Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-22 / 8. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. 1891. február 22. IRODALOM. TUDOMÁNY. „Felsőbíróságaink elvi határozatai“ czim alatt a kir. kúria, a kir. ítélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási bíróság döntéseiből egybeállitott rendszeres gyűjteménynek első kötete jelent meg Grill Károly könyvkereskedésében. A jeles munkát Dr. Márkus Dezső budapesti ügyvéd, a „Jogi Szemle“ tudós szerkesztője és a mai jogász nemzedék egyik legképzettebb és legrokonszenvesebb alakja készítette. A munka könnyebb áttekinthető alakban, ügyes beosztással és csoportosítással felöleli a „Döntvénytár“ eddig megjelent ötvenhat kötelének tartalmát. A gyakorlati életben tehát az egynemű tárgyak csoportosítása és a gyors áttekinthetós által, sokkal kényelmesebben kezelhető, mint a Döntvénytár és a mellett sokkal olcsóbb is. Az első kötet fele a vagyon-jogra terjed ki. Ennek beosztása a következő: 1. Dologbani jogok. 2. Telekkönyvi rendtartás. 3. A kötelmek joga. 4. Kereskedelmi törvény. 5. Ipar-törvény. 6. Váltó-törvény. 7. Csőd-törvény. A birói gyakorlat alapos ismerete a magyar jogász közönségre nézve, különösen az ügyvédi és birói karra, kiváló érdekkel és fontossággal bir és minthogy ezen munía rendszeres alakban ismerteti joggyakorlatunkat,, kiterjeszkedve a „Büntető Jog Tára“ huszonegy kötetének, az „Ügyvédek Lapja“ nyolcz, a „Magyar Igazságügy“ döntvény-gyűjteményének hét és a „Jog“ hat évfolyamának tartalmára, azt legmelegebben ajánljuk a szak közönség figyelmébe. Ara a 80 ívre (2 kötetre) terjedő egész műnek fűzve 8 írt, két diszkötésben 10 frt. EGYLETEK. INTÉZETEK. A szegzárdi szinpártoló-egylet megalakul!. Örömmel jegyezzük fel e rövid, de sokat jelentő hirt. Az alakuló közgyűlés fo'yó hó 15-én ment végbe a vármegyeház nagytermében. Simon- tsits Béla alispán hívta egybe az ülést, a melyen városunk intelligent! áj a csaknem teljes számban vett részt. Simontsits Béla meleg szavakban üdvözlő a jelenvoltakat, kik erre a közgyűlés elnökévé Simontsits Bélát és jegyzőjévé Hamza Gézát választották meg. Elnök röviden ismertetvén az egylet czélját, felteszi a kérdést, váljon szükségesnek tar ja-e a a közgyűlés a szinpártoló-egylet megalakítását? Erre dr. Sass István emelt szót. Magában a megjelenésben és a résztvevők nagy számában látja a szónok e kérdésre a választ, mire Simontsits Béla általános éljenzés között az egylet megalakulását határozatilag kimondotta. Ezután az alapszabályok felolvasása és megvitatása következett. A vitában részt vettek: Fördős Vilmos, Totth Ödön, Leopold Sándor, Baráth Zoltán, Dömötör László stb. kiknek nehány módosító észrevétele után az alapszabályokat elfogadta a közgyűlés. Következett a tisztikar és 20 tagból álló választmány megválasztása, a mely Dezseöffy Géza elnök, Závody Albin, Boda Vilmos és Borsody György tagokból álló szavazatszedő bizottság előtt ment végbe. A szavazás eredményét Dezseöffy Géza elnök hirdette ki. Beadatott összesen 60 szavazat, a melyből 57 szavazattal Simontsits Béla elnökké választatott meg. A1 elnök: Totth Ödön, Titkár: Hamza Géza. Pénztárnok: Módly László. Ügyész: Őrffy Lajos. Választmányi tagok: Dezseöffy Géza, Ágoston István, Ifj. Závody Albin, Baráth Zoltán, Madarász Elemér, För- dós Vilmos, Gerenday Lajos, dr. Hangéi Ignácz, dr. Szigeth Gábor, Borzsák Endre, Boda Vilmos, dr. Leopold Kornél, Krammer János, Steinecker Ferencz, Leopold Sándor, Kurz Vilmos, dr. Sass István, Mikó György, Török Béla és Geiger Gyula Legtöbb szavazatot (59) nyert Ágoston István, legkevesebbet (32) Geiger Gyula. Simontsits Béla elnök úgy a tisztikar, mint a választmány nevében köszönetét mondott a bizalomért, mire Totth Ödön kiemelve Simontsits Bélának az egylet megalakítása körül szerzett kiváló érdemeit, indítványozta, hogy a közgyűlés ezért jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetét és elismerését. Az indítványt nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadta