Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-25 / 4. szám
4. TOLNA viHMEGYE. alantas fokán álló szülőknél a gyermekeikkel való nem törődés, kevesebb lesz a betegség; mert lesz, a ki velők közvetlenül érintkezik, bajaikban útmutatást ad I bánásmódjával felemeli azokat is, a kik bármi okból, de leginkább a szegénység miatt, eddig magukra hagyva, vezető nélkül inkább kívánták gyermekeik halálát, mintsem azt megakadályozni igyekeztek volna. Meggyőződésünk szerint e törvényt, ha annak intézkedései tapintatosan és okszerűen hajtatnak végre, nemzetünkre s közvetlenül megyénk lakosságára is feltétlenül üdvösnek, hiánytpótló- nak és szükségesnek tartjuk s épen azért a magyarországi kisdedóvodák főfészkéből, a Bezerédj-ek és Flóri könyvének megyéjéből, azt kétszeres örömmel és szivünkből üdvözöljük. VÁRMEGYE. Simontsits Béla alispán 1000 fríot utalványozott a közúti alapból a kir. államépitészeti hivatalnak, -hogy a közlekedési akadályt képező hófuvatok sürgősen eltakarittassanak. © A fillokszera bizottság folyó évi január hó 28-áu délelőtt 10 órakor ülést tart. A difteritisz Kocsola községben is fellépett s Kinyi községben még mindég járványszerüKg pusztít. A földmivelésügyi m. kir. miniszter elrendelte, hogy a selyemtenyésztés a szegzárdi selyem- tenyésztési felügyelőségtől szerzett petékkel űzessék. A Majsa községhez tartozó edelényi pusztán a szarvasmarhák között száj- és körömfájás uralkodik. A védtörvény utasítás III. része megjelenvén, a közönségre nézve benne az a leglényegesebb, hogy a kivételes nősüló-i engedélyek iránt benyújtandó kérvények egyszerűsítettek. Mén szétosztás. A földmivelésügyi m. kir. miniszter táviratban tudatta a vármegye közönségével, hogy a beállott közlekedési akadályok miatt a nagyatádi mén szétosztás folyó évi február 8-ára halasztatott. A VI. számú csendőr-kerületi parancsnokság értesítése szerint a báttaszóki eddig 4 főből álló csendőrségi létszám 5-re, — a szegzárdi 6 főből álló létszám pedig 8-ra, — vagyis a teljes létszámra fog 12—14 nap múlva egészittetni. TÖRVÉNYKEZÉS. — Érdekes jogi esetek. — A számlán kikötött illetőség. A bécsi Oberlandesgericht a múlt év elején kimondotta, hogy a bécsi kereskedők követte ama szokás, mely szerint a vevőiknek küldött számlákra azt nyomtatják, hogy a felek 500 frton aluli összegek iránti peres kérdésekben alávetik magukat a bécsi bagatellbiróság- nak, mint kereskedelmi bíróságnak — mint nem kétoldalú bíró választási szerződés, érvénytelen. A bécsi kereskedők, a kik e kikötéssel a nem bécsi vevőre nézve, csaknem lehetetlenné tették a védekezést, e határozat ellen az osztrák igazságügyminiszterhez fordultak, a ki e kérdésben kikérte az osztrák legfőbb törvényszék véleményét. — E vélemény ellenkező az OLGével, mert kötelezőnek mondja e kikötést mindkét félre, ha a vevő a számla megkapása után ellene nem tiltakozik, a mi által beleegyezendőnek tekintendő. — Mi a magunk részéről nem osztozunk a legfelsőbb törvényszék fölfogásában, mert a hallgatag beleegyezés itt egy minden reálitást nélkülöző fictió. A legtöbb vevő észre sem veszi a számlán foglalt kikötésekét, és ha ezek mindegyike kötelező volna, akkor az eladó a kereskedelmi törvénynek reá nézve kényelmetlen intézkedéseit mind hatályon kívül helyezhetné. Pedig lehet a vevők közt számos olyan is, a ki olvasni sem tud, vagy pl. németül nem ért. A papi szószékről való sértések elleni védelem. Egy badeni lelkész a szószékről megsértette a helység polgármesterét, a ki a templomban jelen volt és a sértő szavak hallatára „Ruhe !“-t kiálltott a lelkész felé. E jelenet természetesen félbeszakította a szónoklatot és megzavar a az isteni tiszteleteit, miért is a polgármester ellen vallás elleni vétség miatt megindították a vizsgálatot. A Landgericht fölmentette és ez Ítéletet a Reichsgericht, hová az ügyész fölvitte, 1890. november 24-én a következő megokolással hagyta helyben : A polgár- mester föllépését a jogos védelem igazolta és azért nem forog fönn részéről bü »telendő cselekméuy. Az önvédelem joga mindenütt érvényes, a hol a BTK.