Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-01 / 5. szám

1891. február 1.

TOLNA VÁRMEGYE.

a.

Ezért Szegzard társadalmának örömére varosunkban nagy hiányt van hivatva pótolni a tervezett egylet, mert ha létre jön, ez teremti meg az összhangot a nagy közönség és a színészek érdekei között.

Hisz útja, a melyen haladnia kell, világos. Biztos anyagi helyzetet kell nyújtania a színművészet bajnokainak, de csak az olyanoknak, a kik ezt megérdemlik. S ez által a közönség igénye is kielégítést nyer, mert. ha áldoz, legalább élvezetet kap ellenérték fejében.

Epen ezért a legnagyobb örömmel üdvözöljük a megindult mozgalmat. Buzgó kitartást, sok szerencsét a lelkes vezetőknek.

S örömünk nemcsak azért nagy, mert a színészet pártolásra érdemes ügyét e mozgalom sikerültével biztosítva látjuk, de mert szent a hitünk, hogy Szegzárd kulturális haladásában ez egylet megalkotása nagy lépést jelent. — Hisszük ugyanis, hogy ha ez a mi, különben áldozatra kész közönségünk megszokja, megszereti a színházba járást, vállvetett erővel fog hozzálátni, hogy hasonló nagyságú városok példájára a ha- zai színészet múzsájának mihamarabb állandó otthont, díszes palotát emeljen.

Adja isten, hogy jövendőmondásunk mielőbb teljesüljön!

SZEMLE.

A k i s d e_d^ó v ásr óI szól ó tör v é n y- j a vas lat, a mely a magyar nyelv terjedésének és a nemzeti egység megszilárdulásának újabb fon-* tos eszközét fogja képezni, általános helyesléssel találkozott — néhány túlzó nemzetiségi képviselő kivételével — az összes országgyűlési pártok részéről és ma már úgy általánosságban, mint részleteiben el van fogadva.

Örömmel konstatáljuk, hogy a mi országgyü- Jésünk minden kulturintézménjt — főleg, ha nemzeti/alapon tok jutnak benne érvényre — párt- köl3nb$ég nólk^mindenkor áldozatkészséggel és lelkesedéssel karol fej.;

^ff^vényj^faslatRészletes tárgyalása alkalmával felszólalt gFüPf JBíá r o 1 y i István is és ama erősen kidomborodó hazafias hang, a mely beszédében nyilvánult, azonos az ő mindenkori beszédeinek tenorjával. De beszédének egy része szintén hasonlít az ő régi módszeréhez, tudniillik az el nem mondott beszédeinek fajtájához. Mert, a kisdedóvásról szóló törvény és az .állítólagos országos „korrupcziő“ között összefüggést találni vajmi nehéz és csak az el nem mondott beszédek theoriájából következtethető, hogy a beszédnek ez a része a budgetvitának lehetett szánva és most csak, mint utószülött látott napvilágot.

Nem foglalkoznánk ezzel a részlettel, ha abban nem látnánk egy alaptalan és a kormányt legkevósbbé méltán érő vádat.A korrupezióért ugyanis melyre Károlyi grőf hivatkozott, nem vonható felelősségre sem a jelenlegi, sem a volt kormányba mely a korrupcziót mindenütt, a hol az jelentkezett, kíméletlenül ostorozta ég büntette, a minthogy ez legelemibb kötelességei közé tartozik minden kormánynak.

És a meddig lesznek intézmények, a melyek. pénzkezeléssel járnak és a meddig léteznek emberi gyengeségek és gyarlóságok, mindaddig létezik majd a korrupcziő is, akár sikkasztás, akár más erkölcstelenség alakjában és csak a véletlen esélye, hogy nagyobb vagy kisebb mértékben kerülnek felszínre.

A kormányt csak az esethen illethetné szemrehányás és gáncs, ha ő e visszaéléseket elpalástolná, szépitgetné, de mivelhogy napról-napra ép az ellenkezőjét tapasztaljuk, mivelhogy példás szigort és fenyítést alkalmaz azok megtorlása alkalmával, gróf Károlyi beszédének ez a része nem egyéb, üres frázisnál és kiváncsiak vagyunk, hogy a „Pesti Napló“ hasonló magasztalással nyíl atkoznék-e ezen beszédről, ha ugyanazt a beszédet véletlenül nem Károlyi Pista gróf, hanem — tegyük fel — Nagy János nevű képviselő mondotta volna el.

A bécsi birodalmi tanácsnak feloszlatása nemcsak nálunk, hanem Becsben is óriási meglepetést keltett.

