Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-31 / 22. szám
rot akár a csörgető mellett is állítani, — Garay úgy is megénekelte; — de mert nem csupán ezt akarjuk, olyan helyről kell gondoskodnunk, a hol az városunknak díszére fog válni. Különben is nagyon megfontolandó az alkalmas hely kérdése. Maga a szobor után ez a leglényegesebb. Hogy mennyire össze függ a kettő, mutatja az a kínos vergődés, fonák helyzet, a melybe elsőrangú szobrászaink jutottak legutóbb az által, hogy a budapesti szabadságharcz szobor helyét részükre előre meg nem határozták. Hogy pedig a már kész szobor hatását mennyire gyengíti a nem alkalmas hely, — ott van élőpéldaként reá — fővárosunk ez időszerűt legpoetikusabb, legsikerültebb szoborművé : Petőfi Sándoré. Ejtse el tehát a bizottság azt az egyá- talán nem szerencsés tervet j Mert hogy a Garay szobor a sétatéren állíttassák fel, — csak az az egy ok szólott mellette s úgy gondoljuk egyesek ép ezért for- cirozták, — hogy a miniszter a szobor érdekében a sétateret majd ingyen átengedi; de mert ez nem történt- meg, semmisem indokolja, hogy ahhoz a teljesen alkalmatlan helyhez ragaszkodjunk. Jobb, alkalmasabb után kell azért nézni s ez szerintünk nem lehet más, mint a Pirnitzer-ház és a nagyvendóglő közti Garay- tér, — a hol négy utcza keresztezi egymást. Tudjuk ugyan, hogy ott egy dísztelen közkút okvetetlenkedik s hogy az sokba került. De hát hadd maradjon az meg, csak azt az otromba faköpenyeget kell róla lefejteni s a vizszivó készüléket kell föld alatt működő aparátussal, nehány ölnyire a polgári iskola felé áttenni. Par száz forint különbség ez mindössze. Ezt az áldozatot valakinek meg kell hoznia. Szobrot talán még a világon sehol nem állítottak úgy fel, — hogy a szükséges helyet ne az illető város, vagy helység adta volna hozzá. Szégyénfolt lenne az Szegzárdra, ha megengedné, hogy az a csekély helyecske is a szobor-alap összekuporgatott pénzéből vásároltassák meg, vagy tétessék szabaddá. Nem ismerjük az áldozat mekkorasá- gát, a mit a város eddigeló hozott, ^annyit azonban mondhatunk, hogy ha tizszer akkora lenne is az, kötelessége ezt az egyesegye dűl alkalmas helyet még áldozat árán is a szobor-bizottság szabad rendelkezése alá bocsátani. Ezt kívánja a város szépészeti érdeke; — ezt a művészeti szempont a szobor sikerült volta érdekében ; ezt kivánja a kegyelet, a hála, a szülőföld ragaszkodása, — Garay iránt; ezt az igazság. E teret úgyis Garay térnek nevezzük. Itt van a költő emléktáblával megtisztelt szülő háza. Itt van tehát egyedül méltó helye a szobornak. Gyönyörködhetik benne a szem, nem lesz elrejtve a világ elől. Akármerről jöjjön az idegen, rögtön szemébe ötlik az impozáns emlék, a melylyel megtiszteltük a nagy költőt és önmagunkat, Szegzárd városának jól felfogott érdeke és a szobornak sikere kivánja tehát, hogy ez a hely kérdés ekként oldassék meg, mert szükkeblüség és önzéssel fogja vádolni az utókor, ha azt, a mivel ragyognia és dicsekednie kellene, ,— garasoskodó fukarságból eldugja — miptha szégyenlené, —' oda, hol nem látják. VÁRME G YE. — Tolnavármegye közigazgatási bizottsága junius hó 10-én ülést tart. — Daróczy Aladár vármegyei Il-od aljegyző folyó hó 30-ától 1 hónapig terjedő időre katonai, gyakorlat teljesítése czóljából ■ •— szabadságidőt nyert. . 