Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-16 / 33. szám

4. TOLNA VÁBMEGYE. az bizonyítja, hogy aki kötelességét hiven teljesiti, azt ebben a megyében, bármily szerény állása le­gyen is, méltányolni tudják. S azért midőn még egyszer köszönöm mind- annyiuk kegyes jóindulatát, azt kívánom, mindnyájok, kik az egyszerű kötelesség teljesítést is méltányolni tudják,-,igy Ő Felsége Ferencz József dicsőségesen uralkodó királyunkba megyének általánosan nagy- rabecsült főispánja és a tekintetes megyei tiszti­kar és megyei bizottsági tag urak, hazánk és me­gyénk javára éljenek. Ezután főispánunk Kurcz György volt biz. tag elhalálozása felett fejezte ki a vármegye részvétét. Pécsi J. indítványára, főispánnak azon hatá­sos beszédért, melyet Eeitter Józsefhez intézett, a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét mondott. Ugyancsak tárgysorozat előtt válaszolt alispán Forster Ferencz biz. tag azon interpellácziójára, melyet Forster a múlt közgyűlésen Györköny köz­ség fogyasztási adóbérlőjének visszaélései ügyében hozzá intézett. Felolvasta ez ügyben a magy. kir. pénzügyigazgatóság válaszát, melyet a vizsgálat után az alispánhoz áttett. A bérlő e szerint kor­rektül járt el, mert felhívta volt a lakókat, hogy a fogyasztásra szánt borkészleteket jelentsék be s ezután csak azokat büntette meg, a kiknél több bort talált. S mert a legnagyobb törvényes pénz­büntetést alkalmazta, innen ered a zsarolására vo­natkozó vád. Különben az illetők kiegyezvén, pa­naszaikat visszavonták. Forster a választ tudo­másul vette, de „ha rossz következményei lesznek, I a felelősséget az alispánra hárítja.“ Erre alispán felelni volt kénytelen, s elmondá, hogy Györköny- ben — úgy látszik — beteges állapotok vannak s pedig régóta, ezért Őt felelősség nem érheti. Nor­mális viszonyok között, ha minden polgár megteszi kötelességét, elvállalja a felelősséget; de az ilyen nyilatkozatok semmikópen sem alkalmasak arra, hogy a hangulatot csendesítsék. Bencze apát indítványára aztán alispán ajánlatot tett, hogy ad- rainisztrácziónális utón fog intézkedni arról, hogy a fogyasztási törvényeknek a polgárságot inkább érintő szakaszai rövid kivonatban a közönségnek tudomá­sára hozassanak s ez által a sok zavarnak, bajnak eleje vétessék. Az alispán szép, tartalmas időszaki jelentése, mivel a bizottsági tagoknak úgyis megküldetett, felolvasottnak tekintetvén, elhatározta a közgyűlés, hogy a jégkárosultak segélyére az ínséges alapból 3000 frtot utalványoz, a belügyminisztertől szintén segélyt kér, a megyében gyűjtést rendez és a ki­osztással alispánt bízza meg. A rpegyei háztartás egyensúlyának biztosítását megvitatni s javaslatot Miramare után Adelsbergbe igyekeztünk, megszemlélni a fönséges grottákat, melyekről annyi szépet regél a tudomány s művészet. Valóban az adelsbergi cseppk ő-b a r- lang a természetet, mint festőt, szobrászt, mint építészt s mint költőt tünteti föl. Amint a mélységbe bocsátkozunk, villamos fénytől raegvilágott nagy dóra közepén állunk, mely az architektúrái remekekkel méltán versenyezhet. A dóm maga 189 méter hosszú s belőle az úgy­nevezett Ferdinand-grottába jutipik, mely 212 mé­ter hosszú, melyben egy cseppkő-alkotta elefántfőre s a Bécsben Iá'ható „Stock in Eisen“ hű mására bukkanunk. Mintha egy szeszélyes istenség akarata irá­nyítaná a cseppkő- alakulatát, — ezer féle válto­zatban tűnnek elő a legellentétesebb konfigurációk. Itt egy színházi páholy, amott egy sarcophag, majd egy imazsámoly, vagy egy templomi szónoki szék alakja domborodik ki a homályból. Legimpozánsabb az u. n. tánczterem, mely­nek sik padozata, tiszta levegője s hűs forrásvize valóban alkalmatosságot nyújt tánczestélyek ren­dezésére. ' Nem egyszer rendeztek is az- élelmes adels- bergiek ilyen estélyeket, melyek látogatottság dol­gában versenyeztek bármelyik fővárosi bállal. Te­rünk szűk Volta meg nem engedi, hogy csak puszta fölemlitéssel is jelezzük a grották neveit s a ben­nük látható remek cseppkő-alkotásokat. Csupán