Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-10 / 19. szám

1891. május 10.

TOLNAVÁRMEGYE.

6.

Tekeverseny. A kaszinó uj tekepályájának felavatása Vargha Lajos igazgató ur buzgolkodása folytán tegnap, május 9-én délután történt meg. Ez alkalommal verseny is volt, a mennyiben egy bárányt játszottak ki, a melyet a szerencsés nyerő természetesen a versenyben bukottak vigasztalására közvacsorára feláldozott.

— Páli gödre, a felső város ezen dísztelen része, Takler biró intézkedése folytán ismét javítás alá került. Nagy mennyisédü rozsét hordtak bele s megtömtók, hogy a hegyekről lefolyó vizek rohamának annál biztosabban ellenálljon.

— Kádár Miklós m. k. főszám széki osztály- tanácsos folyó hó 7-én városunkba érkezett a helybeli pénzügyigazgatóság és adóhivatal megvizsgálása végett.

— Országos vásár. A Szegzárdon május 4-ón tartott országos vásár nagyon népes volt. A vásárlási kedv is meglehetős volt, különösen pedig a lóvásár oly nagy volt, hogy ilyenre mostanában nem emlékezünk. Az idő is kedvezett, mert ápril vége óta oly forró napjaink vannak — akár csak kánikulában.

— A budapesti virágkiállításról vettünk értesítést. E szerint a jury már kiosztotta a dijakat, különösen említendőnek találja levelezőnk azon kö- , rülményt, hogy a „m a gBt e r m e 1 é s b e n“ igen nagy volt a kiállítási verseny s vetélkedtek a magkereskedők, minél tökéletesebbet produkálni, s igy az első dij\t elnyerni. Daezára azonban az erős versenynek, ez alkalommal is, mint ahogy az már az előző évek kiállításainál történt, Mauthner Ödön a József főherczeg udvari szállítója nyerte el a legmagasabb kitüntetést: a „védnöki érmet,“ mig a többi magkiállitók csak a harmadik díjazásra lettek méltatva. A ki ismeri a védnöki éremmel kitüntetett eme fővárosi czéget, s látta valaha a gödöllői királyi nyaraló pázsitait vagy megszemlélte az 1885-iki országos kiállítás területén volt pázsitot, vagy végig sétált a főváros gyöngyén, a megragadó Margitszigeten s látta ott azt a zöld bársony — fúgyepet, — melyek mindenikének magvát á 'MauTh her magkereskédése szolgálta; nem csodálkozhatik, hogy a legmagasabb kitüntetés őt érte; mert e czégnek magtermelése oly magasan áll, hogy hazánkban ma már az erfurti magokat teljesen kiszorította s azt főleg a magvak kitűnősége, az árak olcsósága, a pontos kiszolgálás és elegáns expeditio által érte el Mauthner, kinek jelenlegi kitüntetéséhez a legmelegebben kívánunk szerencsét.

VIDÉK.

— A 10-ik számú lovassági ezred ez idén is, mint minden évben julius hóban tartja gyakorlatát Tolnán, onnan Pécsre s azután Budapestre megy az őszi nagy gyakorlatra.

— A tolnai csolnakázó egylet folyó év május hó 8-án tartotta megnyitó ünnepélyét. Ez alkalommal tagjai rövid kirándulást rendeztek csol- nakokban, azután a sörcsarnokban volt kedélyes találkozás, melyhez igen sok vendég is csatlakozott. Legutóbb rendes tagoknak fölvétettek: Smerál Fábiánná úrnő, Smerál Ilona k. a. és Smerál Fábián ur.

— A tolnai köregylet elnöke dr. Vargha Pál

eddig viselt állásáról lemondott. .

— Tűz Faddon. A tolnai tűzoltóság telefonján szerdán délután 2 órakor nagy tüzet jeleztek Fadd község irányában. Amint tájékozta magát a tűzoltóság a gyakorló őrtoronyról távcsővel, kitűnt, hogy Faddon északi irányban 4—5 ház ég. Az erős légáramlat erősen szította a tüzet, mire Ma- tejka Károly önk. tűz. alparancsnok rögtön intézkedett és a szomszéd község segítségére két szivattyút megfelelő legénységgel, Niedsielsky F. és Steinbach J. parancsnokok vezetése mellett kirendelt. Á faddiak szorult és veszélyes helyzetükben örömmel fogadták a segélyt, melyhez P.-Fáczán- kertből a tolnai uradalom is egy szivattyúval csatlakozott A megérkezett segély nyomban lokalizálta a tüzet, mely addig azonban már 18 lakóházat és ezek melléképületeit elpusztított.'Egy 8—10 éves leányka is lett a tűz martaléka, állítólag ez a kis leány gyújtotta volna föl játékközben házukat, melyben a tűz kiütött. Este 8 órára a tüzet teljesen eloltva, tűzoltóink visszaérkeztek.

