Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-09 / 32. szám

Tekintetes törvényhatósági bizottság! Az 188# évi XXI. t.-cz. 68. §-ának rendel­kezéséhez képest a folyó év I. felére kiterjedő idő­szaki jelentésemet van szerencsém az alábbiakban előterjeszteni. Hogy első sorban a vármegyei liszti karnak számszerű adatokkal is megvilágított működése és tevékenységére terjeszkedem ki, teszem ezt az idé­zett törvényszakasz czélzatához képest a vármegye egyetemének lehető tájékoztatása szempontjából kü­lönösen azért, mert időszerűnek tartom a vármegyei közigazgatás reformálásának kérdésével foglalkozó országos érdeklődés jelen perczeiben, a törvény- hatósági bizottság előtt kifejteni, mily viszonyok s mennyi munka jut ma vármegyénk közigazgatási közegeinek föladatául. A központban: Az 1891. óv I. felében a múlt évről maradt hátralékkal együtt összesen beérkezett 31,211, elintézést nyert 28,545, Il-ik félévre mint hátralék áthozatott 2,666. tigydarab. Ugyanezen idő alatta járásokban: Közigazgatási ügydarab 1890. évről maradt hátra­lékkal együtt beérkezett összesen 16.198, elintézést nyert 15,699, folyó óv második felére hálralék ma­radt 499. Kihágási ügy darab az 1890. évről maradt hátralékkal együtt beérkezett összesen 1,104. el­intézést nyert 873, folyó óv Il-ik felére hátralék maradt 231. Kiállíttatott ugyanezen idő a,latt az öt járási hatóság által összesen: Iparengedély 38, iparigazolvány 179, halászati jegy 252, cselédkönyv 972, munkakönyv 264, igazolási jegy 401, türelmi bárcza 15, erdőőri eskübizonyit- vány 5. * Tett tehát az ügyforgalom a folyó óv I-sö fe­lében« központban és járásokban összesen 48,513 szá­mot, s a tisztviselői kar, — melynek létszáma 1872. óta csak alig említésre méltó mérvben emelkedett, — ezen idő alatt 45,117 ügyet intézett el. Ezek a számok tekintetes törvényhatósági bi­zottság, bármely ékesszólásuál fényesebben igazol­ják, hogy mekkora munkateher nehezedik a régi idők Igényeihez berendezett mai közigazgatás vál- laira; de igazolják azt is, hogy tevékenységével, figyelmen kivü'l nem hagyható eredményt felmu- • tatní képes tisztviselői következetes törekvés léte­zik; kimutatják azok egyszersmind annak elodáz- liatlan szükségszerűségét, hogy a vármegyei köz- í igazgatás mai helyzetén változtatni kell; de viszont bizonyságot tesznek arról is, hogy a közigazgatási -rüfiuma nagy kérdésével foglalkozó országos eszme­csere között felmerült azon érvelés, mely a haladás és intézmények fejlesztésének indokai között a lé­tező közigazgatási erőknek általánosságban való leértéktelenitését is felsorolhatónak gondolta, sem a viszonyok ismeretén, sem a méltányosság elvein nem alapult. Evek óta következetesen emelkedik az ügy­forgalom, s hogy az továbbra is emelkedni fog, talán elég reá mutatnom a törvényhozás működé­sére, az élet-viszonyok és a közönség igényeinek fejlődésére, melyek mind nagyobb számban terem­tik meg a közigazgatás ellátása alá tartozó ügye­ket, s bár mennyire óhajtanám is elodázni az ügyek kellő ellátásához nélkülözhetetlenül szükséges erők rendelkezésére bocsájtásával kapcsolatos beható gon­doskodás kérdésének felvetését, nem tehetem ezt egyfelől azon kötelességem tudatában, mely az or­voslást igénylő bajokra való reá mutatásra kény­szerít, másfelől pedig azért, mert törvényhatóságunk költségvetésének keretei nem nyújtanak többé re­ményt arra nézve, hogy azokon belül kielégítést nyerhessenek azon érdekek, melyek a jól felfogott közigazgatás szempontjából háttérbe nem szorítha­tók : — s azért bár részletes javaslattal nem is járulok még ma a tek. törvényhatósági bizottság