Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-08 / 6. szám

6.

TOLNA VÁKMEGYE.

1891. február 8.

jövő netán kedvezőtlen esélyei ellensúlyozására tartassanak fenn annál is inkább, mert intézetünk alapítóinak nemes intentioit nem nyerészkedési vágy, nem a magas osztalékok reménye ébresztette, hanem azon czélzat, hogy tiszteletreméltó verseny által, a mely tapintatosan vezetve az élet minden nyi'vánulásában csak üdvös eredményeket szülhet, hitelviszonyaink fejlődését elősegítse és ez által a nagy közönség érdekeit szolgálja.

A tiszta nyereség hova fordítása iránti javaslatokban ezen czélzat nyer megfelelő számadatokban concrét kifejezést. Az igazga'óság, mint az intézet alapításakor sarkkövekként bölcsen lerakott emez intentiók hivatott őre, ma, a midőn a feltárt határozottan kedvező eredmények talán arra csábit- . hatnának valakit, hogy ezen intentiók csak részben is mellőztessenek, bátorkodunk azokat, mint intézetünk jövőjének legbiztosabb zálogát emlékezésbe hozni és a tisztelt közgyűlést kérni, hogy nyeremény felosztási javaslatunk elbírálásánál ezen szempontokat figyelembe venni méltóztássék.“

Hasonlóképeu csak teljes elismeréssel és dicsérettel adózhatunk az igazgatóságnak ama szép és — különösen a hasonló intézetek által szintén — követendő határozatáért, — a melylyel megyénkben mint úttörő lépett elő — hogy a Dunántúli Közművelődési Egylet-be 100 frt adománynyal a 1 a- pitó tagként lépett be.

Az igazgatói jelentés erre vonatkozó javaslatáét a következő lelkes szavakkal indokolja:

„Magyarországon az e földön élő nópfajok között bizonyára a magyar faj az, a mely történeti múltjánál, számszerinti túlsúlyánál, szellemi fölényénél és szerencsés természeti adományainál fogva a földteke ezen darabján, a melyet büszkeséggel és szeretettel nevezünk hazánknak, vezetni és uralkodni van hivatva. Kétségtelen, hogy minden ezen földön élni kívánó tényezőnek szerencséje, boldogsága ezen jogrendet és államot alkoto es fentarto elemnek haladása és consolidatiójától van feltételezve. És ha nincs egyetlen magyar, a ki szívesen ne áldozzon minden oly czélórt, a melylyel fajunk tökélesbülóse, haladása összefügg: bizonyára méltó, hogy intézetünk, a mely anyagi érdekeket szolgál ugyan, de tevékenységéhez magasabb erkölcsi czél- zatok nyújtják a mozgató erőt, e tekintetben után- zandó példával járjon elő. Épen azért azt hisszük, hogy a mig egyrészről hazafiui kötelességet teljesítünk, másrészről a mai napon feltárt kedvező sikerekre legméltóbb koronát helyezünk, a midőn javaslatba hozzuk, hogy intézetünk a „Dunántúli Közművelődési Egylet“ alapitó tagjai sorába lépjen és hogy a tisztelt közgyűlés e ezólra a megfelelő összeget utalványozza.“

Ezen előterjesztést a közgyűlés általános helyesléssel fogadta el.

A közgyűlés egyébként a következőkép folyt le:

Elnök gróf Széchenyi Sándor konstatálván, hogy kellő számú részvényes van jelen és ezek az alapszabályszerü részvények elegendő számát képviselik, a közgyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Fördős Vilmos és Goldberger Mór részvényeseket jelölte ki.

Az igazgatósági jelentést, melynek néhány pontját a fentebbiekben ismertettük és a zárszámadást dr. Szigeth Gábor vezérigazgató terjesztette elő, melyet a közgyűlés örvendetes tudomásul vett.

A felügyelő-bizottság jelentését P e r c z e 1 Dezső felügyelő biz. elnök terjesztette elő. Az érdekes és rendkívüli szabatossággal összeállított jelentést tudomásul vette és a felmentvónyt a felügyelő-bizottságnak megadta a közgyűlés.

Következett az intézet elnökének 3 évre való megválasztása.

Gróf Széchenyi Sándor elnök emelkedett szavakban köszönte meg a 6 éven át iránta tanúsított bizalmat és — úgymond — örömmel említi fel és magára nézve hízelgőnek tekinti, hogy az intézetnek oly időben állhatott az élén, a midőn az a kezdet nehézségeivel küzdött meg, de ma már fényes eredményt képes felmutatni. Mindenkor teljes megnyugvással viselte az elnöki tisztet. Köszönetét mond az igazgatóság- és felügyelő-bizottságnak odaadó és üevbuzffó tevékenységéért.

