Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-18 / 42. szám
vannak látva, addig a többiek nem csak 200 ftot tevő lakbéreikre, de még a hivatalos helyiségek bérlete címén nyert átalányra is évenkint a sajátjukból tetemes ráfizetésekre kénytelenittetnek; mert 300 frton alul megfelelő hivatalos helyiséget bériem bármely járási székhelyen is lehetetlenség. Mindezek folytán tehát a kérdéses általányok újabb alapon lendő rendezését elodázhatatlannak ismertük fel, s abban állapodtunk meg, hogy a fő- szolgabirák részére az irodai s a hivatalos helyiségek bérlete címén kiszolgáltatott átalányok helyett s azok bevonása mellett a tulajdonképeni irodai, továbbá a fűtési és világítási szükségleteknek a törvényhatóság által közvetlenül leendő beszerzését, s úgy a jelzett szükségleteknek, valamint a duna- földvári és simontornyai járási főszolgabirák részére a hivatalos helyiségnek, természetben való kiszolgáltatását hoztuk javaslatba. A jelzett szükségleteknek természetben leendő kiszolgáltatását véljük a rendezés leghelyesebb módjának azon indokból, mert igy egy részt a kérdéses szükségletek az együttes biztosítással kétség kívül a legjutányosabban is lesznek különösebb kezelési nehézségek nélkül beszerezhetők, 8 mert másrészt a kérdéses átalányok felemlitésé- nél, a természetben való beszerzés úgy az érdekelt fűszolgabirák, valamint az általános közigazgatási érdekek szempontjából is sokkal kívánatosabbnak, megfelelőbbnek mutatkozik. A főszolgabirák úti átalányára vonatkozólag végre, melyet szintén az okvetetlenül rendezést igénylő dologi kiadások körébe vontunk, s mely természetben kiszolgáltatandó fuvarokkal nem helyettesíthető, következőket jegyeztük meg. A főszolgabirák utiátalány címén a vármegyei szervezési szabályrendelet értelmében, ez ídősze- rint 300 fríot élveznek egyenkint, vagyis oly összeget, a melyért egy pár lovat, eltekintve a beszerzési költségek kamataitól, s az évenkinti kocsi javítások költségeitől, eltartani nem csak nálunk, de legjobb megyöződósünk szerint az ország egye len vidékén nem lehet, s igen mérsékelt költségvetés alapján Állapítjuk meg 500 írtban azt az összeget, mely egy pár ló eltartására s a kocsis bérére a mi s azt hisszük, az ország bármely vidékének viszonyai között is elégségesnek tekinthető. A megállapított átalányösszeg s a valódi szükséglet között mutatkozó ily lényeges eltérést tehát kiegyenlítés nélkül hagynunk nem lehet, annál kevésbbó, mert azt, hogy a főszolgabíró a megállapított átalányösszegért fogatot csakugyan tartson is, általános közigazgatási érdekből, a főszolgabíróra nehezedő felügyeleti teendők kellő gyakorol hatása végett, elengedhetetlennek kell tokintenünk. A jelenleg megállapított átalányösszegből pedig, a mint azt már érinteni szerencsénk volt, fogatot tartani, vagy — ami még költségesebb, a fuvarozást előfogatokkal teljesittetni — teljes lehetetlenség. Mindezek folytán tehát javaslatba hozzuk, hogy a főszolgbirók utiátalányát a jelenlegi 300 írtról 500 írtra felemelni' méltóztassók. Áttérünk végre az általunk, szabályozandók- nak-jelzett kérdések harmadik csoportjára: a tisztviselői fizetések kérdésére. S e tekintetben általános kijelentésünk rövid foglalatja az: hogy a tisztviselőink részére megállapított összes fizetéseket, a lakbérekkel egyetemben nagy mérvben elégteleneknek, a mai élet viszonyokkal arányban nem állóknak tekintjük. ügy, hogy nem habozunk kijelenteni, miszerint azt, hogy a közigazgatási gyakornoki állások éveken át üresen állnak, s hogy a közigazgatási pályának, a különböző életpályákon elhelyezkedő jogvégzett ifjúságból rendszeres évi járuléka nincs, első sorban és legfőkép annak tudjuk be, hogy a fizetések, a szellemi munka egyéb téren való anyagi recompensátiójávál arányban nem állanak. De eltekintve minden összehasonlítástól azt is constatálhatjuk, hogy tiszti fizetéseink a tisztviselőktől vagy nagy anyagi áldozatokat, vagy olyan lemondást és