Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-15 / 7. szám
1 TOLNA VÁRMEGYE. 1891. február 15. mogyot — mégis szukKemuseg volna részünkről ez okból tőle a kellő pártfogási megtagadni. Sorakozzunk tehát a D. K. E. zászlaja alá minél többen és minél tömörebben. E zászló fennen hirdeti a magyarság szent ügyét — a magyarosodás terjesztését, a hazafias érzület istápolását, a nemzeti műveltség fejlesztését. Ki az, a ki nem akarna erejéhez képest részt venni a hazafiság és műveltség kultusában, a hazafiságnak és műveltségnek emelendő fényes templom felépítésében ? Meg van adva mindenkinek az alkalom és a mód, hogy részt vegyen e hazafias vállalatban. Örömmel látjuk, hogy némely helyen már ez iránt megindult a mozgalom. Bonyhádon, Báttaszéken, Bölcskén estélyeket rendeztek a D. K. E. javára. Szegzárd on a „Tolnamegyei takarék és hitelbank“ alapitó lépett az egyesületbe. Meggyőződésünk, hogy Tolnavármegye törvényhatósága, mely tetteivel mindenkor zászlóvivője volt a hazafias mozgalmaknak, szintén nem fog soká késni, hogy önmagához méltó a 1 a p i t v á n y n y a 1 lépjen a D. K. E. tagjainak sorába. f Es ezek példáját kell, hogy kövessék egyesek és testületek egyaránt. A különböző vagyoni helyzetnek meg- felelőleg — a legdúsabbtól a legszerényebbig — vállalhat kiki magára kötelezettséget az egyesületbe való belépés tekintetében. Az örökös tag legalább egy ezer forint alapítványt tesz s -ezt legfeljebb 5 év alatt befizeti. Az alapi ?o tag legalább 100 frt alapítványt tesz s ezt legfeljebb 5 év alatt befizeti. A pártoló tag legalább 5 egymásután következő évre évenkint 10 — 10 frt fizetésére kötelezi magát. A rendes tag legalább 10 egymásután következő évre 2 frt évi tagdíj fizetésére kötelezi magát. A gyámolitó tag 2 írtnál kisebb összeggel vagy egyéb adománynyal járul az egylet czéljaihoz. Létezhetik-e önzés, mely vakmerőségében és elfogultság, mely túlzásában képes volna elvonni filléreit ily szent czél elől ? Hisszük, reméljük, hogy nem. Szerkesztőségünk készséggel közvetíti az egyesületbe való belépést és minden ösz- szeget vagy egyéb adományt azonnal rendeltetési helyére juttat. — „Adjatok, adjatok, a mit Isten adott! “ — Az államháztartás bruttó-bevételei és kiadásai az 1890. évben a következők voltak : Az összes bevételek kerek számban 875,646,673 frtot tettek és igy az előirányzathoz képest 19,831,180 frt többletet tüntetnek fel; a brutto-kiadások 342,906,098 írtra rúgtak, 12,400494 írttal kevesebbre, mint a költségvetésben előirányoztatok. A mérleg tehát az előirányzott 508,901 frt hiány helyett 32,740,575 frtnyi fölösleggel záródik, a mi szinte teljesen váratlan és a messzemenő remények daczára valóban meglepő fényes eredmény. Összehasonlítva az 1889. évi eredményekkel, a bevételek 34,860,718 írttal kedvezőbbek, a minél azonban az italmérési adóhevételre 18,274,187 frtnyi összeg esik, úgy hogy a bevételek tulajdonképeni fölöslege az 1889. évhez képest 16,586,531 forintot tesz. Szegzárdi szinpártoló egyesület. A szegzárdi szinpártoló egyesület megalakítása érdekében megtartott értekezlet által kiküldött alapszabály készítő bizottság folyó hó 9-én délután 5 órakor Simon- tsits Béla elnöklete alatt gyűlést tartott. A gyűlés igen élénk volt és esti 9 óráig tartott. A Simontsits Béla elnök és Hamza Géza jegyző által készített alapszabályok képezték a gyűlés tárgyát. Beható, a kérdés minden oldalát megvilágító vita után az értekezlet az alább közölt alapszabályokat fogadta el és csak nehány kisebb módosítást tett a tervezeten. E helyen is köszönetét kell mondanunk Sim ontsits Béla és Hamza Géza uraknak, kik az alapszabályok elkészítésének nehéz munkáját ily rövid idő alatt és valóban szerencsés alakban elvégezték és ezáltal az ügy sikerének alapját biztosították. Az alapszabály készítő bizottság az alapszabályokat a nagy bizottságnak, melytől megbízását nyerte, a csütörtök délután megtartott gyűlésen mutatta be, és néhány lényegtelen változtatás után az alapszabályokat ezen bizottság is elfogadta. E bizottság egyúttal elhatározta, hogy folyó hó 15-én, azaz ma vasárnap délután 3 órakor ezen ügyben a vármegyeház nagytermében nagyobb értekezletet tart, a melyre mindazok, kik e gyűlésre tévedésből meghívót nem kaptak és az ügy iránt érdeklődnek, ez utón is meg hivatnak. Hisszük, hogy a nagy értekezlet általános tetszéssel fogadja a szinpártoló egyesület megalapításának eszméjét és a szegzárdi társadalom örömmel fogja megragadni azt az alkalmat, a mely egy már régóta érzett hiányon minden áldozat nélkül segíteni fog. Mert ki nem érzi annak szükségességét, hogy Szegzárdnak kellemes szórakozást és műélvezetet nyújtó színi előadásai