Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-26 / 17. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. 1891. április 26. mely ép oly tírgyilagos, mint szakszerűek felszólalásai, csak elismeréssel és örömmel adózhatunk és bizalommal tölthet el a bekövetkező parlamenti tárgyalások higgadt és magasabb színvonalon álló lefolyására, a melyeken a tervezett szélbali hadjárat hajótörést fog szenvedni. A függetlenségi párt aktipjáról különben ed- digelé csak egyetlen körülmény jegyezhető fel és ez az, hogy mindezideig csak actióba lépni Ígérkezik, illetve, hogy már hónapok óta kürtöl és bocsát világgá híreket aktióba lépésének módozatai felől, hasonlítván az ő fegyverkészülődése az á 1- landó orosz hadi készületekhez. De lehet, sőt el vagyunk rá készülve, hogy lesznek népgyülések falvakban és városokban, körmenetek, a haza és az alkotmány elárulását és megsemmisülését hirdető beszédek óe egyéb tüntetések, azonban mindezeknek eredménye eme ismert mondással lesz kifejezhető : Parturiunt montes stb. Természetesen ez csak a párt „mérges“ és nem az úgynevezett „szelíd“ elemeire vonatkozik. A törvényhatóságok is tüntetnek már pro és j contra. Az előbbiek száma van eddigeló többségben;;{ a dunántúli vármegyék között Somogy mellette, ! Baranya vármegye pedig ellene foglalt állást. A képviselőházat jelenleg a bírósági és ügyészi szervezés módosításáról szóló törvényjavaslat foglalkoztatja, a mely a mostani törvénynek számos élénken érzett hibáját javítani és hézagait pótolni fog. E javaslatban foglalt alapelvek egyrészről az eddiginél jobban fogják serkenteni a fiatalságot az igazságügy szolgálatába lépni, másrészről pedig a bírákban és ügyészekben, különösen első fokon, a a hivatali ámbicziót a közjó és az igazságszolgáltatás érdekében növelni fogja. Tolnavármegye nyelvjárása." Tolnavármegye nyelvjárása tekintetében is az érdekesebb vidékek közé tartozik. Habár az idegen ajkú lakosság területének egy jó részét foglalja el, a magyarság mégis nagy többségben van; az 1880-iki népszámlálás 150 ezer magyar mellett 72 ezer németet mutatott ki, s a lefolyt tiz év alatt ez a viszony is bizonyosan javult. Érdekessé teszi e megye nyelvjárását az a körülmény, hogy éppen itt szögellik össze három különböző nyelvjárásterület, melyek mindegyikének nyelve egymástól lényegesen eltér. Tolnavárrnegye magyar * Részlet a tudós szerzőnek egy nagyobb munkájából „A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése“, mely legközelebb a M. T. Akadémia kiadásában feg megjelenni. lakosságának nagyobb része a dunántúli nyelvjárás területhez tartozik, melynek déli határa majdnem egybeesik Tolnavármegye déli határával, s átvágja Somogy- megyét Kaposvár fölött egész Zalamegyéig. Az ettől a vonaltól éjszakra eső vidék egész a Dunáig alkotja a dunántúli nyelvjárás területet; ki kell vennünk azonban a nyugati megyéket (Sopron, Vas, Zala déli fele), melyek külön nyelvjárásterületet alkotnak. A most említett határvonaltól délre. Baranyában és Somogymegye déli felében a dunántúlitól nagyon is eltérő nyelvjárást beszélnek. Fő jellemző vonása e nyelvjárásnak az ö-zés, vagyis hogy más vidékek, s igy Tolnamegye c-je helyett is rendesen ö-t mondanakrvöszi, ögye, mögvötte stb; továbbá a birtokos személyragozás többes 8. személyében az -ik rag: borik, szövik, magik, mig Tolna vármegyében e helyett -uk, -ük hangzik. Ez a drávamel- léki vidék az alföldi nyelvjárásterülethez tartozik, melynek két góczpontja a Kis-Kunságés Szeged vidéke. Magából Tolnavármegyéből ehhez a nyelvjárásterüléthez tartoznak a sárközi helységek, névszerint: Decs, Őcsény, Alsó-Nyék, Pilis, Báta és feljebb Grerjen, Madocsa, Bölcske. A harmadik