Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-07-26 / 30. szám
TOLNA VÁBMEGYE A tanítók nyugdíjának javítása. (G.) Áruit az ország összes tanítói oly régóta várnak, s amit gróf Csáky kultuszminiszter már két évvel ezelőtt megígért, bogy t. í. a tanítók nyugdy-törvényót javítási czélból revízió alá veszi s arról javaslatot terjeszt az országgyűlés elé, az e hó* 1 17-én végre megtörtént. Az általános helyesléssel fogadott törvény- javaslat czime: „Törvényjavaslat a népoktatási nyilvános tanintézetek és nyilvános kisdedóvó-intézetek tanítóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szóló 1875, 32, t.-cz. módosítása tárgyában.“ A javaslat 15 szakaszból áll s a régihez képest lényegesebb pontjai a következőket tartalmazzák: < „A nyugdíjra jogosítottak közé felvétetnek még a tinitó-képezdék mellett fönnálló gyakorló iskoláknál, az eraberbaráti intézeteknél, az alsófoku kereskedelmi és iparos-iskoláknál, valamint minden tanfolyamoknál fogva a népoktatási tanintézetek körébe tartozó iskoláknál végleges minőségben alkalmazott tanítók és tanítónők: ha a tanítói hivatal viselésére az 1868. 38. t.-cz. 133. §., vagy az 1883. 30. t.-ez. 61. és 62. §§-aiban meghatározott képesítéssel bírnak és ezenfölül az 1879. 18. t.-cz. követelményt-inek megfelelnek.“ A tanítók kétségkívül örömmel fogadják az egész javaslatot, a mely úgy a nyugalmazandók, mint az özvegyek és árvák érdekeit a lehetőség határain belül elég humánusan öleli fel. Az egész javaslat alapjában az állami tisztviselők nyugdíjtörvényén épült, ennek az intencziói nyernek benne megvalósulást, a mi magában véve is tanúsítja, hogy ß miniszter a tanítók fő és törvényes kívánságát teljesítette. De figyelme még egyébre is kiterjedt, a mint ezt alább érinteni fogjuk. A 2. §. szerint: „Az élethosszig élvezendő nyugdíjra jogosítottak nyugdíjának összege a nyugdíj-alapjául szolgáló beszámítható fizetésnek tiz szolgálati év után 40°/o-al és a tiz évet meghaladó szolgálat után minden további óv után 2—2°/0-al * magasabb, összegben állapítandó meg úgy, hogy a 40 évi szolgálati idő kitöltése után a beszámítható s 150 frtonkint kikerekitett fizetésnek teljes ösz- szege jár.“ A beszámítható fizetés teljes összegénél magasabb nyugdíjban hosszabb szolgálat után sem részesíthető senki, ellenben az évi 300 írtnál kevesebb fizetéssel ellátott tanítók és tanítónők részére is a nyugdíj kiszabásánál mindig 300 évi fizetés veendő alapul.“ 2. ____________________________ — Hős vagy királyom; imádlak mint hazám hősét, meghalok érted! De mint az erkölcs lerom- bolóját, mely a belbékét huzza maga után martalékul, magam kezével támadlak meg. Vondd vissza rendeleted. Öless meg engem, csak te maradj az a szeretett hős, mint eddig voltál! kormányozzál, de ne öld meg a régi törvényt, a melylyel eddig éltünk! — Elég, elég, magad hívod ki a halált. El veled. De első intésére őrei meg sem mozdultak, a i körül álló vezérek ajkain pedig lassú moraj szaladt ki. —• Nem engedelmeskedtek ? 1 — kiáltá a király — ragadjátok meg és hurczoljátok el 1 A testőrök megakarták ragadni Jahiát. Az pedig szétlökte őket, s egy tekintetet vetve a királyra, melyben bánat mellett figyelmeztetés is volt, szólt: — Menjünk. I az őrök után elment. De elment mindenki, engedély nélkül, vissza sem nézve az elfordult királyra. Jahia az első vezér volt, kit a nép bálványozott, környezete tisztelt, ellenségei féltek. Kobad király egyedül marad. A halk moraj, a mi a terembe alig hallatszott és nyögés volt inkább, mint az elégedet'en- ség zaja, kívül mindig erősbödött, fenyegetéssé, viharrá növekedett, s a zajba egy név vegyült: Zamaspek! Kobad király csak ekkor kezdett eszmélni. Midőn előde Balask letételeit a trónról, akkor is emlegették a gyámoltalan királyfit. 