— A tolnai tűzoltó egylet május hó 24-én tartja közgyűlését és utána bankettet rendez újonnan választott elnöke Bosmayer Fórencz ur tiszteletére.

— Dombovárott Sándor Ferencznó hosz- szas betegeskedés folytán búskomorságba esett és mint ilyen szobájában az ajtósarkára felakasztotta magát és rögtön kiszenvedett.

— Mórágyon ápril hó 26-án az ottlevő helyettes ref. lelkészt a budapesti ref. theologia volt jeles képzettségű növendékét, s az angol egyetemnek neveltjét tiszt. P a p p István urat közfelkiáltással rendes lelkészszó választották. Hogy a gyülekezet mennyire kedveli a fiatal lelkészt, mutatja az, hogy még az nap este, tiszteletére fáklyás menetet rendeztek.

— Bonyhádról Írja levelezőnk: A bonyhádi polgári kaszinó hagyományos társas vacsoráját téli helyiségeiben folyó évi május 2-ón tartotta meg; bár, tekintettel a kaszinónak 100-on felüli tagjaira, alig harmadrésze jelent meg, mindazonáltal a mulatság folytonos jókedvben tartá a jelenlevőket, a kik a hajnali órákig voltak együtt. Elnökünk P e r c z e 1 Dezső országgyűlési képviselő ur hivatalos elfoglaltsága miatt a közös vacsorán részt nem vehetett, és igy Angyal Ferencz kaszinói alelnök ur foglalta el az elnöki széket Az első felköszöntőt Angyal Ferencz alelnök mondotta, melyben a kaszinónak távollevő közkedvelt elnökét éltette. Utána D ö r y Pál főszolgabíró ur az alelnök öt, Gyalog István kaszinói igazgató a tagok közötti egyetértést, dr. Moldoványi István a kasziaó igazgatóját, dr. Póth Badó kaszinónk ujjáalakitóját s egykori feledhetetlen elnökét ngs. Siraontsits Béla alispán urat, S i k ó Ernő kaszinói könyvtáros D ö r y Pál urat, mint a völgységi járás derék főszolgabi- ráját, dr. Moldoványi István és P erezel József ur..kat, mint a társadalmi élet lelkes vezéreit, D ö r y Pál főszolgabíró ur az ifjúság fárad- hatlan zászlóvivőit : T r ai b e r Jánost és J i 11 y Viktort, majd a közkedvelt „papunkat“ Sikó Ernőt, Pozner József nyugalmazott járásbiró ur a távollevő örök ifjú kedélyű Marhauser Imre tanár urat, T r a i b e r János a két elválhatatlan jó barátot: dr. Pick Mórt és Adler Miklóst, viszont Adler Miklós a szellemi munkás Gyalog István gymnáziumi igazgatót és végül befejezőleg dr. Moldoványi István a szeretett Pozner bácsit a kaszinó érdemes nesztorát, ki a 40-es évek óta tagja a kaszinónak : éltették. A sikerült közvacsora

I elvitázhatlan záloga a jövőre nézve is a tagok párt és valláskülönbség nélküli kölcsönös egyetértóséuek és sok távol volt tag is elég tanúságot szerezhetett ebből magának.

MOZAIK.

Csősz bácsi.

Csősz bácsi dohányt vág, üres a zacskója Csak még egy a baja, hogy nincsen taplója.

Ott ül bosszankodva árok-mesgye szélen;

Fölfelé billen a kalap a tejében.

De szemét fölveti a dohányvágásból:

Menyecske lép elő a dohánytáblából.

•

„Hé! Zsófikám, lelkem! ide csak egy szóra!“ „Minek? Úgy is tudom, nem vezetne jóra.“

„No hiszen, a lelkét! Nem hittem ezt róla. Hogy pereg a nyelve! Akár egy motolla.

Megállj, Zsófi! hiszen csak urad ne volna! Vagy a szivem ilyen bolondos ne volna!

Se* pipáin nem éghet, se’ csókot nem kapok, Most már a szememre húzom a kalapot.

Tóth István.

Legtöbb.

Legtöbbet fejez ki Ez a szó: minden. Nem, Szerelmes ajakán Még többet: mindenem!

Feledhetetlen.

A rád szegzett fegyvert még elfeledheted,

De nem a szót, melylyel megsérte kedvesed, A kire te földi üdvösséged bíztad;

Csupán a sír az, mely csalódásra irt ad.

Manlicher.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

— A „Szegzárd-tolnavármegyei Rabsegélyző egylet“ választmánya május’ 8-án Hanny Gábor elnöklete alatt ülést tartott, melynek főtárgya az óv- negyedes jelentés felolvasása és apró folyóügyek elintézése volt. A pénztár bevétele az első negyedévben volt 935 frt, kiadása 59 frt 24 kr; marad tehát 875 frt 76 kr. A számadás és a pénztár teljesen rendben találtatott.