nyelvjárásterület, mellyel Tolnavármegye érintkezik a duna-tiszai nyelvjárásterület, vagyis ennek pest- és bácsmegyei része. Ehhez a nyelvjárásterülethez tartoznak Tolnavármegye szomszédságából első sorban Baja, továbbá a Duna melletti katolikus községek, mig a reformátusok (épugy mint Tolnavármegyében is) az alföldi nyelvjárásterülethez tartoznak. Kijelöltem ily módon Tolnavármegye nyelvjárásának helyét a magyar nyelvjárások körében; s földrajzi helyzete is előre sejteti nyelvének jellemző vonásait. Nem egyéb ez, mint átmeneti nyelvjárás a dunántúli és a bácsmegyei között; szorosabban az elsőbbihez tartozik ugyan, de már kevesebb különbség van Baja nyelvjárása és Szegzárdé között, mint ha valamely mesz- szebb eső túladunai városéval hasonlítjuk össze. A sárközi nyelvjárás már jelentékenyen különbözik tőle, bár e községek folytonos éritkezése a többi tolnamegyei helységgel bizonyosan hatással volt az ő nyelvükre is. Láthatjuk, mily érdekes tanulmányt nyújthat a tolnavármegyei nép nyelve is annak, a ki iránta érdeklődik. Annál na-R/ o m o k_- Irta: VIHAROS. A tanácsos ur háza előtt nagy sokaság tolong, hogy az érkező hintókat nézegesse ; a virágokat és ékszereket, melyek a nők ruháit díszítették megbámulja, s egyik másik nevezetes embert elevenen megcsodáljon. A tanácsoséknál ma mulatságnak van sorja. Minden esztendőben tél elején fényes bálra nagy társaság gyülekezik össze házukban. A házi urnák nagy a gazdagsága és a vagyonának meg is van a látszata a barátok sokaságában, a kivilágított terem sorban, de azon az elegancián is, mely a lépcső aljától a belső szobákig levegőben, hangban, mosolyban és vacsorákban rejlik. A vagyon szaporodik, az elegancia gyarapodik, nem is csoda, hogy a tanácsosék mulatságainak évről-évre több lesz a vendége. Az idén — cselédpletyka hozta felszínre — a tanácsosék különösen kitesznek magukért, mert az idei báljukon, menyaszszonynyá lesz a legidősebb leár yuk. A vőlegényről nagyon sokat sejtettek, mert a büszke, szép Elláról nem igen hihető, hogy közönséges emberhez menjen nőül. A mátkapárja valószínűleg gazdag gyáros fia lehet, talán földesur, de bizonyára nem tollatrágó ember. Az ilyen csak szalonba való dísznek, de nem a házassághoz főalaknak. A házigazda és felesége a vendégeiket fogad ják, a leányuk még nem jött ki a szobájából. Az ablaknál ül, révedezve néz ki az utczára, hol hallja a kocsik robogását és a házuk előtt tolongó emberek moraját, hanem a szeme máshol jár, tekintete a messzeségben más képet lát. Háztető alatt nagy magasságban szegényes kamarát; kopárfala kamarában sápadt fehér ifjút; beteg ágya fejénél gyenge öreg asszonyt, a ki bajt áll tenger fáradságnak és aggódva lesi fiának minden lélegzetét. Odavágyik ő is, de a szalonban száz vendég vár s a vendégek között a gyáros fia, hogy Ellát mátkájának s a „háza úrnőjének“ eljegyezze. A ház úrnője! Valamikor egész világról á'modo- zott, melynek ő lesz királynéja, a melyben mégis csákóéi és Géza és az ideálok és senki, más senki.. De a szép világ, melyet a szerelem teremtett a szívnek mélységében, eltűnt és rombadölt minden, a szerelem és a szív, az ideálok és az álmok. Most másnak lesz menyasszonya és a Gézát a halál öleli, hűségesebb szerelemmel, mint büszke szép leánya. Az asztalokon nyitott dobozokban ékszer hever egész özönével. Drága kövek csillogása hívogatja, csábítgatja, hogy díszítse velük, , hadd ragyogjon a nagy társaságban. Ugy-e többet érünk, ugy-e szebben díszítünk azoknál a .daloknál, melyeket ő dalolt neked? Sápadt költő mit adhatna neked egyebet csak dalnál és éneknél, kemény kenyérnél és álmok meséinél? Ragyog az a könnyű is, melyet a boldogság sir, hanem a mi csillogásunk