1891. julius 26. Ezen illetmény kiszabásánál azonban nem lehet figyelembe venni a lakást, lakbért, kegyúri adományt, helyi vagy drágasági pótlékot, iskola fűtésére szolgáló Iájárandóságot, irodai átalányt, segédtartási javadalmazást. Minden egyéb javadalmazás azonban beszámítandó. Mindez határozott javulást involvál úgy a 40 év előtt, mint a 40 év után nyugalmazandók részére. Javulás különösen a szolgai fizetéssel bírók részére, mert ezekkel könnyen megtörténhetik, hogy nyugalomba vonulásuk után nagyobb lesz a jövedelmük, mint azelőtt volt. Az eddigi 85, 120 vagy 160 frtnyi nyugdíj helyett valóban érezhető javulás, a mely — ha korábban jött volna, száz meg száz családot mentett volna meg a nyomortól és talán a végpusztulástól. Az özvegyek és árvák segélyezése is javulni fog e javaslat elfogadása után. Az özvegyek segélypénze 300 írtnak, illetve az elhalt férj legutolsó beszámítható fizetésének 600 írtjáig ennek 50u/0-át, a 600 frtot meghaladó rész után pedig 20°/o-át teszi. Ezen összeg a férj halála napjától számított félév múlva tétetik fo- lyóvá. A nőlanitók a férfitanitókkal teljesen egyenlő elbírálás alá esnek. „Ha az özvegy anya segélypénzt húz, akkor egy gyermekre nem számittatik külön gyámpénz, de ennek levonásával a többi fejenkint az anyát megillető ellátásnak kapja.“ A nőtanitó árvái szülőtlen árvákul tekintendők és róluk is gondoskodik a törvény, mig a teljesen szülőtleneket árvaházakban neveltetik azon összegek fejében, melyeket szülőik után — a törvény alapján — húznának. Oly humánus szellem leng át az egész javaslaton, melyből — a fennebbiek szerint — csak egy pár fontosabbat ismertettünk, hogy valóban gróf Csáky kultuszminiszternek méltán hálával adózhat érette a tanítói kar, mely sok kérés és kunyo- rálás után valahára mégis biztosabban tekinthet a jövőbe, mert az özvegyekiől és árvákról is gondoskodnak az 1892. év január 1-től kezdve, mikorra e javaslatot törvényerőre emelni szándékoznak. Ezen kedvezményekkel szemben némileg terhesebb is lesz a nyugdíj-alaphoz járulás, különösen a felső nép- és polgári iskolai tanítók részéről. Eddig ugyanis fizettek 12 frtot évenkint s ugyanennyit az iskolafentartók is, bármennyi volt a fizetésük. Ezután fizetésük 2%-át tartoznak fizetni, a mi a korpótlékot élvezőknél- minden 5 évben emelkedést mutat. A nagyobb nyugdíj reménye azonban e csekély többletet elviselhetővé teszi. Uj intézkedése a javaslatnak az is, hogy a „nyugdíj- és gyámalap jövedelmei közé felveendő Átlátta, hogy a nép kegyét egy időre eljátszotta. Futni kell. A kertre szolgáló ajtóhoz lépett. De ahogy felnyitotta azt, a kilépésben előre tartott fegyverek éle gátolta meg. Abban a perczben telve volt a terem, zúgott, zajlott minden. — Kobad, foglyom vagy! — hangzott háta megett. Büszkén fordult vissza a harczban edzett király. Fenyegető arczokkal találkozott tekintete. — Foglyom vagy 1 — szólt egy vézna termetű persa előlépve. — Te, te fogsz el engem Zamaspek ? — Zamaspek, a király! — kiáltották a vezérek — királyunk, királyod ! — Király ? — szólt Kobad s egy gunymo- soly vonult végig merész, szép arczán — úgy más. Tehát követlek börtönőreim. Azzal kiindult. Es a ctesiphoni fejedelmi lakból csak egy ember nézte könnyles szemmel, midőn a nemzeti hőst börtönre viszik.' Ez az egy ember ismerte a veszteség értékét. Ez volt a halálra Ítélt Jahia. És a börtönajtó becsukódott a jdrály után. II.' A király eleinte dühöngött börtönében, megakarta ölni; magát. Követelte, hogy engedjék hozzá feleségét Galsuindát, mert a meddig attól el nem búcsúzik, nem tud meghalni. az oly népoktatási tanintézetekbe járó tankötelesek után hozzájárulás czimén évenkint fizetendő 15 kr, mely tanintézetek tanítói az 1875. 