Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-18 / 3. szám
1891. január 18. TOLNAVÁHMEGYE. S. érdekeknek legyőzése képezi mindenesetre a legnagyobb nehézséget a jelen tárgyalásoknál. Abban a biztos reményben, hogy ezen nehézség le fog küzdetni, azon áldásos következmény is figyelembe veendő, a melyet a néraet-osztrnk-ma- gyar kereskedelmi szerződés sikerétől várható és ez abban áll, hogy e szerződés véget fog vetni a vámháborunak az összes közép-európai államok közt. A közel jövőben megvalósítandó kormány feladatok egyik legfontosabbikát ezeu kívül az egyenes adók reformja képezi. Nemcsak a fennálló törvényes rendelkezések sokfélesége és részben homályos vo:ti, hanem egyszersmind az adózók egyenlőtlen megterhelése é s a z a d ó k u 1 c s n a k általában magas aránya is megkövetelik az egyenes adókra vonatkozó törvények megváltoztatását. A pénzügyi kormányzat és különösen annak vezetője, dr. W e- k e r 1 e Sándor pénzügyminiszter rég felismerte a viszonyok változtatásának szükségét és a minisztériumban már megindultak a munkála ok, hogy mielőbb positiv javaslatokkal lehessen ez irányban a törvényhozás elé lépni. Első sorban az illetékszabályok módosításáról és a kereseti adók reformjáról van szó. Az illetékszabályok annál is inkább inódositandók, mivel e kérdés kapcsolatban áll a perrendtartás módosításával és különösen a jogilletékek az igazságszolgáltatási reformok életbe lépte előtt megváltoztatandók. Az erre vonatkozó munkálatok már előrehaladtak, úgy, hogy a pénzügyminiszter nemsokára azon helyzetben lesz, hogy a törvényhozás elé terjesztheti az illetékügyi törvény- javaslatot. A kereseti adók módosításánál kettős czélt kell szem előtt tartani: az adóteher köny- nyitését és igazságos megosztását és a fisealis érdek megóvását, a mennyiben az állami pénzügyek mai állapota az ezeu adónemből folyó jövedelmek apasztását még meg nem engedi. A második és harmadik osztályú kereseti adókat, tehát azokat az adókat, melyek az összes munkálkodó középosztályra vonal koznak, meg kell változtatni és pedig abban az irányban, hogy a második kereseti adónál az adókivetés alapjául szolgáló adótárgy adókötelezettségét az adózás meg ne haladja, a harmadik osztályú kereseti adónál pedig, hogy minden jövedelemre nézve egyenlő magas adókulcs legyen érvényben. Az eddigi 10%-os adókulcs, mint azt minden részről elismerik, túlságosan magas, gyakorlati értéke nincs, mert helytelen jövedelmi bevallásokat, hamis becsléseket és csalásokat idéz elő, oly kellemetlenségeket, melyeket halls azután arra a homlokra is csókot lehelt. Azután pedig megfogva a leányka kezét, nézett szemeibe hosszan, szerelmesen, mig lecsukódtak a szép kék szemekre az irigy szempillák. A leányka hallgatott, gondolkozott. Gondolkozott, hogy milyen boldog ő, a ki úgy szeret, de úgy szeret, s a ki őt szereti ugyanaz, a kit ő imád. — Nem felelsz Margitom — szólalt a fiatal ember -— eddig úgy örvendtél annak a mulatságnak s most hallgatsz. Margit felnyitá szemeit —- Nem tudom — szólt — úgy elgondolkoztam, olyan boldognak érzem magam s mégis mintha bántana valami. Különösen nem is gondolok erre a mulatságra, halaszszuk ezt el édesem. — Nem, nem Margit — felelt Gusztáv — ez az utolsó lánykori mulatságod. — Tehát annyira akarod, elmegyünk. — Akarom, hogy irigyeljenek tőlem.