Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-29 / 48. szám
lök mondják — a próbákon mindenkor élvezettel és — a ml ritkaság szokott lenni! —- csendben hallgatták. Özv. Majomé és az .ügyvéd körül fonódott a darab | e két nehéz, de nagyszerűen játszott szerep köré sorakozott a többi dicséretesen játszó szereplő. Az előadás rendezője Ma tej ka Károly ur volt.'Hátás elismerés illeti Koboz László' .urat, a súgót, neki volt a leghosszabb, a legnagyobb, a leghálátlanabb, ' a. legfárasztóbb, a legkellemetlenebb (csak üljön valaki a súgó lyukban I óra hosszat, majd meggyőződik róla) szerepe, ő felelt meg legjobban 'szerepének, diadalra vitte a szereplőket, cserben nem hagyott egyet sem .. . büszke is volt, csak egyre haragudott s tán most sem békült ki Dr. Varga Pál orral, ki nem szorult rá, s valahányszor próbán volt, úgyszintén az estélyen, kérte a súgót, hogy neki ne súgjon, mert ő jobban tudja elmondani, mint a vi- . lág legelső súgója — olvasni. Meg is boszulta magát — nem súgott, hanem mikor Dr. Varga beszélt — áhítattal, élvezettel meghatva hallgatta. Igaz — mondja Koboz László — oly szépen súgni nem tudtam volna! Az előadást tánc követte. Az első négyest 28 pár táncolta. Az estély szépen volt rendezve, csak egyért neheztelek, hogyan engedhető meg a rendezőség részéről, bogy az első négyest több táncosnő végig ülte ? ... Jelen voltak asszonyok: G^ray Antalné (Apáthi), Bacsó Jánosné (Bogyiszló), Weiningernó (Szegzárd) Groschné (Tabód), Fiseb er Jánosé, özv. Kozmayer Ferencné, br. Eliafschek Edéné, Schelly Józsefné, Bock Matijd, Skertics Irma, Thury Bó- lánó, Dobrovits Sándorné, Wittinger Sándorné, Koboz Józsefné. Lengyel Ferencné, Taubner Adolfné stb. úrnők. Leányok: Garay Jolán és Gabriella (Apáthi), Weininger Gizella (Szegzárd), Grosch N (Tabod) br. Villány Betta, Rozmayer Paula, Step- nicka Mici, Smeral Ilona, Matejka nővérek, Rismer Matild (Baja) Wittinger Mariska, Steindl Emilia, Hermann Mariska stb. Lord Cynlé. —1 Bonyhádtél-Mórágyig vezető ország ut teljesen kiépítve e napokban lett átadva a közhasználatnak.-— Bonyhádon folyó hó 21 én a községház gyülésterraében D ö r y Pál főszolgabíró ur kezdeményezése folytán megalakult a „közegószségi bizottság“ főleg a diphteritis járvány megszüntetése érdekében óvintézkedéseket teendő. Jelenvolt valamennyi lelkész, tanító, továbbá az orvosok és több érdeklődő. Elnökül választatott K r a m o 1 i n y József közbecsülésben álló gyógyszerész, jegyzőül K ü h n e 1 Ferencz községi jegyző, s már e gyűlésen több indítvány téteteV, mint pl.: a meg- betegütós kötelező bejelentése és orvosi segély igénybe vétele. — Bonyhádon folyó hó 25-én a közegézségi bizottság gyűlést tartott, és folytatólag a járvány enyhítése érdekében sok fontos előintézkedésekről tétettek indítványok, többek között, hogy valamennyi iskola néhány hétre bezárassák. — Bonyhádon folyó hó 25-én éjjel 4 gyermek hált el diphteritisben. — A bonyhádi polgári casinó választmánya folyó hó 22-én ülést tartott, mikor is egyszerre hat tagot vett fel a választmány a rendes tagok közé. — Bonyhádon a diphteritis kezd folyvást nagyobb mérvben pusztítani, úgy, hogy közel egy hónap lefolyása alatt több, mint 40 gyermek balt el benne. IRODALOM. ZENE. A gyermek elsS tanitija. Bégen olvastam olyan könyvet, mely nagyobb élvezetet és örömet szerzett volna, s melyet épen azért szívesebben ismertetnék, mint Juhay Antal fővárosi tanító azon könyve, melynek eme czimet adta: A gyermek első tanítója.