Csak az a rendkívüli helyzet, a melyben a béc-ú parlament már hónapok óta van, igazolja annak a rendkívüli eszköznek alkalmazását, hogy a birodalmi tanácso\ mely különben is négy hónap múlva feloszlott volna, a budget letárgyalása előtt, a császári pátens feloszlatta.

Az uj választások lesznek hivatva az os/trák pár'ok és kormány helyzetét tisztázni.

Kívánatos, hogy az uj választások a jelenlegi tarthatatlan helyzet helyett, végre consolidált viszonyokat teremtsenek és véget vessenek az ottani szomorú, beteg állapotoknak.

Am. ki r. 'államvasutak részéről január elsejétől kezdve életbeléptetett vasúti tarifák alkalmából úgy az osztrák sajtó, mind pedig az osztrák iparos és kereskedői testületek és érdekeltek által, különösen az alsó-ausztriai iparegyesület részéről, Baross miniszter kereskedelmi és közlekedési politikája ellen valóban vakmerő támadások intéztettek.

Baross Gábor miniszternek kereskedelmi politikája osztat'an és föjtétlen dicséretet érdemel, mert az kereskedelmi, ipari és nemzetgazdasági viszonyaink és érdekeink javulását, fejlesztését Ígéri és biztosítja. Épen azért keltenek nálunk méltó megbotránkozást az osztrák részről ezen politika ellen intézett támadások.

A magyar kereskedelmi és ipartestületek és gazdasági egyesületek jól cselekesznek tehát akkor, a midőn ezen támadásokra Baross politikája mellett, lelkes és önérzetes tüntetésekkel felelnek, és ily tüntetés és erélyes fellépéssel határozottan visszautasítanak minden jogtalan és tapintatlan beavatkozást.

VÁRMEGYE,

Szabályrendeletek. Az összes vármegyei szabályrendeletek egy füzetbe gyűjtve, már legközelebb kikerülnek a nyomda alól. Ezen úgy az egyesek, de különösen a községi elöljáróságok tagjai által egyáltalán nem nélkülözhető műre már most felhívjuk a nagy közönség figyelmét. A vaskos, kö- rül-belől 30 nyomatott ivre terjedő kötet összeállítása Madarász Elemér vármegyei főjegyző lankadatlan szorgalma és nagy szakavatottságának méltó gyümölcse.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleté hogy a népiskolákban jövőre kizárólag leérkezett okleveles segédtanítók alkalmazhatók.

A Koch-féle oltó anyagból egy 5 grammos üvegre valót kapott a törvényhatóság 14 frt 66 kr értékben a m. kir. belügyministeriumtól, hogy azzal kísérleteket végeztessen. A vármegye alispánja által ki lett adva a Ferencz-kórház igazgatóságának.

Kivételes nősülési engedélyeket nyertek: Si- binger József pálfai, ifj. Szürszabó József felsőireghi, ifj. Takaró Mihály hátai, Fehérvári Ferencz kányái, Lutz János paksi, Zsikó Péter alsónyéki, Szita István szántói, Ritz Henrik bonyhádi, Schleier Sebestyén majosi, Scherell Ádám alsónánai, Pelcz József paári, Barchet Jakab apáthii lakosok- — A kivételes nősülési engedélyt nyertek névsorát az egyes községekből hozzánk érkezett kérelmek folytán ezután e helyen esetről-esetre közöljük.

A vármegyei alispáni hivataltól Kinkel György mucsii lakos engedélyt nyert, hogy vallásos tartalmú hazai könyvekkel és iratokkal Tolnavármegye törvényhatósági területén a folyó 1891. évben házaló kereskedést folytathasson.

A közigazgatási és a Il-od fokú erdei kihá- gási bizottság folyó év február hó 4-én a vármegyeházban ülést tart.

„verkli“-n mutatják be, itta házmester pöröl valakivel, amott egy czipósz fütyülve puhítja a czipő talpát. Egy fürje szobacziczus pedig a szobát söpri, dúdolva a „ Grosswardein“-t.

És ha az est leszáll s kiterjeszti szárnyait a fáradt főváros fölé, jön haza az apa. Mindig szomorodott szívvel tér haza szerény otthonába. Tekintete fénytelen s arczán meglátszik, hogy sok éjét virrasztóit át gondok és tűnődések közt —

Mily-szomorú is az, midőn mindent nyomor környez, midőn szegénység honol a szűk szobában S a család éhezik.

