Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-09-20 / 38. szám
— Bankócsináló községi bíró. Nagy-Dorogh község érdemes birájának lakásán bankóprést es egyéb a pénzhamisításhoz szükséges gyanús eszközöket talált a csendőrség. Minthogy alapos a gyanú, hogy ezen gépeket pénzhamisítás czéljából tartotta a biró u r, a csendőrség őt azonnal letartóztatta es az illetékes büntető bíróságnak átadta. — Eljegyzések. Bonyhádon a múlt héten jegyet váliottak: Pfoffenbüchler Janka k. a. és Fehór- váry István ; Liebelt Nina k. a. és Gebauer József; Bernhárd Lenke k. a. és Rottár Béla — Tisztelt olvasóink szives tudomására hozzuk, hogy Felber Izidor ur Budapesten egy uj keztyügyárat nyitott. Egy keztyügyár nyitása magában véve nem valami különös, jFelber ur azonban egy oly nemű szabadalmazott bagariabőr keztyü- gyárt nyitott, melynek elpusztithatlanságáórt kezeskedik. Ez már annyival is inkább örvendetes, mivel a közönség nem kénytelen ezeutul jó keztyükórt a külföldre fordulni. Felber ur ezen keztyüket, hogy a nagy közönség is megismerhesse jóságát, páronként is szétküld! utánvét mellett. — Disznólopás. Horváth György kecsegei lakos disznait a lörökkonpányi csendőrök folyó hó 5-én id. Szilva György törökkoppányi kanász kezén megtalálták és azokat károsnak ki is adták. Szilva György a disznólopást hasonnevű bojtár fiával, továbbá Rúzsa Antal kanászbojtár és Horvát Dóczi József többször büntetve volt, birhedt disznótolvaj társaságában követte el. Id. Szilva Györgyöt, Rúzsa Antalt a csendőrök le is tartóztatták, másik két társuk azonban megugrott’ és eddig nem voltak még kézrekerithetők. — Árverés. Néhai Harray Kálmán kakasdi volt plébános 5000 írtra becsült ingatlanai október 15-én Kakasdon el fognak árvereztetni. — A „Pécsi daiárda“, mely különösen a hetvenes és nyolczvanas években az ország leghíresebb dalárdái közé tartozott, október hónapban ünnepeli fönállásának 30 éves évfordulóját. — Gazdák figyelmébe. Az őszi fontos vetés munkájának ideje itt lóvén, nem mulaszthatjuk el arra figyelmeztetni a gazdaközönséget, hogy fáradságának eredménye, a termés, nemcsak a tiszta és egészséges vetőmagfól, hanem attól is függ, hogy milyen fajtát vetünk. Azzal nemcsak mi magyarok, hanem a külföld is már régen teljesen tisztában van, hogy olyan kitűnő búza, mint a magyar, másutt sehol a világon nem terem, de már a mi a rozsot illeti, ezzel a külföld túlszárnyalt bennünket, mert a mienknél sokkal jobb rozsfajtákat bocsát forgalomba. Az utóbbi években többféle kitűnő uj fájtává) szaporították a rozsot, de valamennyit felülmúlja a két legújabb fajta :a schlanstädti óriás-rozs és a zsáktöltő Mám műt h- r o z s. Mindkét fajtának megvannak mind ama tulajdonságai, melyekkel a jó rozsnak birni kell; az előbbi némileg kedvező időjárás mellett kataszteri holdankint 1500 klgrmmot is fizet, az utóbbit pedig épen bő termőségeért nevezték el méltán zsáktöltőnek. Mauthner Ödön, ki egy alkalmat sem mulaszt el, melylyel a hazai mezőgazdaság felvirágzását előmozdíthatja és a gazdaközönség érdekeinek szolgálatot tehet, mint a most megjelent őszi árjegyzékéből látjuk, e két kitűnő rozsfajt is azonnal sietett megszerezni, hogy a haladni szerető gazdaközönsógnek rendelkezésére bocsáthassa. Kétségtelen, hogy ezzel is oly kiváló szolgálatot tesz a gazdaközönsógnek, mint a montagnei rozszsal, melyet nyolcz évvel ezelőtt