a kis- és nagy Kálvária-hegyre figyel­meztetjük, mely a bámulat legélénkebb érzetét kelti föl a szemlélőben. tenni bizottságot küldött ki. Mai vezórczikkünkben erről bővebben megemlékezünk. A közigazgatási bizottság, a számonkérőszék és időközi pónztárvizsgálati jegyzőkönyvek tudomá­sul vétettek. Egy üresedésbon volt árvaszéki ülnöki állásra a kandidacionális bizottság javaslata alapján egyhangú­lag megválas/.tatott Nagy István árvaszéki jegyző, helyébe pedig főispán ideiglenes jegyzővé kine­vezte Sörös József közigazgatási gyakornokot. Tudomásul vette közgyűlés, hogy belügymi­niszterjóváhagyta a megyének a D. T. K. E.-be 1000 írttal pártoló tagul történt belépését, valamint a Dombovárott tartandó népies tenyésztési lóverseny segélyezésére adományozott 500 frt utalványozását is. A szegzárd-baranyavári és veszprém-enying- dorabovári h. é. vasutak segélyezésére megszavazott összeget (kimként 3000 frt) a kereskedelmi mi­niszter jóváhagyván, közgyűlés tudomásul vette, úgy a tolna-dombor ii műut helyreállítási költségei­nek kiutalványozását is. A törvénykezési palota czél- jaira megszavazott összeg kiutalványozását, a szeg- zárd-bikácsi ut második szakasza felügyeletének Kovács László biz. tágra átruházását, Göbölyös József faddi r. k. tanítónak a dunaföldvári járásba faiskola felügyelővé kinevezést közgyűlés szintén tudomásul vette. Az ebadó-alap 1890/91., a gyámpénztár 1890., Bonyhád gyámp. 1890. évi számadásai jóváhanyat- ván, felsőbb helyre terjesztetnek be. Több fedezetlen gyámp. követelésnek a tar­talék-alapból leendő megtérítése elhatároztatott. Több községi ingatlan szerzés és elidegenítés, bérbeadás, építkezés stb. tárgyában hozott határo­zat részint helybenhagyatott, részint elutasittatott. (Lapunk tere nem engedi, hogy mindezeket egyen­ként felsoroljuk.) Ugyanilyen határozat hozatott a községek szervezési szabályrendeleteire nézve, me­lyek közül több — pótlás «végett — visszaadatott. A központi járás főszolgabírója 16 óv és 10 hónapi szolgálati idők után 644 frttal nyugdíjba ment s helyébe uj választásig Döry László szolga- birót a főispán helyettes főszolgabíróvá nevezte ki. Rassovszky Julián baranyamegyei árvaszéki joggya­kornokot pedig a közp. szolgabirósághoz nevezte ki helyettes szolgabiróvá. A Hacker-féle kávéház nyári kinnülő helyi­ségét oly módosítással engedélyezte a közgyűlés, ha a tulajdonjog elismeréséül gj ölenkint 25 kr bér fizettetik évenkint a városnak. A közgyűlés 12 óra előtt már véget ért. Önkónytelen támad bennünk az a gondolat, hogy a természet elmélkedik, s cseppkő-alakulatai egy-egy magasztos eszmének hű kifejezői. Egy templom-alakú tágas teremben a vezető egy gula-alaku, a magasból lenyúló, majdnem át­tetsző cseppkőre figyelmeztetett, miközben öklével nagyokat ütött oldalfalára. A hatalmas cseppkő rezgése egy mély harang tompa zúgását adta vissza, s igy ez a templom, mely főoltárral, szónoki tri- bune-vel, szentképekkel s számos szobor-alakkal rendelkezik, nem nélkülözi a harangot sem. A Mária-Anna-grotta egy valóságos kő-erdőt láttat, melyben szebbnól-szebb fákat, s a mi leg- csodásabb, madarakat is láthatunk. Itt-ott egy pa- pagály, vagy egy galamb teljes mására bukkanunk, vagy egy sas kiterjesztett szárnya tűnik elénk. Az alvilági csodák bűbájos látományai lebi­lincselik a figyelmet s el is feledjük, hogy lábunk fázik., s immár két és fél órája, hogy folyton gya­logolunk. Mikor kijutunk a grottából, testilegs szelle­mileg teljesen elbágyadtan folytatjuk utunkat, hosz- szan elmerülve ama kaleidoscopszerű képek vissza­emlékezésében, melyeket odalenn látunk és soha, de soha elfeledni nem fogunk. AdelsbergbŐl Pörtschachig az ut a legválto­zatosabb természeti szépségeket tárja elénk. A gyorsan rohanó gőzkocsi ablakából jól esik látnunk a Alpok júliusi hófedte csúcsait s a hegy­háton pihenő szürke felhőket. Minden állomás egy-egy kiránduló hely, min­den hegynek neve s múltja van s ha időnk és igyekezetünk mégengednó, mindenütt érdemes volna egy-két napot töltenünk. — Tolnavármegye alispánja a legtöbb adót fizető vármegye bizottsági tagok 1892. évre kiigazítandó névjegyzékére vonatkozólag a kö­vetkezőket teszi közhírré: I. A névjegyzék kiigazításánál alapul szol­gáló adókimutatások, az 1886. XXI. t.