Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-15 / 7. szám

6. TOLNA VÁRMEGYE. 1891. február 15. járt és a hálált csa'k megváltásnak tekintette. Ingó­ságait a hitközségnek hagyta. — A millenium és a kormány. A millenium megünneplését mint az E—s jelenti, a miniszter- tanács elvben élhatározta, hogy az ezredéves ünne­pét 1895-ben, vagy 1896-ban tartják meg, de semmi esetre sem korábban. Az ünnep programm- jának megállapítására s az állam részvételének meghatározására a minisztertanács előkészítő és végrehajtó bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, Wekerle, Csáky és Baross ministerek. VI D É K. Tolnán a rósz ut szerencsétlenséget okozott. Az urasági béresek szalmát szállítottak a minap szánkón, egy szánkó fölborult és a tetején ülő bé­res oly szerencsétlenül esett le, hogy nyakát szegte. A tolnai társaskör hamvazó szerdán szoká­sos paprikáshal ebédjén az idén rendkívüli so­kan vettek részt. A jókedv sem hiányzott; már évek óta nem volt ily kedélyes vig nap a „köregy­let“ helyiségében. Vidékről, különösen Szegzárdról igen sokan voltak. Tolna község képviselő testületé a lovaska­szárnya ügyében hozott törvényhatósági végzést folyó hó 7-én tárgyalta. Ez ellen felebbezett a belügyminiszterhez, mert a 75 ezer frtnyi meg­váltási összeget kevésnek tartja. IRODALOM. TUDOMÁNY. „Árvalányhaj.“ Népszínmű. Irta: Rátkay László. ÉIsO ! Ilii 1 ||!ii||r 7: en^K^fi A „FélhoKlári“ hírneves szerz őj e'ismét m eg- ®nszolalt, folyó hó 7-en adták elő uj darabját a bu­dapesti népszínházban. Rátkay sikere legközelebb­ről Tolnavármegyét illeti, hiszen ő a miénk. Öröm- mel jegyezzük fel tehát, hogy az „Árvalányhaj“ nagyon tisztességes sikert ara'ott, olyat, a minőbe Felhő Klári óta egyetlenegy népszínmű sem része­sült. Ennyit a budapesti hírlapok is egyhangúlag elismernek. És itt egyelőre megállunk. A darabot ugyanis még sem nem láttuk, sem nem olvastuk, — a fővárosi sajtó pedig oly felületes hebehurgya- sággal bánt el vele, hogy ember legyen a talpán, a ki eligazodik ezeken a közleményeken. Valameny- nyi nevezetesebb fővárosi lap kritikája előttünk fek­szik. Mindegyik elüt a másikától; dicséret min- denikben több van, mint leszólás s mégis, ha ezeket az egymással homlokegyenest ellenkező is­mertetéseket olvassuk, — lehetetlen, hogy az a gyanú ne fószkelődjék be szivünkbe, hogy azok a kritikák nem őszinték és igazságosak, annál is in­kább, mert tudjuk, hogy Rátkay nem „czéhbeli.“ Olvastunk már mi félig bukott darabról is dicsőítő kritikát. Az irodalmi pajtáskodás napjainkban sok embert emel a halhatatlanok sorába. Ne csodálkoz­zék tehát a sajtó, — ha az ép érzékű közönség nem mindenben ad igazat neki. Rátkayról osztatlanul el van ismerve, hogy nagy tehetség. Van benne, tűz, lélek, erő.— lele­ményesség. Poéta, ki a sár közül is kitudja válasz­tani az arany szemecskót. — Ha tehát van némi kis hibája, mutasson reá az elfogulatlan sajtó, — de csak az igazságot mutassa, — és ekkor jót tesz I vele, mert igyekszik pótolni esetleges fogyat­kozásait s ezzel az irodalom nyer leginkább. Csakhogy azokat a kritikákat, a melyekből Rátkay is tanul­hat, nem úgy kell ám megírni, hogy még dillet- tans ember is mosolyogjon rajtuk. — A látott vagy hallott szép dolgokból mindég az ragadja meg leg­inkább az embernek lelkét — a miben saját énjér nek, vágyának egy parányi részecskéjét — mintegy visszatükröződni látja, szóval az ember önző, — az első látásra, tehát a pillanat hatása alatt bármely kitűnő darabban, mindég azokon a részleteken gyö­nyörködik először a szív