Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-15 / 11. szám
4 TOLNA VÁRMEGYE. 1891. mározius 15. A védőoltás eredménye 30 oltó körben 7161 gyermeknek beoltása, (tehát 204-el több mint 1889-ben) és 3165 gyermeknek újra oltása volt.— Orvosrendőri hullavizsgálat 97 esetben telj esi ttetett; és pedig 5 hirtelen bekövetkezett, 48 baleset folytán, 14 erőszak és 30 öngyilkosság folytán beállott haláleset alkalmából. Gyógyszertár volt 21 (6 reál és 15 személy jogú), kézi gyógyszertár pedig egyes orvosoknál 7 Az egészségügyi személyzet állott 45 orvostudor, 12 sebész, 21 gyógyszerész, 78 okleveles szülésznő (községi 54, magán 24), 141 szabadalmazott szülésznő (községi 118, magán 23) és 112 halottkémből (orvos 19, nem orvos 93), — a vármegye összes egészségügyi személyzetének létszáma tehát 409-et tett. Orvosi közegészsógi kör volt összesen 26. Állategészségügyi szempontból sem nevezhető kedvezőnek a múlt óv lefolyása, amennyiben a több fajú állati betegülósek fellépte mellett folytonosan küzdeni kellett a vármegyének majd egyik majd másik vidékén járványosán fellépett ragadós száj- és körömfájással és pedig az állatorvosi személyzet hiányosságából származó hátrányos helyzetnek, az eljárást nagyban bénító súlya alatt. Az egyenes adók és egyéb kincstári illetékek, s illetőleg az 1890. évben kivetett összes állami követelések, úgymint: egyenes adó, hadmentességi dij, jog- és bélyegilleték s egyenértéki adó, bor-, hús-, czukor- és sörfogyasztási adó, ital mérési adó, szőlődézsmaváltság, maradvány földváltság, iparkamarai illeték, tanítói nyugdij-alap, adóbehajtási illeték, adóbehajtási költségtéritmény, perköltség téritmóny és bírságok összege kitett 2.802,408 frtot, a befizetett összeg tett 2.594,725 frt 37 krt, s az év végén fennálló hátralék tett összesen 207,682 frt 63 krt. Anópnevelés terén Tolna vármegye múlt évi állapota a következő adatokkal világítható meg : A tankötelesek összes száma volt 41,853; ezek közül 6—12 évesig 16,068 fiú, 15,299 leány; 13—15 évesig 5446 fiú, 5040 leány • magyar 27,494, német 14,189, szerb 168 és tót 2. Elemi iskolába járt 15,297 fiú, 14,709 leány, összesen 30,006; ismétlő és ipariskolába 5Ü4 fiú 4839 leány, összesen 9953; polgári iskolába 138 fiú, felső leányiskolába 36 leány; magán elemi tanintézetbe 52 fiú, 71 leány, összesen 123; középtanodába 231 fiú ; mindössze 40,487 ; iskolába nem járt 682 fiú, 684 leány, összesen 1,366, — Az is meg lesz rögtön. „Kazinczy Ferencziink hires, jeles elme, Sok ékes dolgokat megira ő kelme, De mert tisztázatlan nyelvészeti elve, Ezért nem magyaros, döczögős a nyelve.“ — No ennek ugyan megadta. Csurog-e még több is abból a Hippokrene forrásból? — Akár akó számra. Ekkor megnyílik az ajtó, s belép Igaz Adám ur. — Még erre az urra is egy verset. — Azonnal. Szabad kérnem uraságod becses nevét. — Az én nevem Igaz Adám. A jámbor vad Tinódy Lantos Sebestyén diák egyet köszörült a torkán, s nem is gondolva arra, hogy ő most csak úgy vaktában milyen nagy igazat fog mondani, rágyújtott a kádencziára: „Ha igaz, hogy a gaz arany közt is szemét, Az igaz igaznak megadom érdemét; De a kit csak névvel neveznek igaznak Gaznál is gazabb az: ezt tartom igaznak!