Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-08 / 6. szám
1891. február 8. TOLNAVÁRMEGYE. 3. bírni. Legalább a már is fel-felhangzó nyilatkozatokból, melyek a kereskedők részéről is származnak, ezt lehet következtetni. A miniszternek ugyanis a törvény eleg szabad rendelkezést hagy arra nézve, hogy a helyi es társadalmi szokások és viszonyok tekintetbe vételével elrendelhesse az üzletek bezárását, a kereskedés szüneteleset. Tényleg csakis a verseny, századunk ezen elsőrangú mozgatója, okozza ma is, hogy alig 3 szünnapjuk van a kereskedőknek, segédeiknek s a pihenést fizikai és erkölcsi tekintetben is annyira szükséglő tanonczaiknak. Úgy ezek, mint különösen a nyomdászok nagy köszönettel vehetik és veszik is a törvényhozás ezen újabb intézkedését, mert ezen utóbbiakra kimondottak, hogy a hétfői lapkiadást s ezzel együtt természetesen a nyomdászok vasárnapi munkáját is beszüntetik. A törvényben igen sok szabad rendelkezés van fenhagyva az illető miniszternek. Ezért kevósbbó tapintatos és kevésbbé széles látkörü miniszter sok bajt és kellemetlenséget szerezhetne az ország lakosainak, de meg vagyunk győződve, hogy mig Baross és hozzáhasonló miniszterek állnak az ügy élén, addig a szabadság szabadossággá nem fajul, a törvény intentiói a végrehajtásban is érvényesülnek, s mert ezek helyes alapokon nyugosznak, üdvére válnak az ország azon lakóinak, a kiknek érdekében hozatott. VARMEGYE. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó évi február hó 4-én gróf Széchényi Sándor főispán elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Simontsits Béla alispán, Madarász Elemér főjegyző, Kurcz Vilmos árvaszéki elnök, Fördős Vilmos tisztiügyósz, dr. Sass István, főorvos, Karg Károly pénzügy igazgató, Varasdy Lajos kir. tanfelügyelő, Sebők Kálmán kir. főmérnök, Szerényi Kálmán kir. ügyész, Jeszenszky Andor, Kramolin Emil, Szigeth Gábor, Póchy József, Perczel Dezső, Döry Dénes, Totth Ödön és Per- czel Lajos bizottsági tagok. Az ülés folyamán felolvasott jelentésekből kivonatosan adjuk a következőket. Alispáni jelentésből. A központi ügyforgalomba beérkezett az el- . mu't hó folyama alatt 1880 drb, melyhez hozzáadva a múlt évről fenraaradt hátralékot 860 darabot, feldolgozandó volt összesen 2690 drb. Ebből alispánilag elintő'tetett 1720 drb, közgyűlési tárgyalásra fennhagyatott 60 drb, elintézetlen maradt 910 drb, mely nagyobb hátralék a betegség miatt szabadságon levő vármegyei II. jegyző távolléte folytán állt elő. A népszámlálás befejeztetett s annak eredményéhez képest örömmel konstatáljuk, hogy vármegyénk lakossága, mely 1880. év végén 234,643 volt, a múlt óv utolsó napján 252 138-ra emelkedett s igy 10 év alatt a lakosság száma 17495-el szaporodott, vagyis 76/i0°/o emelkedést mutat. A vármegye összes községei létszámában legnagyobb az emelkedés Szegzárdon, hol a szaporulat 2984-et tesz; igy a lakosság száma 14932. Az összlakosság emelkedése a tözsgyökeres magyar faj által lakott Sárközben is megnyugtató eredményt mutat; Decs község lakossága ugyanis 1201-el, Őcsényó 1019-el, Pilisé 65-el, Alsó-Nyéké pedig 196-al több, mint 1880. évben volt. — Elszomorító és indokaiban meg nem fejthető a D.