Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-01 / 9. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. 1891. márczius 1. talanságtól és mindennemű mértéktettenségtől óvakodjék. — A pécsi k i r. Ítélő tábla elnöke, Blaskovich István vasárnap Pécsre érkezett, a hol apósánál, Nagy Ferencz országgyűlési képviselőnél szállt meg. Hétfőn Sávéi Kálmán törvényszéki elnök kíséretében megtekintette a kir. táblai palotát és úgy az épület, mint a berendezés annyira megnyerte az uj elnök tets ősét, hogy oda nyilatkozott, mikóp a pécsi kir. tábla épülete a legszebb az országban. Sávéi törv. elnök a kir. táblai elnök tiszteletére fényes estélyt adott és a pécsiek, mint levelezőnk Írja, máris nagy rokon- szenvvel és elragadtatással vannak az uj elnök kedves egyénisége és megnyerő, lekötelező modora iránt. A pécsi táblához még 4 bírót neveznek ki, minthogy ezek létszáma 18 és eddig csak kilenczen nevezteftek ki Pécsre. VIDÉK. A tolnai köregylet és Anderle József között fenforgott ügyben Tolnavármegye alispánja 1828./ 1891. sz. végzésével következőleg határozott: „An- derJe József kakasdi plébános, volt tolnai lakosnak, a tolnai köregylet kebeléből történt kizáratása miatt benyújtott panasz kérvénye folytán, a nevezett egyletnek 1890. évi deczember 14-én tartott közgyűlésén hozott azon határozata, mely szerint Änderte József tolnai lakos a köregyletből kizáratik, felülvizsgálat alá vétetvén, ezennel megsemmisitte- tik; mert panaszos a köregylet elnökségétől beki- vánt irat szerint még 1890. évi augusztus hó 23-án kelt bejelentéssel az egylet köréből kilépett, s igy az egyletnek panaszossal szemben, mint az egylet tagjainak sorából alapszabályszerűen kilépett egyénnel szemben, minden oly intézkedési joga, mely a tagság feltételéhez van kötve — természetszerűleg megszűnt, s igy az egyletből való kizárás nem foglalhat he'yet. Egyúttal pedig, minthogy az egyletnek már- kétszeri intézkedéséből oly törekvésnek létezése látszik következtethetőnek, mely az egyleti alapszabályokban megszabott működési kör túllépésével csupán egy egyén személye elten irányuló czélzattal iparkodik érvényre jutni — megjegyeztetik, hogy az egylet működése hatóságilag ellenőriztetni fog, s a mennyiben e működés az alapszabályok által kijelölt hatáskörön túlterjeszkednék, úgy azok betartása iránt fog szigorú intézkedés tétetni, sikertelenség esetében pedig az egylet feloszlatása iránt fognak a kellő lépések megtótetni. A tolnai c-’olnakázó-egylet vidéki tagokul fölvette Katzler János és Nagy Mihály urakat. Nevezett egylet márczius hó 7-én tartja évi közgyűlését. A tolnai önkéntes tiizoltó-egylet javára husvét hétfőn nagy hangverseny készül Wittinger1 Sándor egyleti főparancsnok és Parti Ferencz egyleti pénztáros rendezése mellett. Az előkészületek és próbák már most folynak. Bonyhádon Balogh Árpád, jelenleg Dombóváron működő társulatának egy megbízottja a múlt héten bérleteket gyűjtött, eddig mintegy 30. aláírás biztosítja a bérlet sikerét. IRODALOM. TUDOMÁNY. Beniczkyné leányainak. Az „Egyetemes Regénytár“ legújabb két kötete Beniczkyné Bajza Lenke hírneves Írónőnknek, kitől már lapunk is közölt egy gyönyörű tárczát, „Rang és Pénz“ czimü regényét hozza. A kiváló Írónő ezt a regényét „Ilona és Agáthe“ leányainak ajánlja emlékül. — Nem mulaszthatjuk el, hogy a szép ajánló sorokat, — melyek egyszersmind sejteni engedik a regény tartalmát — egész terjedelmében ne közöljük. „Leányaimhoz. Nem azért irom e néhány sort könyvem elejére hozzátok, mintha szükségesnek tartanám, hogy azt, mit az anya leányainak mond, tenyomtassák! Csupán