Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-15 / 7. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. 1891. február 15. járt és a hálált csa'k megváltásnak tekintette. Ingóságait a hitközségnek hagyta. — A millenium és a kormány. A millenium megünneplését mint az E—s jelenti, a miniszter- tanács elvben élhatározta, hogy az ezredéves ünnepét 1895-ben, vagy 1896-ban tartják meg, de semmi esetre sem korábban. Az ünnep programm- jának megállapítására s az állam részvételének meghatározására a minisztertanács előkészítő és végrehajtó bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, Wekerle, Csáky és Baross ministerek. VI D É K. Tolnán a rósz ut szerencsétlenséget okozott. Az urasági béresek szalmát szállítottak a minap szánkón, egy szánkó fölborult és a tetején ülő béres oly szerencsétlenül esett le, hogy nyakát szegte. A tolnai társaskör hamvazó szerdán szokásos paprikáshal ebédjén az idén rendkívüli sokan vettek részt. A jókedv sem hiányzott; már évek óta nem volt ily kedélyes vig nap a „köregylet“ helyiségében. Vidékről, különösen Szegzárdról igen sokan voltak. Tolna község képviselő testületé a lovaskaszárnya ügyében hozott törvényhatósági végzést folyó hó 7-én tárgyalta. Ez ellen felebbezett a belügyminiszterhez, mert a 75 ezer frtnyi megváltási összeget kevésnek tartja. IRODALOM. TUDOMÁNY. „Árvalányhaj.“ Népszínmű. Irta: Rátkay László. ÉIsO ! Ilii 1 ||!ii||r 7: en^K^fi A „FélhoKlári“ hírneves szerz őj e'ismét m eg- ®nszolalt, folyó hó 7-en adták elő uj darabját a budapesti népszínházban. Rátkay sikere legközelebbről Tolnavármegyét illeti, hiszen ő a miénk. Öröm- mel jegyezzük fel tehát, hogy az „Árvalányhaj“ nagyon tisztességes sikert ara'ott, olyat, a minőbe Felhő Klári óta egyetlenegy népszínmű sem részesült. Ennyit a budapesti hírlapok is egyhangúlag elismernek. És itt egyelőre megállunk. A darabot ugyanis még sem nem láttuk, sem nem olvastuk, — a fővárosi sajtó pedig oly felületes hebehurgya- sággal bánt el vele, hogy ember legyen a talpán, a ki eligazodik ezeken a közleményeken. Valameny- nyi nevezetesebb fővárosi lap kritikája előttünk fekszik. Mindegyik elüt a másikától; dicséret min- denikben több van, mint leszólás s mégis, ha ezeket az egymással homlokegyenest ellenkező ismertetéseket olvassuk, — lehetetlen, hogy az a gyanú ne fószkelődjék be szivünkbe, hogy azok a kritikák nem őszinték és igazságosak, annál is inkább, mert tudjuk, hogy Rátkay nem „czéhbeli.“ Olvastunk már mi félig bukott darabról is dicsőítő kritikát. Az irodalmi pajtáskodás napjainkban sok embert emel a halhatatlanok sorába. Ne csodálkozzék tehát a sajtó, — ha az ép érzékű közönség nem mindenben ad igazat neki. Rátkayról osztatlanul el van ismerve, hogy nagy tehetség. Van benne, tűz, lélek, erő.— leleményesség. Poéta, ki a sár közül is kitudja választani az arany szemecskót. — Ha tehát van némi kis hibája, mutasson reá az elfogulatlan sajtó, — de csak az igazságot mutassa, — és ekkor jót tesz I vele, mert igyekszik pótolni esetleges fogyatkozásait s ezzel az irodalom nyer leginkább. Csakhogy azokat a kritikákat, a melyekből Rátkay is tanulhat, nem úgy kell ám megírni, hogy még dillet- tans ember is mosolyogjon rajtuk. — A látott vagy hallott szép dolgokból mindég az ragadja meg leginkább az embernek lelkét — a miben saját énjér nek, vágyának egy parányi részecskéjét — mintegy visszatükröződni látja, szóval az ember önző, — az első látásra, tehát a pillanat hatása alatt bármely kitűnő darabban, mindég azokon a részleteken