honosított meg nálunk és melyet kitűnő tulajdonságaiért a földmivelósi miniszter is felkarolt és a gazdaközönség közt buzgón terjesztette. Meg vagyunk róla győződve, hogy gazdaközönségünk, mely a mai viszonyok közt csak úgy boldogulhat, ha a külföldi versenynyel lépést tud tartani, megragadja az alkalmat ama két rozs- fajtának a beszerzésére, .mely az eddigi rozsokat bizonyára háttérbe fogja szorítani. Megjegyezzük, hogy úgy a schlanstädti, mint a zsaktöltó Mammuth rozs nálunk csakis Mauthnpr Ödön magkereskedő- nól kapható, mit azért tartunk szükségesnek megemlíteni, hogy a gazdaközönsóg félre ne vezettesse jQQägät. . # ' r " _ Sajtóhiba. A Gottlieb és'Szibora-fóle hirdetésünkbe kis sajtóhiba csúszott be. Oh parle francais helyett olvasandó : On parle francais. 18 91. szeptember 20. VIDÉK. — A bonyhádi alsófoku ipariskola ünnepélyes megnyitása folyó hó 13-án történt; a főszolgabíró s a közönség részéről nem nagy érdeklődés volt. Dr. Schwetz Antal, mint elnök, szavaival egyfelől az ifjúságot engedelmességre a felebbvalók iránt, kitartásra, jóerkölcsre, másfelől a tanítói testületet ügybuzgóságra, — mit eddig oly fényesen tanúsított — buzdította. Majd Somogyi János, az ipariskola derék igazgatója, németül tol-> mácsolta az ifjúságnak szive azon óhaját, miszerint a tanoncz ifjúság tudni fogja betölteni mindazon kötelességeket, melyek a modern életben az inast tisztességes mesterré képezik. Végül Sikó Ernő ipariskolai tanító magyar hazafiságra inté beszédében a növendékeket, kik édes magyar hazánknak már is ifjú harczosai. A mi a tanonczok számát illeti, az mondhatni évről évre nő; a múlt évben 177 volt, élükön négy rendes tanítóval, a 4 osztálynak megfelelóleg; je’en évben is már 123 iratkozott be. Csak egy sajnos körülmény tapasztalható, t. i.: némely mester tanonczát a szolgálati évnél korábban felszabadítja látszol a g, hogy az iskola látogatás alól inasa felmentessék; e visszás állapot mindenesetre éber őrködést igényel. T A N Ü G Y. — A községi iskolaszék szeptember 12-én dr. Sass István elnöklete alatt ülést tartott. Ez alkalommal felolvastatott — a lapunkban is említett — miniszteri leirat, a mely a leányiskola átalakítására vonatkozik. Jelentést tett az igazgató az iskola megnyitásáról, tantervről, órarend stb. megállapításáról s hogy a tanulók száma 145. A leányiskola igazgatója hasonló jelentést tett s itt a tanulók száma 94. Tantervűk egészen a miniszteri utasítás szerint állíttatott egybe, csak egy ének órával van több. A tandíj elengedésért folyamodók közül tandíjuk elengedtetett a következőknek: Schleisner Ágoston és Rudolf, Csankó Vilmos Szabó Károly, Guttman Vilmos, Friedländer Samu, Heil Kálmán, Perl Dániel, Breiner Béla, Takács József, Torday József, Goldberger László, Konkoly István, Benkovics István, Laurencsics Gábor, Deutsch Ede, Szűcs Fe- rencz, Himmel Károly, Schöner Lajos, Reisinger Gusztáv, Klein Móriez, Eisler Manó, Liszkay János és Géza, Sárközy Etel Engel Jozefa, Rovacsek Irén, Rozmanits Mari, Blau Fanni, Boda Jolán, Mayer Lenke, Döry Erzsiké, Deák Margit, Kohn Flóra, Kelemen Ilona, Herdlein Ilona, Herdlein Sylvia, Lengyel Etel, Kálmán Mari, Várkonyi Ilona, Flesch Irén, Behr Matild, Stierling Mária, Grünhut Julia és Szűcs Etel tanulóknak, egynek függőben hagyatott, mig igazolását beterjeszti. A lányok közül sok kér tankönyvet is s ezért az évi költségvetésbe felvett 100 írtból 50 frt könyvek vásárlására utalványoztatok. Sárközyné leányának könyvei beszerzését H a n n y Gábor apát-plébános, Deák F. leányának pedig László Lajos ügyvéd urak voltak szívesek elvállalni. E szívességért az igazgatóság nevezett uraknak lapunk utján is köszönetét nyilvánítja. — A tanácsasztalra vásárolt zöld posztó árát 39 fi t 65 krt iskolaszék utalványozta.