nélkülözéseket követelnek, hogy szolgálatát, a kellő szellemi és erkölcsi érték birtokában is, ha vagyontalan csak bal sorsnak tekintheti, __§>________________' s nem a hasznos tevékenység, s a közszolgálat javára való érvényesülés ambitiójának. S noha mindezt constatáljuk, a jelen előterjesztésünk bevezető részében elmondottak indokából, a tisztviselői fizetések általában való javítását feladatunké még sem tehettük, s ott vontuk meg meg a határvonalat, hogy a törvényhatóság a jelen viszonyok között csak a legégetőbb kérdések rendezését vegye gondjai közé, a fizetések általános szabályozásának kérdését pedig, mely gyökeresen egyébként is csak 1883. évi XV. t. ez. módosításával lesz eszközölhető, a törvényhozás számára tartsa fenn. A legégetőbb fizetés javítási kérdéseket pedig, melyeket azonnal megvalósítani kérünk, a következőkben részletezzük: Nélkülözhetlen szükségesnek tartjuk, hogy a) a járási szolgabirák fizetése, mely ez időszerűt 1200 frtot tesz ki, 1500 írtra, b) a járási szolgabirák fizetése, mely ez idő szerint 70Q frtot tesz ki, 1000 írtra s végre c) a közigazgatási gyakornokok fizetése, mely ez időszerint 300 frtot tesz ki, 400 írtra emeltessék. A sürgősséget s a különválasztást, a főszolgabirák s a szolgabirákra vonatkozólag azzal indokoljuk, hogy bár a többi tisztviselő is rendkívül rosszul van javadalmazva, de oly aránytalanul s oly indokolatlanul hátrányosan mint éppen a főszolgabirák és szolgabirák, a kikkel szemben pedig mint a járási közigazgatás vezetőivel szemben az élet fokozottabb igényeket formál s a kik, a jelenlegi dotációval a legszükölködőbb megélhetést is képtelenek a magok számára biztosítani. A közigazgatási gyakornokok fizetésének 100 írttal való felemelését viszont az okból tartjuk sürgősen szükségesnek, mert ez által némi reményre lehet talán a törvényhatóság jogosítva, hogy a gyakornoki állások betölthetők lesznek. Végre, mielőtt előadott megá'lapodásainkat összegeznénk s azokból kifolyó javaslatokat előterjesztenénk, még egy külön álló javaslattal is járulunk a tek. törvényhatósági bizottság e'é, azzal, hogy az „Országos törvénytárának s a „Rendele- tek tárá“-nak évi kiadványait, melyek eddig teljesen méltánytalanul és indok nélkül a tisztviselők költségére estek, a jövő évtől kezdve, a törvényhatósági főbb tisztviselők s az egész jegyzői kar részére beszerezni, illetve az e czimen felmerülő 104 frt 10 kr évi kiadást a házi pénztár terhére átvállalni méltóztassók. Ezekben létrejött megállapodásainkat- kimerítvén, az általunk javaslatba hozott költség összegeket a következőkben csoportosítjuk. Az újonnan szervezendő állások költségei: 1. IV. aljegyző évi fizetése 600 frt. 2. Ugyanannak lakbére 150 frt. 3. Álszámvevő évi fizetése 800 frt. 4. Ugyanannak lakbére 200 frt. 5. A számvevőségnél alkalmazandó számtiszt évi fizetése 600 frt. 6. Ugyanannak lakbére 150 frt. 7. 5 járási iroda tiszt fizetése (egyenkint 600 frt) 3000 frt. 8. Ugyanazok lakbére (egyenkint 150 frt) 750 frt. Összesen 6250 frt. Dologi kiadások, illetve átalány összegek: 1. A főszolgabirák irodai szükségletei (egyenkint 200 frt) 1000 frt. 2. A főszolgabírói hivatalok fajárandósága (egyenkint 135 frt) 675 frt. 3. Ugyanazok világítási szükséglete (egyenkint 12 frt 90 kr) 64 frt 50 kr. 4. A dunaföldvári és simontornyai járási főszolgabírói hivatalok bérleti költsége (egyenkint 300 frt. 5. A főszolgabirák utiátalányának egyenkint 200 írttal való felemelése 1000 frt. Összesen 3339 frt 50 kr. Fizetés emelések: 1. Főszolgabirák fizetésének egyenkint 300 írttal való felemelése 1500 frt. 2. Szolgabirák fizetésének egyenkint 300 írttal vsló felemelése 1500 írt. 3. Közigazgatási gyakornokok fizetésének egyenkint 100 írttal való felemelése 500 frt, összesen 3500 írt. Az „országos törvénytár“ és „readeletek tárának“ évi beszerzési költségei 104 frt 10 kr. Kitesznek tehát az összes költségek 13193 frt 60 kr. Ezekkel szemben viszont a dologi kiadások fedezésére rendelt eddigi átalányok bevonása folytán a következő megtakarítások éretnének el: 1. A __ _______TOLNAVÁRMEGYE.