Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

1891. szeptember 6. TOLNAVÁRMEGYE. 5. — Kereskedő ifjak önképző egylete.. A, szeg- zárdi kereskedő ifjak, mint ezt lapunkban már em­lítettük, augusztus 30-án önképző egyletet alakítot­tak. Alakuló gyűlésüket a polgári iskola egyik osz­tálytermében tartották, a melyen mintegy 50-en vettek részt s mindannyian az egyletnek tagjaivá lettek. Elnökévé egyhangúlag Mehrwerth Fe- rencz szegzárdi kereskedőt választották, kioól dél­után 2’/2 órakor az ifjak küldöttsége tisztelgett, s felkérte az elnöki állás elfogadására. Mehrwerth Fercncz az elnöki állást elfogadván, a küldöttség kíséretében megjelent az egybegyült ifjak körében, hol Grünbaum Antal korelnök által ünnepélyesen fogadtatván, az ifjúság lelkes éljenzései között az elnöki széket elfoglalta. Meleg szavakban köszönte meg a megtiszteltetést, Ígérte, hogy mindent el fog követni az egylet felvirágoztatása érdekébeu és mindjárt 25 írttal az egylet alapitó tagjai közé lé­pett. Az elnök vezetése alatt választatott meg a tisztikar. Alelnök lett: Poll ák Ighátz, titkár: P i p e r,k o v i e s Milos, pónztárnok : Salamon Annin, ellenőr: Steiner Károly, könyvtárnok: Hoffmann Jakab, háznagy: Grünbaum Antal. Választmányi tagok : Bachsitz Károly, Blitz Jakab, Friedmahn Soma, Gálfy Géza, Méder János, Glanz Miksa-, Grünbaum Miksa, Strasser Ferencz. Póttagok: Márkus József, Fried Soma, Mandel- baum Zsiga, Krausz Ed>% Istokovics Gyula. Egyút­tal az alapszabályok kidolgozására 4 tagú bizottság küldetett ki, melynek feladatává tétetett a kido’go- zott alapszabályokat megvitatás végett a közgyű­lés elé terjeszteni s azután a belügyminisztérium­hoz, végül az egylet végleges megalakulását mon- dotlák ki. Üdvözöljük a nemes czélu egyletet, a mely főleg most, a vasárnapi munka szünet beáll­tával, a kereskedő ifjaknak valóban nemes élveze­tet, kellemes és hasznos szórakozást nyújtó intéz­mény gyanánt válhat be. ■ — Óvoda megnyitás. A róm. kath. óvoda 6 heti szünet után szeptember 1-én ismét meg­nyílt. A beiratások e héten folytak és a foglalko­zás is már kezdetét vette. — Járdaügy. Dicséretes az a buzgalom, mely- lyel a háztulajdonosok járdáikat javítani, rendbé- hozni sietnek. Épen ezért feltűnő, hogy a főutczán, az olvasókörtől felfelé a Tauszig-féle házig terjedő rész háztulajdonosai ez ideig teljesen elhanyagol­ták a javíttatást. Egyik ház előtt, különösen setét este, valóban veszélyes a járás, mert egy véletlen botlás folytán veszedelemben forog az ember. Kérjük a bíró urat, szólítsa fel a háztulajdonoso­kat itt is járdáik megcsináltatasára. — Országos kiállítás a millenium alkalmá­ból. A kormáríV — a budapesti lapok értesülése szerint — elhatározta, hogy a millenium esztende­jében a több oldalról ajánlott világkiállítás helyett nagyszabású országos kiállítás tartas­sák Budapesten. A rendezés ügyét maga a kormány fogja kezébe venni, mely a mága részé­ről mindent el fog követni arra, hogy e kiállítás a lehető legteljesebb képét nyújtsa Magyarország ipari és mezőgazdasági fejlettségének. — Átvonuló huszárok. A 8-ik számú honvéd huszárezred két százada Pécsről Czeglédre, a nagy­gyakorlatokra utazván, szeptember 1-én érkezett Szegzárdra és itt egy napi pihenőt tartva, szeptember 2-án délután utazott tovább vasúton Budapest felé. A vasúti kupékba való beszállást, az elindulást dél­után 3 és 5 órakor nagy közönség nézte végig. A tisztek között volt megyénkből br. Jeszenszky László függetlenségi párti orsz. képviselő is, a ki 6 heti gyakorlatra vonult be ezredehez. — Kárfelvétel. Az utóbbi jégeső alkalmával a megye több községében okozott jégkárt a pénz­ügyigazgatóság közegei e héten felvették. — Választmányi ülés. A rabsegélyző egylet választmánya ma, szeptember 6-án dél­előtt 11 órakor a kir. törvényszék polgári tanács­termében választmányi ülést tart. Tárgyai: Elnöki jelentés, az eltávozol Teszáry Lajos helyett titkár választás és a választmányi tagok kiegészítése. — Uj tanítónő. A polgári leányiskola uj tanítónője