el a közgyűlés. Ezután elnök az ülést délután 6 órakor bezárta. Megjegyezzük, hogy csupán a közgyűlésen 75-en léptek be az egyletbe tagokul. A taggyüjtést a választmányi tagok, a választmánynak e hó 17-én tartott ülésén hozott határozata folytán eszközük és remélhető, hogy minél több tagja lesz az egyletnek I mi által annál jobb társulatra tehetünk majd szert és a tagok annál nagyobb kedvezményekben részesülhetnek. A „Szegzárd-tolnavármegyei rabsegélyző egylet“ évi rendes közgyűlését február 15-ón tartotta a kir..törvényszék tanácstermében. Az ülést Va- rasdy Lajos alelnök nyitotta meg, később Hanny Gábor elnök vezette. A múlt évi közgyűlés jegyzőkönyve fflolvastatván, hitelesíttetett. Az 1890. évről szóló pánztárnoki jelentést a számvizsgálók megvizsgálása és véleménye alapján a közgyűlés tudomásul vette s pénztárnok részére a felmentvényt megadta. A választmányban 2 tag elhalálozása folytán üresedés lévén, megválasztattak választmányi tagokul Oláh András és dr. Kardos Kálmán. Az egyleti tagok száma részint kilépés, részint elhalálozás és a megye területéről történt el költözködés folytán az első évi tagok számához képest megapadván, elnök a közgyűlést felkérte, hogy módozatokról gondoskodjék: miképen kellene a taggyüjtést eszközölni? Kovács Dávid azt ajánlja, hogy a megye egész területén gyűjtsenek adományokat a járásbíróságok és főszolgabirák támogatásának kikérése mellett. Biróy Béla javasolja, hogy az iparosok és földmives gazdák is hivassanak meg egy rendkívüli közgyűlésre s ott elnök fejtse ki ezen egylet czélját, hiszi, hogy több sikere lesz, mint az előbbi módnak. Közgyűlés ezen indítványok figyelembe vételét ajánlja a választmánynak s megbízza, hogy az általa legjobbnak találandó módot kövesse a taggyiijtés eszközlése tekintetében. Az egylet egyéb ügyeit illetőleg utalunk lapunk más helyén olvasható czikkre. A „szegzárdi takarékpénztár“ folyó hó 18 án délelőtt 10 órakor tartotta évi közgyűlését. Elnökül egyhangú lelkesedéssel Dőry Dénes kiáltatott ki. Az intézeti igazgatóság szépen körvonalazott jelentéséből adjuk a következőket: A múlt évi forgalom 5.440,786 frt 48 krt tett ki; ebből a váltó tárcza 442,133 frt 50 kr; kötelezvényekben van 106,257 frt 54 kr. Folyó számlán 205.868 frt 56 kr. A részvénytőke 400 részvény után 40,000 frt, a melyből a részvényesek csak 20 ez^r frtot fizettek be, a másik 20 ezer pedig az 1846-tól 1847-ig ki nem adott osztalékkal lett kiegészítve. A tartalékalap 22.711 frt, a különleges tartalékalap 31,486 frt 63 krt. Betét a kamatokkal együtt 1.613,844 frt 14 kr. Tiszta nyeremény 25,429 frt 15 kr. A tisztviselők és a szolga nyugdíj-alapja 41,419 frt 20 kr. A tényleges vagyon a nyugdíj-alapon kívül 1.756,528 frt 67 kr. A vagyon szaporodás az idén 41,766 frt 76 kr. A tartalék- alapnál pedig 6054 frt 87 kr. A felügyelő bizottság nagy gonddal összeállított jelentését Steiner Lajos dr. felügyelő-bizottsági elnök olvasta fel. Meleg hangon emlékezett meg az igazgatóságról s egyúttal a felmentvény megadását javasolta, illetve kérte úgy az igazgatóság, mint a félügyelő-bizott- ság részére. A tiszta nyereményből 36 frt kifizetése határoztatott el részvényenként. Az ezek kifizetése, valamint az igazgatóság, felügyelő-bizottság és tisztviselőket megillető tantiem után fenmaradó összeg a tartalék-alaphoz esatoltatik. Jótékonyczélra 575 frt lett felosztva és pedig: A Dunántúli közművelődési egyletnek 100 frt. Némedii tüzkárosultaknak év közben 20 frt, Polgári iskola jó tanulóinak óv közben 20 frt. Kisebb adományok óv közben 13.70 kr. Csángó egyesületnek 12 frt, Szegzárdi tűzoltóságnak 25 frt. Alapnevelési egyletnek 15 frt. Róm. kath. óvodának 15 frt. Felvidéki magyar közművelődési egyletnek 10 frt. Sáros megyei közművelődési egyletnek 10 frt. Torontál megyei közművelődési egyletnek 10 frt. Temes megyei magyar nyelvterjesztő egyesületnek 10 frt. Országos díjnok egyletnek 1Ö frt. Eötvös alapra 10 írt. Tolnamegyei központi egyletnek 10 frt. Újvárosi gyermekmenhelynek 20 frt. Szegzárd bel- | városi iskola szegény tanulóinak 15 frt. A szegzárdi újvárosi iskola szegény tanulóinak 10 frt. A szegzárdi izraelita iskola szegény tanulóinak 10 frt. A szegzárdi református iskola tanulóinak 10 frt. Tolnamegye iskoláinak 50 frt. Garay szoborra 25 frt. Szegzárdi szegényeknek kiosztandó 129 frt 30 kr. Alsófoku ipariskolának 15 frt. Összesen 575 frt. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak megválasztatásánál a közgyűlés Kramolin Emil dr. részvényes indítványára mellőzte az alapszabályok által rendszerint megkívánt titkos szavazást. Igazgatókul megválasztattak: Fejős Imre, Hayt Gábor, Őrffy Lajos, Haidecker Béla dr. és Schneiderbauer József. A felügyelo-bizottság tagjai pedig Steiner Lajos dr., Lőrinczy József és Tóth Károly lettek. — A közgyűlés miután az intézet vezetőinek s az elnöki tisztet ez alkalommal betöltő Döry Dónesnek köszönetét szavazott, fél 11 óra után feloszlott. — Az újból megbízatást nyert igazgatóság szükebb ülésében elnökül ismét Fejős Imrét, a felügyelő bizottság pedig Steiner Lajos drt választotta meg. KÖZGAZDASÁG. Ipar és gazdasági kiállítás lesz folyó évi augusztus 1-től szeptember 1-ig Komáromban. Erre vonatkozólag a következő felhívást vettük: A Komárom városi ipartesület felbuzdulva az utóbbi években az ország számos vidékén rendezett ipar- és gazdasági kiállítások sikerén, a „Komá- rommegyei gazdasági egyesület“ és a „Tata-Tóvá- fosi ipartestület“ közreműködése, valamint Komárom vármegye és Komárom szab. kir. város törvényhatóságának támogatása' mellett — egy „Komárom városi és megyei ipar- és gazdasági kiállítás“ rendezését határozta el. És bár e kiállítás első sorban Komárom város és megye ipari és gazdasági haladását, fejlettségét kívánja is bemutatni, szívesen fogad a kiállítási bizottság az ország bármely részéből is kisebbfajta gazdasági gépeket, a gazdaság, szőlőművelés, kertészet és kisipar könnyebb és czélszerübb üzésére alkalmas eszközöket, szerszámokat és kézi erővel működő kisebb gépeket, s főleg oly gyári és kézműipari készítményeket, melyek városunk, és megyénk területén nem állíttatnak elő. Nem zárja ki a bizottság az iparossegédek és tanonczok munkálatait sem, s különös figyelmet fordít a női kézimunkára, háztartási czikkekre és a házi iparnak a megye területén művelt összes ágaira. Midőn pedig a kiállítási bizottság e kiállítás megtartását elhatározta, tette ezt azon meggyőződésben, hogy úgy Komárom városa, mint a megye érdekelt közönsége lelkesedéssel fogadja ez eszmét és buzgalmával, jóindulatával lehetővé teszi annak kivitelét, lehetővé teszi a sikert, mely jómagunk, Komárom város és megye javára, becsületére szolgáland. Ép e végből a legnagyobb tisztelettel és bizalommal fordul a kiállít, bizottság Komárom város és megye t. iparosaihoz, mezőgazdáihoz, valamint mindazokhoz, kik női kézimunkával, háztartási czik- kek előállításával, avagy házi iparral foglalkoznak, hogy a jelen felhívás 9-ik oldalán foglalt „szervezeti szabályzat“ értelmében e kiállításon rósztve- gyenek, s kiállított terményeik, ügyes és gyakorlati munkálataik által a magyar ipar és mezőgazdaság haladását is tanúsítva, e kiállítás sikerét előmozdítsák, biztosítsák. Komárom, 1891. január 3. Nánhegyeseli Zúber József, főispán, tiszt, elnök. Szombathely Győző, kir. tanácsos, alispán, nagybizotts. elnök. Tuba János, városi főjegyző, kiállít, bizotts. elnök. Yiszolajszky István, tatai iparhat. biztos, kiállít, bizotts. alelnök. Tátray József, polgármester, nagybizotts. elnök. Ifj. Kálmán Rudolf, megyei főjegyző, kiállít, bizotts. társelnök. Poloni Lajos, ipartest, elnök, kiállít, bizotts. alelnök. Hittrich József, közs. s iparisk. tanító, kiállítási titkár. A csoportbeosztás a következő: Mezőgazdaság, kertészet, borászat, gyümölcs- tenyósztes, állati termények, tenyészállatok. Bányászat es kohászat. Erdészét, épület- és müfa. Vegyészeti ipar. Élelmi és élvezeti czikkek, mint ipar