-----------r Fény, pompa mindenütt, a csillárok fényétől nappali világosság van a tánczterem- ben. Nevetés, kaczaj mindenfelé, a zene hangjainál elrepülő alakok integetnek más oldalokra, párok haragszanak Össze, s párok békülnek ki, s mindez a legkimagyarázhatlanabb zűrzavarban. A bálban a legszebb Margit, de a legszendébb is; szemei mindenütt imádottját keresik, pedig ma szokatlanul többször kell őt tekintetével keresni. A mai bál fényes azért is, mert a miniszteri gatag tűrni kell. A reformnak tehát abban az irányban kell mozognia, hogy az egységes tétel helyett bizonyos jövedelmi minimumtól valamely jövedelmi maximumig emelkedő adókulcsot kell óletbelóptetni, fokozatos adókulcsot, mely a legkisebb keresetet védi, a nagyobb bevételt pedig jobban terheli. Ennek az elvnek az elfogadása oly megfelelő intézkedéseket tesz szükségessé, a melyek a bevallások valóságát biztositják, e becslés realizálását lehetővé teszik. Hogy a jövendőbeli adókulcs megállapítására nézve alapot találjanak, az egész országra kiterjedő munkálatok szükségesek. E munkálatok folyamatban vannak. Befejezésük oly időre várható, hogy a reform életbeléptetése 1892-ben lehető lesz. VÁRMEGYE. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. évi január hó 15-én gr. Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt ülést tartott. A bizottsági tagok közül jelen voltak: Simontsits Béla alispán, Madarász Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fördős Vilmos t. ügyész, Szerényi Kálmán kir. ügyész, Varasdy Lajos. kir. tanfelügyelő, Karg Károly kir. pénzügyigazgató, Sebők Kálmán állam- épitészeti hivatalfőnök, Péchy József, Döry Dénes, Perczel Dezső, Bernrieder József, Perezel Lajos, To th Ödön, Szigeth Gábor és Kramolin Emil. Az ülés folyamán előterjesztett jelentésekből kivonatilag hozzuk a következőket. Alispáni jelentésből. Személyi változás a közigazgatási bizottság kebelében a múlt 1890. év II. felében nem állott be. A bizottság félévi ügyforgalma nevezetes emel- I kedést mutat, beérkezett ugyanis az előző félévről maradt hátralékkal együtt 802 drb, a melyből elintézést 737 drb nyert s maradt elintézetlenül a félév végén 65 drb. Az alispáni hivatalhoz ugyanezen idő alatt az előző félév elintézetlen ügyeinek (216) hozzáadásával beérkezett összesen 10426 drb, ebből elintézést nyert 9566, hátralékot képez 860 drb. Ha e pontnál megemlíti, hogy a vármegye II. aljegyzőnek betegsége következtében alig néhány nap hi;án 2 hó leforgása alatt egy fogalmazási erővel kévéséi-b állott rendelkezésre, akkor az általa elősorolt számok kétségbe nem vonhatólag igazolják azt a megfeszített, erejű munkát, a mely a vármegyei közigazgatásnak ma feladatát képezi. A közbiztonsági állapotok — kisebb-nagyobk beszámítás alá eső törvényellenes cselekményektől eltekintve — türhetőknek jelezhetők. tanácsos ur leánya - kivételesen — ma szintén megjelent. Feltűnt neki is Margit, de még jobban feltűnt előtte Gusztáv, kinek csinos kis fekete bajusza volt Neki pedig ideálja volt a csinos fekete bajusz, külöuösen, ha szép arczon díszelgett az. Gusztávnak pedig szép, férfias are/.a is volt. Nem sokára együtt repültek a sima parketten. Jó tánczos volt mind a kettő s nem lehet csodálni, ha nagyon sokat tánczoltak együtt. A kisasszony igen kedves volt, hir szerint, sőt Gusztáv csábitónak is találta. Hej pedig gyenge gyártmány a férfi szív ! Annyi azonban bizonyos, hogy ez a mulatság nagyon jól sikerült — — —-----------------— — Csen g, bong, zokog, keserg a czimbalom, meg-megszakadt akkordjai hangzanak egy panaszos dalnak, meg-megszakad a dal pár pillanatra s aztán folytatódik ott, a hol elmaradt, — azt a hézagot pedig betölti az elhagyott leány sóhaja, mig szeméből leszakad a könnycsepp. A kalitkába zárt kanári madárka pedig kiséri a dalt dala beelevegyül a czimbalom kesergésébe, s mintha értené