1891. május Bl. Lóverseny Doníbovárott. Tolnavármegye lótenyósztósügyi bizottsága Döry József elnöklete alatt Szegzárdon, 1891. évi május hó 25-én ülést tartott és az elnök erre vonatkozó beható előterjesztései folytán a vármegye lótenyésztésének, emelése érdekében lóverseny reudezését határozta el. ,A lótenyésztésügyi bizottság eme határozatát' örömmel üdvözöljük, minthogy a tapasztalat szerint I lóversenyek a lótenyésztés fejlesztésének leghat- hatósabb eszközeinek egyikót képezik. Sikert kivá- uunk mindjárt az első alkalomhoz, a melyre különösen felhívjuk a gazdaközönsóg figyelmét, meg lévén róla győződve, hogy úgy a törvényhatósági bizottság, mint a vármegye közönsége is felfogja karolni a lóversenyek tartásának közhasznú eszméjét. A verseny ideje folyó 1891. év szeptember 6-i k a, délután 2 órai kezdettel; — helye Dombóvár nagyközség területe. A versenyrendező bizottság, • egyszersmind döntő bíróság, tagjai: Döry Jenő, Durrmann Antal ezredes, D e s e ő Gyula százados, J e- szenszky Andor és P e r e z e 1 József, elnöke a most felsorolt bizottsági, illetve birósági tagok, valamint a versenyben leendő részvétel czóljából megkeresendő baranyavármegyei lótenyésztési bizottság részéről kiküldött bizottsági, illetve birósági tagok által együttesen választandó egy egyén. Indító, időmérő, mázsáié, valamint az egyes versenyző fogatok részére szükségelt bírák, a verseny napján a bizottság által jeleltetnek ki. A futamok. a) Hátas verseny körülbelül 7 kim. távra, 4000 méter ügetve, a hátralévő 3000 mó er szabad tetszés szerinti menetben ; minden korkülönbözet daczára 75 klgr. teherrel tetszés szerint nyeregben vagy nyereg nélkül lovagolva. Öten indulnak egyszerre ; ha több versenyző volna 2 perez múlva ismét öt és két perez múlva ismét öt mindaddig, mig az összes versenyzők elindittatnak- A verseny időre történik. Első díj 100 frt, irúodik díj 60 frt, harmadik díj 40 írt, negyedik díj 20 frt o. ó. A legrövidebb idő alatt beérkezett után két perczczel hosszabb ideig beérkező távolozva, a díj kiadására jogot nem tarthat. — Nevezés a versenynap délelőtti 10 órájáig. Tét 1 frt; fuss vagy fizess. b) Kocsi verseny sebes hajtásra körülbelül 14 kilométer távra a pálya első felén ügetve, a pálya második felén szabad tetszés szerinti menetben ; minden kor és teherkiegyenlités nélkül, könnyű, négykerekű kocsikba fogott kettős fogatoknak. — A verseny időre történik. A kocsik sorshúzás u ján megállapított sorrendben 2 pereznyi időköz alatt indulnak egymásután, mindegyiken egy bíró- — A legrövidebb idő alatt beérkezett után 4 perczczel hosszabb ideig «távolozva, a díjra igényt nem tarthat. — Nevezés a versenynap délelőtti 10 órájáig. Tót 1 frt, fuss vagy fizess. — Első dij 200 frt, második dij 100 frt, harmadik dij 50 frt, negyedik dij 25 frt, ötödiknek kettős tét, c) Kocsi verseny (teherhuzásra) körülbelül 7‘/2 kilométer köves utón 16 mmázsa teherrel tetszés szerinti menetben kettős fogatoknak. 4 éven alóli ló kizárva. A verseny időre történik. A fogatok sorshúzás által- megállapi ott sorrendben 2 perez nyi időköz alatt indulnak egymás után. A legrövidebb idő alatt beérkező után 8 pprczczel hosszabb ideig érkező távolozva, a díj kiadására igényt nem tarthat. Nevezés a versenynap délelőtti 10 órájáig. Tót 1 frt; fuss vagy fizess. Első díj 150 frt, második díj 100 frt, harmadik díj 50 frt, negyedik díj 25 frt, 5-ik. kettős tételt kap. E versenyekben részt vehetnek Tolna és Baranya megyei népies lótenyésztő knek né pies lótenyésztésből származó tenyósz (mén v. kancza) lovai. 1. Ha tenyésztésre alkalmasok']és nem bírnak oly öröklő hibákkal, melyek a tenyésztésre alkalmatlanná teszik. 2. Ha vagy saját nevelósilek, vagy községi bizonyitványnyal igazoltatok, hogy legalább egy éven keresztül folytonosan a versenyezni szándékozó tulajdonában vannak. 