és a lélek, melyek az ő értelmi és érzelmi körébe legjobban beillenek. — Ezért van hogy egy műnek ma csak egyes részei kötnek le, holnap, vagy idők múltával már egészért lelkesedünk. így lehet kimagyarázni ezeket az egymástól tel­jesen elütő kritikákat, mert mindenkinek más az ízlése. Az érzelmek hatása, a pillanat befolyása alatt tehát lehet kritikát Írni, de tárgyilagosai, minden izében igazságosat aligha — mert saját felkeltett érzelmeink rabjai vagyunk. Ez az oka, hogy Rátkayt a napi sajtó nem méltányolta még eddigelé annyira, a mint ezt ő fényes tehetségénél fogva joggal megvárhatná. Az ő költészete mély, irálya tömör, magvas, — hasonlatai, képei leleményesek mesteri kézzel van­nak megalkotva, de egyszeri hallásra könnyen át­siklik rajtuk a lélek. Ennyit akartunk jelenleg elm'ondani. — Al­kalom adtán majd még visszatérünk a darabra. Addig pedig őszinte szívből gratulálunk az elért szép sikerhez. S azt hisszük a nagy közönség is osztatlanul Rátkay mellett van, — hisz, a mint olvassuk a színházi pénztárt, egyik este már ki se kellett nyitni, úgy szót kapták a jegyeket. —r. Szarvas Mariska, lapunk kitűnő tollú munka­társa, kitől mai számunkban is közlünk egy kedves kis költeményt, igen szép elbeszélést irt a „Ma­gyar Írónők albuma“ czímü, a könyvpiaczon most megjelent munkába. A „Magyar Írónők al­bumát“ kiváló magyar írónők müveiből állította össze és adta ki Harmuth L uj z a. 48 irőnő közöl benne beszélyeket, rajzokat, értekezéseket, költeményeket és gondolatokat. Wohl Janka, Büttner Julia, Hen tall er Mariska. Gyarmathy Zsigáné, 111 ó s y Piroska, T u t s e k Anna, Balogh Irma stb. mind Írtak e könyvbe. A „M agyar S z e m 1 e“ egyetemes társadalmi és irodalmifoljó- irat S zarvas. Maris k ár ól a következő érdekes kritikát irtaUtoljáVn %a^fcíik; ELarvas ? MaíiskÜv kinek beszélye a gyűjtemény legjobb darabja. 'Szar­vas Márka nevet szépirodalmi Is nagyobb vidéki lapjaink hasábjain egy-egy figyelmet keltő beszély vagy egy igaz mély érzelmet sugárzó költemény alatt, gyakran látjuk és mi, kik folyton figyelem­mel kisérjük Írónőink munkásságát, bátran mond­hatjuk, hogy egyiknél sem tapasztaltunk oly nagy­mérvű haladást, mint az ő müveiben és örömmel konstatálhatjuk, hogy ez elbeszélésében már telje­sen megtisztult azon alromanticzizmus hatásától, mely többé-kevésbó előbbi müveihez tapadt, úgy hogy ma már mint megizmosodott tehetség áll ő előttünk, a modern reális irodalom alapján. Szarvas Mariska egyike legpoetikusabb kedélyű Írónőinknek, ki nem csak jól elbeszélni, tárgyát ügyesen meg­szerkeszteni, alakjait életteljesen jellemezni tudja, hanem müvében eszmét is tud kifejezni. Az Írónő nem csak a női lélek kedélyvilágának mély isme­rője, de a férfi alakjait is jól tudja megrajzolni. Jellemei plasztikusan domborodnak ki és maguk jellemzik önmagukat. Szükségtelen leírásokkal nem fáraszt bennünket, de nem mulasztja el a termé­szetet megszólaltatni ott, a hol a helyzeteknek han­gulatot akar adni. Epen ez a müvein elömlő költői hangulat képezi Szarvas Mariska egyéniségét. Sze­mélyei nem elvontak, hanem valószerűek, élők. Éles megfigyelés, válogatott, könnyed, folyékouy nyelvezet, ügyes alakitó és elbeszélő tehetség jel­lemzik Szarvas Mariskát, kinek további fejlődése elé fokozott érdeklődéssel tekintünk.