Erre Szigeth Gábor meleg szavakban tolmácsolta a közgyűlés köszönetét és ama kérelmét, hogy elnök ur ő méltósága az elnöki állást újból elfogadni kegyeskedjék. Gróf Széchenyi Sándor a jelenlevők zajos éljenzése között jelentette ki, hogy az elnöki tisztet az ujabbi 3 évi cyclusra elfogadja.

A tiszta nyereség hovaforditasa iránt elfogadta a közgyűlés az igazgatóság következő javaslatát ;

1. Az évi tiszta nyereségből a mely 18205 frt 79 krt tószen az alapszabályszerü jutalékok kiszámithatása végett

mindenek előtt leütendő a múlt évről áthozott nyereség vagyis 1625 frt 95 kr. mely leütés után marad . . 16579 frt 84 kr.

Ezen összegnek 21°/0-tolija azaz 3481 frt 76 kr, mint alapszabályszerü jutalék a fentebbi . . 18205 frt 79 krból

levonatván . . . . . . ... 3481 „ 76 kr.

további felosztás tárgyául marad 14724 frt 03 kr.

2. Ebből részvényenként 7 frtot összesen 1000 darab részvény

után . . • . . . . . . 7000 frt — kr,

Fvonatván, marad további ren- £:

____________

de

lkezósre............................... 7724 frt 03 kr.

3. Jótékony czélokra a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében az óv folytán már előzetesen kiadatott 90 forint és

pedig:

a) az alsófoku ipariskolának 5 frt

b) a budapesti ipariskola

alapra..........................50 „

c) a tokaji tüzkárosultak részére ....... 25 „

d) a helybeli szegényeknek 10.„

összesen . 90 frt Ezúttal pedig:

a) a 14 hitelszövetkezet elnökei

kezéhez egyenként 5 ezüst forint összesen..........................

java

soltatik oly czélból, hogy ezen összeg az évi népiskolai zárvizsgák alkalmából az illető községben legszorgalmasabb és legjobb viseletű gyermekek között buzdításul kiosztassók

b) a szegzárdi újvárosi gyermekmenhely javára . . . . .

c) a szegzárdi régi és az uj rom.

kath. óvodáknak egyenként 20 forint, összesen . . . ; .

d) szegény iakolás gyermekek ru- házására a 3 felekezeti iskolánál

e) a szegzárdi polgári iskolának a zárvizsgák alkalmával kiosztandó jutalmakra .....

f) a szegzárdi szegényeknek . .

összesen jótókonyczélokra .

vagyis a már kiadott 90 írttal együtt 335 forint javasoltatik fordittatni.

70 frt — kr.

20 frt — kr.

40 frt — kr. 40 frt — kr.

10 frt — kr. 65 frt — kr. 245 frt — kr.

4. A „Dunántúli közművelődési egyesület“ javára mint alapitó

tagsági díj ...... . 100 frt — kr.

5. A tisztviselők nyugdíj-alap ja

javára további l°/o azaz . . 165 frt 79 kr.

6. Intézeti könyvvivő és pónztár- noknak évi jutalmul egyenlő

részben felosztva ..... 250 frt — kr.

7. Segédkönyvvivőnek . . . . 30 frt — kr.

8. Intézeti szolgának .... 25 frt — kr.

összesen . 815 frt 79 kr.

javasoltatik kifizettetni, mely után

a fentebbi.......................... . 7724 frt 03 krból

le

vonva................................................815 frt 79 krt

marad . 6908 frt 24 kr. melyből tartalék-alapra . . . 5400 frt — kr. javasoltatik fordittatni, a megmaradó ..................................... 1508 frt 24 kr.

pedig a jövő, illetve most folyó év nyereség- és veszteség-számlájára javasoltatik átvitetni.

Azonkívül Fördős Vilmos részvényes tag indítványára 50 frtot szavaztak meg a Garay-szo- bor javára is. tehát 1458 frt 24 kr vitetik uj számlára. Az igazgatóság tagjaiul az eddigiek : dr. Szigeth Gábor, Leopold Sándor, dr. S a s s István és Steinekker Ferenez újból megválasztattak, az elhalt Martin F?rencz helyébe D ö ry Dénes indítványára Ujfalusy Imre szegzárdi ügyvédet, a felügyelő bizottság elnökévé újból: P e r c z e 1

Dezső, tagjaiul az eddigieket és pedig: Bo r s o dy Lajos, Leiters dór fér József és Totth Ödönt ismét megválasztotta a közgyűlés.

Az igazgató tanácsba az elhalt G e o r g i e- vich Pál helyébe dr. Láng Frigyest választotta meg a közgyűlés. Ezzel a tárgysorozat ki lévén merítve, elnök az ülést bezárta. Közvetlen ezután ősz- szeült az igazgató-tanács és vezérigazgatóvá újból egyhangúlag dr. Szigeth Gábort választotta meg.

