Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-15 / 7. szám

4, TOLNA VÁRMEGYE. 18. §. Az egylet feloszlásának kimondására az összes tagok két harmadának szavazatára van szükség, ha ezen közgyűlésben e tárgyban hatá­rozni nem lehetne, újabb és 8 nap alatt egybehí­vandó rendkívüli közgyűlés hirdetendő, melyen á jelenlevők többsége végérvényesen határoz. Az egyesület vagyona valamely közművelődési czélra hagyandó, a felett a közgyűlés határoz, a feloszlási kérdés eldöntése után. de ugyanazon köz­gyűlésben. Az alapszabályok módosítása jóváhagyás vé­gett a belügyministeriurahoz felterjesztendő. VÁRMEGYE. A föfdmivelésügyi m. kir. minister az orszá­gos gyümölcsószet és kertészet ügyeinek szakszerű vezetésével, ministeri biztosi minőségben Molnár István budapesti vinczellér iskolai igazgatót biz!a meg. S még ez évben több irányban kiküldi. Hivatalvizsgálat. Gróf Széchényi Sándor vár­megyénk főispánja a tamásii főszolgabírói hivatal ügykezelését folyó hó 12-én vizsgálta meg. Az állandó választmány közigazgatási és pénzügyi szakosz'áíya folyó hó 18-án délelőtt ülést tart. És pedig az utóbb 10, az előbbi .pedig 11 órakor. A tisztviselői nyugdíjalap vál.asztmjW ülése folyó hó 19-éu délelőtt 10 órajsőr. lesz. Harcz községben a (ünhteritis jórványszerü- eg lépett fel. Az ozorai vásárjogbérlő jwtvásár tarthatása iránti kóréinak *a keress minister elutasította. Ifj. Herbeck SaDŐ yardombi lakos részére a kiyetplftä r05.filw ^ngeflély megadatótt. A községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő vá­lasztmány folyó**nó 14-ón ülést tartott. A várme­gyei pénztárt hivatal által beterjesztett számadás felülvizsgálatra egy bizottságnak adatott ki. A szá­madásból sokakat érdeklő részletként közöljük, hogy a jegyzői nyugdíjalap vagyona múlt év végén a Tolnamegyei Takarók és Hitelbanknál elhelyezett tőkében 84591 frt 71 kr volt. Éhez hozzáadva a kint levő 1442 frt 84 kr hátralékot, az összes va­gyon 86034 frt 55 krt tesz ki. Nyugdíjban része­sült 36 férfi és nő; nevelési pótlékban pedig 4 fiú és 4 leány gyermek. —- Kifizetve lett részükre összeseü 7829 frt 58 kr. — A mostani ülésen újabban nyugdíjazva lettek: Reizperger István uj­dombovári; Mészáros Sándor mórágyi jegyzők és Schmikl Márton volt bölcskei jegyző özvegye. — Több, pénztári kezelésre vonatkozó módosítás is tárgyaltatott. Rátkay bankett Dunatöldvárott. Mig mi Szegzárdon szinpártoló egyesület lé­tesítésén fáradozunk, addig a dunaföl,dváriak nagy­ban ünnepük méltán kedvelt és tisztelt írójukat, Rátkay Lászlót, a ki „Arvalányhaj“ czimü nép­színművével, melyet más helyen méltatunk, legújab­ban jelentékeny sikert aratott. Rátkay megyénk fia és igy mi is örömmel csatlakozunk azokhoz, kik a kiváló tehetségű jeles irót ünnepük. Tiszteletére folyó hó 10-én Dunaföldvárott fényes bankettet rendeztek, a melyen Dunaföldvár egész intelligen- tiája, továbbá Paksról, Alapról, Szent-Ivánról is szá­mosán (a szegzárdiakat is csak a rossz ut tartotta vissza) köztük a Daróczy, Vigyázó, Szluha stb. családok, összesen 170-en vettek részt. A dunaföldváriak most