________ főszo lgabirák eddigi iroda átalánya (egyenkint 100 frt) 500 frh 2. A dunaföldvári és simontornyai 'járási hivatalos helyisegek beriete címen kiszolgáltatott átalány (egyenkint 150 frt) 300 frt, ösz- szesen 800 frt.- Összevetve most már a fedezendő újabb kiadásokat 13193 frt 60 kr, az állandó megtakari- tásokkal 800 frt; a levonás' eredménye összesen 12393 frt 60 krban volna megállapítható azon Összeg mely az áltálunk javaslatba hozott közigazgatási elkerülhetetlen újabb szükségletek fedezésére igény éltetnék. Miután pedig erre a törvényhatóság rendes bevételei módot nem nyújtanak, sem oly pénzalap, melyből a kérdéses kiadások fedezetet nyerhetnének, rendelkezésre nem áll, a mennyiben á kérdéses kiadások elkerülhetetlen szükségességét elfogadni, s azokat a törvóuyhatoság 1891. évi háztartása keretébe beállítani méltoztatnek, a mit. a tekintetes törvényhatósági bizottság bölcs elhatározásába ezennel újabban is, a legmelegebben ajánlunk, elkerülhetetlenne válik,, hogy a kiadások fedezésére törvényhatósági potadó vettessék ki. A pótadó kivetését az 1883. évi XV. t. ez. szabályozza, melynek 10. § a értelmében a potado, a földadó, a házadó, kereset adó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bánya adó, tőkekamat és járadék adó czírnén fizetett egyenes állam adók után százalékban vetendő ki Kivan vetve pedig Tolnavármegye területén a felsorolt egyenes állami adók czimón 1891-re összesen 1.353 326 frt 51 kr, s igy, hogy a fentebb érintett 12393 frt 60 krnyi szükséglet fedezetet nyerjen: az 1892-re kivetendő törvényhatóság, pótadó 1%-ban volna megállapítandó. A kivetés az 1892. évtől kezdve lévén foga-' natositandó', az általunk javas'atba hozott összes letésitmények is termesze! esen csak 1892. évtől kezdve volnának megvalósitandók. Kelt a küldöttség 1891. évi szeptember hó 29 én Szegzárdon tartott üléséből. A küldöttség nevében Simontsits Béla, alispán, küldöttségi elnök. 1891. október J8.| Legújabb. Tamásiból sürgönyzi levelezőnk: (Feladatott szombaton d. u. 5 ó. 50 p.) Az öreg- utcán Gyenei János házánál szalmakazal kigyulván, kavargó szélben percek .alatt Gyenei János, G-yenei Pál és Berta István házai, az azokkal átellenes Éván György háza, e fölött húzódó utcában csendőrlaktanya melletti Fiola, Hartvich és Bopolyi házak is lángba borultak. Tűzoltók és lakosságnak, különösen vizhordásnál kifejtett buzgalma által a tűz lokalizálva. Még ég, de remélhető, hogy nem terjed tovább. Abelesz Márton és Jauerniknénak másik utcában, álló házai szintén kigyultak, de a gyors segély elfojtotta a tüzet. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A kaszinó választmánya október 12-én tartott ülésében Fördős Vilmos elnök, bejelentette, hogy az alsó-sétatért a Garay-szobor felállit- hatása végett a szobor alapra felügyelő választmány határozata értelmében megvette, árát kifizette ő az 1223 □ öl megvételére vonatkozó szerződés most fenn van a minisztériumban. Egyúttal elhatározta, á választmány, hogy a község elöljárósága kéressék fél ezen sétatérnek további gondozására . mig csak a szobor fel nem állittatik. Ezt annál inkább kéri,1 mert a szoborbizottság a sétáiért ezután is a közönség kényelmére és szórakozásául engedi át. — A' kaszinó tagjaiul felvétettek Moudry Hugó, dr. Herczegh Gyula és Rassovszky Julián. Végül beszéd tárgyát képezte az, hogy a kaszinó .létesítésének jövő hó november 23-án leendő 50 éves évfordulója mily módon ünnepeltessék meg? A tegnap este- tartott választmányi ülés. elhatározta, hogy november 22 ó n d él elő 11 11 ó r a- kor a megyeház nagytermében, a hol 50 evvel ezelőtt az alakulás tör- tónt, d i szközgy.ül és t tart. A megyeház átengedésere felkéri az alispánt, az ünnepi eip- lékbeszéd tartására pedig Tóth Ödön egyl. ta,- gof. Este a kaszinó termeiben bankett.