A folyó év első negyedében pénzbeli segélyben három kiszabadult rab részesült, még pedig Menyhárdt József fegyencz 3 frt, Bertus György rab 1 frt, Berúnyi Katalin rab 1 frtnyi segélyben,

Az egylet rendes tagjaivá felvétettek Perlaky József és dr. Spányi Leó, alapitó tagul pedig belépett Kramer Armin 2 drb. cs. és kir. arany befizetésével. , .

Kérdés tárgyává tétetvén végül Katus Mihály agárdi lakos, feltételes szabadságra bocsátott rab, a kit az egylet asztalos szerekkel ajándékozott meg, magaviseleté és a polgári életben való ipari működése, az ügyészség részéről bejelentetett, hogy ne- gyedóvenkint a községi elöljáróság jelentést tesz róla s az eddigi jelentés teljesen kedvező Katusra nézve.

TANÜGY.

— Meghívás. A „Szegzárd-központi tanitó- egylet“ 1891. évi május kó 14-én délelőtt 9 órakor Búttaszéken, a községi iskola egyik tantermében rendes közgyűlést tart, melyre az egylet t. tagjai és a tanügy iránt órdeklődők tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. E’nöki megnyitó-beszéd.

2. A múlt közgyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. A biráló-bizottság jelentése a beérkezett pályamunkákról és a pályanyertes mü felolvasása. 4. Zelezinyi Aladár báttaszóki tanító gyakorlati előadása. 5. „Nevelő és növendék“ — értekezés; felolvassa: Engel Mór bátta- széki tanító. 5. Dömötör László, méhészeti vándor- tanító előadása a méhészet köréből. 7. Indítványok. Szegzárdon, 1891. évi május hó 6-án. Holub János, egyl. elnök. Horváth Ignácz, I. jegyző. A közgyűlés után tartandó közebéd megtarthatása végett felkéretnek a t. kartársak, hogy Schuler József egyleti alelnöknél szíveskedjenek a közgyűlés napján jelentkeznil

KÖZGAZDASÁG.

Az agrárizmus Magyarországon. *

K o d o 1 á n y i Antal, veterán közgazdasági • iró, a Löcherer Andor és Kormos Alfréd szerkesztésében folyó évi ápril elseje óta mint politikai napi lap megjelenő „Magyar Föld“-ben, az agrárizmussal Magyarországon foglalkozik.

Sok tekintetben érdekes Kodolányi idézett czikke, de különösen időszerűnek tartjuk, hogy Kodolányi épen most vetette fel azt a kérdést: van-e agrárizraus Magyarországon, de kétséget nem szenved, hogy a „Magyar Föld“ speczialiter köz- és mezőgazdasági napi lap, leginkább van hivatva arra, hogy ezen már igen számos félreértésre okot adott kérdést tisztázza. íme Kodolányi Antal czik- kónek egy tömör kivonata.

De lássuk csak : hát mi is az az agrárizmus ?

* A legtöbben az egészséges, mezőgazdasági érdekeknek azt a tulhajtását értik alatta, mely az agrárizmus név alatt akarja belevinni a mezőgazda- sági politikába a reakeziót. No ennél ugyan már sok érthetőbb definicziót hallottunk, meg egy kissé a hatásvadászat is benne rejlik a reakezió szóban. A legkevesebben képesek azonban rámutatni, hogy hol létezik -tehát az az agrárizmus, a melyet oly könyörtelenül akarnak üldözni, melynek diadalra jutása tönkre lenné szérintök Magyarország mezőgazdáságát és lehetetlenné tenne minden liberális (?) gazdasági politikát, minden gazdasági fejlődést.

Talán azon mozgalom hozta ily izgalomba, az agrárizmus rémét a falra festeni óhajtó politikusokat (?), mely most a gazdák között megindult e tekintetben, hogy . lehetőleg ' emanczipálhassák magukat a. közvetítő uralma alól ? s a részben, hogy' miuél erősebb tömörülésök állal igyekezni akarnak jogos követeléseiknek súlyt is adhatni ?

Vagy csak a mezőgazdáknak .pem szabad panaszkodni érdekeik s jogos kívánalmaik mellőzé-' seért, mert különben rájuk olvassák a fiskális nemzetgazda urak, hogy agráriusok? Csak a mezőgazdáknak nem szabad érdékeiket hangoztatni, hogy reakezió t ne emlegessenek ezen jó urak ?

* Szívesen adunk tért ezen jeles csikknek', mely a „Magyar Föld“ eziinü uj napi lap programmjának is te- . kinthető, mert a „Magyar Föld“ czélul épen a mezőgazda-/ ság, ipar és kereskedelem együttes védelmét tűzte maga elé.