Benes Bohumila k. a. szeptember 1-én este érkezett Szegzárdra és -2-án a hivatalos esküt letette. — Ösztöndíj és segély, Az Eötvös-alap 50 frtos ösztöndíjai közül egyet E i f e r t h Lajos ág. ev. VIII. oszt. tanuló kapott, kinek atyja tanító volt Sár-Szent-Lőrinczen. Özv. Linde Henrikné, kinek férje Varsádon volt tanító és Heil Márton r. k. tanító Kakasdon, valamint U 11 e i n Bálintné r. k. kakasdi kántortanitó özvegye az Örley János nevét viselő alapítványból. — A szabadságharczi emlékek kiállításának rendezői felkérik mindazokat, kik | kiállításra tár­gyakat beküldeni szándékoznak, szíveskedjenek ezt előzetesen tudatni a rendező-bizottsággal, nehogy oly tárgyak küldessenek be, a melyek a kiállításon már megvannak. — Lemondás. D ö r y Ádám központi járási utbiztos állásáról lemondott, s lemondása el is fogadtatott. ­— Menyasszonyok kerestetnek — Afrikába. Ezt a hirt bizonyára sok gondos apa és anyafogja mohón olvasni, a kik nemcsak statisztikai adatok­ból, de saját tapasztalataikból is tudják, mily nehéz manapság Európában a leányokat főkötő alá jut­tatni. Kevés a házasulandó férfi s uagyon sok a leány, a kikről pedig meg vagyon Írva, hogy: „Alle Mädchen auf der Erden Wollen gerne Frauen werden!“ Egy berlini lap most Afrikára hívja fel az érdek- lettek figyelmét, különösen pedig Zanzibárra, ahol nagyon kevés a nő. így a „Ka'eigh“ nevű hajón nemrég rendezett bálon a tisztek és hivatalnokok kénytelenek' voltak — egymással tánczolni. Hogy az illető urak szívesebben tánczoltak volna egy európai szépséggel, habár a petrezselyem-árulók osztályából is, magától értetődik. — Képviselőválasztási mozgalmak Baranyá­ban. Ez ideig esak a baranyavári választó- kerületben emlegetnek jelölteket a jövő évi képvi­selőválasztásra és pedig egyszerre négyet. A mos­tani jelölten, Széndrey Gerzsonon kívül, a ki most panszlavisztikus tanokat kezd hirdetni, első sorban S z i 1 y Pongrácz >t, S z i l y László alispán fiát, kívüle még dr Fodor Pál dárdai ügyvédet szabadelvüpárti, dr. Kiss Emil szintén dárdai ügyvédet ellenzéki programmal emlegetik. Mint a „P é c s“ írja, S z i I y Pongrácz teljesen ismeretlen e választó-kerületben, mig dr. Fodor Pál nagy népszerűségnek örvend. — Az 1848—49 iki szabadságharczi emlé­keknek fővárosi kiállítása, a me'yet H ent all er Lajos orsz. képviselő és Farnek Béla, Károlyi Gábor gróf és P á z m á n d i Dénes képviselők köz­reműködésével rendeztek, országos érdeklődés tár­gyát képezi. Úgy a hazafias kegyelet, mint a tör­ténetírás szempontjából országos nevezetességű ese­mény ez, a mely iránt a közérdeklődést nem zsib- basztják meg a legszenzácziósabb napi események sem. Példa rá a múlt napokból a Jellaesicsezred novidvori tüntetése, a mely még inkább fokozta a jt kiállítás látogatóinak számát, mert a rendkívüli gaz­dag tárlat bővelkedik a Jellaesiesra vonatkozó érde­kesebbnél érdekesebb képekben. Az ország számos részéből az érdeklődő hazafiak kiránduló társasá­gokká szervezkednek, s a zónás-utazás olcsóságát felhasználva tömegesen mennek fel a fővárosba, a melynek a szabadságharcz emlékeinek kiállításánál 'rég.volt s aligha hamar lesz érdekesebb s tanul­ságosabb látnivalója. Az 1848 — 49-iki csataképek, akkori vezérlő politikusaink és hadvezéreink, vala­mint ellenségeink arczképei; a különböző magyar, orosz osztrák kiáltványok, okmányok, lőfegyverek, kardok, kaszák, a csatákban megtépett zászlók s a szabadságharcz egyéb emlékei a fővárosi V i- gadónak nyolcz termét töltik be, a me- fyek közül egy — a feketével bevont „Gyászszoba“ — kizárólag vértanúinktól maradt ereklyéket tar­talmaz s egy nagy terem falait töltik be a Kossuth- képek. A ki csak teheti, ne mulassza el e nagy­szerű kiállítás megtekintését. — Mutschenbacher Alajos Budapest fővárosi mérnök és háztulajdonos 89 éves korában múlt hó 30-án elhunyt, temetése folyó hó 1-én ment végbe. Az elhunytnak Szegzárdon is számos rokona van. — Országos vásár. Szegzárdon az első őszi vásár, az úgynevezett kisasszonynapi, szeptember 14-én, holnaphoz