A szegzárdi iparos ifjak önmüvelődési egyletének 1890. évi működéséről, bevétel- és kiadásai- ugy a vagyonáról szóló jelentés megjelent. Az egylet vagyona készpénzben 237 frt 79 kr, bútor és egyéb felszerelésben 230 frt 15 kr. Az egylet védnöke nagys. Simontsifs Béla Tolnavármegye alispánja és elnöke Fránek János. Alapitó tagjai : Adler N. János, Boda Vilmos, Id. Debulay Antal, Fránek János, Goldberger Mór, Hanny Gábor, Háry Ede, Havt Gábor, Klieber György, dr. Leopold Kornél, Őrffy Lajos, dr. Steiner Lajos és Udvardy Sándor. Pártoló tagjainak száma52és rendes tagjaié: 80. — Felolvasást és oktatást tartottak: Kram- mer János polg. isk. igazgató, Kovács Dávid polg. isk. tanár, Gál Kálmán polg. isk. tanár, Eazga Lajos hitoktató, Konta Sándor tanító és Fránek János ékszerész. Az egyleti könyvtárt többen könyvekkel ajándékozták meg. A költségvetés 1891. évre 442 írtban irányoztatott elő. .

A Szegzárd-tolnamegyei rabsegélyzö-egylet 1891. évi február hó 15-én délelőtt 11 órakor a szegzárdi kir. törvényszék polgári tanácstermében közgyűlést tart.

FARSANG. 1

Kaszinó bál. Szegzárdon az idei farsang alkalmával divattá vált a bálokat szombati napon megtartani. Jaj neked szegény báli tudósitó, ha ilyenkor a vasárnap kora reggelre . megjelenő számban már beszámolni kívánsz az éjjel lefolyt mulatságról. Kritikus helyzet valóban. Kilencz óra van és a terem még üres. Fél tiz és a terem még mindig üres. Csak az öltözőben van egy-két ur és hölgy, az előbbiek nagy buzgósággal igazítják nyakkendőjüket, az utóbbiak pedig szégyenkezve azon töprenkédnek, hogy miért lettek ők az elsők ! Már a második szedő fiú sürgeti, kérve, majd fenyegetve, a kéziratot. Szerkesztő ur! Azt üzenik a szedő urak és a gépész, vagy küldi rögtön a kéziratot, vagy kinyomják a lapot úgy a mint van és a kaszinó bálnak szánt hely üresen marad. A félelemtől és izgatottságtól veritek gyöngyözött arezomon. Kérésre fogtam a dolgot. Látja kérem, még üres a terem, nem irhatok, csak egy óra múlva. Igen — válaszol a szedő engesztelhetetlen hangon — mi az, hogy a terem üres, ahoz képest, hogy a gyomrunk üres. Pinczér! Adjon a nyomdász gyakornok urnák vacsorát. A szedő arcza — nem tudom a kitüntető czimezésre vagy a vacsora hírére — kipirult és nem sürgetett tovább, megkegyelmezett. A szedőnek étvágya jó hosz- szura nyúlt, ergo a vacsorája is. Ezalatt benépesedik a terem — együtt vannak a szegzárdi ismert tánczosnők és tánczosok mind — Garay ráhúzza a csárdást. Mig lábaim a csárdás ütemeit követik, az alatt kezem az irónt szorongatja, a következő szebb- nél-szebb jelenlevő hölgyek neveinek összejegyzésé- vel: Leányok : Arlow Mariska. Bergmann Vilma (Paks), Börzsönyi Sárika (Paks), Dömötör Mariska, Etl nővérek, Fonyó Sarolta és Margit (Gyönk), Forster nővérek (Tabód), Herczeg Emilia, Ja- sek Etus (Himesháza), Kotsis Kata és Gizella (Puszta-Vám), Laky nővérek (Kölesd), Módly nővérek, Müller nővérek, Eausz nővérek, . Sár-' közy Sárika, Szendrődy Sarolta, Ujfalusy Ilonka, Wieber Etus, Zarubay Irén. stb. — Asszonyok: Biróy Béláné, Borzsák Endréné, Döry Lászlónó, Fördős Vilmosné, Hamza Gézáné, Jasek Alajosnó, Krammer Jánosné,.Kotsis Lajosné, Klieber Gy.-né, Laky Józsefné, László Lajosné, Laskó Gyulánó, Nagy Jánosné, Módly Lászlóné, Madarász Elérnémé, Majer Antalué, Oszoly Károlyné, Őrffy Lajosné, Papp Józsefné, Sárközy Kázmérné, Szigeth Gá- bornó, Szondy Istvánná, Szuszt Viktorné, Szent- pétery Józsefné, Tekus Vilmosné, Tóth Károlyné, Török Béláné, Ujfalusy Lajosné, Walther Károlyné, stb. — Végül még megemlítjük, hogy a táncz előtt kedves viszontlátás történt a dalárda, —■ mely a „Dalünnepen“-t gyönyörűen énekelte — és a közönség között. — A karzaton előkelő közönség foglalt helyet köztük: Simontsits Béláné, Dezseöffy Gézáné stb. ' • • / ',