* Nemcsak a tulajdonképeni szakemberek, a paedago- gusok, hanem a szülők s mindazok, a kik az első osztályú gyermekek tanulása s főképen a miként való haladha- tása iránt érdeklődnek, haszonnal és élvezettel olvashatják i kell is olvasniok e munkát. | Megrendelhető egyedül szerzőnél, Budapest, VIII. kér. kerepesi-ut, 71. sz. II. emel. 23. sz. Ara fűzve 2 írt 50 kr. / a. : , - : : : Alig van a gyermek életébeír 'fontosabb momentum, mint — midőn az egész jövőjére vonatkozó alapismereteket megszerezni — iskolába kerül. Legdrágább kincsét bízza a szülő a tanítóra 'Nem szibad tehát közönyösnek lennie az iránt, hogy kinek kezébe adja gyermekét. Ezért kell az iskolának, a családdal, vagy jobban mondva, á családnak az iskolával és tanítóval párhuzamosan haladni. Az ezen irányban eddig fennállott magas válaszfal ledöntését is segíti e könyvével Juhay, melyet gyakorlati vezérkönyvnek nevez a népiskola I. osztályában kötelezett fisszfes tantárgyak- tanítására. Könyvét — a tananyag szellemében — négy részre osztotta. Az I. részben a hit- és erkölcstan tanításához szól röviden. A II, rósz első fejezetében a magyar nyelv módszeres tanítását adja elő. — a második fejezetben az irva- olvasást; mig a harmadik fejezet az -e'ső nyelvtani (helyesírási) ismereteket tartalmazza. A III. ré^z a számtan tanitá- eát tárgyalja saját nemzeti számol ó-g ó p-jének fel- használásával és előnyeinek ismertetésével; végül a IV. rész az énektanítás anyagának módszeres feldolgozásán Természete már a gyarló embernek, hogy mindenben keresi a roszat, kutatja a hibát, általában a kifogásolni valót. Nekem e könyv ellen kevés kifogásolni valóm van s az a következő : Az első részben a definíciók nehézkessége a munkának nem válik előnyére. Pl. (54. 1.) „A fedél-lapnak a külső simaoldala az irka czíoioldala“. Ilyen<(183.1.) a vonalpár definíciója is. A. tintatartó (én ezt magyarosán t e n t a- tartónak mondanám és imám) készítési módjának magyarázása szintén felesleges, mert komplikált, s ezért talán még müveit szülők' gyermekeinek- felfogási képességét is meghaladja. S ilyen szerintem a papírkészítés is. Az Olvasó táblák, bútorok készitésmódját megértik! mert közvetlen ta* pasztalatokat is szerezhetnek róluk ; de már a betűszedők munkáját, gépek? működését nehezebben, még ha. látják is. Házi'feladatokat a lehető legkisebb mértékben adnék .a tanulónak. Jó vezetés mellett s különösen osztott iskolában amúgy fs teljesen begyakorolhatják a t many ago t, hagynék tehát időt a játékra, mozgásra. Nem hagyhatom , említés nélkül, hogy a versek egy része mizerábilis. Pedig tudjuk, hogy ezek mily nagy szerepet játszanak a gyermekek kedély-világában s mily köny- nyen és örömmel tanulják a sikerült, szivükhöz és felfogásukhoz mért kis versikéket. Igaz, hogy e tekintetben meglehetős szegény a magyar irodalom; akkor azonban minél kevesebbet adjunk, de válogatva. Elismerjük azért, hogy sok jó is van közöttük. A hit- és erkölcstan tanítása a hitfelekezetek ható körébe tartozván, módszeres tárgyalását a könyvben nem találjuk. A sorok közül azonban azt olvashatjuk ki, hogy szerző jobb szeretné ezt rendszeresen