hol ezek működnek. mint Budapesten, nem is nagy hiányt pótló ezen törvény s épen ezért a fővárosi iparossegédek nincsenek is megelégedve az intézménnyel. Ok azt kívánják, hogy az iparossegódek betegsegélyző egyletei eddigi hatáskörükben továbbra is tartassanak fenn.