elé, jelezni, már' most kívánom, hogy legköze­lebb beálland szüksége annak, hogy a tekintetes törvényhatósági bizottság behatóan foglalkozzék a törvényhatósági háztartás egyensúlyának helyreál­lítása, valamint mindazon intézkedések megállapí­tásának kérdésével, melyek hivatva leendnek a rendelkezésre álló erők tú terhelésének megszünte­tése czéljából, a tekintetes törvényhatósági bizott­ság bölcs elhatározásához képest alkalmas módokról és eszközökről gondoskodni. A vármegyei alapok kiróvási, befi­zetési és hátralék! főösszegei a követ­ke z ő k; Tartozás: hátralék 7114 frt 89 kr, folyó évi kivetés 60,279 frt 91 kr. Lerovás: hátralékra: 2567 frt 92, kr, folyó évi kivetésre 26.363 frt 61 kr. Hátralék: hátralékból 4546 frt 97 kr, folyó évi kivetésből 33,916 frt 30 kr. E szerint tehát tekintve, hogy az itt felsorolt alapok folyó évi összes kivetése, s múlt évről fen­nmaradt hátralékaiknak együttes összege 67,394 frt 80 krt* tesz, a folyó évi lerovás pedig 38,931 frt 52 kr, a befizetési eredmény annál örvendetesebb- nek mondható, mert ezen összegből a folyó évi kivetésre tett befizetés csekély összeg híján ugyan az, a mely összeg a folyó év I. felére esedékessé vált; az előző évi hátralékból pedig, a közúti alap­nak a báttai leszámolás folytán még nyilvántartás­ban tartott 4002 frt 10 kr követelését leszámítva, 4. _______________________________ TO LNA VÁRMEGYE. 1891. augusztus 9. — csupán 544 frt 87 krnyi összeg áll fenn s ez is a kellő időben megindított behajtási intézkedé­sek folytán legközelebb törlesztve leend ; — s ezek­hez képest azon kedvező helyzetről tehetek jelentést a tek. törvényhatósági bizottságnak, hogy a közalap járulékok beszedése körül, — előző évi nagy ösz- szegü hátralékok már akadályul nem szolgálván, — az évi kivetések esedékes összegeinek befizetése normális viszonyok közé jutott. Mivel az útadó törvényszerű megállapítása még mindeddig be nem következett, s ennek foly­tán a befizetések is csak a legközelebbi jövőben fogják kezdetüket venni, elkerülhetlenné vált, hogy a/, útadó alap terhére visszatérítendő előlegként a katonabeszállásolási alapból . . 38,252 frt 77 kr, a régi közúti alapból pedig . . 9,141 „ — „ összesen tehát: 47,393 frt 77 krt utalványozzak ki. Az ebadó alap létesítésének első évében apa­állatok beszerzésére 1000 frt, a bonyhádi tájmarha díjazására 1000 frt, népies tenyésztésű lóversenyek díjazására 500 frt, tehát összesen 2500 frt fordit- tatott olyan nernzetgazdászati czélokra, a melyek Tolnavármegye állattenyésztése körül nevezetes ered­ményeket, s az állattenyésztéssel foglalkozó lakos­ság részére figyelemre méltó anyagi hasznot van­nak hivatva biztosítani. Szerveztetek ezen alap terhére 2 hatósági állatorvosi állás, melyeknek leg­közelebbi betöltése az állattenyésztés hátrányos esé­lyeinek kevesbbedésót vonandja maga után, s egy­szersmind a vármegyénkben szép lendületet vett állattenyésztésnek, az állategészségügyi törvény szak­szerűbb végrehaj ásával nevezetes előnyt nyujtand. A gyámoltak és gondnokoltak vagyona junius hó végén tett: a) ingatlanokban 2.010,500 frtot, b) gyám- pénztárilag kezelt tőkében 1.798,202 frt 25 krt, összesen 3.808,703 frt 25 krt A gyámpénztár be­vételei ugyanazon időig 355,101 frt 84 krt, kiadásai 349,022 frt 51 krt tettek, s igy az összes forgalom 704,124 frt 35 krajczárra rúgott, vagyis a múlt óv hasonló szakában kimutatott 563,102 frt 52 krnyi forgalommal szemben mutatkozik 141.021 frt 83 kr emelkedés. A gyámpénztári tartalék-alap állaga 119,452 frt 62 krt tett ki. Az állami követelések törlesztésének ered­ménye 66,739 frt 72y2 krral kedvezőbb, mint