Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-31 / 22. szám
Szegzárd, 1891. 22. szám. Vasárnap, május 31. Előfizetési ár: Egy érre . . 6 frt — kr. Pél évre... 3 n __ Ne gyedévre . I „ 50 „ Egy szám .... 12 ,) Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Krammer Vil- mos könyvkereskedése Szegzárdon. VEGYES TARTALMÚ POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utcza 1079. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főmunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. BODNÁR ISTVÁN. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Perczel Dezső. Tolnavárinegye közönségének figyelme és érdeklődése nemcsak a szőnyegen levő kérdés kiváló jelentőségénél fogva irányult nagy feszültséggel a magyar országgyűlés képviselőházában pénteken megindult parlamenti vita elé, — jóllehet az állami köz- igazgatásnak kérdése, mely állami életünket és közjogunkat oly mélyen érinti, ezt egymagában is megérdemli, — hanem az okból is, mert e törvényjavaslatnak, mely hónapok óta osztatlanul foglalkoztatja Magyarország közvéleményét, e 1 ő a,d ó j a : Perczel Dezső. Tolnavármegye közélete pedig Perczel Dezső nevével már több, mint másfél évtized óta foglalkozik. f Es a viszony, mely e vármegye közönsége és Perczel Dezső között fennáll, elejétől végig miben sem változott. Épen tizennégy éve annak, hogy ^ közbizalom és köztisztelet őt, a szép tehetségű, nagy reményekre jogosító, még alig 29 éves fiatalembert egyhangúlag vármegyénk al- ispáni székébe emelte. . Ugyanaz a közbizalom és köztisztelet kisérte őt, mikor 10 évi sikerekben gazdag működés után az alispáni széktől megvált, hogy a bonyhádi kerület egyhangú bizalmából a képviselőházban foglalja el helyét. S ugyanezen őszinte bizalomnak és tiszteletnek kifejezésével járulunk eléje most, hogy első fellépésével oly nagy parlamenti sikert aratott. E siker csak azokat lephette meg, kik Perczel Dezsőt közelebbről nem, vagy csak alig ismerték. Mi, kik ismertük az ő kiváló egyéni képességeit, alapos képzettségét, széles műveltségét, tisztult látkörót, könnyed és a mellett elegáns szónoki előadását, nagy szorgalmát, készültségét és jártasságát különösen a közigazgatás minden ágában és kitűnő egyéni tulajdonainak zománczát — az ő szerénységét, nem várhattunk tőle mást a képviselőház előadói székéből, mint a mit megszoktunk nála a vármegyei zöld asztalnál és azért az ő eszmékben gazdag, szónoki hévvel előadott, s általános tetszéssel találkozott nagy beszédéhez bennünket csak az öröm, nem pedig a meglepetés érzelmei csatolnak. Az ő szerénysége tartotta őt iávol eddig is parlamenti szereplésektől. . Nem tartozott az úgynevezett ^Stréberek“, a képviselők ama fajtája közé, kiknek neve mindenkor a felszínen kóvályog, kik tettvágy és mélyebb tudás helyett csak szerepelni, feltűnni és lehetőleg ünnepeltetni kívánnak, hanem miként a nemesebb kagyló, a tenger mélyén rejtőzve, csak a búvár kutatásai folytán merül fel és bontja ki értékét és pompáját, úgy ő is négy éven át tartózkodva a nyilvános szerepléstől, csak midőn a bizottság, melynek tevékeny tagja volt, felismerve és jnéltányolva ismereteit, szorgalmát és szakképzettségét, az előadói tiszttel ruházta fel és eddigi elzárkózott helyzetéből kilépni késztette — egyszerre, mint egész ember jelent meg, hogy teljes sikert és elismerést arasson, Beszéde nem törekszik pillanatnyi hatás után, frázis és cziczoma nélküli, de annál gazdagabb érvekben és eszmékben, annál alaposabban öleli fel tárgyát. Minden komoly politikusa e hazának hozzájárul ahhoz a politikai igazságot tartalmazó nyilatkozathoz, melylyel Perczel beszédét végező: „Csak erős kormány és erős parlament tehetik erőssé a magyar államot.