legyenek, sőt ez iránt jogos igényeket is támaszthat és hogy már nagyon is elérkezett annak az ideje, hogy az eddigi helyzet — a színi előadásoknak primitiv, alacsony színvonala és a közönségnek jótékonysági tekintetekből eredő ezen irányban való folytonos megsarczolása — véget érjen. Ezen eddigi, a művelt közönség által sajnosán tűrt kellemetlen helyzet gyökeres átalakítását és javulását Ígéri és biztosítja a szinpártoló egyesület, különösen akkor, ha az ama intentiók szerint és azon az alapon fog megvalósulni, miként< az az alanti alapszabályokkal czéloztatik. A közönség — ha ilyen módon létesül az egyesület, — az egyesületbe lépés által kitűnő színi előadásokhoz juthat, anélkül, hogy Giuseppa di Marmora arczképei mind külön positurákban. Sorba csókolgatja őket. Mio Caro ! Mio Caro ! . . . Azok az arczkópek pedig nagy szelíden mosolyognak rá. Most előkapja finom florenczi szalmakalapját, rá vágj a az asztalra s az arczkópeket egymásután dobálja bele. Még pedig olasz szokás szerint — mindegyiket egy-egy áldás kíséretében .... — Megátkozlak ! . . . — Te karbonári! — Te garibaldino ! — Te briganti! — Te pápai zuáv! Aztán kezeivel dús haját ajkaira nyomja s csak az elfojtott sóhajtás haitik: Meghalok érted! Mio Caro ! Mio Caro! Finita la komédia! . . . * * * .... Nelly Dundechall angol hidegvérrel ül támlásszékében. Erősen rumozott theát szürcsöl. Vörös haján a lámpa fényé játszadoz. Szemei félig lehunyvák, ajkai szögletén a bánatos szerelem speclenje ül. Monologizál. — Newtonnak az esés törvényét egy, az ő vörös orrára esett makk magyarázta meg. De hát ki tudja megmagyarázni a szerelembe esés elméletét? Verulami Baco azt mondja, hogy a tudomány hatatom ; de Jacobi filozófiája szerint minden hatalomnak alapja az érzelem. KeppLr a csillagos eget vizsgálta, s mig ő fent a csillagok közt járt Jent a földön megcsalta a felesége. — Oh Lord Sympshon te több valál ezeknél! Szerelembe ejtettél, bebizonyítottad, hogy az igazi filo- sofia a szerelem hatalma, csillagok közt jártál, ha szemeimbe néztél, — s aztán egy pár vattával bélelt láb lehúzott téged is a földre ! Oh Lord Sympshon megbocsátok neked! Nem tudlak feledni; — és ha visszajönnél az oczeán koráll temetőjéből: száz ledórségedórt sem mondanám, hogy: Shoking ! * * * * * ..........Margitka Íróasztalánál ül. Szögszinü fü rtéi beárnyékolják angyali arczát, szemeit köny- fátyol borítja .... Naplót ir. — Ma is bolgogtalan voltam. Az is leszek mindig, koporsóm zártáig. Csak az vigasztal, hogy nem tart sokáig. — Ilyen formán szól a költő nótája. — Engem is költővé tesz a fájdalom. — Mikor megláttalak, fájt a szivem érted, s hogy most mit szenvedek, azt te nem is érzed; fölvetett ágyamon elkerül az álom ; emésztő szerelem lesz az én halálom; meghalok, meghalok, eltemet a bánat, reménytelen szívvel sóhajtok utánnad; síromon virág nő, harmatcsepp hull rája; itt van egy árva szív szomorú fejfája ..... Édes lesz ott megpihenni, Majd oda lennt nem fáj semmi. — Nem fáj semmi ! ..... * Elemér gróf azt sem tudja, hogy melyiket nézze, melyiket hallgassa az öt bájos teremtés közül. — Tudtam, tudtam, nagyon jól tudtam, hogy az asszony, mindig asszony! Ezek a bájos angyalok megakarták kínozni a férfi szivet, s im, — mind az öt saját szivét még kegyetlenebből kínozta meg. — Én pedig elmondhatom hogy: tanulmányoztam az asszonyokat, — még pedig sikerrel! — A fejemet merném rátenni, hogy a többi száznegyvenöt pályázó is mind ilyen volt, mint ez az öt. Hanem hát az is igaz ám, hogy az az öt férfi ember is nagy anyámasszony katonája lehetett. Persze! Azok nem tanulmányozzák azT’ásszonyokat, mint ón ! Nézzük, merre is vannak a jámborok. Elővette jegyzőkönyvét. — Eoberston most corvette kapitány Liver- polban ; — Bellewille Felix szenátor Lyonban. — Giuseppe di Marmora- hadügyministeri államtitkár Kómában. — Lord Sympshon nem halt meg; szerencsésen kimenekült a hajótörésből s két évig ólt a vadak között a legsötétebb Afrikában. Most tourista. Nyakába vette a világot, meg a tarka piáidét. Keresi a feleségét szeles e világon és más több helyeken is. Margitka ideálja a selyembajszu Kurner Sándor még mindig nőtlen, s a ruczaháti parochiában sóhajtozik a bájos apácza növendék után. Egészen méltó a többi négy kollegájához.__ No de azt mondhatom, hogy olyan jelenetet nem irt meg sem Shakespeare, sem Birchpfeifer Sarolta, a minőt én tiz nap múlva csinálok ebben a teremben. * ifi ifi A megfigyelő terem tiz nap múlva vidám zajtól csengett. Elemér gróf nagy meglepetést készített az öt alapítványi hölgynek. Bemutatta nekik magát és szép feleségét. Asszonyok között nagyon könnyen megy az ismerkedés. Pár óra múlva
