Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-07-19 / 29. szám
TOLNAVÁRMEGYE. 8. Nohát egyik sem áll, — beszéltem az őcsónyi barangozóval, a ki pedig első rangú politikus* mert magasról (ti i. a toronyból 1) van hivatva megitólni a dolgok folyását s ez azt állitotta, hogy az obstrubeió nem egyéb, mint egy végtelen nagy szál vóreshúrka, mely legalább is olyan hosszúra húzódik, mint a srentiványi ének. — Természetesen a kormánypárt lesz a töltelék, úgy, hogy mindenestől megeszi az ellenzék. Ezért hát máris olyan véres az ellenzék szája! * * * Pár nap múlva a következő, hirdetés jelenik meg az összes lapokban: „Az obstrukció tartamára pályázat hirdet- • tetik: 200 métermázsa fekete szurok, kátrány, suviksz avagy szappanra, mellyel a kormány- "párti képviselők már egyszeri használat után feketére moshatók; viszont százszoros ár fizettetik és semmibe nem kerülő kerület bizto- sittatik annak, a ki olyan szert talál fel, a mellyel az ellenzékiek, még ha szerecsenek lennének is, úgy kimosdathatók, hogy csak egy szeplőfolt sem marad rajtuk. Divatból kiment ócska fegyverzet, dorongok, különösen nagy dobok és czintányérok, — főleg nagy mennyiségű korom, mosogató, szappanlé, kávészacc s más ilynemű folyadékok nagy díjazásban részesülnek, Elavult s épenazért kitünően használható szaftos mondások, lehetőleg goromba vicz- czek, uraságoktól levetett pikáns kétértelműségek, a mikkel feltűnni lehet s főleg olyan agyon beszélő nyelvek, melyeket halál után még két nappal is főbe kell verni, mesés árral fizettetnek. A „hoch“ szó hibátlan kimon-. dására naponkénti próba Károlyi Gábornál. Ugyanott kezdő, járatlan képviselők rövid idő alatt bámulatot keltő „közbeszólókká“ képeztetnek!“ * * * Károlyi Gábornak mindenki tudja: nincsen valami pezsgő humora — Ezért igyekszik hát a humorát pezsgővel pótolni! * * * A képviselők mik szeretnének vájjon most lenni?!: néptanítók, mert ezeknek vakációjuk van! S a néptánitók?!: képviselők, hogy legalább egy kis napi dijuk lenne a nagy vakáczióhoz! * Egy távirat arról értesit bennünket, hogy Csatár Zsiga a következő sürgős természetű interpellációt nyújtotta be: 1891. július 19. „Van e tudomása a t. miniszterelnök urnák arról, hogy a nyári hőség elviselhetetlen PI S ha van, szándékozik-e valamit tenni ez ellen P — Intézkedett-e már, hogy a parlamenti tárgyalások tekintettel a mostani kutyameleg napokra, egészségi szempontból a — dobsinai jégbarlangba helyeztessenek át P “ Közöltetett a miniszter elnökkel! ♦ * * Gajárinak a múlt héten igazán párbaja volt. Két képviselővel, Vécsey és Polonyival kellett elbánnia! $ * * A Károlyi-féle pezsgő annyira felhevitette és magánkivüli állapotba hozta Polónyit, hogy okvetlenül eret kellett rajta vágni. Az érvágást Gajári végezte s nagyon jeles „o p e r a t ő r“-nek bizonyult! * * * Az orvosok ugyan azt mondják, hogy Polonyi sok vért vesztett. Mi mindazonáltal azt hisszük, hogy őe vérvesztés daczára is; most még véresebb szájú lesz! * * * A függetlenségi-párt az általános vita végén „végvacsorát“ rendezett. A miniszterelnököt is meghívták, de nem ment el. — Tudta, hogy óvakodni kell az ilyen vacsoráktól, mert a Megváltónál is a „v é g v a c s o r a“ után jött a — keresztrefeszités! * * * Nagy események, — legalább azt mondják: -előre vetik árnyékukat. Az obstrukció már is nagy árnyékot vet, anélkül, hogy valami nagyszerű eseménynek ígérkeznék! Csitt! Hirek. — Személyi hirek. M ó d 1 y László vármegyei főpónztárnok két heti szabadságra ment s családjával Siófokra utazott. — Gerenday Lajos, a központi járás főszolgabirája, 6 heti szabadságon van s ezalatt helyettese Dörv László smlgabiró. Úgy hírlik, hogy a főszolgabíró nr állásáról legközelebb le is mond. — Egyházi életből. Fekete Ágoston r. k. káplán Rácz-Petréről Tolnára, Oberhammer Károly Somberekről Aparra, Sipos Imre Aparról Somberekre, Smeller A. Szakadáthról F.