Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

1891. október 4. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — A hold járása októberben. Ujhold 3-án éjjel volt s ez a kalendárium, szerint szélcsendes Papokat hoz. Első negyed lesz 11-én borult napok­kal, holdtölte l7-én esővel és hűs idővel, utolsó négyed 24-én, enyhe, változó idővel. Naphossza volt í-en 11 óra 36 perez. A nap e hónap foly­tán 1 óra 39 perczczel fogy. — Egyházkerületi gyűlés. A dunamelléki ev. ref. egyházkerület gyűlése e héten folyt le Buda­pesten. A közgyűlés sok folyó ügy elintézése mel­let a zsinatra kitűzött és megvitatásra elfogadott tárgyakat is elintézte. E gyűlésen a tolnai egyház­imegye részéről Ágoston István világi tanácsbiró és Molnár Sándor madocsai lelkész vettek részt. — Halálozás. Ujváry Cseh Lajos szeremlei r dt lelkész, ami Béni bácsinknak szere­tett fia, szeptember 27-ón reggel hirtelen meghalt. A fiatal s. lelkészt hívei nagyon szerették s ezt temetése alkalmával ki is mutatták. Nagy részvét mellett temették el. A megejtett bonczolás sziv- repedést konstatált. Nyugodjék békében! — Ujonczok berukkolása. A lefolyt hét eleje emlékezetes- volt azon ifjakra nézve, a kiket a ta­vaszi sorozáskor katonai szolgálatra alkalmasaknak talált a sorozó-bizottság. Szeptember utolsó napjai minden évben a búcsuzások és kirúgások napjai ezekre nézve. Nem dolgoznak, hanem isznak, mu­latnak és élvezik az arany szabadságot, melyet október 1-je óta ily féktelenül talán soha többé nem élveznek, így volt ez az idén is, mig a ko­csira ülés perczei el nem érkeztek. Elmentek ők ki Székesfehérvárra, ki Kaposvárra, a hol az illető ezredök van. A kurjongatásoknak egy ideig legalább 0 végük van. — Szent-Mihály napja nálunk tudvalevőleg a hurczolkodások egyik terminusa. A múlt héten is sokan hurczolkodlak, de az idén meg volt az a kellemessége, hogy' kedvező időjárás mellett tör­tént, leszámítva azt a szelet, mely szeptember vége felé csaknem mindennapos. — Eljegyzés, Gunde Henrik újvidéki reális­kolai tanár, a ki néhány évvel ezelőtt Szegzárdon, a selyemgyárban volt alkalmazva, eljegyezte Gász Mariska kisasszonyt Temerinből. —■ Zarándoklás Rómába. A szeptember 26-án Budapestről Rómába elindult magyarországi zarán­doklók között a pécsi egyházmegyéből, mint azt velünk lapunknak egy barátja Rómából közli, a következők vesznek részt: Tolnavármegyóből: Péchy József tolnai prépost, Pintér József bonyhádi esperes, Pártos Zsigmond várdombi és Streicher Péter hőgyészi plébánosok. Bara­nyából: Knecht Ferenéz sz.-dienesi, Szabó Imre bfikkösdi, Tóth Gyula sz.-lőrinczi és Zvonicsek Alajos vörösmarthi plébánosok, valamint Döbrössy Alajos és dr. Szilvek Lajos pécsi tanárok. — Országos vásár. A f a d d i legközelebbi országos vásár holnap, október- 5-én, a nagy- doroghi pedig október 12-én és 13-án fog megtartatni. — Fizetésképtelenség. Hirschfeld J. kereskedő Bonyhádon, mint a bécsi hitelezői véd­egylet tudatja, fizetésképtelenséget jelentett be. Budapest lakossága 10 év múlva. A nem­zetközi statisztikai kongresszus határozata szerint a statisztikai hivatalok minden népszámlálás után hozzávetőleges számítást tesznek a következő tiz év végén várható népesedésről is, a mihez a két utolsó népszámlálás adatait használják fel kulcs gyanánt. Tiz óv előtt ily alapon a főváros 1891. évi tény­leges népességet 463.017-re becsülték; a népszám­lálás e helyett 492.237 lelket eredményezett. Úgy látszik tehát, hogy a becslés a valóságot eléggé megközelítő volt. A fővárosi statisztikai hivatal most elkészült az 1901-iki számítással. A katonaságot a mostani 14.147 jfőnek vévón föl, t i z é y múlva 645.544 lélek lesz Budapest lakossága. — A dohánycsempészkedés ellen. A keres­kedelmi miniszter tapasztalván, hogy a dohány­csempészés megint nagymértékben terjed, rendele­tet intézett a vasúti és gőzhajózási állomások alkal­mazottjaihoz, melyben saját érdekükben figyelmez­teti őket, hogy a Csempészést a lehető legszigo­rúbban