Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-14 / 24. szám

TOLNA VÁRMEGYE.

1891.junius 14.

ti mint élő kővek, szellemi hajlókká, azaz az Ur szentegyházává egyesültök ... Testi kezek emelték volt e székesegyház épületét, a mely tágasan mered előttetek, mint székesegyház, és azért mélységes alapokat vetettek neki. Mivel pedig mi lelkileg egyesülünk épületté, és e lelki épületnek alapjai a mennyben vannak, azért oda törekedjünk, oda kell összefutnunk, ott kell egyesülnünk.“ (121. Zsolt.)

„Az épület, jobban az épii kezes munkával jár, a fölavatás örvendezéssel. Ha mi magunk az Űr hajléka vagyunk, e világban kell felépülnünk, hogy a világ végeztével felavattassunk.“

„A mit itt testi szemeinkkel látunk a falakop, lelkileg műveljük elménkben; és a mi itt végbe megy lelki szemeink előtt a köveken és deszkákon, az ur Kegyelmének közreműködésével, hajtsuk végre testileg.“

„Legkivált pedig adjunk hálát a mi Urunk Istenünknek, a kitől való minden jó adomány és tökéletes ajándék. Az ő jóságát szivünkből egész serényen dicsőítsük; hogy a hívek ez imaházának felépítésére övéinek leikébe kedvet adott, felgerjesztette szivüket, megadta hozzá a segítséget, sugallatával vezérelte nemcsak akaratukat, hogy akarják, segélyezte jó szándékukat, hogy megtegyék. És ekként Isten, a ki övéiben munkálja azt is, hogy akarjanak, azt is, hogy végrehajtsák, az ő jóvoltából, mindezeket maga kezdette, maga hajtotta végre.“ (256. Egyház, besz.)

Hogy mennyire nagyrabecsüli ezen a mi a* Magasságbelinek dicsőségére és a híveknek Krisztusban való lelki épülésére irányuló törekvéseinket, Jegfelsógesebb Császár és Apostoli Királyunk: 0 Felsége szent személyének legmagasabb személyes megjelenése mutatja, midőn a vallásos Kegyes lelkek érzületének ily vajmi ritka példáját nyújtja, hozzánk ez alkalommal leereszkedni, és bennünket, vérünkkel és életünkkel hü alattvalóit, kimondhatatlan örömünkre megvigasztalni méltóztatván.

Hogy pedig mennyire méltatja ez ünnepélyt, mely oly igen sokat nyer Legfelségesebb Apostoli Királyunk Kegyessége folytán, 0 Szentsége az egész keresztény világnak atyja, dicsőségesen uralkodó XIII. Leo Pápánk, szintén megmutatta a kegyelmek engedélyezésével, a melyeket a reá bízott menyei kincsek tárházából dusabban osztogatni és a szokottnál nagyobb bőségben reánk árasztani mél- tóztatott. E kegyelmek pedig a következők:

1. Apostoli áldás-oszthatás magán a fölszentelós napján minden jelenlévőre, teljes búcsúval összekötve, a fölszentelő püspök részére.

2. Hasonlókép teljes búcsú együttvéve és külö n-k ülőn minden kér. hivő n e k, a ki meggyónva és megáldozván, vagy maga a fölszentelés napján, vagy óv- f o r d u lóján e székesegyházat az előző nap esti vecsernye idejétől az napi napnyugtáig áhítattal látogatják és ott a kér. fejedelmek egyetértéséért, a bűnösök megtérítéséért és az anyaszentegyház föl- magasztáltatásáért ájtatosan imádkoznak; a melyet a tisztitó helyen szenvedő lelkekre is lehet alkalmazni.

3. A kiváltságolt oltárhoz kötött előny, a melyet szentatyánk a székesegyház földalatti kriptájának oltárához fűzött.

A mely végből 3 külön apostoli breve jelent meg. Az egyik ápril XXVIII. 1891. A másik máj. 1891. A harmadik szintén máj. V. 1891.

Ezekért mondjunk szentatyánknak köszönetét és az 0 boldogságáért és, üdvéért ne mulasszuk el imádkozni.

Kötelességtek leszen továbbá, főtisztelendő és nagytisztelendő testvéreim és fiaim az Urban, e bucsuengedményt a hivő néppel megértetni és őket, hogy benne mind a fölszentelési ünnepély napján, mind évfordulóján részesülni igyekezzenek, évente serkenteni.

Ünnepeltetni pedig fog a jövőben e fölszen- telésuek évfordulója azon vasárnapon, mely junius 22. előtt esik; mely évforduló mind officiumára, mind miséjére nézve, a világi papság, által duplex

I. classis rítusával tartandó meg; Pécs városában cum octava, a városon kívül' az egyházmegyében sine octava. Ehhez képest ez évben augusztus 23. és következőkön a dedicatio ofíciuma elmarad.