Elza ilyenkor már többnyire aludt, szép arczán gondtalan mosoly honolt és nyugodt lélekzets hallatszott a csöndes szobában.

Érezte azért kis szive, hogy boldogabb emberek is léteznek szüleinél, akik nem tudják mi az öröm és jólét. E tudat akkor vert mély gyökeret szivében, midőn egyszer atyjával a szé’es és sok embertől hömpölygő Andrássy-uton sétált. Ah! az az .élénkség, az a sok mindenféle, mint váltakoznak a szemek előtt! Azok a virágzó, mosolygó arczok! Azok a csillogó öltözékek! Azok a pompás, díszes ruhák! Elegáns fogatok! Ezek mind nagy benyomással voltak a négy fal közé zárt leányra, habár nem foghatta fel e nagy pompa és fény jelentőségét.

Amint, egy nagy banküzlet előtt elhaladtak, az apa .megállt es sovargo pillantást vetett az aranyokra és értékpapírokra.

— Nézd gyermekem, ha ez mind a mienk volna, nem búsulnék többé.

— Vegye meg apa!

De az apa elvonta a leányt.

Midőn otthon az udvarban barátnőjével beszélgetett, első kérdése az volt:

— Mit csinálnál, ha sok pénzed volna?

— Templomot vennék! És te?

— Én húst, kenyeret vennék, nagyon sokat,

Ezzel megölelte és tovább ment.

Egyik év a másik után múlt. Elza nagy lett, okos és szép.

Otthon azonban még ugyanaz a nyomor, szü- kölködés honolt, mint azelőtt. Esténkint éhesen feküsznek le, egy jó ruhájuk sincs, mind rongyos. Az udvarban ugyanaz a kép, ugyanazok a lusta asszonyok, a házaló szorgalmasan fújja el minden reggel a „handlé“-t és a kintornás ugyanavval a „művészi ihlettel“ gyönyörködteti a „zenekedvelőket.“ A sok éhes iskolás gyermek, sok halvány leányarcz, varróleányok serege és az élénk utczák, mind ugyanazok, l ezek nem változtak. Oly mindennapi ez, hogy fel se tűnik az embernek.

A nyomor azonban mindig nagyobb és nagyobb mérveket ölt, a gondok és a megélhetés utáni vágy barázdákat von a családapa halvány homlokára, haja megőszül és egy p'.r év alatt aggastyánná lesz. — És a leány? Múlnak évek, mind nagyobb és szebb lesz ... és aztán? Á bimbóból virág lett. Elza 18 éves. A szegénység és nyomor alkalmatlan neki, szégyenli azt, hogy szegény. Már tudja, hogy mi az a pénz, mily szerepet játszik az az életben.

Szép, tüzes szeme kifejezésteljes. Arcza rózsás, mint az alma, ajka üde, piros, mint a cseresznye. Mily gyönyörű süni haja van ! Talán a kaczérság művészetéhez ért a kis leány? Mily jól illik hozzá az az édes mosoly, azok a nevető szemek, a bájos duzzogás. Fürge, könnyed járása van, mint az Olzikének, s ajkai bájos dalt zengenek. Édes sejtelem ringatja egész valóját és szemében szokatlan tűz világlik. Mi történhetett, mi mehetett végbe szivében ? Az életkedv oly élénken lüktet benne.

Az ő számára is megérkezett a tavasz. Mint minden embernél, úgy az ő szivében is virágos tavasz van, boldogító tűzzel és szebbnél szebb reményekkel . . . Elza szerelmes. 1 ezt mind az a büszke,, csinos ifjú idézte, elő, kinek barátságos és megnyerő modora megigé/Je -a leányt. Elza mindig maga előtt látja ideálját, végre itt van, ölelheti, csókolhatja Elza boldog, mert szeret és önfeledten nyaka köré fonja imádotta karját s hosszú, szenvedélyes csókokkal halmozza el.

Igen, Elza boldog, mert van valakije, kivel minden örömet és fájdalmat megoszthat, kivel jó és rossz sorsban osztozhatokVájjon nőül veszi-e? — Én nem.hiszem! Az első szerelem hasonló a szivárványhoz, mely egy ideig fénylik és teljes pompájában ragyog, aztán, eltűnik, hogy soha többé meg ne jelenjen. Múló fény, melynek ragyogása csak édes emlékeket kelt a szívben.

Egy napon elbúcsúzik, elmegy messze-messze és a szerelem elhamvad.

Ez Elzára nézve a végzetes forduló pont. Mit tegyen, ha megcsalják és kivetik az emberek kő-