“ A midőn őszintén üdvözöljük a bonyhádi kerület képviselőjét e parlamenti sikerért, átadjuk a szót- képviselőházi rendes tudósítónknak, a ki a tegnapi ülésről és Perczel Dezső beszédéről a következőket iija iilpmíknak : f JLz uj vármegye a képviselőház asztalán. Ma kezdték tárgyalni a közigazgalási törvény- javaslatot a képviselőházban. A Ház majdnem egészen megtelt és szinte meglátszol t a fiziognómiáján, hogy rendkívüli esemény hatása alatt van. A képviselők kivétel nélkül élénken beszélik meg a javaslat sorsát, a pártok állás foglalását és azt a temérdek kellemetlenséget, mit a nyári hőség okozni fog, ha a szónokok túláradó hevével összevegyül. Es erre bizony a mai nap után ítélve igen alapos kilátásaink vannak, inert a függetlenségi TÁRCZA. Sfóső. Elfojtott remények ! Hamvbaveszett vágyak ! Beteg fia vagyok egy avult világnak, Még nem, is virultam, már aszú fa lettem, Még napom se fénylett s éj borong felettem! Az élet nyomasztó bajaival küzdve, Kibimbózni sem birt szivem igaz üdve ; A mi erőt mások játszva fecsérelnek, Nekem az munkára s türelemre kellett! Ifjú voltam s férfit követelték bennem, Nevetni kész arczom ráncéba kellett szednem, Mulathattam volna, égve bor tüzében, S komolykodnom kellett tapasztalt bölcsképen. Kiktől távol álltam, mint egymáshoz föld s ég, Ejt, napot körükben kényszeredve^ töltek, S kikre úgy sovárgtam, mint lázas a reggre, Tőlök számüzötten éltem mindörökre. Tisztességes voltam, szörnyen tisztesseges. Hibát vagy hóbortot sohse vittem veghez, Vad haragtól szivem hangosabban nem vert, Tikkadt börtönömből végre kikerültem, Porkolábként a gond nem. virraszt körültem, Csábit jobbra-balra szabadság száz kéje . . . Megyek is, rohanok, repülök feléje. Fejem a dicsőség sugarától szédül, Megrészegül lelkem szép hölgyek szemétől, Viszek végbe nagyot, kikapót, bolondot, Kurjantok, ujjongok s véres könyüt ontok! Mindhiába ! Késő 1 Soha el nem érem ! Nem tud már pezsegni elpetyhüdött vérem, Kedvem, erőm lankadt, jobban jobban bágyad . . . Elfojtott remények, hamvbaveszett vágyak ! £&n$ie,i Mcnziíi. Régi szokás. — A „Toluavármegye“ eredeti tárezája. — * Irta: Göttinger Ilona. No de azért igyatok fiuk— mondá Dr. Beöry Endre, a főváros egyik legkeresettebb ügyvédje, kinek vendégszerető házánál kedélyes társaság volt egybegyülve; és mig a hölgyek vidám csevegéseikkel az egyik termet tölték be, a férfisereg víg poharazás között a másikban foglalt helyet. — Azt már tapasztalhattátok, hogy a telt poharat nem szívelhetem — jegyző meg ismét a házigazda, tele öntve a poharakat és miután azok élez és nevetés közt ürültek, újból töltögetve, ekként folytatá beszédét: — Azért mondom barátaim: A szerelem hatása a boréhoz ogy bizonyos fokig mindenben hasonló és rajtunk mind a kettőnek hatása más-más jelenségekben nyilvánul. Az egyiket szótalanná, búskomorrá, a másikat vidámmá, csevegővé teszi. Pétpr túláradó szellemének ezer felé ágazó eszme fonalát gépies gyorsasággal, szerfölötti köny- nyüséggel fejtegeti, érzelmeit a legvirágzóbb szavakba öltöztetve fejezi ki. Mig szegény Pálnak szó- özöne kiapadva, beszéd helyett mekegóssel sem rendelkezik. Ismét egyik az élc/.től, a jókedvtől su-. gárzik, derült kedélyének villanyos szikráit szórva széjjel és magával ragadva környezőit is abba a hírneves hetedik menyországba. A másik homlokát tenyerébe rejtve, savanyúnál keserűbb arezokat. ölt, és mély fohász gyanánt akkorákat szippant orrával, hogy még egy mértfóldnyi távolban is légnyoma- tot idéz elő, e mellett bepókhálósodott bizonytalan színekben játszó, sokszor ellenkező irányba tekintő szemeivel olyan pislogatást visz véghdz, mint az a világhírű bóka, mely a miskolezi kocsonyástál fenekén örökité meg és tette halhatatlanná becses emlékét. No azután következnek a többi — egymáshoz teljesen hasonló — tünetek; mámor, szédelgés, tántorgás, botlás, bukás —: és itt jön akkor az a bizonyos pont, hol az összehasonlítás nézetem szerint nem állja ki a tüzpróbát, mert habár számtalan költőt hallottam már énekelni, ki a szerelem terjed.. ‘s2jü^| igámból nem érzém kitörni az embert Xja.pnn.ls: mai száma ÍO oldalra.