3. ha 10 évnél nem öregebbek és soha nem voltak trainingben vagy úri házban és 4. a teherhuzási versenynél, ha nincs semmi pinezgaui, percheron s rauraközi vérkeverék bennök. Ha a versenyre bocsátott lovaktól utólag kitűnnék, hogy ezen kellékekkel nem bírnak, úgy dis- qualifikáltaknak tekintetnek, a dijak visszaadására ___________TOLNAVÁRMEGYE. kö telesek és ez esetben a később érkezettek, hacsak távolozva nem lettek, fognak dijaztatni. A verseny minél sikeresebb lefolyásának érdekében elhatároztatott, hogy Baranyavármegye ló- tenyésztési bizottsága a versenyben leendő, hasonló feltételek melletti részvételre felszólittassék. A törvényhatósági bizottsághoz az ebadó alapból ezen ezélra 500 frtnyi segély megszavazása, illetve ki- utalványozása czóljából indokolt előterjesztés tétessék, végül pedig a bizottsági tagok minél szélesebb körben leendő gyűjtés eszközlésével megbizattak. TÖRVÉNYKEZÉS. — Gyermekgyilkos anya. Schaffer Teréz tolnai cselédleány, Peszlné szül. Klein Anna (köznéven Sleiferné) kofaasszony segítségével megszabadult szégyenétől s született kis gyermekét egy ürszékbe dobta. A kir. törvényszék a múlt héten e miatt Schaffer Terézt 6 havi és Peszlné kuruzsló asszonyt pedig, kit még a Dunántúlra is elhordanak „gyógyítani“, évi börtönre Ítélte. Végtárgyalások a szegzárdi kir. törvényszéknél. 1891. óvi junius hó 2-án. 1. Kovács Ferencz és társa ellen magánlak megsértése miatt. 2. Ifj. Korsós János ellen súlyos testi sértés miatt. 3. Barát János és társa ellen lopás miatt. 4. Kiss István ellen lopás miatt. Junius 8. 1. Scheidt Mihályné ellen gyilkosság miatt. Junius 4-é n. 1. Marton István ellen súlyos testi sért. miatt. 2. Strassburger Dávid ellen orgazdaság miatt. 3. Fülöp István ellen lopás miatt. Hírek. — A fürdő évszak beálltával értesítjük t. előfizetőinket, hogy kiadóhivatalunk a lapot kívánatra bárhova pontosan elküldi, ha a lakásváltoztatásról idejekorán értesítve lesz. — A király Pécsett. Ő Felségének pécsi fogadtatására és ott tartózkodására vonatkozó prog- rammot főbb pontokban megállapította már az ünnepélyt rendező központi bizottság legutóbb tartott gyűlésében; a részletekre kiterjeszkednie nem lehetett, mert a kabinet-iroda a felküldött előleges t rvezelre még nem válaszolt és az egyházi ünnepélyek sorrendje és ideje sincs még pontosan meghatározva. O Felsége reggel 7 órakor érkezvén, a vasúti indóház perrónján a városi-, központi- és fogadó-bizottságok, Baranyamegye küldöttsége és a hatóságok, hivatalok főnökeinek élén a főispán fogadja O Felségét, a bevonulás az indóház-uteza, siklósi-ut, irgalmasok utczáján át történik, a városház előtt felállítandó díszes diadalkapu előtt a polgármester üdvözli a királyt. A diadalkapunál két nagy tribün lesz felállítva, egyrészt a női küldöttségek, másrészt a vidéki és helybeli egyletek, bizottságok és küldöttek részére. A délelőttöt a küldöttségek fogadtatása tölti be; délután a közintézetek, nagyobb építmények és ipartelepek megtekintése tűzetett ki. Ajánltatnak megtekintésre a királyi tábla, törvényszék, a fogház, a katonai és városi kórház, szegényekháza, a kaszárnyák, semina- rium, apácza-zárda, a Zsolnay, Littke, Hoffmann és esetleg Éngel-féle ipartelepek. Esti 8 órakor lesz a sereűád, kivilágítás és fáklyás zene; a kivilágítást O Felsége is megtekinti. Pont 9 órakor az ünnepélyességek megszűnnek, mert Ő Felsége akkor rendszerint nyugalomra tér. Hétfőn reggel csapatszemle, utóbb a főmóltóságok külön kihallgatása és á tempóra látogatása történik meg. Délután újból a közintózeteket tekinti meg O Felsége, 4 órakor népünnepély tartatik a Tettyén a baranyame- gyei népviseletek és szokások bemutatásával, a rendezésre Szily László a'ispán közreműködésével a Mecsek-egylet fog megkerestetni, az intéző pedig 1 Yaszary Gyula alkapitány lesz. Továbbra a prog____________________________________3^_