ellenőrizzék. — Pályázatok. Závod'on egy róra. kath. német-magyar tannyelvű másod-tanitói állás ürese­dett meg. Fizetése 305 frt, szoba és tüzelőfa, mely­ből egyik tanterem is fűtendő. Az állomás azonnal elfoglalandó. Folyamodványok az iskolaszéki elnök­séghez küldendők. — Agárdra róm. kath. ide­iglenes osztály tanítói állomásra is tanító, esetleg tanítónő kerestetik. Évi fizetése 300 frt és egy szoba fűtéssel, bútorzat nélkül. Sághy Pál isko­laszéki elnökhöz nyújtandók be a kérelmek. — A. martinczai (puszta) róm. kath. tanítói állo­másra pályázat van hirdetve. Fizetése 300 frt, sza­bad lakás fűtéssel. Az állomás november 1-én el­foglalandó. Folyamodványok Bischitz Zsigmondhoz küldendők. — Zónázó sajtóhiba, Lapunk szeptember 13-án megjelent számában egy sajtóhiba jelent meg, (a mi különben nálunk nagyon ritka eset!) a mely­ben a rabsegélyző-egylet uj titkára Joskovics- nak van közölve Jurkovics helyett. Nem is emlitenők fel ez alkalommal, ha e hiba nem tett volna oly körutazást. T. i. lapunkból elvándorolt Paksra s ott átvették a Sz. V. munkásai; onnan visszajött ismét Szegzárdra s egy hét múlva a T. K. újdonságai között látott napvilágot. Mindenütt ugyan­ezen a néven. Aztán mondja még valaki, hogy nincs nálunk igazi kollegiálitás és összetartás! íme a valódi barátság nyilvánulása, a mely feltétlenül megbízik kollegájában annyira, hogy szükségét sem látja végére járni a dolognak. — A nagybecskereki református templom felépült. Miért teszünk erről emlitóst, kérdezni fog­ják sokan olvasóink közül. Éppen erre akarunk fe­lelni. Azért, mert Szegzárdon is igen sokan van­nak, a kik módjukhoz képest ezen templom-alapot növelni szívesek voltak. — A nagybecskereki pap Szalay József ugyanis az országban ugyszólva ván­dorolva, városról-városra, megyéből-megyébe, gyűj­tötte össze azt a 32,000 frtot, a melyből az átme­neti gót-stylu templom felépült Ez**n útjában meg­fordult Szegzárdon is s ha emlékezetünk nem csal, közel 200 frtot adakoztak városunk nemeskeblii polgárai is. — Ősz kezdete. Ha nem hívnánk is fel rá olvasóink figyelmét, mégis mindenki tudná, hqgy itt az ősz; mert e héten már a maga valóságában mutatta be magát. Borongós, szeles, hideg nap­jaink voltak annyira, hogy a felső kabátok elő­kerültek a szekrényekből s ha nem volt rajtuk ja­vítani, tatarozni való, azonnal fel is öltöttük, vagy pedig udvari szabónkhoz küldöttük azon tisztelet- teljes kéréssel, hogy azt rögvest kirepárálni szíves­kedjék. Mért az már úgy van, hogy mikor nekünk szükségünk van rájuk, szépen kérjük őket; de ne­kik nem illik az adósságért minket zaklatni. Szeptem­ber 23-áp reggel 4 óra* és 46 perczkor volt ezen szép és kellemes évszaknak kezdete. Ekkor volt egyúttal az éjjel és nappal ismét egyenlő, ekkor volt az őszi ó j-n a p-e gyen. Ettől kezdve tehát a nappalok mindig rövidebbek lesznek az éjjeleknél egészen deczember 23-ig, a mikor ismét hosszabbodni kezT denek. Az ősz nálunk már csak a szüret miatt is igen szép, kellemes szokott lenni és sajnos, hogy az idén szomorú, csendes. Valódi szüretje nem sok birtokosnak lesz, mert ha a jég nem bántotta is, pusztítja a fillokszera és peronospora. A vig, zajos szüreteknek vége. — Czigány Pali házassága. Hát bizony Pali is megunta az agglegénységet, vagy — ha jobban tetszik megkívánta Hymen rózsalánczait — s megnősült. Különben már a múlt .télen cselekedte ezt s most a balkézre kötött házasságot csak szen­tesítette az oltár előtt, tudván, hogy a vadházassá­gok nem kedvesek isten előtt. Szeptember végén tisztes mátkájával, a ki a tél óta már nyomorék is lett,. megjelent mankójával együtt a papnál, hogy eskesse őket ös-ze. Pali azonban állítólag — nem tudta, hogy mikor, hol született s élnek-e szülői? Arra a kérdésre, hogy szereti-e e tisztes­séges személyt? önérzettel felelte: Hogy ne! már a lábát is bekötöttem vagy két­szer. — Nászutazás helyett aztán elballagtak egy vásártéri korcsmába s megtartották a lagzit, ő, a boldog férj és a fiatal menyecske 