-Mind- szentre, N i in b r ó d Ferencz Szakadáthra, F Táncsics Pál Kajdacsra, P á 1 Józs. Ozoráról V.-Dombóra, Pintér Károly Vásáros-Dombóról Ozorára, Fuchs Vilmos pedig Zombára helyeztetett. — A közoktatásügyi miniszter 3044L. sz. a. rendeletével közölte a kir. tanfelügyelőkkel, hogy ezután az összes iparos tanoncziskolák működéséről minden évben részletes kimutatást fog közzétenni. Ezért rovatos és kérdő iveket küldött, az ipa- rostanoncziskolák igazgatóságaihoz, melyeket azok julius 25-ig kitöltve viszszaküldeni tartoznak* — Vasárnapi munkaszünet. Ma, julius 19-én van az első munkaszünetes vasárnap. Mától kezdve tehát, a pihenés, a szórakozás, a szabadság napja lesz az országban. A törvény julius 16-án lépett életbe, ennélfogva a rá következő vasárnap, vagyis ma kezdődik a vasárnapi munkaszünet. Különben úgy az iparosok, mint a kereskedők körében — különösen az előbbieknél — élénk beszéd és vita tárgya volt e munkaszünet. Szegzárdon, a mennyire mi ismerjük a hangulatot, a nagy többség határozottan mellette van és csak csekély kisebbség, a kiknek ipari foglalkozásuk e napra is kiterjed, fogadja némi kétkedéssel. Ezeknek egy része is azonban már eddig szünetelt vasárnap, mert körben, vendéglőben töltötte idejét és tanulóit hagyta otthon. Nyugalom lesz tehát az egész országban, pihennek a munkások, hogy aztán hétfőn reggel ujult erővel lássanak uj munkához. Ki kell venni azonban a kiveendőket, mert mindenütt van kivétel. Az újságírók is pihennek vasárnap, mert ezután nem lesz hétfői lap egész Magyarországon. A hétfői lap adás különben csak nálunk van szokásban s ez is csak másfél évtized óta. A külföldön nem adtak s nem adnak hétfői lapot. Mi sikert, áldást kívánunk ez intézkedésre; mert a mi jó népünk nagyon hajlandó a korcsmázásra. Ha nemes élvezetekre forditja e napot, akkor Isten áldása jutalmazza a vasárnapi munkaszünetet. — Az alapnevelési-egyesület választmánya julius hó 11-éu ülést tartván, Krammer János igazgató-titkár jelentést tett kiküldetéséről. E szerint Budapesten igen előzékenyen fogadták s az intéző körök a jövőben létesítendő óvónő-képző- intézetek egyikét, ha az egyesület vagy város intézeti helyiségről gondoskodik, okvetlenül Szeg- zárdoak ígérték. A választmány jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Perczel Dezső orsz. képviselőnek, a ki az ügy elintézésénél szívélyes jóakaratot tanúsított. Ennyit közlünk most e tárgyban, de közelebbről alkalmat veszünk magunknak, hogy az ügyet részletesen megismertessük. — A szegzárdi Népbank választmánya a vasárnapi munkaszünet életbeléptetése folytán, a befizetéseket julius 20-tól kezdve hétfőre és keddre tűzte ki. — A dolog egészen rendben van. Azt hiszem semmit sem mulasztottam el, a mit a kegyed hazájában megkövetelnek ilyen dolgokban. Vártam három hetet, pedig' az első mipon úgy megtetszett, hogy mindjárt feleségül, kérhettem volna. Igazán bolond egy ország, hanem szép, azt meg kell adni. Tehát én megkértem a kezét, — igen ón megkértem a kezét, — az ördögbe is ! ha akárhogy akarom is, nem tudok többet mondani, minthogy megkértem a kezét: — igen, — ón