egyátalán benne van­nak az ünneplésben és ünnepeltetésben. Budapesten nem kisebb kitüntetés érte őket, Aminthogy ,BJ a h á n éjn á 1 toltak.Rátkay, . stb! estebédre ' bájos müvésZúő^ 'Ázé-.j1 retétfemólrőságávál elragadta a jelen.vvoltakat. y ^^'^Tyemszatorve a Dám?etTre; az kitűnően sikerült Az első felköszöntőt Daróczy Tamás mon­dotta Rátkayra. A sikerült beszéd után dr. Ragá- lyi Lajos nagy hatást keltett, következő szép és lelkes szavakkal éltette az ünnepély hősét, Rátkayt: Hölgyeim és uraim ! A vendégeké természetesen az első szó 1 de, hogy t. barátom Daróczy Tamás után, ki kedves vendégeink érzel­meit oly melegen tolmácsolta, a helybeliek közül e diszes társaságban elsőnek én szólalok föl: ehez a jogot oly meg­bízásból merítem, melynél szebb alig adhat férfi ajakra szót. Viruló virága városunknak, tizenkét ifjú hölgy bízott meg azzal, hogy a mai ünnepélyen — melynek rendezését lelkesen vállalkozni s .Ívesek voltak — az ünnepelt kedves barátom E. L.-ért az ő nevökben is poharat emeljek. Bár meg vagyok róla győződve, hogy egyetlen dicsérő szó bájos női ajkról százszoGa többet ér száz férfiú hosszú dicsbeszédénél: elvállaltam mégis e kedves megbízást, mert tudom, hogy a nő ajka hallgataggá válik ott, hol szive kí­vánna beszélni. Pedig melyikünknek szive nincs most telve az a fö­lötti őszinte és igaz örömnek túláradó érzetével, hogy te kedves barátom uj népszínműveddel azon a téren, hol a mun­kálkodás már maga is érdem, — újabb sikert arattál. Sikert, melyet bármily szigorú felfogás mellett is ki­csinyelni nem lehet. lágitás „eszméjével“, s nehogy azt gondoljuk, hogy ez holmi „eszményi“ világítás lesz, hát a „nemesi“ tanács tagjai felülnek ama bizonyos őskori gyor­saságú csigára és ezen haladva a villamos világítás behozatala tárgyában az „előmunkálatokat megin­dítják.“ Föltéve, ha a csiga is megindul.“ Várhatsz jövő nemzedék! Várhattok bizony ! A központi városháza „esz­méje“ is meg van papíron, de a valóságban csak a „jövő zenéje.“ A belügyminiszter megtette a lé­péseket hadügyi kollegájával a Károly-kaszárnya átengedése iránt, azonban mig a nemes városi tanács neki gyürkőzik, addig szerkesztő uram, taláu még unokáink is öreg emberek lesznek. Ne fessük falra az ördögöt, mert még meg­jelenik, ha nem is városháza alakjában, de a ne­gyedik dunai hid képében. A tanács megteszi azt a hihetetlen valamit, hogy azt még mi is megér­jük. Pedig ez a hid kérdés vajúdik, mint az egy­szerű hegy, ez is szül valami hivatalos eszü fővá­rosi tanácsost, ki aztán nemcsak tárgyalni fogja a hid építését, de agyoncsapja egészen. Ama bizo­nyos csiga mindig a háttérben mozog és csápos (nehogy „csábos“-t szedjen a szedő.) szemeivel biztatólag tekint ránk újságírókra. Csakhogy mi nem bízunk az ily „biztatásokban“ és érzékenyen suhin­tunk biga uram forgó szemrudjaihoz, ezek aztán behúzzák magukat házukba (nevezhetjük fiók vagy egyéb detail városházának) és ott maradnak mig „felülről“ nem jön egy kis buzdító és noszogató lökedelem. Erre hangot adnak magukról, valamint Baross eré!yes és határozott hangon adta tudtára az