Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-11 / 2. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. 1891. január 11. Önerőnk. Rájön a bölcs ez igazságra :j — Addig keres, kutat, — Hogy önerőnk csupán a mások Nagy gyengeségére mutat! Bodnár István. Egy férfi gondolatai. Ne higyj oly gondolatnak, mely női ajkakról hangzik el. * Bánatát kevés asszony rejti el szive mélyébe — hisz ott senki sem láthatná. * Mihelyt felszáll egy leány a pegázusra, férjhez ne menjen soha, vagy ha igen, úgy válasz- szon férjül egy jó szakácsot. * A fogakkal vagyunk úgy, mint a nőkkel, fájnak, mig megkapjuk őket, fájnak, ha már meg: vannak és a legnagyobb fájdalmat okozzák, ha elhagynak bennünket. * Nem azon pő a legjobb, kiről a világ legkevesebbet beszél, hanem az, ki legkevesebbet beszól a világról. * • A hidegséget, tartózkodást és büszkeséget mutató nők a legveszedelmesebbek, mert elméjök számitó és szivük üres és a legkaczérabbak is, mert ily álszenteskedéssel akarnak hatni és hódítani. * Tannak teremtések, kiknél nem hiányzik semmi, csak a szárnyak, hogy tökéletes angyalok, vagy tökéletes libák legyenek. * Mekkora különbség, ha fiatal leánynak, vagy ha öreg asszonynak mondja az ember: boszorkány. Meg nem érdemelt bókok igen gyakran megérdemelt gorombaságok. * Vannak nők, kik elég hiúk, hogy mindenkiben irigyet lássanak; különösen azok, kikben alig van valami irigylésre méltó. * Sok nő arra hiú, hogy nem hiú és arra büszke, hogy nem büszke. Csak azért utasítják vissza a nők a bókokat, mert kellemes nekik azokat mégegyszer és megerősítve hallani. * Egy nő a másikon rendesen csak azt dicséri meg, a mit saját magán kíván észrevótetni. IRODALOM. TUDOMÁNY. Kassay Adolf müve: A földbirtokosok kézi könyve e napokban jelent meg Budapesten Lampel Róbert kiadásában. Ara 2 frt 50 kr, de ezen összeget, senki sem fogja soknak tartani, aki fáradtságot vesz magának arra, hogy ezen 394 lapra terjedő vaskos kötetet átlapozza. Nólkü- lözhetlen munka ez földbirtokosoknak, bérlőknek, mérnököknek, közs. elöljáróknak, telekkönyvi, erdészeti, rendőri stb. hivataloknak, ügyvédeknek, mert bő felvilágosítást nyújt az összes birtokjogi viszonyokról. Ezeken kívül a mezei gazdászatra és jogi szükségleteikre vonatkozó legújabb törvények, miniszteri rendeletek, legf. törvényszéki, pénzügyi, bírósági döntvények gyűjteménye. — A munka négy fejezetre oszlik, melyek közül az I. a földbirtokviszonyokról általában, a II. a mező- gazdasági viszonyokról, III. az adóügyről és IV. a kereskedelmi ügyről, vételről, tőzsdebiróságról, budapesti áru és. értéktőzsdei áruüzleti szokásokról stb. szól. Végül igen hasznosak a munka betűrendes tárgymutatója, valamint a magyarázatok, példák és iratminták is. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. „Az értéktőzsde“ czim alatt Havas Antal József, a Koritz Antal és társa ismert budapesti bankház főnöke, Grill Károly kiadásában, hasznos és megbízható útmutatót és tanácsadót szerkesztett a nagy közönség részére értéktőzsdei ügyekben. Összefüggő előadásban tárgyalja ebben ama sokféle viszonyokat, a melyek a magán ember és tőzsde között előfordulnak. Sok téves fogalmat eloszlat e kis könyvecske használata és a laicus elölt nagyobbára ismeretlen tőzsdei üzletviszonyokat szakértelemmel és világos előadásban ismerteti meg és behatóan tárgyalja, különösen a magyar értékpapírok jelentőségét, azok hasznát és fontos czélját. E munka nálunk — mint azt általánosan elismerte a fővárosi sajtó is — hézagot pótló. Ára 1 frt 50 kr. „Magyar Kertész“ czim alatt még a múlt évben egy gyümölcsfa tenyésztési és konyhakertószeti szaklap látott napvilágot Bornemissza Zoltán és Czapáry