1 Mért ne kíván­hatnánk ez uj párnak is tartós boldogságot 1 — A kaszinó választmánya szeptember 28-ra összehívott ülése nem volt megtartható, mivel a tagok nem volfak határozatképes számban. — A rézgálicz-oldattal befecskendezett szőlő utóhatása. A múlt napokban olvastuk a budapesti lapokban, hogy mily gyakori ott a gyomorfájás és konstatálták, hogy a betegeken mérgezési tünete­ket észleltek. Kutatták tehát, hogy kik a méregke- verők ? Végre rájöttek, hogy az alföldön termett szőlő okozza a sok gyomorfájást. A szőlő sze­mén ugyanis sok esetben rézgáliczot találtak s ez okozta a bajt. A peronoszpora miatt tudniillik, mi­ként Szegzárdon, másutt is rézgálic-oldattal1 fecs­kendezték a venyigét és leveleit. Ebből természe­tesen a szőlőfürtökre is jutott, sőt rászáradt, apró, világos foltok alakjában, de néha szemmel alig lát­ható nagyságban. A ki ilyen szőlőből tartotta a szőlő-kúrát, az természetesen megérezte a követ­kezményeket is. Jó lesz tehát először megmosatni az asztalra kerülő szőlőt és csak azután enni. — Kiváncsiak vagyunk, hogy a bor is okozni íog-e gyomorfájást, mert az esetben az idei termésnek alig lesz ár§. Ingyen fogjuk a bort kapni s úgy e tekintetben igazi Eldorádó lesz Szegzárdon. — Névváltoztatások, Groszmann Jeremiás szakályi illetőségű budapesti lakos vezetéknevét „N a g y“-ra változtatta belügyminiszteri engedél­lyel; — Lax Henrik bölcskei illetőségű sárospataki lakos pedig „Lás z 1 ó fi“-ra. — Czigány és — csirkepecsenye. A kóbor- czigány nem- dolgozik, de aztán nem is inyencz- kedik ám. Lovon kívül élelmiszert is lop, ha lehet, de szükség esetén megeszi az utszéli árokból fel­szedett döglött malaczot is. — Van azonban e czi- gányoknak egy kis töredéke, mely annyit megta­nult már, hogy dolgoznia kell, de az „enyém-tiéd“ közötti különbséget a feje még nem, — a dög­lött malaczot pedig a gyomra már nem igen veszi be. Ilyen czigányja van Paárinak Sztopka Mihály személyében, ki napszámba se rostéi járni, de már a döglött malacznál jobban szereti a plé­bános portáján, szemen szépen felhizott csirke pe­csenyéjét. Nem is a leleményességén múlt, hogy nem ehetett belőlük. Annyit tudott már Sztopka uram, hogy ha lopni akar belőlük, tetten érhetik s akkor a böcsületnek vége. Mást gondolt hát és gyufafejekkel kevert kenyérmorzsákkal kínálta őket, amitől aztán szegények felfordultak. — De nem azért jó gazdaasszony a plébános háztartását vezető nővére, hogy annyiba hagyja a dolgot. Kutatott a baromfia között fellépett epidémia oka után és a szakértők közbenjöttóvel csirkéken megejtett bon­czolás kétséget kizárólag megállapította, hogy a csirkék mérgezés által múltak ki. Az természetes, hogy Sztopka a tettes hamar kiderült, mert a csacska elég ügyetlen volt előre hirdetni már a faluban, hogy a plébános baromfiai között vesze­delem üt majd ki és hogy ő akkor lakodalmat csap. A biró előtt Sztopka be is vallotta már a bűnét s igy most esirképecsenye helyett rabkoszt jár ki néki. VIDE K. — A tolnai uj kántor választás folyó évi ok­tóber hó 8-ra van tervezve. — A tolnai önkéntes tüzoltó-egyesület folyó évi október hó 11-én délután 2 órakor nagy gyakor­latot tart, mely után az egyesületnek 32 tagja az öt éves szolgálati éremmel fog kitüntettetni. Este hót órakor társas halvacsora, utána tánczmulatság lesz, melyekre az azokon részt venni óhajtók az egyesület parancsnoksága által ezennel meghivat­nak. — Belépti-díj személyenkint 30 kr. Halva- csóra — paprikás hal .tésztával és fél liter borral — személyenkint 70 kr. — A tolnai csolnakázó-egylet műkedvelői előadást tervez, mely folyó évi november hó 21-én volna megtartandó. Ez alkalommal színre kerül : Varga J. „A véletlen“, és Ábrányi Emil „A végrehajtó“ czimü egy-egy felvonásos vig- játéka. Szereplők lesznek: Dobrovits Sándorné úrnő, Smeral Ilona és Matejka Vilma kisasszonyok, dr.- Varga Pál, Dobrovits Sándor, Lengyel Peren ez, Roboz János, Janosits Károly és Roboz László (súgó) urak.

Next

/
Thumbnails
Contents