nem taníttatni. Én tapasztalásból és teljes meggyőződésből is az első osztályú tanulónak szi n- tén semmi rendszeres hittant nem tanítanék. Pedig a legtöbb iskolában szajkó módjára tanítják, mielőtt olvasni tudnának s megérteni képesek volnának a tanitandókat. A be- ’ széd- és értelem-gyakorlatok közben a szív- és kedély-képző nevelés az értelem fejlesztésével párhuzamosan halad, e korban ezt elválasztani nem lehet s e szerint a naponkénti tanítás mellett annyi alkalom kínálkozik a vallás-erkölcsi oktatás gyakorlására, hogy határozottan cóltévesz^ett dolognak vélem annak szakszerű speciális tárgyként tanítását. Tapintatos és korrekt tárgyalása az első osztály anyagának majdnem kivánato-sá tették volna, hogy adja elő arról is nézetét, miként véli Juhay a hit- és erkölcsoktatást ezen osztályban a többi tárgygyal kapcsolatban. Az egész tananyagot havonkénti felosztásban közli. Az irva-olvasást a használatban levő abc-és könyvektől eltérően saját módszere szerint adja s ő a betűket mind az i betű elemeiből szerkeszti, vagy ebből indul ki. Igen jó az a gycrmekies, elbeszélő mód, mely szerint minden uj betűnél, tárgynál a bevezető részben beszélgetés által vezeti a gyermeket a tanuLindóra. A nyelvtani szabályok és bő magyarázatok a gyermeknek nem szükségesek, ezek nehezebbé teszik a tanulást s a tanterv sem kívánja oly szigorúan. Ezen kisebb kifogások felemlitése után valóban jól esik, hogy egy ilyen, úgyszólva úttörő s feltétlenül nagy hiányt pótló könyvről elismerőleg szólhatok. Említett csekély hibák a könyv s-.ámosjó tulajdonsága mellett elenyésznek. Meg volt erről győződve a szerző is, különben alig hiszem, hogy a mai protekciós világban szép kiállítású, nagy terjedelmű, aránylag drága, de tartalmas könyvének kiadására vállalkozott volna. Mert ma ez is bátorságra mutat, főleg, ha még nincs is rányomva, hogy a minisztérium segédkönyvül való használatra engedélyezte. Kiemelendőnek tartom az egész könyvön keresztül vonuló amaz igazi kedélyes, gyermeki felfogáshoz mért hangot és tanítást, a milyenhez a magyar irodalomban szokva nem vagyunk. Az eddigiek általában oly komoly pedantériával, akadémikus oktatói módon vannak Írva, hogy nemcsak a gyermek irtózik tőlük, hanem a tanító is. Az ő elbeszéléseihez hasonlóknak a tanitásba szövése kétszeresen könnyebbé teszi azt. Juhay passzionatns tanító a szó azon nemesebb értelmében. a mely a nevelő szép fogalmát is magában egye- siti. Szivének, lelkének szép tulajdonai a tövises tanítói pályára vonzották, de én — habár nem ismerem, soha sem is láttam — úgy ítélem meg őt e könyvéből, hogy számára e pályán sok rózsa terem. A ki ilyen könyvet tud Írni, a ki az iskolát a gyermek előtt ilyen kedvessé tudja tenni, azt az istenek csakugyan paedagogusnak teremtették. Az ____________TOLNAVÁBMEGYE. | 111 paedagogusra méltán hivatkozhatik Jókai is, mikor •Magyarország új meghódítására a néptanítókat predesztinálja. Juhay bizonyára a vezérek között foglal helyet. Az olyan tanítóra, a ki Juhay könyve szellemében tanít, a szülő bátran bizhatja gyermekét. Könyvét a szülőknek és tanítóknak igaz lélekkel ajánljuk megvételre, mert^meg va- gyünk győződve, ha olvassák is, nem pedig csak megveszik, hasznos ismereteket fognak belőle szerezni. Kiállítása igen csinos és hibátlan szép nyomása.is dicsérik „Bózsa K- és neje“ jól berendezett fővárosi nyomdáját. Grál Kálmán. — A Nádor és Bárd (ezelőtt Nádor Kálmán) kiadásában megjelentek: Madarasz Einesztin „Illés most e r“ népszínművének összes kedvelt dalai. Annak idején bőven megemlékeztünk ezen legújabb népszínműről. A sikerült dalok közül különösen kiemeljük : Beleznay „Ha el megyek kedves rózsám“ és Dankó „Egy csillag sem ragyog fenn az égen“ ezimü két szép'dalt a melyeket Kopácsy Juliska énekelt nagy sikerrel. A 10 dalt tartalmazó csinos kiállítású füzet énekhangra zongora kiséret' tel — ára 1 frt 50 kr. — Ugyancsak a Nádor és Bárd cég kiadásában megjelent a „Leguj abb Budapesti Népdalok“ ezimü vállalat III., évfolyamának 38. és 34. számú füzete. — Biro J. „Szőke kis lány megláttalak“ és „Ki nem tud ferblizni“. ára — 30 kr. t . • T AN ÜGY. — Az „Eötvös-alap“ és a „Magyars zág i tanítók háza“ érdekében egy Póterfy Sándor elnök és L a k i t s .Vendel titkár aláírásával kibocsátott kérelmet és gyűjtő ivet kaptunk. Az Eötvös-alap célja már ismeretes olvasóink előtt. Jótéteményeivel a népoktatásügy munkásait vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül gyámolitja. 16 év alatt 31875 frtot nyújtott ösztöndíjak, segélyezések alakjában a tanítók özvegyeinek, árváinak. Most a Magyarországi tanítók házát akarja létesíteni, melyben az egyesület tagjainak felsőbb iskolákban tanuló fi ai ingyen vagy mérsékelt díjért szállást kaphassanak, hogy otthonuk legyen a fővárosban is. „A nemzetünk évezredes ünnepére való előkészülést akarjuk felhasználni annak bebizonyítására, hogy ól bennünk, magyar néptanítókban is. a közérzület, mely országoknak- államoknak szolgál talpkövül, támaszul“ — mondja a felhívás. A nemes czélu egyesületet, a mely a nagy közönség hazafias támogatására kiválóan érdemes, ajánljuk olvasóink becses figyelmébe. Az egyesületnek vannak rendes tagjai (1 frt), örökös tagok (20 frt) alapitók és adományozók tetszés szerinti összeggel. Lapunk szerkesztősége örömmel fogadja el a közönségnek e célra szánt adományait s azokat nyugtatva az egyesület pénz- tárnokához (Roller Mátyás főv. polg. isk. igazgatóhoz Budapest Nagymező utca 1. szám) pontosan felküldi. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. * , Tiszteletteljesen felkérem a róm. kath. hitközségi elöljáróságot, hogy a Rill N. János-féle sikkasztási ügyet mihamarabb rendeztesse, — addig pedig a végrehajtási eljárást a felekkel szemben szüntettesse be, mert nem méltányos és igazságos dolog, hogy a végrehajtó által zaklattassanak többek közt olyanok is, a kik tartozásaikat még az előző pónztárnoknak lefizették. Egy adózó* * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. t A szerk. KÖZGAZDASÁG, A pécsi, kéreskedelmi és iparkamara november 9-én tartott rendes közgyűlésének tárgyaiból közöljük a , megyénket érdeklő dolgokat A kamaránál Szugfil Péter kereskedő (Báttaszók) és Strausz Lajos fiókkerei-kodóse és ezégvezetője Vértesi Arnold-'(Duua-Földvár) cégeik jegyeztetlek be, ellenben töröltettek Zucker Imre bőrkereskedóse (Báttaszék) és Márton Kálmán vegvesliereskedése (Szegzárd). Engel József azon indokolással, hogy „a vasutak és a szállító közönség közt díjszabási ügyekben felmerülő vitás kérdések végleges eldöntése a rendes per utján nagyon hosszú ideig tart, s hogy , . 1891. november 29.