-Földvár községi népszámlálás eredménye, hol a lakosság száma 511-el kevesebb, mint volt 10 év előtt. Arvaszéki elnök jelentéséből. Folyó óv január havában érkezett az árva- székhez 2433 beadvány, elintézést nyert 1739 sigy a hátralék 694 darabbal szaporodott. Az elintézetlen ügyek száma 1864. A hátralék emelkedést azon körülmény ekozta, hogy a múlt hó folyamán igen sok beadvány érkezett, továbbá, hogy Kálmándy Ernő előadó 20 napig beteg volt, végre, hogy Kor- bonits Dezső ülnök a dunaföldvári sikkasztások folytán keletkezett zavarok végleges lebonyolítása czóljából 10 napig a helyszínén vizsgálattal volt elfoglalva. Pénzügyigazgató jelentéséből: Hátralék mutatkozik: I.Egyenes adónál 403.935 frt 83 kr. II. Hadmentessógi adónál 6268 frt 80 kr. III. Jog és bélyeg-illeték, valamint illeték egyenórtéknél 80.014 frt 27 kr. IV. Fogyasztási adónál 4026 frt 59 kr. V. Italmórósi adónal 5094 frt 04 kr. VI. Szölődéz6ma-váltságnál 22.346 frt 27 kr. VII. Maradvány a földváltságnál 6439 frt 2U/2 kr. Vármegyei főorvos jelentéséből. A lefolyt hóban a közegészségi viszonyok részben felnőtteken mutatkozó tüdő hurutos és lobbos bántalmak, részben a gyermekkort súlyosan érintő ragályos betegségek elterjedése következtében kedvezőtlenül alakultak. Orvosrendőri hullavizsgálat 4 öngyilkos és 2 véletlen haláleset miatt vált szükségessé. Vármegyei építészeti hivatal főnökének jelentéséből. A megyei utak a rendkívüli nagy havazás és hófuvatagok miatt a múlt hóban napokig jár- hatlanok voltak, ugyannyira, hogy valamint a vasutakon, úgy itt is a forgalom pár napig egészen szünetelt. Intézkedés tétetett azonban a közlekedés szabaddá léteiére s a munkálatok az utaknak járható állapotba helyezésére, azóta állandóan folyamatban van. Vármegyei kir. tanfelügyelő jelentéséből. A kir. tanfelügyelői hivatalhoz a lefolyt hónap alatt beérkezett 193 ügyirat, melyből elintóztetett 182, hátralékban maradt 11 darab. Szegzárdi kir. ügyészség jelentéséből A letartóztatott egyének létszáma a múlt hóban 146 főre terjedt. A fogházi kórházban összesen 30 egyén kezeltetett, kik közül felgyógyult 17, meghalt 2, további kezelés alatt maradt 11 egyén. A fogházi rend, tisztaság és fegyelem kielégítő volt. Az igazságügyi palota építését nemsokára megkezdik. A kir. törvényszék elnöke, átiratot intézett vármegyénk alispánjához, hogy a vármegye közönsége által a palota építési költségére megszavazott 20,000 írtnak a szegzárdi kir. adóhivatalba leendő beszállítása iránt intézkedjék. Pótvásár. Tót-Keszi község pótvásár tartatásáért folyamodott. Az állam által való tűzkár elleni biztosítás megvalósítása ügyében Bars vármegye átiratot intézett vármegyénk közönségéhez. Alapszabály módosítás. A földmivelésügyi m. kir minister a „Tolnavármegyei gazdasági egylet“ alapszabályainak módosítását helyben hagyta. A népszámlálás eredménye Tolna vármegyében. A népszámlálás az egész megyére nézve be van fejezve. — Jóleső örömünknek adhatunk kifejezést, mert az előttünk fekvő statisztikai adatok meglehetős emelkedést tüntetnek elő. — A vármegye lakossága a 10 év előtti viszonyokhoz ké— Zongorázzunk ! — Ne búsuljunk ! — Tánczoljunk .... Tra ta ta ta Az öt bájos sylphid elkezdett körben forogni. Szilajon, észvesztőn. Bájos idomaik érzék ingerlőén hajlongtak ide-oda. Valóságos vilii táncz. * * * Elemér gróf szemei káprázni kezdettek. — Ilyenek mikor együtt vannak! Milyenek lehetnek egyedül?... (Yége következik.) Fővárosi -táircza-levélBpest, 1891. február 5. Hús háború. — Tromf a mészárosoknak. — Az osztrák tüntetések. — Szatmáryné jubileuma. — Még egy tüntetés. Az uj intendáns. Egy nagy franczia tudós azt mondja: „Amilyen könnyű álmodni egy könyvről, épen olyan nehéz azt csinálni!“ E mondást travesz'álhatjuk a mi mészárosaink indokolatlan eljárására es pedig eképen : „Amilyen könnyű megenni a marhahúst, épen oly nehéz azt megvenni!