“ MOZAIK. Czímtelen dalok. Hova lettél? Hol ragyogsz hát? Édes eltűnt csillagom ?! Akkor-akkor újra élek Ha majd fényed —láthatom! ... Távol ragyog fénysugárod Borús az én életem, Mint kietlen zordon égbolt Bús homályos éjjelen! * . $ í Amikor elhagytál Beborult az ég is! Csak akkor éreztem Hogy szeretlek mégis! Szivem is megfájdult, Könnyem is kicsordult, Szomorú életem Szomorúbbra — fordult! Szarvas Mariska. Indokolt aggodalom. Dicsekedik ő nagysága Süt, főz már növeldés lánya. Szent Úristen hátam borzong: Csak nem hív meg — vacsorára?! Bodnár István. Az igazi szerelem valóvá teszi azt, amit az életről — álmodunk. L a v a t e r. * A nő sohse kérdezze: Mit tegyek ? Mi az én hivatásom, mi az ón hatásköröm ? Hisz ón nem vagyok férfiú! — — A női kéz, a no szive es szelleme mindenütt megtalálja azt az igazi helyet, a hol sikerrel működnie lehet, kivéve, ha az a kéz gyenge és béna, ha a szív szegény és kietlen s ha a szellem tévelygő. Büchner Lujza. * A leányzóban azt szeretjük, ami, az ifjúban csak azt a mit Ígér. G ö t he. * Gondolataim körülöveznek téged, miként a méhek a virágot Ezek virághoz nyúlnak, egyikről a másikra szállnak és valamennyi mégis uj és edes előttük. így ismétlődik a szerelem és mindegyik ismétlése uj s édes marad. * Csak 8 nappal volt az esküvő után és meg­vallott magának, hogy mennyire különbözik férje jjjttól a hős.től|öa kit képzeléfé'magának alkotott és a kit vőlegényekéin; imádott! — Nem, évek kelle- nelc egy igen rossz fférj — ahhoz, hogy a női büszkeség és hiúság erre a vallomásra képes legyen. Thackerauy. A leány, a ki szeretett és szeretetreméltó fér­jének kezét nyújtja, csak hosszú idő eltelte után állapíthatja meg egész bizonysággal, váljon barátot, paranc>olót, avagy zsarnokot nyert-e férjében. * Manapság sokkal gyakoribb, hogy a férj nem törődik nejével, mint az, hogy zsarnokoskodik fölötte. Necke r-S assure. FARSANG. A szegzárdi kaszinó báljáról utolsó szá­munkban megjelent tudósításunkból tévedés folytán G y ö r k y Margit (Rölesd), Molnár Mariska, Papp Mariska, dr. Györky Lajosné (Kölesd), és Papp Lajosné urhölgyek nevei kimaradtak. A Szegzárd község által rendezett álarczos- bál múlt vasárnap ment végbe a nagyvendóglő nagy termében. A terem zsúfolásig megtelt, ember ember hátán szorongott, a jelenlevő nagy számú álarczosok és nem álarezosok mind fesztelenül mu­lattak a kora reggeli órákig. A bál a tűzoltó egye­sületnek jelentékeny összeget jövedelmezett. A bonyhádi olvasóegylet február 7-én meg­tartott táqczestélye fényesen sikerült. Egész kivi-, lágos kivirradtig együtt volt a társaság. Már este 8 órakor rázendült Jónás Laczi zenekarának tánezra hevítő csárdása, mely nem sokára maga köré csa- logatá a polgárság üde leányait s a tánezos ifjú­ságot. Az első négyest 48 pár tánczolta. A rende­zőség élénk figyelemmel mind végig rajta volt hogy a hölgy közönség minél jobban mulasson. A karzaton is elegáns közönség volt jelen. Többek közt Perczel Dezső orsz. kópv. Döry Pál főszolga­bíró, dr. Cotelly Géza stb. családjukkal együtt. A jelen volt hölgyek a következők : Kirchknopf Ágos­ton egyleti elnökné, továbbá Graf Józsefné, Bran- deisz Ferenczné, Jagieza Yinczéné, Fuhrmann Ká- rolyné, Stolzenbach Jakabné, Forberger Lászlóné, Kühnel Ferenczné, Róth Istvánná stb, úrnők, to­vábbá : Lengyel Ilona, Graf Matild, Jagieza Anna, Jagieza Ilona, Jagieza Örzse, Jagieza Etel, Stol- czenbach Örzsike, Eszményi nővérek, Obermayer Evelin, Herger Karolin, Kertész Róza, Schencz Paulin, Marx Antóniái Killer Janka, Lenszky nő­vérek, Róth Katalin, Reuseh N. Weisenburger Ka­talin, Rieger Teréz, Hut Nina, Pfaffenbüchler Janka, Liebelt nővérek, Gitter nővérek, Blum N. Dürr Erzsiké stb. kisasszonyok. Tisztajövedelem 50 frt az olvasó egylet könyvtára javára.

Next

/
Thumbnails
Contents