Dénes gazd tanárok szerkesztése mellett. — A „Magyar Kertész“, mely kóthetenkint másfél ívnyi tartalommal jelenik meg, mondhatjuk e téren a legkitűnőbbek közé-tartozik s bebizonyítva látjuk, hogy vidéken is lehet jó szaklapot szerkesz- tani, a mennyiben elismert szaktekintélyek látják el a „Magyar Kertészt“ hasznos dolgozataikkal. S minthogy számos vidéket lehet felhozni, hol a gyümölcstermelés és a konyhakerti termények nagyban termelve, a lakosságnak ezreket jövedelmeznek, nem mulaszthatjuk el a „Magyar Kertészt“, mely a Il-ik évfolyamot kezdi, különösen papok, tanítók s a gazdaközönség figyelmébe ajánlani, mint oly közlönyt, mely hivatásának magaslatán áll A lap előfizetési ára oly csekély, hogy azt bárki is megszerezheti egész évre 2 frt 40 kr, félévre 1 frt 20 krért. Az előfizetési pénzek a „Magyar Kertész“ kiadóhivatalába Nagy-Szőllősre (Ugocsa-megye) küldendők. EGYLETEK, TÁRSULATOK. A kaszinó január 4-én tartott közgyűlésén tisztujitás történt, a mikor is megválasztattak, elnöknek : F ö r d ő s Vilmos (44. sz,), alelnöknek Török Béla (37. szav,) igazgatónak: Varga Lajos (42. szav.), ügyésznek dr. Haidekker Béla (25 szav.), jegyzőnek: Morvay László (31. szav.), pénztárnoknak : Antal Ferenez (35. szav.), könyvtárnoknak : Gál Kálmán (36. szav.). Választmányi tagok lettek : Örffy Lajos (43), Totth Ödön (39), Boda Vilmos (38), dr. Steiner Lajos (35), Ágoston Ist- (35), Szondy István (34), dr. Szigeth Gábor (34), Krammer János (30), Fejős Imre (30), Goldberger Mór (28), Tóth Károly 22 szavazattal. A házépítő bizottság elnöke lett Boda Vilmos, tagjai: Ágoston István, Leopold Sándor, Örffy Lajos és Tóth Károly. Az 1890. évi számadások megvizsgálására felkérettek : Módly László, Goldberger Mór és Szondy István. A szegzárdi kereskedelmi egylet végkép megalakult és tagjai részéről már is nagy látogatottságnak örvend. Az egylet helyiségei a Pirnitzer-féle ház földszinti részében vannak, a berendezés Ízléses és eléggé díszes; van egy tágas játszó, és egy kisebb olvasó terme, a hol a napi- és helyi lapokon kívül számos szépirodalmi és szaklap található. A tisztikar következőkép alakult meg: elnök: U d- vardy Sándor, alelnök: Háry Ede, titkár: dr. Spányi Leó, pénztáros: Bedő Sámuel, háznagy: Steinsdörfer J., háznagyhelyettes :. Hirschfeld Ignácz, könyvtárnok: Schloss Lajos. Az egyletnek eddigelé is 70 tagja van, és azok száma napról-napra növekszik. Újabban tag"kul felvétettek : Boda Vilmos, Vargha Lajos, Bátory Elek, Strausz Mór, dr. Steiner Lajos, Leopold Lajos, dr Leopold Kornél, Holub János, Leicht Lajos, dr. Braun Bernát, Ferdinand Béla és Leitersdorfer Aurel. A tamásii izr. nőegylet folyó hó 7-én tartott közgyűlésén a múlt évben elhunyt Grätzer Fülöpnó helyébe elnökké: Heiman Dávidnévolt egyleti al- elnököt és ennek helyébe Hirsch Ignácznét. választmányi tagokká pedig : Abelesz Józsefnót. Abe- lesz Mártonnet, Barna Adolfnét, Braun Dávidnál, Gottlieb Salamonnét, Klein Jakabnét, Spitzer Józsefnót és Strausz Antalnét választotta meg. A szegzárdi Népbank IV. és V. csoportja a múlt évet oly fényes eredménynyel zárta le, a milyennel eddig még egy csoport sem. A zárszámadások elkészítésével most foglalkoznak, de már eddig is hozzávetőleg tudják, hogy a tisztanyeremény megközelíti a 30,000 frtot. A IV. csoport a jelen 1891. év végén fog likvidálni. A dombóvári takarékpénztár részvénytársaság 1891. év január hó 18-án délelőtt 10 órakor az intézet helyiségében tartja IX. rendes közgyűlését, melynek tárgyai: az igazgatóság és felügyelőbizottság évi jelentése, az 1890. évi mérleg előterjesztése és a felmentvény megadása, a tiszta nyeremény mikénti felosztása iránti