“ Igaz Ádám fehér lett, mint a fal. Azt hitte, hogy el van árulva. Megfordult, elrohant és többé nem fordult meg a „Csigá“-ban _____ * Ot t, a hol Scariatin muszka tábornok síremléke beszél az elmúlt idők szomorú és gyászos emlékeiről, ott porlanak De Laraison csontjai is. Pályafutását mint muszkavezető végezte. Scariatin oldala mellett terítette le a kartács. Agglegényül halt el. Hála Isten! Nem maradt magva. Lebegjen felette a bus feledókenység koszorutlan alakjai Az összes tanköteleseknek 96.73 %-jét tette az iskola látogatók, 3,27%-jét pedig az iskolát nem látogatók száma. Iskola 118 községben volt, a tanintézetek száma 406 tanteremmel és ugyanannyi tanitóval 228-at tett. A tanintézetek jelleg szerint 120 róm. kath., 33 ev. ref., 32 ág. ev., 21 izraelita, 13 községi, 5 gör. keleti és 4 magán tanintézetre oszlottak ; tannyelv szerint pedig volt 156 magyar, 47 magyar- német, 2 magyar-szerb, 20 német és 3 szerb. — A nem magyarajku iskolák túlnyomó részében a magyarnyelv tanítása örvendetes eredményt mutatott fel. A selyemipar fejlődése Tolna vármegye területén 117 községre és pusztára terjed ki és foglalkozást adott 3,973 családnak; termeltetett ösz- szesen 52,688 kgr. 95 dcg. selyemgubó s beváltási árként-kifizettetett az egész vármegyében 50,511 frt 32 kr, melyből átlag egy termelő családra 12 frt 71 kr esett. A szegzárdi selyemtenyésztósi intézet, a múlt évben alkalmazottjai- és szolgáinak 19,785 frt 79 kr, gyári munkásainak 17,097 frt 14 kr keresetet nyújtott. A. népszámlálás eredménye vármegyénkben elég kedvezőnek mondható. Tolna vármegye lakosainak száma e szerint 252,138, az egy évtized előttinél 17.495-el, vagyis 75/io%-el több. A tiz évi különbözet részletei járásonkint a következők: Járás neve Lakosság száma 1880. évben Lakosság száma 1890. évben Tehát több mint tiz év előtt Központi járás 45543 53207 7664 Völgységi járás 34799 37095 2296 Duna-Földvári járás 52583 54526 1943 Simontornyai járás 41282 42725 1443 Dombóvári járás 60436 64585 4149. Összesen 234643 252138 17495 Legnagyobb a lakosság száma a dombóvári járásban, 1 e g k^i s e b b a völgységiben ; a lakosság számának emelkedése pedig legnagyobb a központi járásban, hol 7,664-et, s legkisebb a simontornyai járásban, hol 1,443-at tesz; a lakosság számának sorrendjében első a dombóvári, második a dunaföldvári, harmadik a központi, negyedik a simontornyai, ötödik a völgységi járás; a lakosság szaporodásának sorrendjében pedig első a központi, második a dombóvári, harmadik a völgységi, negyedik a dunaföldvári és ötödik a simontornyai járás. Emelkedett valamennyi járási székhely lakosságának száma és pedig: Szegzárdé 2,984-el, Paksé 719-el, Bonyhádó 340-el Tamásié 318-al és Gyönkó 55-el; több-kevesebb emelkedés konstatálható majdnem minden községnél, csupán Duna- Pöldvár község lakosságának száma apadt 5ll-el. Yan a vármegye területén három község, mely 10,000 lakosnál többel bir, úgymint Szegzárd (14,932. I.), Duna-Földvár (12,209. I), Paks (11,705 I.) és van négy, a melyben a lakosság száma az 5000-et meghaladja és pedig : Báttaszék (8.063 I.) Tolna (7,961, I.), Bonyhád (6,310. I.) és Fadd (5,497. I.) A vármegyei házi és gyámpénztár kezelése kifogástalannak találtatott. A közbiztonság rendkívüli megzavarásnak kitéve nem volt s remélhető, hogy a tervben levő magyar királyi csendőr-őrsök vármegyénk területén levő számának szaporítása s részben az őrsöknek megfelelőbb elhelyezése folytán, az mind inkább kedvezőbb helyzetbe jutand. Tolna vármegye közönsége a mily örömmel fogadhatja ezen adatokból a sok tekintetben mutatkozó haladást és kedvező eredményeket, ép úgy köszönettel és elismeréssel kell, 'hogy üdvözölje a. nagy fáradozással és szakértelemmel készült jelentés szerkesztőjét, a vármegye alispáiiját. — A vármegyei összes műutak kiépítésének ügye. Simontsits Béla Tolnavármegye alispánja 1888 év október 9-én javaslatot nyújtott be a törvényhatósági bizottságnak, a melyben kellő indokolás mellett azt indítványozta, hogy a vármegye területén épülő félben levő dombovár-tamásii, — szakály-tamásii, booyhád-báttaszeki, hidegkút-gyön ki, dunaföld