Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-21 / 25. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 1891. junras 21. — A „Dunántúli Közművelődési Egyesület“ és Beksics Gusztáv. Beksics Gusztáv, a D. K. E. voltakópeni kezdeményezője, tudvalevőleg lemondott másodelnöki tisztéről. Szól Kálmán elnök, az egye­sület igazgató választmánya legutolsó ülésén jelen­tette be lemondását. A választmánynak az ez ügyben hozott egyhangú határozata folytán az elnök meleg hangú -levelet intézett Beksicshez, megemlékezvén elóvülhetlen érdemeiről, egyúttal kérte, hogy le­mondását vonja vissza. Beksics e levélre Szól Kál­mánhoz intézett válaszában melegen megköszönte a választmány kitüntető elismerését, azonban ki­jelentette, hogy lemondása mellett megma­rad. De ismételte Ígéretét, hogy mint egyszerű tag továbbra is legnagyobb buzgalommal fogja támogatni az egyesületet. — Bizon a még kezdet nehézségeivel küzdő egyletre egy hamar nem pó­tolható veszteség Beksics visszavonulása. S különö­sen sajnálandó, hogy már úgyszólván a születés első perczeiben hasonló apró torzsalkodások s meg nem magyarázható féltókenykedós veszélyeztetik a szépen indult egylet működésének sikeres voltát. — A kaszinó választmánya tegnap, junius 20 án délután ülést tartott, melyen uj tagokul fel­vételre Kun Dávid vasúti segódmórnök és Mayer Gyula ügyvédjelölt ajánltattak. Másik tárgya az ülésnek a tolnamegyei községi és körjegyzők egy­letének kérvénye volt, melyben a kaszinó helyisé­gét az egyesület állal junius 27-ón rendezendő tánczmulatságra átengedni kérték. — Beszámoló. Petrich Perencz a kölesdi kerület orsz. képviselője, junius 14-én tartotta be­számolóját és pedig délelőtt Medinán, délután pe­dig Kölesden csekély számú választó előtt. Beszélt Mária Teréziáról, József császárról, sőt a közigaz­gatás államosításáról is.-— Jutalomdijak. Az iparostanonczmunka ki­állítás érdemes munkáinak jutalmazására a követ­kező adományozások történtek: a pécsi kereske­delmi és iparkamara 25 frt, szegzárdi takaréktár 15 frt, tolnamegyei takarók- és hitelbank, valamint a népbank 1—1 drb arany, Tóth Károly 5 frt. Jutalom tehát lesz, mert még más helyről is vár­nak bizonyos összeget, csak jutalmazásra érdemes munka legyen. Megemlítjük e helyen, hogy a munkakiállitás megnyitása ma, vasár­nap d. e. 11 órakor lesz, a hová az érdeklő­dők meghivatnak. — Katonai gyakorlatok. A 10. számú cs. és kir. huszárezred nagy gyakorlatai az idén augusz­tus 17-én kezdődnek. A gyakorlatok után a Tolnán állomásozó század Simontornyára megy, helyébe pedig a Pinczehelyen és Ozorán tartózkodó jő. kozik nyugatról a Mária kápolna, Szűz Máriának, Magyarország pátronájának szentelve. Mint a többi kápolnában, itt is oszlopormokon húzódnak végig a falfestmények, melyek tárgyukat a hazai történe­lemből Vették és melyek által Székely kitűnő történelmi festőnek bizonyult. Az Istenanyjának szentelt fő oltáron találjuk Szt.-István királyt, a mint a koronát és ezzel együtt az országot Szűz Máriának felajánlja. Itt van továbbá Szt. Imre, mi­dőn gyermekkorában a Margitszigeten lévő zárdába lép. Ezután Szt. Kapisztrán következik, a belgrádi csata előtt katonáira Isten áldását kérve. Az utolsó kép Máriát ábrázolja, a mint isteni fia által meg- koronáztatik. Az északi fal ablakközeit egyes szentek dí­szítik. A decorativ festészet itt is, mint a többi ká­polnákban, tekintettel volt a figurális képekre, a jelképezést mindenütt virágokkal és iDdázatokkal fejezve ki. A Mária kápolna át ellenében délfelől van a Corpus Cristi kápolna, a hol a keresztelések és es- ketések foganatosíttatnak. Oszlopokkal áttört lépcső vezet itt az orgonakórusba, a hol egy kis orgona van, és onnan a harangtoronyba. A kápolna keleti oldalán van a vörös már­ványból készült öltár a tábernakulummal, az olasz renaissance egy remeke. A nagy oltárkép a feltá­madást ábrázolja, melyhez az emausi lakoma, a kenyórszaporitás és kanaáni menyegző csatlakoznak. Az orgonakórus falfestményei zenélő angyalokból állnak, mig