-uek a jogos védelemre vonatkozó szakaszának előfeltételei meg vannak. Jogos védelem mindenki ellen és mindenütt helyén van, a hol jogellenes támadás forog fönn, a melynek e hárítására védelemre van szükség. Az a körülmény, hogy a támadás paptól ered, nem zárja ki a védelem jogát. A hely sem akadályozza a védelem menthető- sógét. A hely szentségének a támadót kellett volna visszatartania; a megtámadott ott áll szembe a jogtalansággal, a hol gyakorolják, ő nem választhatja meg a védelem helyét, mert reá kényszerítik. A templomból való távozás nem védhette vádlottat a sértés folytatása ellen ; ő ugyan ezt nem hallotta volna többé, de a pap annál inkább gyalázhatta volna az egybegyült község előtt annak elöljáróját. A pap támadása a vádlott becsülete ellen irányult De hát az „intelligens“ osztály különb-e ? Jegyző, tanító, ügyvéd, orvos, gazdatiszt, protestáns pap : ezek közül is hány perczentet tesznek azok, a kik szemmel láthatólag érdekházasságot nem kötnnk? Sőt a tiszti kardbojt minden gáncs nélküli lovagjai — ezek meg épen utalva vannak arra, hogy ha nősülni akarnak, kauezióképes menyasszonyt keressenek. Ti szegény leányok, kikre legalább pár ezer forintnyi hozomány vagy örökség nem tekint, ti reátok „még az ég is beborult!“ Még a napilapok kishirdetői is, midőn csinos, művelt fiatal leányt vagy gyermektelen özvegyet keresnek és arczkópet is kívánnak, mindenütt ott van, hogy megkivántatik „az 5—10—20 ezer forint hozomány.“ Persze azért minden vőlegény és minden fiatal férj „szive sugallatát követi. Persze, hogy szerelemből nősül, csakhogy ez a szerelem az írás szerint „a pénznek szerelme.“ De jaj néktek is, szegény gazdag lányok, menyasszonyok, kiket midőn férjetek a templomból kijővén, keblére ölel, szivetek között ott van, rossz vezető izolátor gyanánt, a frakk belső zsebében az esküvő e'őtt leolvasott bankjegycsomag! Még jajabb azonban azoknak, a kiknek hozományában csalódik a férj, a mennyiben a mutatott s hiresztrít összegből legalább is e^ry nullát letörői a valóság, mint a hogy Bernát Gazsi százasainak nuliáit lefújta a nagy szél. Igen, ha már üzletté tesszük a házasságot, legyen ez akkor szolid üzlet. Innen lehet tán kimagyarázni, hogy épen abban a vallásfelekezetben, I hol a házasságok leggyakrabban üzletszerűen szoktak köttetni, aránylag legkevesebb a házassági viszály és elválás, noha ez utóbbi náluk a legrövidebb utón történhetik. Egy régi könyvben olvastam, komolyan állítva, hogy egy régi népnél hogyan gondoskodott a törvény, hogy minden leány férjhez mehessen. Az „eladók“ nyilvános árverésnek vo tak tárgyai. Először a szépek legszebbjei — fokozatosan a kevésbbé szépekig. Aztán a nem szépekre került a sor: ezeknél aztán az árverés árlejtésre fordult t. i., hogy ki mennyi hozománynyal veszi őket nőül. A hozomány kikerült a szépekért begy ült kincshalmazból. Nem is olyan bolondság, mint első tekintetre látszik. És már ma csakis azért nem volna alkalmazhat, mivel a nő valódi becsét a tisztultabb felfogás nem csupán a külső szépség, hanem főkóp az erkölcsi tulajdondk szerint mérlegeli. E tekintetben azonban az európai nősülő előtt is sürü fátyol takarja a lélek szépségeit, mint a mohamedán előtt menyasszonya arczát. „Csak lakva ismeri meg az ember, kiben mi lakik.“ A legháziasabbnak látszó leányból is lehet háztartásával mit- sem gondoló, családja körében magát föl nem találó nő, és viszont, a kiről azt hinnéd,hogy csak a piperének él és a bálterem parkettjén találja fel világát abból a lányból lehet olyan asszony kinek édes az otthon ; olyan „bámulatra, imádatra méltó nő, ki e jelszót követi: vígan teljesíteni kötelességét.