* — Az ipariskolai bizottság szeptember 12-én tartott ülésében a folyó 189Va- iskolai évre vonatkozó igazgatói propoziciót elfogadván, kimondotta, hogy a tanitás ezen évben is csütörtökön délu'án 1 órakor és vasárnap délután 2 órakor kezdődőleg történik. — Tanerők ugyanazok lesznek, a kik eddig voltak, de az órák számának arányosabb felosztásával. A beiratás szeptember 17-én történt és már ma vasárnap délután rendesen lesz a tanitás. Azon miniszteri leiratra nézve, mely megengedi azon tanulóknak, kiknek életfoglalkozásukban rá szükségük nem lesz, a rajztanulás alól való felmentésüket, de helyette egyéb elméleti tárgyakban való oktatást rendel el, a bizottság kimondotta, hogy a rajzolás alatt a szomszéd osztályokba lesznek küldendők, hogy ott elméleti oktatásban részesüljenek. — Az alsófoku kereskedelmi iskola felügyelőbizottsága közelebbről tartott ülésében az igazgató indokolt előterjesztésére elhatározta, hogy ezután Crak 2-^-3 évenként ad ki Értesítőt. A pénztár múlt évi maradéka 149 frt 1 kr, a mit az iparhatóságtól kapott 137 frt bevétel tett lehetővé. Ezen évi összes szükséglet 490 frt, a minek fedezésére áll a pénztári maradvány és tandíjak. A I hiányzó 94 frt 99 krt a község képviselő-testüle_________TOLNAVÁBMEGYE.___________ tót ői fogja kérni a bizottság nevében elnök és jegyző. Az I. osztály tanóráinak számát, a mely eddig csak 3 volt, egygyel szaporította s igy most mindkét osztálynak 4—4 órája lesz, még pedig vasárnap 2—6-ig és kedden s csütörtökön 4—6 óráig. Szerette volna a bizottság a tantervet egészen a ministeri tanterv szerint megállapítani, de a nagy kiadás miatt és a kereskedők megadóztatása nélkül nem tehette s igy is segélyt kell kérnie, ezért csak egy órával szaporította a tanórák számát. A tandíj 2 hónaponként előre fizetendő. Tanerők maradnak a régiek. Iskolalátogatásra nézve kimondotta a bizottság, hogy a főnökök — mikor idejük és kedvük van — bármikor szívesen láttat- * nak, sőt el is váratnak. A beiratások megtörténvén, a tanitás szeptember 15-én kezdetét is vette. — A bonyhádi algymnázium uj tanévének megnyitása alkalmával az intézet derék igazgatója, G y a 1 o g h István ur a következő eszmékben gazdag szép beszédet, a mely térszüke miatt múlt számunkból kimaradt, mondotta : Szeretett ifjúság! Isten kegyelméből újra egy tanév küszöbére léptünk. Megnyíltak előttetek az iskolák kapui és a szülők szeretető és gondoskodása folytán nagyszámmal sorakoztok, hogy azok katonáivá legyetek. Mert azokká avattátok fel magatokat, mikor az intézet kötelékébe léptetek; katonákká, hogy kiműveljétek magatokat az emberi elme mindenféle fegyvereiben, hogy erősekké és ügye ékké tegyétek magatokat a későbbi küzdelem idejére. A katonának azonban nem elegendő, hogy mindenféle fegyvernemben jártas legyen; nem elegendő, hogy csupán az erő és ügyesség vezérelje karját. Szükséges ezek mellé egy kiváló erény; ez az erény a hazaszeretet! Ezen erény nélkül lehet valaki jó zsoldos, de hazájának h& bajnoka sohasem ! A jelen ünnepélyes órában a hazaszeretetről akarok egyet-mást elmondani, hallgassátok szavaimat illő figyelemmel a mélyen tisztelt vendégektől pedig engedőimet kérek, hogy becses türelmüket egy kis időre bátor vagyok igénybe venni. „Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ? Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága ?“ Ezekkel a szavakkal kezdi Petőfi „A magyar ifjakhoz“ oziinii költeményét, melynek minden szava élénken tükrözi vissza a költő fájdalmát, mikor lelke bejárja a hazát és azt látja, hogy a haza gyermekei közül igen sokan zajos vigságok közt töltik napjaikat a helyett, hogy a haza iránt való tartozásukat igyekeznének leróni. A költő a fa alatt érti a hazát, a fa virágai alatt pedig a gyermekeket és ifjakat. A fán tavaszszal virágok fakadnak, melyekből őszre gyümölcs fejlődik; a haza gyermekeket nemz, kik arra vannak hivatva, hogy mire felnőnek, a haza hasznos polgárai legyenek ; olyanok, kik test- tel-lélekkel annak jólétét és fölvirágzását mozdítsák elő. De gondolhat-e a haza jóllétére és felvirágozására az olyan ember, kit a hazaszeretet nem 1 elkesit ? Es élhjt-e a haz'aszeretet abban, ki nem azzal a gondolattal nőtt fel: „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt, Ez, melyhez minden szent nevet egy ezred év csatol?“ Lehet-e jó hazafi olyan, a kinek lelkében nem váltak testté, a költő szavai : „A nagy világon e kívül nincsen számodra hely, Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell!“ Ti vagytok a hazának virágai; ti vagytok azok, kiktől a haza jövendő sorsa függ! A ti hazátok e sokat szenvedett Magyarország; e magyar haza várja tőletek, hogy nagy korotokban jóval viszonozzátok azt a sok jót, a mit tőle nyertetek. Híresek voltak e hazának gyermekei a hazaszeretetről; de sajnos, voltak idők, mikor az erkölcsök megromlottak, mikor mindenféle bűn kapott lábra, mikor sokan a hazát árunak tekintették, készek eladni, ha önérdekük úgy kívánta, készek az ellenség táborához szegődni, hogy ezóljai- kat könnyebben elérhessék! Ilyenek voltak annak a kornak gyermekei is, kikhez Petőfi költeményét intézte, kiket az ősökhöz képest csak parányoknak nevez. — Ne légyetek ti azokhoz hasonlók; sziveitekben ne adjatok helyet a léha ér- zeményeknek, hanem legyen az a honfi erényeknek állandó lakása! Ne a hiúság múlandó csillámai kápráztassák szemeiteket, hanem a haza ragyogó fénye világítson telketekben ; hiszen a hiúság csilláma nyomorú lámpa ama tündökléshez képest, melyet a haza képe vet reátok. Hazánk történetében többször találkoztok olyan időpontokkal, mikor a haszonlesés vezérelte az emberek tetteit. Ne időzzetek sokáig ezek eseményeinél, hanem fordítsátok szemeteket azon kor felé, mikor a költő szavai visszhangra találtak mindenki keblében mikor a lánglelkü férfiak lel- kesültsége szálfa meg a gunyhók és paloták lakóit, mikor a nemzet óriásainak ereje költözött mindenki szivébe 1 Sok 4>lyan példát fogtok találni, mikor a hazafiui erények lángja felcsapott az egekig s mikór annak fénye bámulatba ejtette az egész világot. „Csak sast nemzenek a sasok, Nem szül gyáva nyulat Nubia párdueza!“ mondá Berzsenyi a honfi erények ilyen fellángolására. Gyönyörködjék a ti lelketek is az ilyen magasztos kor képénél és boruljatok le isten' kegyelme előtt a költő eme szavaival: ____________________________________5^
