Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-13 / 37. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 1891. szeptember 18. A magyar kultúra bámulatos módon terjedt. Az iskolák száma 67-óta csaknem meg- kétszeresedett; ma az utolsó faluban is nép­iskolák és kisdedóvók terjesztik a művelt­séget és a magyar szót. A művészetek, mint szobrászat, festé­szet stb. ma az állam hathatós védő szár­nyai alatt virágzanak; 24 év előtt „nem leié hazáját e honban.“ Magyarország ipara és kereskedelme 67-ig csecsemő korszakát sem érte el, ma világra szóló gyáraink hirdetik a magyar ipar diadalát; a m »gyár kereskedelem szin­tén hatalmas arányokat öltött. Évenkint uj meg uj országos vagy hejyi kiállítások — mint jelenleg a temesvári és komáromi — nyilnakj melyek mindmeg­annyi fényes jelei a magyar kultúra terje­désének és a magyar ipar és közgazdaság rohamos előrehaladásának. Ezer meg ezer kilométerrel szaporodott ezen idő alatt Magyarország vasúti hálózata, mely páratlan olcsósága mellett, minden igényt kielégít. Hazánk szépséges fővárosára ma büsz­keséggel hi val kozunk. Mivé lett Budapest az utolsó 24 év alatt, milyen ma és milyen volt annak előtte ? Haladás, emelkedés, erővel lüktető, pezsgő élet és egészséges fejlődés az egész vonalon. Mi csak néhány pontjára utaltunk a gyönyörű képnek, melyet az utolsó 24 év­nek fejlődése elénk tár, és rögtön kitűnik, hogy mennyi alappal éz sulylyal bírnak a 67-es „rendszer“ és az utolsó 24 év ellen annyi nyomatókkal emelt vádak. Az Ausztriával való viszonyunkat ille­tőleg — hogy „Magyarország Ausztria gyar­matává törpült“ — mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a szomszéd állam országgyű­lésén meg azért jajdulnak fel, hogy a ki­egyezés előnyeit csak Magyarország élvezi, hogy Magyarországé a túlsúly, hogy Ausztriát elnyomja Magyarország hegemóniája stb. 2.__________________________________ lm erre vezet ott is, — itt is — | túlzás és a politikai szenvedély. He nem folytatjuk a vitát. t A függetlenségi párt megmarad a maga álláspontján és programmja mellett; mi nem kevésbbé a magunké mellett. Kiki halad a maga utján--------­Mi ndezzel azonban nem mondottuk azt, sőt távol is áll tőlünk a szándék, mintha a pártgyülés megtartásának ténye ellen volna szavunk. Mint akik a politikai szabadságot sze­retjük, készséggel elismerjük a politikai pár­tok ama jogát, hogy szervezkedjenek, sőt természetesnek találjuk, ha a függetlenségi párt mozgalmat indít, ha elveinek tért hó­dítani törekszik. r Es a meddig ezt törvényes eszközök­kel teszi — a miben nem is kételkedünk — addig törekvéseinek teljes méltánylásá­val kisérjük működését. Legfeljebb az időpontot tartjuk k o- r áinak, a még csaknem egy év múlva bekövetkezendő választások előkészítésére. Eme előkészületek és párttoborzás egyik eredménye mindenesetre az lesz, hogy a szabadelvű párt is mielőbb t ö- mörül és actióba lép. VÁRMEGYE. — Jegyzői választmányi ülés. A vármegyei jegyzői nyugdíj-alapra felügyelő választmány folyó hó 7-én ülést tartott. Az ujdombovári jegyzői állás­nak Fuchsz Ferenczczel, a simontornyai aljegy­zői állásnak Gungl Józseffel, a némedii jegyző- ségnek ^OraVsíky Lászlóval, a hőgyészinek K l i m e s Antallal történt betöltését a választmány tudomásul vette s a jegyzői nyugdíj-alaphoz leendő mikénti hozzájárulásukról esetrőJ-esetre intézkedett. Sebestyén Imre váraljai jegyző egészségi ok­ból 1891. október 1-től kezdve évi 450 írttal nyug­díjaztatok.