“ (Giborian.) Hála Isten a ferde nevelés nem termi meg mindig rossz gyümölcseit. Ha miuden leányból olyan asz- szony lenne, a minőre szülei, különösen anyai és nem is ért véget akkor, midőn ez fölkelt és csöndet követelt; ezzel csak a várható további sértéseknek akarta elejét venni, Érdekes válópör folyik a majnai Frankfurtban. A férj el akar válni nejétől, mert ez megtévesztette kora tekintetében, még pedig — mira- bile dictu — úgy, hogy tiz évvel idősebbnek mondta volt magát a hírlapi hirdetésre küldött házas-ági ajánlatban. „A feleségnek 10 évvel fiata- labbnak kell lennie férjénél, ez esetben pedig, úgy mond a férj, 15 év a különbség; öreg ember létemre fiatal feleségem van, a kit még bálba is kellene vezetnem, hogy a fiatalokkal tánczolhasson.“ A kibókitósi kísérletek nem vezettek eredményre. A férj lopta húsnak a feleség részéről elfogyasztása nem képez büntető cselekményt. A m. kir. Curia : . . . Istvánnónak az a cselekménye, hogy a férje által haza vitt nyelvet és más husrészeket, noha tudta, hogy azok lopott marhából valók, férje parancsára megfőzte, és azokból gyermekeivel együtt maga is evett, nem foglalja magában az orgazdaság alkatelemeit, jelesen megszerzést, anyagi haszon végett elrejtést vagy elidegenítésre való közreműködést. (1890. julius 1. 8056. sz.) 1891. január i. Hirek. — Vidéki előfizetőink mai számunkhoz melléklefkép veszik lapunknak szerdán — a hófúvások alkalmából — megjelent rendkívüli kiadását, — Szegzárd lakóinak száma a legújabb ösz- szeszámitás szerint 14677. így hallottuk ezt, mert hivatalosan nincs még öszszeszámitva. E szerint az emelkedés igen örvendetes. Az 1880-ikivel szemben több mint 2700 főnyi szaporodás Vallás, nyelv, nemi különbség stb. szerint az anyagot feldolgozni vagy fe:dolgoztatni az elöljáróság feladata lenne Épen ez ügyben kaptunk egy kérelmet az elöljárósághoz intézve, melyet magunkévá téve, lapunk más helyén közlünk. Felhívjuk rá e helyen is a figyelmet! — Rátkay uj darabja. Kitűnő népszínmű írónk Rátkay Lászlótól uj darabot fogadott el „Ár- valányhaj“ czimmel a budapesti népszínház. — Már a szerepeket is kiosztották. —■ A főbb szerepeket B1 a h a Lujza, Kiérné, Csengeri Mariska, Horváth Vincze, Szirmai, Németh, Kassai, Vidor, Szabó Antal, Újvári és T o 1- 1 a g i fogják játszani. Nagy sikert kívánunk megyénk kitűnő fiának ! — Katonai lelkészek. Razgha Lajos szegzárdi és Czupári János paksi r. kath. segédlelkészek és gyöngédség (mondjuk gyengeség) nevelni szokta, akkor még nagyobb ritkaság volna az olyan nő, „kinek ára (bölcs Salamon szerint) sokkal felülhaladja a kárbunkulusokat. Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy. Jóval illeti őtet és nem gonoszszal, az ő életének minden napjaiban. Keres gyapjat vagy lent és megkésziti az ő akaratja szerint. Fölkelvén még éj >1, eledelt ád az ő házának és szöszt az ő leányinak. Gondolkodik mezőn való örökségről és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál. O maga is az ő derekát megövedezi és megerősíti karjait. Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; meg nem aluszik éjjel is az ő világa. Az ő markát megnyitja a szegénynek és kezeit kiterjeszti a szükölködőnek. Nem félti az ő haznépét a hidegtől; mert egész háznépe felruháztatok béllelt rúnákkal. Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel. Az ő száját bölcsen nyitja meg és kegyességnek tudománya vagyon nyelvében. Fölkelvén az ő fiai, boldognak mondjak otet; az ő férje hasonlatosképen dicséri őtet, Csalárd az emberek előtt való kedvesség és hijabavalo a szépség: a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának. Dicsérik őtet a kapukban az ő cselekedetei.“ Nem állhattam’' meg, hogy ne idézzem a jó feleséget oly .gyönyörűen rajzoló bibliai helyet: a ki előtt ismeretlen, érdemes, hogy megismerje; aki ismeri, gyönyörködni fog annak újra olvasásában és kárpótlást talál benne hosszas csevegésem végig hallgatásáért.