szebb az ő könyeinél. gyobb sajnálattal kell kijelentenem, hogy Tolnavármegye népének nyelvéről eddig egy sornyi tanulmány sem jelent meg nyelvészeti irodalmunkban, népnyelvi közlemény is^csak nagyon kevés látott napvilágot. Pedig Tolnavármegye népe is épugy dalol és mesél, mint bármely más vidéke, s e dalok és mesék érdekesek és értékesek a nyelvész és az -etnográfus előtt egyaránt. Szolgáljanak e sorok buzdításul azok számára, a kik e tárgy iránt érdeklődnek; s ezek első sorban a nép szellemi vezetői, — a papok és tanítók; tanulmányozzák a nép nyelvét, gyűjtsék össze a nép szellemi termékeit, s tegyék hozzáférhetővé az érdeklődők számára. A népnyelvi közlemények közzétételével foglalkoznak a „Magyar nyelvőr“ és az „Ethnographia“ czimü folyóiratok és e sorok. Írója is a legnagyobb köszönettel fogad minden népnyelvi közleményt és feljegyzést. (Székesfehérvár.) Dr. Balassa József. TÖRVÉNYKEZÉS. — A nyerités — becsületsértés. 1889. de- czember 20-ikán Imely község képviselőtestülete ülést tartott, melyben nagy vita volt a kataszteri költség kivetése miatt. Vita közben egyszerre csak szokatlan hangok hallatszottak. Peredi János a község jegyzője nyeríteni kezdett, de egyúttal kezeivel szamárfüleket is csinált. Ez a nyerítés és szamárfülek mutogatása pedig szólott vala Viszolajszky Mihálynak, a községi pénztárnoknak. Természetes, hogy a pénztáritok nem hagyta abba a dolgot, hanem hatóság ellen elkövetett becsületsértés miatt tett följelentést. A komáromi törvényszék és a budapesti kir. Ítélőtábla megszüntették a további eljárást, a m. kir. Curia azonban a múlt héten tartott ülésében Peredi Jánost, becsületsértés miatt vád alá helyezte színház. Veszprémi Jenő itt működő színtársulata nap- ról-napra inkább meggyőz bennünket arról, hogy jól szervezett társulata van, a mely kerek, élvezetes előadásokat, képes nyújtani, továbbá, hogy műsora kifogástalan gonddal és Ízléssel van összeállítva és hogy az általa előadott darabok külső kiállítása, jelmezei oly szépek, a minőkre vidéken csak ritkán találunk. A második bemutató előadásul Saidou-nak ismert kitűnő darabja „Fedora“ került színre, a melylyel bebizonyította a társulat, hogy nagyobb szabású drámák, sőt salondarabok előadására is-képes. Veszpréminót kell első helyen említenünk, A tündöklő köveket úgy elnézi Ella, mintha megértené beszédüket. Két könyökére hajolva hallgatja susogásukat. És a hogy hallgatja, újra füle körül járnak azok a szavak, melyeket a szülei mondottak, mikor térdre borult előttük és szerelméért keservesen zokogva könyörgött. — Hamis beszéd; kis kunyhóban elég a hely szerelemre, de megmarad a nyomorúság. Eégi mondás, hogy az idő mindennek gyógyítója, mégis igaz. Meghódol majd előtted a világ, ha hatalmassá lettél, és még a poétád is udvarodhoz szegődik és megénekel a réginél szebb darabokban. Hazugság! Az ideálok nem vesznek el soha, csak az illúziók tűnnek a semmiségbe. De a mi szerelmünk nem volt illúzió. Hisz úgy mondottad Géza, hogy a szerelem neked vallásod, világod, s ha ez a világ egyszer romba dől: rommá lesz az életed is. Eomban hever a világunk és én romboltam széjjel, a ki mindig szerettelek mindörökségig. Ella izgatottan kelt fel helyéről és gyors lépésekkel járt fel s alá a szobában. A szive hajtotta, a vére izgatta, hogy cselekedjék, hogy tegyen valamit, hogy hagyjon el mindent, a gyáros fiát és a társaságot és az egész világot tele fénynyel és pompával és bib-báb hazugsággal, hogy dobjon el magától mindent, a mi ehhez a világhoz köti. hogy siessen Géza betegágyához. A szobába áthallatszott a vendégek nevetgó- lése s a csevegőknek moraja. A drága kövek rá meredtek. A tükörben meglátta virágdiszes fejér í