— A jegyzői nyugdij-alap múlt évi szám­adása 11611 frt 23 kr bevétel, 8061 frt 58 kr ki­adás, 3569 frt 69 kr maradvány és 86034 frt 55 kr vagyon állaggal helyesnek találtatott s tudomá­sul vétetett. Az első csata. — Saját harcztéri tudósítónktól. — Pár hét óta szokatlan nagy élénkséggel rep­kedtek a verebek a sétatér levél ..nelküh, kopasz fáin. A vándormadarak vártak az elköltözéssel, foly­ton azt csiripelték: jön a mi jó barátunk, a ki nem restel elzarándokolni egesz Norvégiába, hogy vándorlásunkat megfigyelje. Várjuk meg itt, ne ta­radjon olyan messze! A pókok kettőzött buzgalommal szottek-íon- ták hálójukat, hogy annál érdemesebb legyen róluk könyvet írni. A vénasszonyok nyara is/mintha elebb beköszöntött volna.! - Fehérfá.ylak libegtek-lobog- tak, mint apró zászlócskák a fák gályáin es szál­longtak szerteszét a levegőben. Az ül mannok es Grószok sovány gebéi valóságos táltosokká alakul­tak át, oly merész szökésekkel ragadták tova a csör­gető felé evező Noé bárkákat. S e valóságos t e r- mészeti tüneménynek az volt az^ egyedüli ki magyarázható oka, hogy mindegyik paripának lá­bán van legalább egy vagy két pok s a jámbor állatok azt hitték, hogy ezért ők is hálával tartóz­. -r» 1 f* __ JL 1 ~ U h iiinnrno 1VAlQnO ír No tessék, máris kikottyantottam, miért volt mindez a nagy átváltozás.! Átalakult az egész város! A szobákat s kü­lönösen vendéglőket — nem is szólva az utczákról, teljesen söpretlenül hagyták, hadd szaporod­janak és dolgozzanak a pókok zavartalanul, mert ő úgy szereti! A pók valósággal szent álla( lett. Húsz üzlet nyomban folyamodóit, hogy ezt te­hesse ki czégtáblául. S csak azon múlt, hogy ki nem tették, mert husz-fóle pókot ki az ördög tudna összeszedni, — czégtábla festőnk ugyanis csak egy félét tud pingálni, de ez alá is oda kell írnia, hogy: pók, pedig hát húsz egyforma pók nagy félreértésekre szolgáltatna alkalmat. Utoljára már sok embernek a feje is pókhálósodéi kezdett. A gyerekek ki szokták húzkodnia pók lábát, hogy hadd „kaszáljon“. Ünnepélyesen eltiltották nekik. De e helyett a tót napszámosok kegyeletes megbecsülés tárgyai lettek, mert ők is — kaszálnak! S az ünnepségre való előkészület folyt tovább. A kokárdának való nemzetiszinü szalagok ér­téke mód nélkül felszökkent. Fekete kávé, pláne pikoló-kapuczinert azonban senki sem ivotf, mert olyan gyanús feketesárga színe van S ki akarna itt feketesárga érzelmű lenni, a mikor Her­man Ottó jön ? ! A beavatottak jártak-keltek, tanácskoztak, tettek, (valahogy ne., etteknek (essék o'vasni, mert a függetlenségiek nem esznek, legalább örökre ezt hajtják !) Hétfőn délután aztán elkezdtek egy irgalmat­lan faalkotmányt összetákolni, Ez lesz a vesztő­hely, a hol a szabadelvüpártot kíméletlenül legilo- tinozzák, — suttogták többen. Kedden délután a harangok nyelvét bekötötték, (ámbár felőlem gyócs- ínges halottat is temethettek, ezért szólott olyan busán!) A pápa ő szentsége búcsút rendelt erre a napra, (mert azt csak nem gondolja senki, hogy a gyüléskedést a búcsú kedvéért szándékosan tették ez időre, a mikor ez^r meg ezer nem kedv, ötlet, ügyesség, üde hang és fiatalos kedves­ség, mely akkor sem bánt, ha túloz. Szerzőnk inkább újságíró, mint poéta. Gyor­san gondol, gyorsan ir, de a mit lát, azt tisztán látja. Elméje és szive harmóniában van, kedélye folyton pezseg, ötletei egymást követik, mint a pezsgő gyöngyei. Legügyesebb karczolalai között „A tekintetes ur“ czimü. Ez egy igaz kép, oly találó, oly élethű, hogy mindenki egy ismerősét fogja benne köszön­teni ! Pedig a „Dobróczy Gyuriék“ sokan vannak, majd minden hivatalban egy-kettő. Sok humor, sok igazság