_L

_______________________.____________

Me

ly változtatásokhoz képest az egyházmegyei directoriumban előirt officium rendje az illető napokon, a mint azt a mellékelt rovatok jelzik, (mellékelve van egy directorium-rószlet), módosítandó.

0 Felsége, a ki legmagasabb megjelenésével tiszteli meg a fölszentelési ünnepélyt, Pécsre érkezik junius 21-én, mely pünkösd utáni 5-ik vasárnapra esik, reggeli 7 órakor, a mikor is azonnal reggeli 9 óra tájban fogadja a méltóságos püspököket, a főtisztelendő káptalant, valamint azokat, a kik a klérus tagjai közül jelen lehetnek, kihallgatáson. Ugyanaz nap délután 3 órakor a matuti- num nocturnumjai és laudesei fognak énekeltetni a szentek tiszteletére, a kiknek ereklyéi lezáratnak. Előző szombaton pedig, t. i junius 20-án, a városi világi papság és a pécsvárosi hívek bőjtölni tartoznak, mit is a híveknek előző vasárnapon szószékről keilend kihirdetni.

Ugyancsak ez alkalommal a pécsvárosi plébánosok ne mulasszák el a híveknek a templomszentelési szertartást megmagyarázni, megértetvén a hívekkel kiváltképen azt, hogy az egyházi rovatok szabványai szerint senkinek sem szabad a templomba lépnie, mig csak az egyház a fölszentelés által a Magasságbelinek hajlékává föl nem avattatott. Hívják föl a plébánosok híveiket, hogy minél nagyobb számmal igyekezzenek jelen lenni a fölszentelési ünnepélyen, de úgy, hogy a templom környékén maradjanak és a fölszentelés bevégeztével még a szent mise után is, amelyre csak különös engedéllyel lehet majd bejutni, előbb az idegeneket engedje be, a mit már úgy az illem, mint az udvariasság is megkövetel, nehogy sajnálkozva el kelljen menniök, a nagy ut és költség után, a melyet tettek, a nélkül, hogy a templomot láthatták volna, a népnek meg resteluie kelljen, hogy az idegen látogatóknak ilyen alkalmatlanságot okozott. Junius 22. reggeli 7 óra előtt kezdetét veszi a fölszentelés ténye; melynek végez'ével0Felségét a püspöki palotából a székesegyházba ünnepélyesen felkisérjük és, miután szent misét hallgatott, ismét oly módon visszakisérjük.

Még csak arról akarok hálásan megemlékezni, hogy a főtisztelendő püspöki .karból többen kegyesek voltak megígérni, részint azt, hogy az Isten dicsőségére jelen leendenek és ez egyházat megtisztelik, részint, hogy kegyesek leendenek szívesen segélyemre lenni, az oltárok fö!szentelésénél. És pedig a következő Méltóságos és Főtisztelendő urak:

Főtisztelendő Sommerwerck Dániel Vilmos, hildesheimi püspök ő Méltósága. (Mint utólag értesülünk, Sommerwerck hildesheimi püspök betegsége miatt alig jöhet el a fölszentelésre. A szerk.) Főt. Hidasy Kornél, szombathelyi püspök ő Méltósága. Főt. Bends Imre, beszterezebányai püspök ő Méltósága. Főt. Bubics Zsigmond, kassai püspök ő Méltósága. Főt. Meszlényi Gyula, szatmári püs- . pök ő Méltósága. Főt. Báró Hornig Károly, veszprémi püspök ő méltósága. Főt. Dessewffy Sándor, Csanádi püspök ő méltóság,i. Főt. Steiner Fülöp, székesfehérvári püspök ő Méltósága. Valamint Főt. Vaszary Kolos, pannonhalmi főapát ő Méltósága.

Remélhetjük végezetül, hogy ő Szentsége apostoli nunciusa, Főt. Galimberti Lajos, nicaeai érsek ő Nagyméltósága is meg fog bennünket ez ünnepély alkalmával örvendeztetni és az ünnepély örömét becses jelenlétével emelni.

Mindezeket csak azért említők fel, hogy velünk együtt annál hálásabb érzelmek dobogtassák fel sziveiteket és hogy e sok jónak emlékezete soha el ne mosódjék kebleitekben.

