Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-05 / 27. szám

4 TOLNAVÁRMEGYE, 1891. július 5. KÖZSÉGI ÉLET. Hirdetmény. Tolna vármegye központi választmánya részé­ről közhírré tétetik, hogy: I. Az országgyűlési képviselők választására az 1874. XXXIII. t. ez. alapján jogosított válasz­tók kiigazított s a központi választmány által 1892-re egybeálJitott ideiglenes névjegyzékei és ugyancsak az egyes választókerületek összes választói­nak névjegyzékei Szegzárdon, a vármegyei levéltári helyiségekben, az egyes községek választóinak név­jegyzéke pedig minden nagyközségben, illetőleg a kisközségeké a körjegyzőségek székhelyén lesznek az 1876. XVIII. t. ez. 2. §-a értelmében folyó 1891. évi julius hó 5-től 25-ig 20 napon át közszemlére kitéve. II. Ezen névjegyzék a levéltári helyiségekben a hivatalos órák alatt, nagyközségekben a község­házánál, | körjegyzőségek székhelyén pedig a kör­jegyzők hivatalos helyiségeiben délelőtt 8 órától 12 óráig egy elöljáró jelenlétében betekinthetők, délután 2—6 óráig pedig lemásolhatok. III. A névjegyzékek ellen az első 10 nap alatt, vagyis julius 5-től 15-ig bárki saját szemé­lyét illetőleg felszólalással él|et, — úgyszintén mindenki bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt azon választókerületben, melyben felvétetett, felszólalhat. A másik 10 nap alatt, vagyis julius 16-tól 25-ig a beadott felszólalásokra ész­revételeket is tehetnek mindazok, kik a tör­vény szerint felszólalásra jogositvák. — Ezen fel­szólalások, illetőleg az azokra teendő észrevételek, a központi választmányhoz intézve, Írásban és a szükséges okiratokkal felszerelve, bélyegmentesen azon község elöljáróságánál, illetőleg azon kör­jegyzőnél nyújtandók be, mely község névjegyzéke ellen a felszólalás, illetőleg észrevétel történt. IV. A nagyközségek elöljáróságai és a köz­ségek körjegyzői kötelesek: a) a jelen hirdetményt községeikben szokott és legkiterjedtebb módon rögtön közzétenni s arról gondoskodni, hogy az ideiglenes névjegyzékek a kitűzött napokon és órákban egy elöljáró jelenlété­ben akadálytalanul betekintethessenek, illetőleg le­másoltathassanak ; b) külön iktatójegyzőkönyvet nyitni s abba a folyó évi julius hó 15-ig benyújtott felszólaláso­kat, valamint az ugyanazon hó 25-én lejáró határ­idő elteltéig beadott észrevételeket, beérkezési sor­rendjük szerint beiktatni; c) az iktatókönyvet julius 25-én esti 6 óra­kor lezárni s a beérkezett felszólalásokkal, illetőleg észrevételekkel együtt, avagy a mennyiben ilyenek be nem nyujtattak volna, az erről szóló bizonyítvány kíséretében és az ideiglenes névjegyzék vissza­juttatása mellett, a körülményekhez képest küldönczezel vagy posta utján, ez óvjuliushó 31-ig a központi választmányhoz közvetlenül beküldeni. Kelt Tolna vármegye központi választmányá­nak Szegzárdon 1891. évi junius hó 30-án tartott üléséből. A központi választmány elnöke : Simontsits Béla s. k. László Lajos s. k. alispán. jegyző. A vasárnapi munkaszünet. A vasárnapi munkaszünetről szóló 1891. XIII. t.-cz. e hó 15-én lép életbe és e hó 19-én lesz az első vasárnap, mikor a törvény legelőször tényleg vógrehajtatik, mire már a legutolsó intézkedést is megtették. A kereskedelmi miniszter, valamint a pénzügyminiszter most boesájtották ki azokat a rendeleteket, melyekben meghatározzák azokat az eseteket, mikor bármily fontos okból a munkaszünet alól felmentés adandó. És pedig: Mert a fogyasztó közönség igényei a foly­tonos üzemben tartást megkövetelik: 1. a borbély és fodrász iparnál nyitott üzleti helyiségben, csak déli 12 óráig, azon túl csak ma­gánlakásokba, színházakba vagy hasonló nyilvános előadások alkalmából házhoz híva; 2. a fürdőüzleteknél; 3. a ezukrász, sütemény és mózeskalácsos iparnál; 4. a mészárosok, hentesek és