volt a múlt évben s jelentékeny elmaradás csupán a szőlődézsmaváltság törlesztésnél mutatkozik. A közegészségügy állapotáról kedvezően nem nyilatkozhatóm, mert a közegészségügyi viszonyok, akár a megbetegülési esetek, akár a halálozások számát tekintjük is, hátrányosabbak voltak a múlt év I. felében tapasztaltaknál. Yörheny 5 községben 87 esetben, s a diphteria 6 községben 104 esetben vált halálossá; ezenkívül elszórtan jelentkezett és szintén áldozatokat követelt a kanyaró és höghurut is. Az állategészségügy sem volt ment a külön­féle állati megbetegülések felléptétől, különösen a száj- és körömfájás, a lépfene, a sertés orbáncz,« a veszettség az ebek közt és az ivarszervi betegség fordult elő nagyobb arányokban. Az állategészségügyi törvény rendelkezései mindezen megbetegülések alkalmával lehető gyor­sasággal alkalmazásba vetettek. A mezőgazdaság érdekeit előnytelenül érin­tette a szokatlan nagy számú esőzés, s habár az aratás eredményéről tüzetes adatok rendelkezésemre nem állanak is, úgy vélem, hogy átlag a vármegye területén a múlt évi termés mennyiségének eléré­sére alig támasztható alapos remény; a szőlő-ter­melésnél pedig részint a vidékenkint a szőlő virág­zásakor beállott kedvezőtlen időjárás, részint a phylloxera terjedése és pusztítása következtében még kedvezőtlenebb a helyzet. A központi és völgységi járás 20 községének gazdasági életére nagy és elszomorító befolyást gyakorolt a folyó évi junius hó 5-én bekövetkezett jégvihar és felhőszakadás, a mennyiben az útjában talált lábán állott gabonát, renden levő szénát s mindennemű kint levő gazdasági terményt tönkre tett, sőt a decsi és szegzárdi határban emberéletet is oltott ki. A kár igen nagy, s a hozzám érkezett járási jelentések szerint hozzávetőleg a következők­ben mondható ki: Szegzárd község határában ösz- szesen 1648 hold terület termésének kára 95,685 frt; Őcsény község határában 946 hold szőlő és 4319 hold szántó földön 621,402 frt kár; Decs község határában a részint teljesen, részint részben tönkretett termés területének nagysága 10,280 kát. hold, a kár összege pedig 400,000 frt; Pilis köz­ség 19,000 kát. holdon szenvedett kára 76,000 frt; Nána községben pedig 380 kát. hold termésnek 40,000 fiira értékelt kára van. A völgységi járásban Tevel község, úgy Závod községnek K.-Dorogh feléi eső határában, K.-Dorogh, Varasd, Tabód, D.-Patlan ésMajosnaka szélszáruyi (windfliegel) major felé dűlő határában, Bonyhád- nak Tabód és Döry felé, valamint Kakasd felé dűlő határában, Kakasd, Belacz. Ladomány, Kovácsi, Szálka, Grábócz és Börzsöny községek határain az őszi vetéseket és szőlőt teljesen tönkre téve, a ta­vasziakat pedig értékük felére leszállítva vonult ke­resztül a jégvihar, hagyva maga után óriási be- iszapolá'it, gyökerestől kitépett, vagy kergéiktől megfosztott fákat s olyan jégmennyiséget, hogy a felhőszakadás után nem egy helyen meg harmad­nap is volt jég található, szóval ezen a szorgalmas nép lakta vidéken a vihar mentén oly mérvű volt a pusztítás, hogy a nép szegényebb sorsú részénél általánossá vált a rémület a bekövetkező jnseg es nyomor miatt, és bár a völgységi járás hatosaga a lakosoknak hitelszövetkezetekke való csoportosí­tása iránt a kezdeményező lépéseket mestette, te­kintve, hogy a nép szegényebb osztályára ezen csapásnak"legérzékenyebb súlya azon évszak beái- tával fog egész teljességében nehezedni, a mikor a nyári munka eredményére támaszkodva kell bizto­sítani a megélhetést: azon kérelemmel járulok a tek. törvényhatósági bizottság elé, hogy a nmltsgu ra. kir. belügyministeriumnál segély utalványozás czéljából hathatós szavát