var—eloszallasi es Bátát az államuttal összekötő közlekedési útvonalaknak meg kiépítetlen része, valamint a közúti szakosztály véleménye alapján megállapítandó uj útvonal, a közúti alap terhére kötendő hitelművelet utján legközelebb négy óv alatt műuttá építtessek. — A törvényhatóság 1888. év október 13-án tartott közgyűlésében az építkezést elvben elfogadta s annak kivitelére 1890. évi okt. 15-én hozott 403/rkgy. számú végzése szerint 613,275 frt kölcsön felvételét határozta el, mely határozatot azonban többen megfelebbeztek a kereskedelemügyi ministerhez. — Baross. Gábor minister leirata a napokban 'érkezett le a vármegyéhez. — A miniszter a közgyűlés határozatát a következő indokolás kíséretében hagyta helyben: „Általánosságban helyeslem a törvényhatóság abbeli törekvését, hogy közutait hosszab lejáratú kölcsön igénybevételével rövid idő alatt egységes és átgondolt terv szerint építse ki. E czélra vezető törekvés, előmozdítását nemcsak a vármegye közönsége helyi viszonyai indokolják, de a mellett szólt általánosságban a gyakorlati életből vont ama tapasztalás, hogy a közforgalom érdekeinek inkább felel meg, ha a szükséges műutak együtt és egyszerre építtetnek és azután a fentartásra összpontosul a gondoskodás. Ezeket megfigyelve — a vármegye közönsége azon dicséretes szándéka elé, hogy kőutai kiépítésére előnyös és hosszabb lejáratú kölcsönt köthessen, nemcsak akadályokat nem szándékozom gördíteni, de azt részemről is előmozdítani óhajtom. Ehhez képest fentérintett közgyűlési határozatát, melyszerint a vármegye alispánja előterjesztésének az állandó választmány jelentéséhez képest elvileg egész terjedelmében hely adatván, a kivitel előkészítése és módozatainak megállapításával egy bizottság oly felhívással bízatott meg, hogy eljárása eredményét törvényszerű elhatározás czéljából a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlése elé terjessze, — előleg jóváhagyom, fentartatván magamnak a részletes és érdemleges határozatot akkor, midőn a közgyűlésnek ujabbi határozata jóváhagyásom ki- eszközlése végett hozzám törvényszerűen felterjesztetni fog.“ — Árvizveszéiynél leendő segédkezés czéljából, az ártéri területeken dolgozó munkások felügyelete végett, a paksi és faddi csendőrőrsök 4 csendőrrel meg lettek erősítve. KÖZSÉGI ÉLET. — Szegzárd község képviselőtestülete Tak- ler József biró elnöklete alatt folyó évi márczius 11-én d. u. 2 órakor a városház kis tanácstermében ülést tartott. A rövid tárgysorozat fontosabb tárgyai voltak: 1. A szegzárdi szinpártoló egyesület ideiglenes elnökének kérvénye, melyben az egylet nevében kéri a hatóságot, hogy az a színi előadásokra engedélyt és az e czélra szolgáló nagytermet mindenkor csak a szinpártoló egylet meghallgatása, illetve hozzájárulása mellett adja ki. — A képviselő-testület a kérvényben felhozott okokat és a színházat látogató közönség érdekeit megvédeni törekvő kérelmet méltányolva, azt a községi elöljáróságnak, mint az engedélyt kiadó hatóságnak, figyelmébe ajánlva kiadni határozta. 2. Dr. Kraraolin Emil az úrbéri perben a község volt jogi képviselőjének kérvénye, a beterjesztett költségjegyzékben felsorolt ügyvédi munkadíjak és költségek kiutalványozása iránt, vétetett tárgyalás alá és képviselő-testület tekintettel a per fontosságára, hosszas folyására, a per anyagának nagyságára, és a per által elért sikerre, úgy annak előnyös befejezésére, kölcsönös megállapodás alapján a már ezen czélra létesített fűbér alapból 2500 írtnak kiutalványozását határozta el. Hírek. — Királyi adomány. Ő felsége a dunaföldvári ág. hitv. ev. hitközségének iskolaépi- tesi czelokra 100 forintot adományozott magánpénz- tárából.