nyilatkozik a „Víziók“ czimüben is, valamint a „Csutaki békekötésében. Nagy érdeme Lévainak, hogy soha nem fog olyan mesébe, melylyel megbirkózni nem tud, tár­gyának mindég ura marad. Világ fájdalom, bús komorságnak nyoma sincs sehol. Ám az igaz szerelem dala sjem csendül. De hiszen szerzőnk most kezd még csak be- tüzgetni az élet könyvéből, most kacsintgat a köl­tészet szép szemeibe. Ha igazán megismeri amazt, igazán beleszeret emebbe — még sok jót várha­tunk tőle. Szeme éles, tolla ügyi-s. Mindent egybe véve, derekas munkát végzett és kellemes órát szerez magának az, a ki könyvét megveszi és elolvassa. A könyv kiállítása igen csinos. Nyomása tiszta. Sajtóhibát keresve sem ta'álDi. Báter.János, a ki­adó, büszke lehet reá. Ismertetésemet igy végezem : Isten önnel fiatal irótárs a mielőbbi viszont­látásig ! Rátkay László. Budapesti egyveleg. — A „Tolnavármegye“ eredeti tárczája. — A gólyák — és a Jellasics-ügy. — Szabadságkarczi kiállí­tás. — Feneleányok. Sohlesinger circus és dunaparti lát­ványosság. — Orfeum és Perczel Eiiz. — Sétáló hölgy, figuránshölgyek. — Zilahi és Náday. — Bercsényi tévedése. — Mihályffy, Polgár Károly, Kopácsy Juliska még a papája. — Blaháné a tetőponton. — Szegzárdi ismerős a Calderoni kirakatában. Könnyű azt mondani az érdemes szerkesztő urnák, hogy tessék írni valamit a fővárosi életről, hanem nehéz azt megcselekedni! Mert a ki benne él, az úgyszólván semmit sem talál érdekesnek s igy nem tudja, hogy ugyan mi is érdekelhetné az ön lapjának derék közönségét! Az azooban mindnyájunkat érdekel, hogy jövő hónapban úgy az újonnan b e r u k k o 11, mint a már harczedzett egyetemi polgároknak ismét alkalmuk nyílik bizonyságot tenni hazafias érzel­mükről. Készülődnek is már erősen ; szervezkednek, tanakodnak a nagy napokra, — úgy hogy az ő elnökválasztásaikról most te'jesen meg­feledkeznek. Olyan csöndes az egyetem, mintha Szűcs Pátri szelleme teljesen elköltözött volna a más világra, s mintha az első éves „gólyák“, r- másként „vadcsikók“ — nem is tudnának lelke­sedni. Pedig de hogy sem tudnak! Hanem tarto­gatják a puskaporukat a jövő hónapra, a mikor az Uzelácz-Jelasics-ügyekben megindul a vihar az or­szággyűlésen, s villámokat gyújt az egész országban. Zajos, ingerült napok elé nézünk, melyek a véderővitabeliekkel fognak versenyezni, s kilátás van rá, hogy eme két kínos ügy elintézése n é- háuy ember állásába fog kerülni! Most még csak általános moraj, zugás vehető észre, mely akkor fog fergeteggó, viharrá fejlődni, ha honatyáink ismét berukkolnak a rövid pihenő után. No de azért egyébként is élvezetes most Bu­dapest; nem olyan, mint a sivár nyáron át volt, a midőn a vidékről felrándult utazó sem láthatott mást, mint Budán „Feneleányokat“, Pesten, meg a városligetben holmi fele Sehlesinge- reket, a kik „nem hagyják magukat“. Mert a cirkuszi vizesprodukciókat,. — a hol a némajáték összes személyei a vizmedenczébe ugrálnak, — sokkal érdekesebben és hozzá még ingyen lát­hatja -az ember a Duna partján, a hol az uszodá­ban vígan lubickoló, merészen ugráló és alaposan sütkérező hölgyek a „Magyar Figaróba“ il ő jele­neteket mutatnak a nagy számmal bámuló közön­ségnek ! Akár csak valami franczia tengeri fürdőben volnánk, vagy a népszínházi „Színi tanoda“ 12 drb fess uszónadrágos növendékét látnánk, ép oly képet nyújtanak a dunai uszodák délelőtt! A női bájak gazdag kiállításai! Itt alapos tanulmányokat lehet szerezni a budapesti hölgyek valóságos minősé­géről! férj jelölteknek ajánlatos szórakoztató hely!

Next

/
Thumbnails
Contents