gyönyörködik először a szív és a lélek, melyek az ő értelmi és érzelmi körébe legjobban beillenek. — Ezért van hogy egy műnek ma csak egyes részei kötnek le, holnap, vagy idők múltával már egészért lelkesedünk. így lehet kimagyarázni ezeket az egymástól teljesen elütő kritikákat, mert mindenkinek más az ízlése. Az érzelmek hatása, a pillanat befolyása alatt tehát lehet kritikát Írni, de tárgyilagosai, minden izében igazságosat aligha — mert saját felkeltett érzelmeink rabjai vagyunk. Ez az oka, hogy Rátkayt a napi sajtó nem méltányolta még eddigelé annyira, a mint ezt ő fényes tehetségénél fogva joggal megvárhatná. Az ő költészete mély, irálya tömör, magvas, — hasonlatai, képei leleményesek mesteri kézzel vannak megalkotva, de egyszeri hallásra könnyen átsiklik rajtuk a lélek. Ennyit akartunk jelenleg elm'ondani. — Alkalom adtán majd még visszatérünk a darabra. Addig pedig őszinte szívből gratulálunk az elért szép sikerhez. S azt hisszük a nagy közönség is osztatlanul Rátkay mellett van, — hisz, a mint olvassuk a színházi pénztárt, egyik este már ki se kellett nyitni, úgy szót kapták a jegyeket. —r. Szarvas Mariska, lapunk kitűnő tollú munkatársa, kitől mai számunkban is közlünk egy kedves kis költeményt, igen szép elbeszélést irt a „Magyar Írónők albuma“ czímü, a könyvpiaczon most megjelent munkába. A „Magyar Írónők albumát“ kiváló magyar írónők müveiből állította össze és adta ki Harmuth L uj z a. 48 irőnő közöl benne beszélyeket, rajzokat, értekezéseket, költeményeket és gondolatokat. Wohl Janka, Büttner Julia, Hen tall er Mariska. Gyarmathy Zsigáné, 111 ó s y Piroska, T u t s e k Anna, Balogh Irma stb. mind Írtak e könyvbe. A „M agyar S z e m 1 e“ egyetemes társadalmi és irodalmifoljó- irat S zarvas. Maris k ár ól a következő érdekes kritikát irtaUtoljáVn %a^fcíik; ELarvas ? MaíiskÜv kinek beszélye a gyűjtemény legjobb darabja. 'Szarvas Márka nevet szépirodalmi Is nagyobb vidéki lapjaink hasábjain egy-egy figyelmet keltő beszély vagy egy igaz mély érzelmet sugárzó költemény alatt, gyakran látjuk és mi, kik folyton figyelemmel kisérjük Írónőink munkásságát, bátran mondhatjuk, hogy egyiknél sem tapasztaltunk oly nagymérvű haladást, mint az ő müveiben és örömmel konstatálhatjuk, hogy ez elbeszélésében már teljesen megtisztult azon alromanticzizmus hatásától, mely többé-kevésbó előbbi müveihez tapadt, úgy hogy ma már mint megizmosodott tehetség áll ő előttünk, a modern reális irodalom alapján. Szarvas Mariska egyike legpoetikusabb kedélyű Írónőinknek, ki nem csak jól elbeszélni, tárgyát ügyesen megszerkeszteni, alakjait életteljesen jellemezni tudja, hanem müvében eszmét is tud kifejezni. Az Írónő nem csak a női lélek kedélyvilágának mély ismerője, de a férfi alakjait is jól tudja megrajzolni. Jellemei plasztikusan domborodnak ki és maguk jellemzik önmagukat. Szükségtelen leírásokkal nem fáraszt bennünket, de nem mulasztja el a természetet megszólaltatni ott, a hol a helyzeteknek hangulatot akar adni. Epen ez a müvein elömlő költői hangulat képezi Szarvas Mariska egyéniségét. Személyei nem elvontak, hanem valószerűek, élők. Éles megfigyelés, válogatott, könnyed, folyékouy nyelvezet, ügyes alakitó és elbeszélő tehetség jellemzik Szarvas Mariskát, kinek további fejlődése elé fokozott érdeklődéssel tekintünk.