felemelni, a tulajdonát képező Ínséges alapból bölcs belátása szerínty ösz- szeget megszavazni, a vármegye területén a könyö- rületességet cselekvésre hívni, s egyszersmind elha- tározni méltóztassék, hogy a nevezett két járásnak valóban segélyre szőrűit lakosai összeirassanak, hogy ezek között a nyerendő segélyösszeg kiosz- tassék. Az elmúlt félévben a phylloxera jelenlete Szárazd és Duzs községben állapíttatott meg, s s ezekkel együtt most már 95 vész-lepett községi szőlőterület van a vármegyében. A phydoxera-bi- zottság felügyelete s anyagi felelőssége mellett, a nagymólt. m. kir. földm. minisztérium engedélye és közvetítése folytán a szénkéneggel való véde­kezés megkönnyítése s az érdekeltek igényeinek könnyebb kielégithetése czéljából Szegzárdon egy bizományi szénkéneg- és fecskendő-raktár állíttatott fel, honnét a múlt félévben 210 métermázsa szén­kéneg és 30 d.irab szénkóneg-fecskendő osztatott ki a jelentkezett szőlőtermelők között. A közbiztonság nagyobb mérvben megzavarva nem volt, s a hol az előfordulni mindig szokott rendellenes cselekmények felmerültek, a m. kir. csend.őrsóg lankadatlan ébersége s elismerésre méltó tevékenysége mindenkor megfelelt kötelességének. A nagyobb tömegekben vándorló kóbor czigányok ez idén sem kímélvén meg a vármegye területét közveszélyes megjelenésüktől, megfelelőleg intéz­kedtem, hogy a m. kir. csendőrség s a községi rendőrök közrehatásával, azok a fennálló szabályok értelmében, onnét a hol találtatnak, tovább kísértes­senek, illetőleg a toloncz-szabályzat szerinti elbá­násban részesíthessenek. A pénzkezelési szabályzat előírása szerint az árvaszéki elnök, tiszti ügyész és főszámvevő közbe­jöttével minden hónapban vizsgálat. alá vettem a vármegyei pénztárt, s azt szabályszerűen és lelki- ismeretesen kezeltnek találtam. Szervezési szabályrendeletünk értelmében meg­vizsgáltam a központi járás szolgabirói hivatalát, és sajnálattal kell jelentenem, hogy ott a hivatalveze­tés, az ügyintézés és a pénzkezelés körű! nagymérvű hanyagságot és szabálytalanságot találtam, minek folytán a járás főszolgabiráját a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat alá vontam, egyszersmind 2 rendkívüli díj nők kirendelésével a felhalmozott hát­ralékok feldolgozása és az irattár rendezése iránt intézkedtem. A báttai bonyodalmas leszámolási ügyben a kellő intézkedések megtétetvón, a leszámolása folyó év végén remélhetőleg befejezést nyerend. Végül van szerencsém bejelenteni, hogy a folyó év I-ső felében fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat 4 esetben rendeltetett el, fegyelmi eljárás pedig községi közegekkel szemben 27 esetben vé­tetett alkalmazásba'; s hogy a rendbírság összesen 50 esetben rovatott ki. KÖZSÉGI ÉLET. — Szegzárd nagyközség képviselő-testülete holnap, augusztus 10-én délután 2 órakor ülést tart, melynek tárgyai : 1. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére 3 tag kiküldése. 2. Az 1890. évi szám­adás megvizsgálása. 3. A kereskedések és nyilvá­nos helyiségek előtti faoszlopok eltávoli ása iránti előterjesztés. 4. A pándzsó utczai háztulajdonosok­nak uteza-kövezési hátralékok behajtása iránti in­tézkedés. 5. A megyeház és törvénykezési épület közötti átjáró elkészítése iránti előterjesztés. Hirek. — Személyi hírek. Hanny Gábor, apát- plébános, e hó 6-án érkezett meg Karlsbadból, a hol nyaralni volt. — K u r c z Vilmos árvaszéki elnök hosszabb szabadság után e hó 5-én foglalta el új­ból hivatalát. —: Dezseöffy Géza kir. törvény­széki elnök kedden érkezik Szegzárdra s szerdán veszi át a kir. törvényszék vezetését.

Next

/
Thumbnails
Contents