azért, hogy figyelmetekbe ajánlom azon dolgokat, mik ez újabb regényemben előfordulnak, az életről, érzelmekről, elő- itéletről és a nő igazi, valódi megvesztegethetetlen érzelmeiről. En, ki mindenek fölöit becsülöm az észt és tehetséget, nem habozom kimondani, hogy előttem a nő csak’ akkor érdemli meg igazán ezt a szép nevet, ha szive van ! A nagy tehetség a nőnél csak kivételes, de a szív : az minden leány, minden asszonynál nélkülözhetetlen. Türödelem, elnézés, enyhe ítélet, ragaszkodás, hűség, szeretet és kitartás: ebből álljon az asszony egyénisége! Ekkor mindenki leveszi előtte a kalapot. Ezt akartam munkám által belétek ojtani. Ha sikerült, boldog vagyok. Csak azt„a keveset óhajtom még hozzátok intézni, hogy soha se tévedjetek ama sötétségbe, melynek a legtöbb ember hajlandó nagyhangzásu, pompás neveket adni, de mely egyszerűen „előítélet“ s melyből keserves a kibontakozás, és nehéz, göröngyös az ut a felvilágosu t- sághoz jutni. A munkát, érdemet, tehetséget és észt becsüljétek mindenek felett, de ítéljetek mindig szivetekkel. ... És ekkor kedves emléket emeltek nekem, ha egykor nem teszek s a válás óráját megfogja könnyíteni azon édes és jövőtökre nézve megnyugtató tudat, hogy a vallást és szeretetet örökségül, emlékül hagytam hátra szivetekben.“ Beniczkynének ez a regénye, az „Egyetemes Regónytár“-nak 96—97-ik kötetét képezi. Ára a 2 kötetnek csinos piros egész vászonkötésben 1 frt. M O Z . A I K. A gyöngyök könytől erednek És gyémántként ragyognak ; • De csak a balga hiszi ma, Hogy e gyöngyök igazak! K. Mártonfly Imre. A szerelem. A szeretem : a lélek szappana, Tisztul a szív, megszebbill általa ; De csodát várni tőle nem tehet: Szerecsen lelket szebbé nem tehet! Csók és méz.-- Poéták figyelmébe. — Csók és a méz egész megegyezők! — Van különbség ábrándos poéták; Méz úgyis jó, hogyha pénzért vesszük: De jobb a csók, mikor ingyen adják! Bodnár István. Adám szerelme ; Éva szerelme : Egy palotát, hogy abban-Szivedet és egy kunyhót. szívednek oltárt emeljek. A platói szerelem őrültA platói szerelem könység. nyen létezhetik. Kell, hogy az enjém leKell, hogy az enyém legyen, mert vágyódom utána. gyen, mert szeretem. Inkább haljon meg, semInkább, legyen másoké. hogy másé legyen. csak éljen ! Őrizd meg irántam hű• Őrizd meg irántam sziségedet. vedet. Idővel majd csak fog szeAnnyira fogom őt szeretni. retni, hogy végre megszeret. Annyi aranyat és kincset Addig fogom szerelmemadok majd neki, hogy kénymel elhalmozni, a mig ungtélén lesz megszeretni. szeret. Istenem ! Hogy jösz ide ? Mit törődöm a világgal, Hisz compromittálsz engem ? ha te szeretsz ? Oh mennyire szeret enOh I mennyire szeretem gern ! őt! Kell, hogy most hozzá Miért nem jön még? menjek. Enyém lesz! Vőlegényem lesz ! Kedvesem volt, most is az. Barátom volt, most is az. Ma. Holnap. Holnap! Holnapután ! Ő erényes, mert szemérErényes, mert szeret! metes. Társaság nélkül, unalTársaságban, mily unalmás az élet. más. Első pillanatra elbódiMióta megláttam, szeretott! Váljon mindig fogom tern! szüntelen, örökké ! . e őt szeretni ? Ha nem szeret, lesz más, Csak őt' szeretem 1 Csak aki boldogít! ő boldogíthat! Fővárosi tározalevél. Bpest, 1891. február 25. . (Zajos élet a képviselőházban. — Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel. — Baross-kultusz. — Hol lesz a herczeg- primás ? — AbrányTBismarck ügy íedivivus.) Egy hajdani syrakusai királyról beszélik, hogy roppant hajót készíttetett, mely midőn készén volt, nem fórt a — kikötőbe. Sok vállalat faradtsaga kárba vész, ha jo előre ki nem számítanak