határozathozatal, az elnök s 10 igazgatósági tag 3 évre való választása és netán beérkezendő indítványok lesznek. A gyönki önsegélyző-egylet mint szövetkezet tisztújító közgyűlését múlt hó végén ejtette meg s megválasztalak : elnöknek: Klein Endre, titkárnak: Rothauser Illés, pénztárnoknak: Dobó Lajos. Választmányi tagóknak : Ausch Mór, Engelman Frigyes, Hilbert Ándrás, Kiss Béla, Ladányi Ignácz, Lorschi Adolf, Schwartz Lajos és Tausig Mór. — Felügyelő-bizottság: Gruber József, Muraközy László és Weinberger Béla. Nehány szó megyénk tűzoltó-egyleteihez! A magas kormány mindenesetre nagy hiányokat találhatott az eddigi „tüzrendőrség szervezetében“ s különösen a tüzrendőri szolgálat teljesítésében, midőn az eddigi gyakorlat elvetésével, a ma fennálló törvényes intézkedéseket léptette életbe: kötelezvén minden politikai községet rendszeres tűzoltó-egylet alakítására és fenntartására. Alakultak is megyénkben tűzoltó-egyletek és ott a hol még nincsen — feltétlenül bízva vármegyei közigazgatásunk erélyes vezetőjében — rövid idő múlva létesülni fog. — Ámde minden községben más és más lévén e testület vezetője, következőleg a régi közmondás: „a hány ház, annyi szokás“ — jut érvényre, azon meggyőződésre jutottam, hogy a hivatkozott tüzrendőri törvényes intézkedések, melyek az egyes községekre ruháztalak, csak akkor fogják üdvös voltukat bebizonyíthatni, ha azok szakszerűen, a legjobb és leg- czélszerübb módon rendeztetnek be, de mindaddig mig ezen egyletek igy elszigetelten magukra hagyva lesznek, nem fognak és a legjobb akaratuk mellett sem tudnak feladatuknak megfelelni. — Felmerül tehát azon körülménynek elvitázhatatln szükségessége, hogy megyénkben az összes tüzoltó-testüle- tekből egy „Megyei tűzoltó szővetség* alakuljon, melynek feladata leend — alkotandó szabályai értelmében — valamennyi megyei tűzoltó- egyletre kötelezőleg egyenlő vezényletet, felszerelvényt, eszközöket, egyenruhát, szakavatott egyén általi megfelelő kikópeztetóst elrendelni és mindezeknek végrehajtásáról és kellő ellenőrzéséről gondoskodni. Korántsem érzem magam szaktekintélynek, hogy a megpendített eszmét megdönthetetlen érvekkel támogathatnám, mindazonáltal remélem, hogy az visszhangra fog találni, azt pedig merem állítani — s nem hiszem, hogy csalódom — hogy ily szövetség nélkül, azon nemes és üdvös czél, a mely kitüzete t, eléretni sohasem fog; mig ellenben e szövetség rendszeres működése által új életre fogja az egyleteket ébreszteni, serkenti, buzdítja és utasítja azokat és igy lesz az ige testté. Végre azon reményemnek adok kifejezést, hogy megyénk központi tűzoltó egyletének vezérei, mint — szerintem — legilletékesebbek meg és átértve e szerény felszólalásomat, rövid idő múlva gyűlésre összehívandják a megyebeli összes tűzoltó- egyleteket, melyről hihetőleg egy egylet sem fog hiányozni és melynek feladata leend a fent csak halványan körvonalazott szövetséget az annyi áldozattal járó tűzoltó intézmény szellemi és anyagi javára és a közérdek megfizethetlen hasznára, megalakítani s ez által' a pusztítandó vész ellen vállvetve, siker- és eredmény dúsan küzdeni, hogy itt is érvényre emelkedjék Felséges Uralkodónk jelszava: „Viribus unitis.“ Simontornya, 1890, deezember hóbm. Löwy Ignácz, a simontornyai önk. tűzoltó-egylet ’ alparancsnoka. KÖZGAZDASÁG. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség »agy gonddal egybeállitott és a szerzőnek az ügy iránti nemes lelkesedéséről tanúsító, kimerítő jelentést intézett Magyarország selyemiparáról az 1890-ik évben gróf Bethlen András földmivelésügyi miniszterhez. Ezen jelentésből kiemeljük a következőket: Magyarország selyemgubó termése tavalyról az