megkértem a kezét, — hát ez nem elég önöknél? Olarisse .minden ijedelme daczára is elkaczagta magát, olyan furcsának tetszett az angol szerelmi vallomása. — A nevemet ismeri: William Duffy of Cour- ney-Fellowes-Glazokook; a nemességem kétszer olyan régi, mint az öné, a vágyonom kétszer olyan nagy ; ezt gorombaság igy megmondani, azt mondta a gróf, de hát igaz s ezt ő is be'átta ; nos! — hát megkérem a kezét, — igen, — megkérem, az ördögbe is! most már önnek kellene valamit mondani, mert én bizony isten nem tudok többet. — En valóban nem tudom, mit mondjam . .. — All right! ne szóljon semmit. Most jut eszembe, hogy kegyed esetleg meg is akarja gondolni a dolgot - tehát válaszoljon holnap, hiszen egy napot várhatok. — A gróf különben is azt mondta, hogy az esküvővel egy hónapig várni kell. A viszontlátásra! S William Duffy of Courney-Fellowes-Glaze- book beleugrott egy kis giggbe és a jury után evezett. Olarisse egy pár pillanatra egyedül maradt. Fölzaklatoit kis szivében egymást kergették a különböző érzelmek. — Ah ! csak Géza jönne mihamar ! — mondogatta magában, — de nem jön, haragszik; és igaza is van, rosszul viseltem magamat irányában; ő oly őszinte volt s én oly hideg voltam iránta, hogy azt is hihette,, hogy nem is érdeklődöm iránta. De istenem mit tegyek ? 0 nem fog közeledni hozzám ; titkomat másra nem bizhatom ; pedig .holnap -----ah ! megvan ! Ol arisse egy papírlapot vett a jury-asztalról s gyorsan pár sort irt arra, aztán összegöngyölve az egyik versenydíj-koszoru levelei közé rejtette. A verseny megkezdődött s a jury tagjai a bárkáról szemlélték a versenyzők küzdelmét. A győzelmet mindenki Géza báró yachtjának, a „Nymphá“-nak jövendölte. De alig kerülte meg a versenyző csapat az első boyt, a hangulat egyszerre megváltozott; mindenki elejtette „Nymphá“-t, mely csodálatos módon hátramaradt, raig „Queen“ az első helyre tört elő. . Gyönyörű látványt nyújtottak a vitorlás yach- tok, a mint a háromszögű pályán kedvező széllel gyorsan szelték a Balaton habjait; de Olarisse nem tudott gyönyörködni a látványban, végtelen aggodalom szorongatta keblét, hogy Géza veszteni talál és az a koszorú melyet mindenki neki jósolt, másnak a kezébe juthatna azzal a kis papírdarabbal együtt a mit Olarisse rejtett a babérlevelek közé. — Nem ér az egész verseny semmit! — szólt egy jury-tag, ki sandolinjával most érkezett épen a jury-hajóhoz. — Géza kószakarva kitér a pályáról, csakhogy meg ne nyerje a versenyt! Igazán nem értem Gézát, miért mond le a győzelemről, mikor ilyen bájos kezekből kaphatja a díjat. Olarisse kezdte már érteni, hogy miért marad hátra Géza: mert haragszik, mert nem akarja az ő kezéből elvenni a koszorút. Kétszeres aggodalom fogta'most el Olarisset a verseny kimenetele miatt. De segíteni a bajon már nem lehetett; a papirost már nem lehetett kivenni az egész társaság előtt a koszorúból. A verseny véget ért, még pedig a „Queen“ győzelmével. Sir William Duffy a jury-hajóra lépett, hogy átvegye Olarisse kezeiből a versenydíjat, Clarissé kipirult arczczal s reszkető kezekkel nyújtotta át a koszorút s aztán rosszullétet adva okul, hamar ott hagyta a versenyt, miután látta, hogy Géza kerüli öt. Sir William Duffy haza vitte a koszorút és oda tette az asztalára. Egyszer aztán megpillantotta a papirost a koszorú levelei között. Elnevette magát. No lám, milyen bolond ez az ország: a lány igy válaszol a megkérésre. Kibontotta a levelet, de hosszúra nyúlt az álla, midőn látta, hogy magyarul van Írva.