kolbászkészitők iparánál az elŐállitás és elárusitás legfeljebb délelőtti 11 óráig ; 5. I vadkereskedők iparánál az elárusitás 11 óráig; 6. a kofák üzlete, amennyiben az áruk üdülő és mulató helyeken, vagy a városon, illetve közsé­gen kivül sátrak alatt, vagy valamely szokásos mó­don asztalokon vagy a földön kirakva árusittatnak; 7. a pókiparnál a készítés illetve gyártás déli 12 óráig, az elárusitás azon túl is; 8. a szódavizgyártás és elárusitása; 9. a szállodák, vendéglők, sör-, bor- és kávé- mérések és kávéházak; 10. tej, gyümölcs és kenyér elárusitás; 11. természetes virágok árusítása; 12. a nyomdaiparnál a. halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, szinlapok, mű­sorok, gyászjelentések kiállítására és úgy ezeknek, valamint a hírlapoknak széthordásánál okvetetlenül szükséges munka; 13. a gépiparnál a sürgős és halaszthatlan javítási munkák legfeljebb délelőtt 10 óráig; 14. a kisiparosoknál sürgősen rendelt javítási munkák bevégzésére szükséges ipari munka legfel­jebb délelőtt 10 óráig: lakásoknak sürgős átala­kításánál szükséges munkák a hatóságilag szabá­lyozott költözködési időszakot megelőző és követő egy egy hétben; 15. a fűszer, bor, thea, csemege- és liszike- reskedéseknél, valamint a szatócsok üzleténél dél­előtt 11 óráig; 16. minden egyéb kereskedelmi illetve eláru­sító üzletnél, úgyszintén a szolgálat közvetítő üzle­teknél legfeljebb d. e. 10 óráig; 17. kereskedelmi, ipari és gyári alkalmazot­tak irodai munkája d. e. 10 óráig; 18. ha valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező czikkek elárusitásával föl van jogo­sítva, e mellett más czikkek vételével vagy eláru­sitásával is foglalkozik, vagy a mely ugyanabban az üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve úgy az 1891. évi XIII. t. ez., mint a rendelet hatálya alatt áll; 19. élelmi szerek előállítása és szállítása már a szünnapokra következő napon éjjeli 1 órakor megkezdhető. 20. A törvényes muhka-szüneti napra eső országos vásárokon az elárusitás a jelen rendelet­tel korlátolva nincsen és e napon az országos vá­sár helyén létező kereskedői és ipari eláru>itás is korlátlanul gyakorolható. A törvényes munka­szüneti napra eső heti vásáron az elárusitás csak d. e. óráig tarthat. Önként értetik, hogy ezzel az egyes országos vásárok tekintetében fennálló tör­vények és szabályrendeletek nem érintetnek és hogy jelesen az 1868. évi Lili. t ez. 19. §-a szem előtt lesz tartandó. Előfizetési felhívás. Julius 1-ével uj előfizetést nyitunk la­punkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek elő­fizetése e lió végén lejár, felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megujitani szívesked­jenek, nehogy a lap szétküldésében fennaka­dás történjék. Előfizetési ár Egész évre. . . 6 frt — kr. Fél ■ „ . . . • 3 „ — „ Negyed évre . . 1 „ 50 „ Egy hónapra. . — „ 50 „ A „Tolnavármegye“ kiadóhivatala. Hírek. — Személyi hírek. Hanny Gábor apát­plébános e napokban néhány heti tartózkodásra Karlsbadba utazott fürdőre: — Nagy N. János kir. közjegyző szintén fürdőbe utazott Koritnyiczára s a közjegyzői teendőket dr. P a p p József kir. közjegyzői helyettes végzi. — Baráth Zoltán kir. alügyész, a szegzárdi kir. ügyészség jelenlegi veze­tője, hat heti szabadságidőre távozott Szegzárdról. — Ágoston Károly, vármegyei föszámvevő folyó hó 8-tól szintén 6 heti szabadságra megy. — Eljegyzés. Horváth Ignácz szegzárd- ujvárosi r. k. tanító, e napokban jegyezte el özv. Molnár Istvánná kedves és szép leányát Mariskát. Esküvőjük julius 28-án lesz s utána a szünidő hát­ralevő részét utazással fogják tölteni. Boldogságot kívánunk ez uj frigyre! — Pályázat. Diós-Berény községben magyar és német tannyelvű r. k. altanitói állomásra au­gusztus 1-jére pályázatot hirdettek. Fizetés: 150 