32. t -ez. 2. §-a, illetve ezen törvény í, §-a értelmében a nyugdíjra jogosítottak sorába fölvétettek. S ezen díj a szülőktől szedendő be, továbbá az iskola-fentartóktól: vágj on tál an ság eseten a mulasztási bírságokból fizetendő. f | Az 1870. évet megelőző szolgálati évek utáni végellátások azon kormányrendeletek, gyakorlat, egyházi vagy községi szabályzat, vagy magánszerződés értelmében eszközlendők, a melynek hatálya alatt az igények szereztettek. Kiérezhető a javaslatból az is, hogy a tanítók fizetésemelése is mar csak időkérdése, a mi szintén egétő kérdésé a magyar népoktatásügynek. A múlt kedvezőtlen viszonyaival szemben a jövő kecsegtetőbb reményei még abban is mutatkoznak, hogy 10 óv eltelte után a nyugdíj- és gyámalap állapotát feltüntető újabb részletes ma- thematikai mérleg készítendő, a mely szerint aztán a nyugdíj- és segélyezési viszonyok is javíttatni fognak. A kik ezt megérik, talán még jobb körülmények közé jutnak. A magyar nópnevelésügy virágzása és fejlődése érdekében kívánjuk, hogy úgy legyen! E javaslat azonban még részletesebb hozzászólást igényel úgy irályi, mint tartalmi tekintetben. Irálya több 'helyen homályos, mint a jósdák feleletei szoktak lenni; tartalma is az indokolásból lesz teljesen világos. Éz még nem jelent meg. Megjelenése után — ha szükségét látjuk — még ismertetni fogjuk. SZEMLE. — „Az országgyűlési képviselőválasztások sok feletti bíráskodásról“ szóló törvényjavaslat, melyet Szilágyi igazságügyminiszter e hó 18-án tett a ház elé, 11 fejezet alatt 162. §-t foglal magában. Az 1. §. szerint az országgyűlési képviselő- választások feletti bíráskodás csak a jelen törvény hatálybaléptétől számított nyolez évre illeti meg a kúriát s ezen idő lejártával a választások érvényessége feletti bíráskodás kizárólag a képviselőházat illeti meg ismét. Az igazságügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy két közbeeső választás alatt az országnak módjában lesz megítélni, hogy a törvény beválik-e a praxisban. A törvényjavaslatnak lényegét a következőkben ismertetjük: A kúria csak a kérvénynyel megtámadott választások ügyében ítél és csak a törvényjavaslatban felsorolt érvénytelenségi esetek alapján dönt. Külön rendelkezések vannak a törvenyA jámbor Yezdedshird, ki börtönőre volt, csillapította és biztatta, hogy mindennek eljön a maga ideje. Biztosította arról is a királyt, hogy ha nem is látja meg a feleségét, azért meghalhat szépen a börtönben is. A más világon még találkozhatnak is. Szerencséje, hogy elszaladt, mert a felbőszült király fogaival marczangolta volna szót. De az uj király is jól kiválasztotta a börtönőrt ; Yezdedshird testvére volt Jahiának. Jól tudta, Yezdedshirdnek erősebb érdeke vigyázni a fogolyra bárkinél. Őrizte is. Alig-alig mozdult el a börtön.-udvarról ; különben meglehetős hízásnak indult termetével nem is volt ínyére a mászkálás. Most, is ott ül az udvaron, a hova a fogoly király börtönének ablaka nyílik, s nem is veszi észre, hogy valami leányféle tűnik fel a látóhatáron kosarat emelve fején, és szinte megijedt, midőn egy csengő kedves hang szólalt meg mellette. A mágusok dicsősége legyen veled, jó Yezdedshird — szólt a hanff. Megrezzenve nézett a börtönőr a megszóli- tóra, de rajta is feledte szemét. Soha ilyen szép leányt. Szőke fürtéi rendetlen egyszerűségben omlottak vállaira, egyrószé fogva össze csak valami tarkabarka hajszoritóval, egyes rövidebb szálak elszabadulva arczara is lehulltak, amiket a leányka hófehér kezeivel esevegés közben simitgatott hátra, kékes szemei csak néha néztek az előtte állóra,