“ Lám, mily prózaivá törpül a nagy mondás, pedig ez utóbbiba még is van költői rész: az, hogy pénzt kell költenünk és húst vennünk. A mészárosok mióta csont helyett húst mertek, s mióta serpenyőjükbe a gazdasszony szeme melyebben pillantott bele, azóta szörnyen fúrta oldalukat az, hogy miképen lehetne még jobban felsrófolni a hús árat. Még pedig úgy, hogy a „csont se maradjon meg, s a közönség még is jóllakjék.“ Latba vetek hát minden tudományukat, s kimondták az egyeduralmat, melynek elve: a hús árát emelni kell. Úgy lön, a mint mondák és azóta megbámulják azt az embert, ki egy kiló húst vesz. Hisz ez Krö/us ! mondják. De nem úgy a munkások. Ezek megérezték a hús árának emelkedését, s mo?t náluk húsleves helyett bableves járja ; aztán az iparosok is minden mészárost a Szahara kellő közepére kül- denének, mert ők most vasárnap a vesepecsenye helyett disznó-karbonádot esznek, s legfeljebb ha vendégük van, mutogatnak neki luxus gyanánt egy leboritott tálba újabb kiadású marhahúst, melyet nagyitóüveg mellett se látnak nagyobbnak egy kiszolgált vizes zsemlyénél. De érdekes az, mi velem történt. Újságíró létemre valóságos fényűzésnek tartom az otthon étkezést, s mivel „keresztes“ vitéz nem vagyok — nyíltan megvallva nőle- len állapotnak örvendek |É tehát csak a törzsvendéglőmben fogyasztom a sok vizet és a temérdek fogpiszkálót, (Még ezt is monopolizálni fogja a kormány.) Mert hát a honoráriumokból jóféle szegzárdi vagy csömöri borocskára nem telük. Mint mondám, a szokott helyemre ültem, olvasva a lapokat. A vendéglős fontos arczczal közeledik felém, s mintha a keleti kérdést akarná tárgyalni, époly phrázisokkal jelenti, hogy a mészárosok makacs elhatározása következtében, kik elvül tűzték ki a marhahús drágítását, ő is kénytelen drágábbért adni a húst. — Hozza a rendes porezió felét! mondám, s ekkép akartam becsapni a gyomromat. Jött a hús. Máskor többnek látszott, de most oly darabka volt, hogy egy légy bátran elczipelhette volna. — Hallja csak vendéglős! mondám a köpczös nyárspolgárnak, — a maga húsa „nagyzási hóbort“-ban szenved! Azóta nem merek húst enni, mert félek hogy e hóbortos nyavalyát megkapom. Szolid lettem tehát és beálltam vegetáriánusnak. De nem oda Buda! Valamint igaz, hogy nemcsak kenyérrel ól az ember, de mással is, ópugy nemcsak húst eszünk, hanem mást is, azért mégse járja hogy a mészárosok a mi zsírunkon hizzaDak, s ami keserves filléreinket zsebre vágva, fumigálják a birkatürelmű és aránylag sok húst fogyasztó jó fővárosi közönséget. A fővárosi közélelmezési bizottság, mely ezúttal nem a saját „plenus venter“-ére gondolt, hanem ez egyszer az adót izzadó lakosokéra is, elhatározta, hogy 10—20 ezer marhát fog vásárolni a tanács által, azokat saját húsvágóival levágatja s akár saját kimérői, akár erre vállalkozó mészárosok utján a fővárosban különböző helyeken kiméreti. Ezáltal sokat segít a város a fogyasztó közönségen, sőt az eddiginél olcsóbb húsárakat állapíthat meg. Egyszóval a mészárosok szarvait ez az eljárás érzékenyen megrövidíti és kapzsi kedvűket a 0 fokig lohasztja le. A mészárosok mellett osztrák sógoraink urai a helyzetnek. — Hogy a Lajthán túl zavarodott viszonyok vannak, az kiiünik nemcsak a reichsrath feloszlatásából, a városi tanácsban lejátszódó szégyenteljes jelenetekből, hanem a Baross Gábor ellen Pasteur betegeihez hasonló tomboló dühvei nyilvánuló tüntetésekből is, a melyek úgy Budapesten, mint a vidéken örvendetes alkalmat nyújtanak a különben is népszerű miniszter ünneplésére. Egyetemi polgárok és kereskedő ifjak, kisiparosok és gyárosok, kereskedelmi és iparkamarák és