osztrákoknak, hogy a kormány nem enged. Ez­zel azt hisszük vége a tarifa-hecznek, mely úgy tű­nik fel mint Strausz „Furcsa háboru“-ja. Ezt né­met komponálta, alkalmasint ezért játszták el a jó bécsiek. Nekünk is fog játszani egyik hazánkfia, nem olyan „kedveset“ mint sógoraink, hanem igazi ma­gyaros nótákat és ábrándokat. Reményi Ede a vi­lágon ismert hegedükirály márczius 4-én fogja hang­versenyét tartani Budapesten. Előbb bejárja az or­szág nevezetesebb városait, s ott bájolja el a hall­gatókat. Rátkay László dunaföldvári ügyvéd, jeles nép- színműíró ismét egy uj darabbal lépett a népszín­ház deszkáira. „Arvalányhaj“ a czime legújabb al­kotásának, mely zamatos magyarsággal van meg­írva, úgy hogy valóban sok élvezetet nyújt. Az „Ar- valányhaj“ tetszést aratott és méltán sorozható a legjobb népszínművek közé. Az ezredéves ünnepre mégis készülnek — nagy csöndben. A kormány is tesz, de legtöbbet kellene munkálkodnia a társadalomnak. Hírük, hogy az ünnep 1895-ben vagy 96-ban lesz megtartva. A programm (és Zichy Jenő) sokat igór, de vájjon mennyit ad ? De azért nem kell félnünk a mai nemzedék elkorcsosodásától, hogy nem csüng rajongással ősein; ime a millennium első fecskéje: az Arpádszobor elkészült — hóból. Stróbl Alajos szobrász növen­dékei állították fel udvarukon, s hogy még nagyobb hatást keltsen a monumentális emlékoszlop, buzo­gányt is adtak Árpád kezébe — hóvmérő alakjá­ban. Árpád azonban a tél emléke, elolvad csakha­mar, akár csak a mi lelkesedésünk szalmatüze le­lohad egy-egy bálkirálynő iránt­Karcfalvi. 1891. február 15. Mert keressen bár müvedben hiányokat | fővárosi kritika, melyet nem tartott lekötve pajtási kötelék s melyet nem hangolt javadra a baráti szív dobbanása, mig termé­szetszerűleg élesité azt vidéki voltod: azt ez a kritika is elismeri, hogy ma, midőn nyelvünk és nemzetiségünk többé komoly veszélyben nem forog, a népszínmű kétségtelenül veszített azon jelentőségből, melylyel az a 40-es és SO-es években birt; ma, midőn az ízlés változó divatja a nagyszerű he­lyébe a kicsinyest, a mély helyébe a felületest, a naiv he­lyébe a frivolt ültette s a közönség szívesebben látja a szín­padon az apró intriguák bohókás összecsapásait, semmint az igaz, a mély szenvedélyek nagy és hatalmas harczolását : drámai tartalmú s irányú népszínművel oly sikert és tet­szést aratni, milyet a tiéd aratott, — csak valódi, nagy te­hetség s mélyen érző szív képesek. Csak e kettős tulajdon szerencsés birtokában lehetsz te képes a nép emberét a maga őszinte, tiszta gyermeteg- sógében s mégis oly költői nyelven beszéltetni, melynek ereje szivünkre hat, zenéje pedig azt lebilincseli, csak e kettős képesség képesíthet oly megrázó erővel festeni örök harczát a szívnek és jellemnek, a szerelemnek es becsület­nek, e két hatalmas belső erőnek, mely e világot mozgatja a bibliai időktől mind e mai napig s fogja mozgatni, mig ember él a földön s szív dnbpg. S szellemed és „szived* mely müveid megírására ké­pesít, mint .agyogó gyémánt és mély tüzü drágakő ragyog­nának még szer&h, óbb foglalatban is, mint milyeket te