egy hétre fog megtartatni. — Zeneestély. A polgári olvasókör nyári helyiségében folyó hó 8-án, kisasszony napján, zeneestély lesz, ha az idő kedvezni fog. Ezen estélyek igen látogatottak mindig s e napon annál népesebbnek ígérkezik, mert ebben az évben oz lesz az utolsó. —.Fürdőidény. A tertnészet — úgy látszik — pótolni igyekszik a julius és augusztus hó­napokban elmulasztottakat és szeptemberben oly forró napokat bocsátott reánk, hogy a fürdést kedvelők naponkint élvezhetik a „C sürgetőig világfűrdő“ vizét. — Dinnyepiacz. T aki er bíró rendelkezése folytán a dinnyepiacz a múlt hét óta a vásártéren van. Csak helyeselni tudjuk ezen intézkedést, mert úgy | Garay-téren, mint az edény-piaczon az óit eldobált dinnyehéjak és egyéb gyümölcs maradvá­nyok kellemetlen szagot és sok szemetet okoztak. A dinnye idejének különben már vége felé közele­dünk, hanem azért ezen intézkedést jó lesz jövő évre is evidenciában tartani. — Katonai lóvásár fog tartatni megyénkbea. És pedig Simontornyán szeptember 10-ón, Hőgyé- szen 12-én és Dom’ ovárott 14-ón. 4 évestől 7 éves lovak vásároltatnak, de csak olyanok,^melyek 158 centimeter magasak. 15 markon alóli lovak csak akkor vétetnek, ha nagyon kitűnőknek találtatnak. Ez alkalommal 3 és fél éves csikók is lesznek kivételesen vásárolva, ha kiváló testalkatuak s a katonai csikótelepek nevelésére alkalmasak. A meg­vett lovak azonnal átvétetnek s áruk készpénzzel nyomban kifizettetik. — A hold járása Szeptemberben. Ujhold volt 3-án délelőtt, első negyed lesz 11-ón délben, holdtölte 18-án és u'olsó negyed 25-ón. Az idő­járás általában kellemesnek, mérsékelt melegnek ígérkezik, csak holdtöltekor jósolnak kevés viharos időt. Ebből az utóbbiból különben az idén elég volt. A nap e hó 1-ón 13 óra 19 perez hosszú volt és a hó végéig még 1 órával és 39 perczczel fogy. — Uj vármegye. Beszélik, hogy a belügy­minisztériumban uj megyét terveznek. Az uj me­gyét Pápavármegyónek fogják Átevezni és megte­remtésére Veszprémmegyéből kiszakítják Pápa vá­rosát és a devecseri járást, Vasmegyéből a kis celli, Győrmegyéből a téthi és Sopronmegyóből a csornai járást. Ho^y a veszteségekért Győr- és Sopronraegye kárpótolva legyen, Mosonmegyét fel­osztják közöttük. Van egy másik terv is. E szerint Pápát és Csornát Győrmegyéhez csatolnák, Sop- ronmegyét pedig Mosonmegyével kárpótolnák. Ezen kombinaczióhoz persze még sok szó fór. — A pápaszemet Európában már 2000 év­nél régebben kezdték használni, a rövidlátó Neró császár is ezzel nézte a gladiatori játékokat, de a XIII. századig csak egyes nagyitó üvegeket hasz­náltak. A mai pápaszemeket 1290-ben találta fel egy Salvino degli Armati nevű florenczi vagy má­sok szerint Spina Sándor nevű barát. A következő században már nem volt nagyon ritka a pápaszera, de még mindig annyira becsülték, hogy a végren­deletekben külön emlékeztek meg róla. Páduai Szent Antal, ki midőn az emberek nem' akartak reá hallgatni, a halaknak prédikált, nemcsak ruhá­ját, de pápaszemét is odaajándékozta a szegények­nek. Eógebben üveg helyett smaragdot is használ­tak, eleinte Csak Olaszországban, később Hollandiá­ban, Nürnberg s Eethenow Németországban hires pápaszem készítő városok voltak. Diszitéskép leg­először a spanyolok használták, kik a monocle-t is legelőször alkalmazták, mely azóta divatossá lett. Magyar Kuriózumok cziinen a „Vasárnapi Újság* 33-ik számában valaki V. betű alatt egy múlt századbeli német gyűjteményből természeti ritkaságokat sorol fel Magyarországból. E czikkben olvassuk, hogy: „Abban nincs lehetetlenség, hogy Toluamegye Szent-Lőrincz községének Sárvíz vagy Zsibó nevű folyója rákokban annyira bővelkedett, bogy egy héten át 60 ezernél több darabot fogtak ki belőle s szállítottak szét Bécsbe, ,Pestre, Po­zsonyba, Győrbe.“ Ma még keveset is csak ritkán találnak és fognak a lőrincziek-,„A sáfrányt is — e ' tudósítás szerint -— nemcsak kertekben, de szántóföldeken is már ekkor kezdték kiterjedetten művelni, főkóp Tolnamegy ében.“

Next

/
Thumbnails
Contents