-cz. 25. §-nak rendelkezéséhez képest, folyó évi szeptember hó 2-tól 10-ig Lőrinczy József vármegyei alszámvevő hivatalos helyiségében lesznek a hivatalos órák alatt közszemlére kitéve. A felszólamlások ezen ajlókimutatások ellen folyó évi szeptember hó 2-tól kezdve az igazoló választmánynak folyó évi szeptember ho 12-ikere kitűzött ülése napjáig a vármegyei főjegyzőhöz, mint az igazoló választmány előadójához, az üle-ek tartama alatt pedig az igazoló választmányhoz is benyújthatók. II. Azok részéről, kik ez évben először van­nak az adókimutatásokban a legtöbb adót fizetők között kitüntetve, az igazoló választmányhoz közvet­lenül intézendő beadványban folyó évi szeptember 12-ig igazolandó lesz, hogy az 1886. évi XXI. t.-cz. 23: §. e) pontjának megfelelőleg a törvényhatóság területén legalább is két év óta ingatlannal bírnak, vagy ugyanannyi idő óta itt laknak és adót fizetnek. III. Az igazoló választmány által egybeálli- tandó névjegyzék az 1886. évi XXI. t.-cz. 28. §-a értelmében folyó évi szeptember hó 13-án fog.a vármegyei levéltári helyiségben közszemlére kité­tetni és a vármegye székházénak bejáratában levő hirdetési táblán kifüggesztetni. Döry Dénes, kir. tanácsos, megye bizott­sági tag, mint az igazoló választmány el­nöke, ugyancsak a legtöbb adót fizetők névsorá­nak összeállítása alkalmából, következő hirdetést teszi közzé : Tolnavármegye igazoló-választmánya folyó évi szeptember hó 12-én délelőtt 9 órától déli 12 óráig és délután 3 órától 5 óráig nyilvánosan tartandó üléseiben fogja összeállítani, illetőleg kiigazítani a legtöbb adót fizető vármegye bizottsági tagoknak 1892. évre érvény nyel bírandó névjegyzékét és ugyanazon ülések tartama alatt intózendi el az 1886. avi XXI. t.-cz. 25. §-a értelmében a folyó évi 13302. alispáni szám alatt ezzel egyidejűleg közzétett hirdetmény szerint Lőrinczy József vár­megyei alszámvevő urnái ez évi szeptember hó 2-tól 10-ig bezárólag betekinthető adókimutatások ellen benyújtható felszólamlásokat is. Azok, a kik adójuk kétszeres számításának kedvezményét a már idézett t.-cz. 26. §-a alapján 1891. augusztus 16. ­L a j b a c h—V illach—Tarvis elrohan előttünk s csak egy tekintet az, mely a gyönyörű vidék bubáját élvezheti. Pörtschach am See kellemes fürdő a Wörthi tó mellett, melyről bizo­nyára minden művelt ember hallott már regélii. Mi magyarok nagy kontingensét szolgáltatjuk az itteni fürdővendégeknek, s annyi a magyar szó itt, mint a német. A wörthi tó partjai mindkét oldalról kellemes fürdő-telepekkel vannak szegélyezve, melyek fe é naponta özönlik a fürdő-közönség az óránkint köz­lekedő csinos kis gőzösökön. Maga Pörtschach igen szép, kedves kis hely. Fenyveserdők között fekszik, vidéke, mely gyalog vagy a wörthi tón közlekedő gőzösök és kis yachtok által könnyen hozzáférhető, elragadó kis hely. A fürdő igen kellemes; a víz lágy és friss; rendesen 18 fok; maga a tó napon­ként igen érdekes látványt nyújt az által, hogy rendkívül élénk élet uralkodik rajta. Eltekintve a három kis hajótól, mely naponként többször be­járja Klagenfurttól egész Teld énig a ta­vat, száz meg száz csolnak hullámzik rajta egész nap. Mintha valami tengeri kikötő volna, annyira kihasz­nálják azt az élelmes pörtschachiak és a hajókázási sportot nagy hévvel űző fürdővendógek. Pörtschach a legszebb villákat rejti magában. Azok, a kik nem rendelkeznek „saját külön“ vil­lákkal, kényelmes otthonra lelnek az úgynevezett Wahliss-'féle etablissementben. Wahliss a pörtschachi fürdő valóságos nábobja, ki itt gyö­nyörű telepet létesített. Van kilencz Ízléssel épült, minden kényelemmel ellátott villája; a villák, mind­egyik kilátással a tóra, gyönyörű csoportozatot ké-

Next

/
Thumbnails
Contents