“ MOZAIK. Czímtelen dalok. Hova lettél? Hol ragyogsz hát? Édes eltűnt csillagom ?! Akkor-akkor újra élek Ha majd fényed —láthatom! ... Távol ragyog fénysugárod Borús az én életem, Mint kietlen zordon égbolt Bús homályos éjjelen! * . $ í Amikor elhagytál Beborult az ég is! Csak akkor éreztem Hogy szeretlek mégis! Szivem is megfájdult, Könnyem is kicsordult, Szomorú életem Szomorúbbra — fordult! Szarvas Mariska. Indokolt aggodalom. Dicsekedik ő nagysága Süt, főz már növeldés lánya. Szent Úristen hátam borzong: Csak nem hív meg — vacsorára?! Bodnár István. Az igazi szerelem valóvá teszi azt, amit az életről — álmodunk. L a v a t e r. * A nő sohse kérdezze: Mit tegyek ? Mi az én hivatásom, mi az ón hatásköröm ? Hisz ón nem vagyok férfiú! — — A női kéz, a no szive es szelleme mindenütt megtalálja azt az igazi helyet, a hol sikerrel működnie lehet, kivéve, ha az a kéz gyenge és béna, ha a szív szegény és kietlen s ha a szellem tévelygő. Büchner Lujza. * A leányzóban azt szeretjük, ami, az ifjúban csak azt a mit Ígér. G ö t he. * Gondolataim körülöveznek téged, miként a méhek a virágot Ezek virághoz nyúlnak, egyikről a másikra szállnak és valamennyi mégis uj és edes előttük. így ismétlődik a szerelem és mindegyik ismétlése uj s édes marad. * Csak 8 nappal volt az esküvő után és megvallott magának, hogy mennyire különbözik férje jjjttól a hős.től|öa kit képzeléfé'magának alkotott és a kit vőlegényekéin; imádott! — Nem, évek kelle- nelc egy igen rossz fférj — ahhoz, hogy a női büszkeség és hiúság erre a vallomásra képes legyen. Thackerauy. A leány, a ki szeretett és szeretetreméltó férjének kezét nyújtja, csak hosszú idő eltelte után állapíthatja meg egész bizonysággal, váljon barátot, paranc>olót, avagy zsarnokot nyert-e férjében. * Manapság sokkal gyakoribb, hogy a férj nem törődik nejével, mint az, hogy zsarnokoskodik fölötte. Necke r-S assure. FARSANG. A szegzárdi kaszinó báljáról utolsó számunkban megjelent tudósításunkból tévedés folytán G y ö r k y Margit (Rölesd), Molnár Mariska, Papp Mariska, dr. Györky Lajosné (Kölesd), és Papp Lajosné urhölgyek nevei kimaradtak. A Szegzárd község által rendezett álarczos- bál múlt vasárnap ment végbe a nagyvendóglő nagy termében. A terem zsúfolásig megtelt, ember ember hátán szorongott, a jelenlevő nagy számú álarczosok és nem álarezosok mind fesztelenül mulattak a kora reggeli órákig. A bál a tűzoltó egyesületnek jelentékeny összeget jövedelmezett. A bonyhádi olvasóegylet február 7-én megtartott táqczestélye fényesen sikerült. Egész kivi-, lágos kivirradtig együtt volt a társaság. Már este 8 órakor rázendült Jónás Laczi zenekarának tánezra hevítő csárdása, mely nem sokára maga köré csa- logatá a polgárság üde leányait s a tánezos ifjúságot. Az első négyest 48 pár tánczolta. A rendezőség élénk figyelemmel mind végig rajta volt hogy a hölgy közönség minél jobban mulasson. A karzaton is elegáns közönség volt jelen. Többek közt Perczel Dezső orsz. kópv. Döry Pál főszolgabíró, dr. Cotelly Géza stb. családjukkal együtt. A jelen volt hölgyek a következők : Kirchknopf Ágoston egyleti elnökné, továbbá Graf Józsefné, Bran- deisz Ferenczné, Jagieza Yinczéné, Fuhrmann Ká- rolyné, Stolzenbach Jakabné, Forberger Lászlóné, Kühnel Ferenczné, Róth Istvánná stb, úrnők, továbbá : Lengyel Ilona, Graf Matild, Jagieza Anna, Jagieza Ilona, Jagieza Örzse, Jagieza Etel, Stol- czenbach Örzsike, Eszményi nővérek, Obermayer Evelin, Herger Karolin, Kertész Róza, Schencz Paulin, Marx Antóniái Killer Janka, Lenszky nővérek, Róth Katalin, Reuseh N. Weisenburger Katalin, Rieger Teréz, Hut Nina, Pfaffenbüchler Janka, Liebelt nővérek, Gitter nővérek, Blum N. Dürr Erzsiké stb. kisasszonyok. Tisztajövedelem 50 frt az olvasó egylet könyvtára javára.