frt, egy bútorozott szobából álló szabad lakás, fű­tés és a kántortanitónál é'elmezós. Tartozik a kán­tori teendőkben segédkezni Kérvények az iskola­széki elnökhöz nyújtandók be. — Rajztanitói tanfolyam. Budapesten a szün­időben tartandó ipariskolai rajztanáéi tanfolyamra városunkból Fránek János utazott fel. Fránek rajzait Bernáth István, miniszteri biztos, a május hónap­ban itt tartott vizsgálat alkalmával megszemlélte, működése megtetszett s akkor tett Ígéretéhez képest most felszólította, hogy —ha tetszik julius 1-en jelenjék meg a tanfolyamon. — A felső nép- és polg. iskolai tanitók országos egyesülete közelebbről tartott közgyűlé­sében Kovács Dávid szegzárdi polg. iskolai tanárt vidéki választmányi taggá választotta. — Eljegyzés. Papp István mórágyi ref. lelkész eljegyezte P a r r a g h Ilona kisasszonyt, P a r r a g h Albert dunaszentgyörgyi földbirtokos leányát. — Rendkívüli közgyűlés. A Nádor-csa­torna társulat“ julius 13-áu Székesfehérvá­rott rendkívüli közgyűlést tart. — Az idők jele! A tolnamegyei kir. tanfel- tigyelősógnél szervezett dijnoki állásra — értesü­lésünk szerint — oly számosán és pedig különböző kválifikáeióju (végzett) egyének is folyamodtak, hogy a tanfelügyelőnek épen e nagy szám miatt nehéz a választás. — Országos vásár. Szegzárdon a Sarlós- Boldogasszonynapi vásár ez évben a Péter és Pál .ünnep miatt nem junius 29-én, hanem 30-án tar­tatott meg. E vásár oly élénk forgalmú volt és pedig kínálat és kereslet terén is, a milyen az utóbbi évek egyikében sem. Ezt azon körülmény is okozta, hogy az aratás —■ a júniusi hideg és esős napok miatt — 8—10 nappal késik, a föld népe tehát nincs még elfoglalva az aratással. Különösen nagy volt a ló- és sertósvásár. — A vásáros népre nézve rendkívül boszantó volt a regálebórlő eljárása, a ki a vidékiektől a magukkal csutorákban hozott bort elvétette és őket meg is büntette. A zaklatott nép aztán végül a hatósághoz folyamodott védelemért, mert — állítólag — sokan voltak köztük olyanok is, a kik csutorájukat itt töltették meg. Égy bátor csa­pat pedig ellenséges állást kezdett elfoglalni a bérlő és hivatalos kísérője, a tanácsos úrral szemben, a miért is jónak látták működésüket ezekkel szem­ben beszüntetni. — Szélütés, Id. Lipovszky Adámnét e hó 2-án este egész váratlanul szélütés érte és azonnal meghalt. Temetése 'julius 4-én történt. Nagy ki­terjedésű rokonság gyászolja. Béke poraira! — Hírlapok elárverezése. A kaszinóban a folyó év második felére járandó hírlapok elárvere­zése julius 1-én; a polgári olvasókörben pedig junius 28-án történt. — Évi vizsgálatok. A szegzárdi izraelita iskolában a vizsgálatok junius 28-án és 29-én tör­téntek. A kellően felszerelt és jó vezetésnek ör­vendő iskola vizsgálatain a kir. tanfelügyelőn kivül igen sok szülő és nagy érdeklődő közönség vett részt és örömmel hallgatta a gyermekek értelmes feleleteit, valamint tetszésének adott kifejezést a női kézimunka sikerült kiállítása s különösen a ta­nulóknak a rajzban tapasztalt előmenetele felett. A rajzkiállitás annyival dicséretesebb, mert a rajz nem tárgya a népiskolai oktatásnak és csak né­hány városi s vidéki iskolában tanítják. — A Májer-fóle tanintézetben is junius 30-án és julius 1-jén volt a vizsgálat. A terem zsúfolva volt szülőkkel és érdeklődőkkel s úgy a tárgyak, mint női kézimunka és rajzbeli sikerre a fentebbi elis­merő szavakat mondhatjuk. Ezen iskola feltétlenül szükséges volta mellett legjobban argumentálnak a szülők, a kik gyermekeiket a gondos nevelőnők é§ tanitók vezetése alá örömmel adják s teljes meg­elégedéseket mindig nyilvánítják. — Halálozás. Spitzer Bezső folyó hó 26-án életének 79-ik évében elhunyt Dorabovárott. Öt gyermeke és nagyszámú rokonság gyászolják az elhunyták

Next

/
Thumbnails
Contents