az oszlopok szélességében egyes szen­— Nyár kezdete. A csillagászati nyár kez­dete ma, délután 6 óra* 46 perczkor lesz. Ekkor van ugyanis a nap a legnagyobb északi elhajlás­ban s okozza a leghosszabb napot és legrövidobb éjt. Ez a nyári naptérés. A valóságban azonban már közel két hét óta oly hideg, esős idő jár, hogy minden egyébnek mondhatnánk, csak nyár kezdetének nem. — Az ingyenes népoktatás. Mig Budapest arról vitatkozik, hogy ingyenes legyen-e a főváros népiskoláiban a tanítás, addig Angliában a jövő évi költségvetésben 20 millió írtnál több fölösleg mutatkozván, a kormány azt javasolja, hogy ezen összeg a teljesen ingyenes népoktatás behozatalára fordittassék. — Dunántúli régiségek. Hogy mily gazdag forrása a régészetnek a Dunántúl, eléggé igazolják azok a leletek, a melyek csak a napokkan is nap­fényre kerültek. Récsey Viktor, pannonhalmi ben- czés, a tihanyi társház tagja, ZalaVármegyóben nagyszerű tárgyakat kutatott fel. Nevezetesen: Ra- poskán barbárkori rendkívül tanulságos ezüst- es bronz-leletre bukkant; Gyűrűsön római lelethelyet konstatált, Vászolyon és káptalan-Tótiban, három, eddig ismeretlen római feliratos emlékkőre talált s végre Gulyácson fölötte ritka aranypénz, mely bar­bár utánzása az egykori rómainak, lett szorgos s türelmes kutatásainak eredménye. — Budapesti hangversenyzők Szegzárdon, Az opera és népszínház művészeiből és művésznői­ből alakult hangversenyző csoport, mely a szünidő alatt az ország különböző vidéki városaiban fog a közönségnek élvezetet szerezni szereplésével, hallo­másunk szerint, Szegzárdot is fel fogja keresni. — Még nem tudjuk e művészeket névszerint felemlí­teni, de azt mindenesetre állíthatjuk, hogy közön­ségünk, ha e hir megvalósul, ritka műélvezetnek néz elébe. Éppen azért előre is felhívjuk rá olva­sóink figyelmét. — Fiakker mizériák, A napokban egy intel­ligens hölgy elébe a szegzárdi hajóállomáshoz egyik helybeli fiakkeres kocsija lett kiküldve. A hajó megérkezik, az úrnő fel akar szállani a részére már előre lefoglalt kocsiba s akkor veszi észre, hogy azt már két nagyon kevés illemet tudó utazó elfoglalta. Hasztalan volt minden tiltakozás, a két idegen nem tágított. A kocsis sem valami sokáig biztatta a két hívatlan vendéget a leszállásra, persze neki mindegy akárkit visz, hanem közbe csapott a lovaknak, úgy hogy a tiszteletreméltó úrnő ott ma­radt. Szerencsére volt odakinn ismerős, kinek kocsi­ján aztán bejöhetett. Jó lenne, ha a hatóság tenne valamit az e fajta fiakker mizériák megszüntetésére. tek alakjai képezik a díszítést. Délnyugaton van az e kápolnához tartozó sekrestye, melyhez kívülről van a bejárat. Az egyház kápolnáit budapesti mű­vészek, ecsetjeik termékeivel valóságos kis művé­szeti kincsszekrénynyé tették. A középhajó és oldalfalak díszítése Schmidt kívánságára Andree, kiváló teremtő erejű tem­plomfestőre bízatott, a ki a legnehezebb munkát, melyet egy modern templomfestőre csak bízni le­het, kitünően és a püspök és tanácsosai teljes megelégedésére végezte, mert a pécsi székesegyház az egyetlen templom, a hol az ó és uj testamen­tum alakjai oly kimerítő mennyiségű képekben ta­lálhatók. A templom ornamentalis díszítése Bam­berger építész, szinte Schmidt egyik tanítvá­nyának tervei szerint készült. Már az eddigi leírásból is látha'ó, hogy az újjáalakításra eredetileg megállapított 700.000 frt nem lehetett elég, mikor csak a festés maga többe került kétszázezer írtnál. Még nine enek is mind beterjesztve az összes számlák, melyek a pécsi szé­kesegyház építési alapjából fizetendők, és már ed­dig 1.700,000 frt van kifizetve; de a munka meg is éri ezt az áldozatot. És ámbár a részletekbe az eredeti tervektől a kigondolható legnagyobb eltéré­seket, változásokat eszközölték benne mégis harmo­nikus egészet, teljeset, egy styl és mükorszak tiszta kifejezését látjuk, melynek szigorú és mégis oly szép formáiban mély költészet rejlik. ~ Lenkei Lajos. Eenkölt gondolkozásról tesz tanúságot Papp Gábor ev. réf. püspök fölhívása, melyet „Komárom város emberiesen érző polgáraihoz« intézett, fölszólítván őket, adakozzanak az orosz zsidók érdekében: „Föllázad az emberies érzelem — úgymond a föl­_ ama szenvedések, zaklattatások, kegyetlen ül döztetések olvasásakor, a melyeket Muszkaország­ban a zsidóknak vallásuk miatt kell turniök. Éjnek idején rohanják meg lakásaikat s hurczolják bör­tönbe az ártatlanokat, szettópik a családi élet szent kötelékeit, elszakítják a házastarsat hazastársátol, a szülőket gyermekeiktől, ezer meg ezer békés polgárt űznek ki a birodalomból s annyi időt sem engednek az üldözötteknek, hogy el nem vihető vagyonukat értékesíthessék s a szerencsétleneknek éhen, szomjan, kezükben a koldusbottal kell ván­dorútra kelni, hogy uj hazát keressenek ott, a hol nemesebb s emberiesen érző szivek dobognak, a hol a fölvilágosodás napja áraszt áldó fényt, a hol a felebaráti szeretetnek szent törvénye uralkodik. Mint ember, fájó szívvel gondolok a nyomorra, melybe az oroszországi zsidókat embertestvéreiknek, saját honfitársaiknak szívtelen kegyetlensége taszí­totta s mint keresztyén, érzem, hogy arczom szé- gyenpirtól ég azon gondolatra, hogy azok, kik ma­gukat keresztyéneknek nevezik, a~szeretetet paran­csoló keresztyén vallásnak alaptörvényébe ütköző ily embertelen eljárást követhetnek azon vallás követőivel szemben, a mely vallás kebelében ringott a keresz- tyénség bölcsője s a mely vallást mi is isteni kijelentésen alapulónak tartunk, melyre vonatkozó­lag az Ur Jézus is kijelentette, hogy nem jön annak törvényei eltörlésére, hanem inkább betölté­sére. Én az önhibájuk nélkül földönfutó koldusokká tett oroszországi zsidók segélyezésére, könyörado- mányokkal nyomoruk enyhítésére kérem föl váro­sunk nemesen gondolkodó, emberiesen érző polgá­rait. Komárom város polgárai nem maradnak el soha ott, a hol szent ügy oltárára kell letenniük az áldozatot. Sokszor kellett ö um aguknak is által- menniök a szenvedéseknek, a keserű megpróbálta­tásoknak szivet nemesitő, lelket edző iskoláján, épen azért tudnak együtt érezni a szenvedőkkel, nem zárják be füleiket a nyomornak jajkiáltásai, segélyért esdő szózata előtt. A keresztyének nem feledkezhetnek el Jézus ezen iotéséről: „Szegények mindig lesznek veletek, de én nem leszek mindig, veletek; a mit a kicsinyek közül csak egygyel is cselekedtetek, annyi, mintha ón velem cselekedté- tek volna.« A kinek van világi gazdagsága és látandja az ő atyafiát valami nélkül szűkölködni és bezárandja az ő szivét az előtt, mi módon ma­rad meg az Isten szerelme abban ? Ne szeressük egymást csak beszéddel és nyelvvel, hanem csele­kedettel és valósággal. János I, 991., 17—18.« Alakuljon mielőbb városunkban segélygyüjtő bizott­ság, tűzze ki a nyomort enyhítő felebaráti szeretet­nek lobogóját, hadd lássa azt városunk minden polgára, s a kinek szive nemes, a kinek lelke ép, az alája tér. — Iskolai vizsgák. A polgári fiú- es felső­leányiskola évi vizsgálatai e héten nagy részben bevégződtek. Mindkét helyen a szülők meglehetős érdeklődését lehetett tapasztalni. A jövő héten foly­tatólag lesznek az osztály- és rendkívüli tárgyak, valamint a kereskedő- és iparos tanulók vizsgái, úgy hogy junius 27-én délelőtt 10 órakor tartatik a zárünnepély. Felhívjuk e helyen még egyszer a figyelmet az iparos tanulók munka- kiállitására, a mely kiállítás szebb és jobb munkái a múlt öviekhez képest — értékes jutalmazás­sal vannak egybekapcsolva. Iskolai takarékpénztár. Belgium tanítói­nak többsége, Gentben tartott 83. orsz. közgyűlé­sükön, az iskolai takarékpénztár ellen nyilatkozott, mivel az nem felel meg a várakozásnak. Husfogyasztó szövetkezet, Mindnyájan husfogyasztok vagyunk ugyan kisebb-nagyobb mér­tékben, már t. i. a mennyire zsebünk a husvásár- lást, illetőleg evést megengedi s ezért nem is volna szükség szövetkezésre. Azonban za húsárak emel­kedése, jobban mondva mesterséges emelése kényszeríti a családfőket, hogy valami szövetkezetre gondoljanak, a mely maga tartson egy mészárost

Next

/
Thumbnails
Contents