úrnője panaszát, midőn a leányka elhagyja a játékot, s kezeire hajtja sápadt arczát, ő is elhallgat. Hallgass, hallgas kis madárka, ha sírni nem tudsz! Pataky István. Az 1886. évi XXI. t. ez 68. §-ának m) pontja vármegyei közegekkel szemben 2, községi közegekkel pedig 69 esetben nyert alkalmazást; az 1886. évi XXIII. t. ez. 5, az 1886. évi XXII. t. ez. 90. § a pedig 126 ízben alkalmaztatott. J^rvaszéki elnök jelentéséből. Az 1890. év junius hó végével hátralékban maradt 1661 ügy darab, ugyanezen óv II. felében érkezett 11561 beadvány s igy elintézendő volt 18222 drb. Ebből elintóztetett 12Ó47, hátralékban maradt 1175., tehát az elintézetlen ügyek száma 486 drbbal kevesbedett. Az elintézetlen ügydarabok mind az 1890. év Il-ik felében érkeztek, régibb hátralék nincs. A belügyminiszterinm 31131/89. sz. rendelete értelmében folytattatott agyámoltak és gondnokoltak nyilvántartásának összeállítása ; a munkálat be- fejnzhető nem volt, de 5800 nyilvántartási lap már elkészült. Magy. kir. Pónzügyigazgatóság jelentéséből. Az 1890. év II. felében megállapított tartozás tett összesen 1.053,413 frt 65 krt., melyre ugyancsak a II. félévben befizettetett 1.008,605 frt 38 kr., úgy, hogy az év végével 44.808 frt 57 kr. egyenes adó hátralék maradt fenn. A múlt Il-ik félévi befizetési eredmény, az 1889. hason félévi befizetési eredménynél 5Í060 frttal kedvezőbb. Yármegyei főorvos jelentéséből. Az 1890. év II. felében a közegészségi viszonyok, úgy a betegedósek, mint halálozások számát és arányát illetőleg, kedvezőtlenebbek voltak az I-ső félévinél. A ragályos betegségek közül a kanyaró, vör- heny és diphteritis a kisdedeket su'tá elterjedésével ; ezenkívül járványként 5 községben a vörheny lépett fel s az év zártával 247 beteg közt 51 halálozás történt; továbbá Kocsolán a roncsoló torok- lobb 163 betegült közt 34 esetben halált okozott. Az év végén még 3 községben uralgott a vörheny és diphteria, mindenütt enyhe lefolyással. A védőoltás megyeszerte jó eredménynyel minden fennakadás nélkül befejeztetett. Bendőri hulla vizsgál at és bonczolat telj esi ttetett hirtelen elhalás miatt 17-szer, erőszakos halál esetében 6-szor és öngyilkosság folytán 8-szor, összesen 31-szer; mig az előző óv hasonló időszakában 50 esetben. Vármegyei kir. tanfelügyelő jelentéséből. Az iktató száma deczember hóban 1654-ről 1849-re emelkedett fel s igy a szaporulat 195 drb, mely az előző hónapról visszamaradt 5 drbbal együtt teljesen feldolgoztatott és elintóztetett. Meglátogattalak Szegzárdon a polgári fiú és felső-leány, az alsó-fokú iparos tanoncz és kereskedelmi iskolák és a tanítási eredmény mindenütt kedvezőnek találtatott. Kir. főmérnök jelentéséből. A múlt 1890. óv II. felében a közmunka vált- sága kielégítő eredménynyel folyt be a vármegye közúti pénztárába. Az államut, valamint azon 1. osztályú törvényhatósági kiegószhett utak, melyek oly rendszer mellett kezeltetnek, mint az államutak, a lefolyt egész évben jó karban voltak. A vármegye területén levő községi közlekedési utak fentartásánál, miután e czólra az útfelügyelő megyebizottsági tagoc által nagyobb összegek for- dittattak, elismerésre méltó haladás tapasztaltálott. A törvényhatóság területén levő gőzkazánok összes száma 266 , melyek közül megvizsgá'tatott 246 drb. Kir. ügyész jelentéséből. A letartóztatott egyének létszáma a múlt év II. fi-lében 270 egyén volt, kik közül fegyházra ítélt volt 18, börtönre 42, fegyházra 87, elzárásra 14, vizsgálati fogoly volt 109. A fogházi létszám az elmúlt fé'óvben általában véve normális volt; tullömöttség nem mutatkozott.