mindent E régi történet jutott eszembe, midőn az ellenzék erőlködését láttam a múlt heten a konzula- rjs biráskodás-sal szemben. Apponyi-Longinus mérgezett nyilakkal lődözött Szilágyi fele, Polonyi mintegy Jupiter tonans menyköveit szórta az igazsag- ügyminister fejére, az ellenzek, mintha a Vezúv bensejéből tört volna elő, pusztító haragját öntötte szét lávaként, de oh csodák-csodája a nagy füstben és gőzben, az éktelen hangzavarban, Szilágyi áll, mint Sión hegye. Tudjuk, hogy Apponyi nagy szónok, kitűnő hatással bir nyilatkozata, de Szilágyi Dezsőt felül nem múlhatta. Az igen tisztelt ellenzék czirkuszbeli jelenetei az ellenkezőt érték el : a kormánypárt tömören sorakozott miniszterei mellé. „Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel!“ ügy látszik ez az elve Polonyinak, de ily elvek és taktikák ma még a gőz és villamosság korszakában, a találmányok és leleményességek századában sem sikerülnek. Az ily taktikákkal a kormányt megdönteni nem tehet. Hol olyan férfiak állnak mint Csáky, Baross, Szilágyi, Wekerle, kik méltán minta minisztereknek nevezhetők, az oly kormány szilárd alapon áll, azt semmiféle szél- báli orkán el nem söpri. Különösen Baross népszerűsége emelkedik napról-napra. Valóságos kultuszt űznek nevével. Budapest fővárosa egyhangúlag díszpolgárrá választotta. A Stáczió-utczát szintén Baross nevére keresztelik el. Mig az országházban heezczek és párviadalok vannak napirenden, s mig Csatár Polónyival — á la Blondin kötélen — mutatják be tehetségüket, nézzünk egy kissé szét a vidéken. Gondolataink röpke szárnyain Esztergomba termünk és ott azt a hirt vesszük, hogy a város kétségbe van esve a miatt, hogy a herczegprimás székhelye ezentúl Budapesten tesz. Hát hol tegyen másutt, mint az ország fővárosában ? Ezt átlátták politikusaink, egyháznagy- jaink és minden magyar ember, ki fővárosa emelkedését szivén viselte. A történeti hagyomány bár Esztergom mellett szól, de a főváros további fejlődésének érdeke azt diktálja, hogy a hprczegprimás- nak állandóan nálunk kell laknia. Ki hitte volna, hogy a holtak feltámadnak ! No igen, mert az Ábrányi-Bismarck ügyet mindenki befejezettnek, holtnak tekinté és íme a leányzó csak aludt és megszólalt Veronából. Szegény Ábrányi hát csakugyan áprilist járt a múlt esztendőben és a mint a névtelen levélíró Írja, igen regényesen volt szőve az interwiev, mert a „nagy lantos“ az ál-Bismarckot valódinak képzelte. A hitrege ezer- szemű és ezernyelvü tündére, melyet a mai közbeszéd folyton a régi nevén (Fámá-nak) emleget, ez egyszer famosus hirt hozott Ábrányinak, ki jobban tenné, ha a frtedriehsruhe-i botlást, melyet Ábrányi iránt való rokonszenvnél fogva mindenki őszintén sajnál, agyonhallgatná, a mindent eliakaró időnek és feledésnek engedné által, a helyett hogy azt időközönkint feltálalja. Karcfalvi. EGYLETEK. INTÉZETEK. A szegzárdi kereskedelmi egylet választmánya tegnap este gyűlést tartott, a melyben azon módozatokat tárgyalta, a melyek szerint a „Szek- szárd Vidéke“ utolsó számának nyiltterében megjelent támadással szemben magának jogorvoslatot fog szerezni. Erre vonatkozó határozatát lapunk legközelebbi számában fogja közzétenni. A kaszinó rendkívüli közgyűlése február 22-én élénk és népes volt, Elnök Fördős Vilmos előadta, hogy I gyűlés egyetlen tárgya az ’ egylet 16 év óta jegyzőjének, Morvay Lászlónak, lemondása folytán üresedésbe jött jegyzői tiszt betöltése. Minthogy az alapszabályok titkos szavazást állapitnak meg a választásra, á szavazást elrendeli és a szavazatszedő bizottságba felkéri Török Béla elnök és Gál Kálmán