Nincs egyéb hátra, minthogy arra kérjelek benneteket, hogy ezen a mi ünnepélyünkre mindazok, a kik csak a nélkül, hogy lelkipásztori hivataluk csorbát ne szenvedne, eljöhetnek, megjelenjenek és anyaegyházunkat ez alkalommal látogatástokkal megtiszteljétek. A mely ünnepélyre, midőn mindnyájatokat szeretettel teljesen meghívlak, egyszersmind figyelmeztetésül jelzem, hogy mindenki breviáriummal, karinggel és biretummal ellátva jelenjék meg. \ •

Tekintettel a nagy nópcsoportulásra, mely a városban leszen, szállásról ki-ki idején gondoskodjék. Élelmezésről a szt. Ferenczről nevezett szerzet-ház és az Irgalmasok háza fog gondoskodni. De szükséges leszen. hogy mindenki, a ki részt venni akar, idején s mentül előbb, vagy a Feren- cziek főnökénél vagy az irgalmasok perjelénél jelentkezzék. , ' ■ . m

Addig is hőn kérjük az" Urat, a neki szentelendő adományok szerzőjét, hogy árassza ki e hajlékra áldását, hogy mindazokkal, akik abban azo nevét majdan segélyül hívják, az ő isteni oltalmának és kegyelmének segítségét bőségesen éreztesse. Az Ur Jézus Krisztus a mi Urunk által.

Pécsett, Pünkösd hétfőjén, május 18. 1891.

Nándor, püspök.

Reményi Ede Szegzárdon.

Ritka műélvezetnek volt részese Szegzárd és vidékének közönsége az elmúlt hétfőn.

Reményi Ede, a világhírű hegedüraúvesz, tartotta e napon nálunk hangversenyét.

Utolérhetetlen művészete csak csodálatunk, nem pedig bírálatunk tárgya lehet. Az ő játéka fölötte áll minden bírálatnak. Nemcsak országok, hanem világrészek ünnepelték őt es raktak lábai elé a hódolat és elragadtatás hervadhatatlan koszorúit. Es nekünk magyaroknak kettős okunk és jogunk van őt ünnepelni és reá büszkeséggel gondolni. Először is azért, mert magyar és á magyar névnek és művészetnek az egész világ előtt dicsőséget és becsülést szerzett; másodszor pedig azért, mert ő minden körülmények között megmaradt szivben-lélekben, érzületben és tettekben magyarnak és hazafinak. A mámor, mely a külföldi nemzetek és uralkodók ünnepelte- tése és kegyéből feléje szállott, soha sem kábította el annyira, hogy elfelejtse az édes haza földjét, hanem nyelvben és gondolatban, mint maga irta annak idején Jókaihoz intézett levelében, mindig magyar maradt, ezreket meg ezreket adakozván jótékony és hazafias czélokra.

Hétfőn délután 4 órakor érkezett városunkba és csak az előző napokon Szegzárdon és vidékén dúlt elemi csapások okozhatták, hogy megérkezése minden ünnepélyes fogadtatás nélkül történt.

A kiszállásnál Krammer Vilmos könyvkereskedő, ki az itteni hangversenyt rendezte, üdvözölte rövid beszéddel a művészt és aztán kocsiba ülve, a nagyvendeglőbe hajtattak, a hol a művész szállva volt.

A művész megérkezése után azonnal A u- g u s z bárónénál tisztelgett. Reményi ugyanis több nagy művész társaságában a 60-as években gyakrabban volt az A u g u s z családnak vendége. A báróné és a művész között úgy a találkozás, mint az egész, körülbelül 3/i óráig tartó látogatás a leg- szivélyesebb és legmeghatóbb is volt egyúttal.

Reményi ezután szállására tért vissza és rövid pihenés után fogadta lapunk szerkesztőjének tisztelgését.

A művész a legjobb hangulatban volt, kedélyességével és szívélyes modorával lekötelezve a látogatót. Nagy elragadtatással emlékezett vissza a 60-as években Szegzárdon töltött napokra; kiváló elismeréssel szólván az Augusz családról, különösen a boldogult báróról, mint a művészetek bőkezű és lelkes barátjáról. L is z t, B ü 1 o w, Mentei’ Zsófia és még más művészek társaságában heteken át voltak a bárói család vendégei. Majd külföldi utazásairól és élményéiről csevegett egyet-mást. Mind az öt világrészt — Dél-Amerika kivételével — beutazta már. Edison tanácsára már 10 óv óta vegetáriánus életet él és, úgymond, ez életmód a legjobb hatással volt eddig egészségére. Semmiféle húst sem eszik, nem dohányzik; szeszes italokkal sem el. Nagy barátja mindenféle gyümölcsnek, különösen á szőlőnek. Ha utazik — pedig ez gyakran megtörténik vele — egy kis kosárban mindig szőlőt visz magarai es minthogy az már nála fogytában volt, szerkesztőnk kis kosárka szőlőt küldött a művésznek.

Nagy részvéttől tudakozódott a jégverések által okozott kárról. Midón ezt a budapesti lapokban olvasta, rögtön sürgönyzött Krammer urnák, váljon nem volna-e helyesebb, ha a közhangulatra való tekintettel, a hangversenyt meg nem tartaná