ad­tál nekik s azért már-''eddigi alkotásaid is kétségtelenül biztosítják részed reá vezéri rangot a magyar írók hadse­regében; 'áKól közkatonának lehetni is megtisztelő, de ve­zérnek lenni dicsőség. S mi szívesen hódolunk a te vezérségednek, benső- leg örvendünk ennek az általad már tényleg elért dicső­ségnek, mely kisugározza melegét barátaidnak veled együtt érző szivére, s kiárasztja fényét a városra, melynek neve a tieddel együtt emlegeftetik. De a mi örömünk még messzebb terjed. Mi akik ismerjük a te képességedet s akik tudjuk azt, hogy az elért siker téged újabb alkotásokra fog buz­dítani örülünk olyképen is, mint ahogy örvend a gazda a zöldelő vetés szépségének, mely neki biztos, dús aratást Ígér, mint ahogy örvend a bányász, midőn felcsillanni látja az első aranyszemeket, mert tudja, hogy ez év őt kinosek- kez fogja vezetni. S e reményeink biztos teljesülésének rendületlen hi­tében kívánjuk neked: képességeid hozzák meg számodra s a magyar irodalom számára az ígért bő aratást, a gazdag kincseket is, hogy igy az a dicsőség, melyet ma már elér^ tél s melyért mi teljes sz;vünkből, egesz lelkűnkből őszin­tén ünnepelünk, csak egyik lépcsője legyen további emelke­désednek, csak talapzata legyen annak a még nagyobb ma­gasságnak, amelyre szived és tehetséged mindanyiunk újabb örömére fölemelni fognak. Élj sokál Ragályi után Rátkay mondott meleg sza­vakban köszönetét a megtiszteltetésért és Dunaföld­vár hölgyeit üdvözölte. Majd Széllé Zsigmond járásbiró éltette ékes beszédben dr. Scheffer Sándort, mint zeneszerzőt, kinek darabjai valóban általános tetszést aratlak ; Scheffer Sándor erre Széllé Zsigmondot, a tudóst köszöntötte fel, ki ré­gészeti munkájával, melyet a tudományos akadémia saját költségén adott ki, dicsőséget szerzett Dunaföld- várnak; Rátkay Daróczy Tamásnét, ki egy karénekben felhasznált dalt irt a darabhoz, éltette,, végül Rotter Lajos ugyancsak Rátkayórt emelt poharat. Lapunk szerkesztősége szintén üdvözölte Rát­kayt, a bankett rendezőbizottságához intézett követ­kező távirattal: „Az „Arvalányhaj“ kitűnő irójáoak tiszteletére rendezett ünnepélyen, melylyel nemcsak Rátkayt, hanem önmagukat is megtisztelik, őszinte szívvel vesz részt a „ Tóin avár megye“ szerkesztősége.“ A bankettet táncz követte, mely reggeli 6 óráig tartott. Hirek. — A „szegzárdi szinpártoló-egylet“ érdeké­ben vármegyénk alispánja a következő meghívót küldte szót: A „szegzárdi szinpártoló-egylet“ létre­hozásának eszméjével behatóan foglalkozott szükebb körű értekezlet megbízásából van szerencsém tisz­telettel felkérni, hogy a vármegyeház nagytermében folyó évi február hó 15-én délután 3 órakor a „szegzárdi szinpártoló-egylet“ megalakítását czélzó tanácskozáson megjelenni szíveskedjék. — Hazafias üdvözlettel Szegzárdon, 1891. évi február hó 12-ón. Simontsits Béla, alispán. — Érdekes kinevezés. A vallás és közokta­tásügyi miniszter Element Ferenczet, kit épen Yarasdy tanfelügyelővel szemben tanúsított eljárása miatt helyeztek el Szegzárdról, ismét Szeg- zárdra nevezte ki segédtanfelügyelővó.

Next

/
Thumbnails
Contents