Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-11 / 2. szám
4 TOLNAVÁHMEGYE. nap ? A polgárcsaládok közül legalább fele nem tud felelni rá, ha esak az imakönyvhen utána nem néz. Természetes, hogy igen sok helyen, mert azt hiszik, hogy adó összeírás miatt történik az összeírás, panasszal és bizalmatlanul fogadják az ügynököt. De én ezt nem csudálom a nép részéről, mert épen annyi intelligens, úri háznál — különösen a nők — oly bámulva fogadták e dolgot s annyi naivitással kérdezősködtek, mintha soha iskolák felé se jártak volna. Hogy a születési év bemondása sokaknak kellemetlen volt, azt tapasztalták az ügynökök s észrevették a nők elpiruló arczain azt is, hogy bizony ezeknek legalább egy része nem mond ám igazat! De hát Istenem, ki venné ezt tőlük rossz néven? Ha jól megy dolguk, akkor szeretnének örökké fiatalok maradni, — ha pedig nem voltak még boldogok, ezután várják a boldog éveket. Már pedig a fiatalság maga is boldogság, ezért igyekeznek egy-két évet letagadni. (De azért mégis megtudtuk, hogy Szegzárd legszebb asszonya jelenleg 22 éves. A szedő.) Minden kis gyermeknél be kell Írni, hogy „nőtlen“, vagy „hajadon“! A statisztikus előtt igaz, hogy értékkel bir minden adat, a mely az illetőnek életére, körülményeire vonatkozik; de ez csak úgy ér valamit, ha ezen kérdések mindenütt keresztül is vihetők. A számláló lapokon levő kérdéseket pedig talán egyetlen nagyobb községben sem töltik ki rendesen, mert a hol több ügynök van minde- nike másképen értelmezi. „Önálló-e vagy szolgálati viszonyban van-e ?“ Erre a rovatra adott feleletek oly csodabogarak, összeállításuk oly érdekes chaost ad majd az országos statisztikai hivatalban, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik rajta. Jogászok, bírák, ügyvédek azt írják és diktálják be, hogy „szolgálati viszonyban vannak“ — Miért? mert egyik szerint a hivatalnokok közül senki sem önálló, a másik szerint pedig még felesége és gyermekei is szolgálati viszonyban vannak vele, mint családfővel szemben. A czél ugyanis az — szerinte — hogy az önálló családfők számát tudják meg. Ha így magyarázzák a jogászok, mit várhatni másoktól? „Mi az anyanyelve?“ —■ „Magyar is, német, rácz is“ — a felelet. Természetes, hogy az ügynök szaporítja a magyarok számát, ott is hol anyanyelve német; hiszen anyja nem is tud másként, viszont ő is Szegzárdon más nyelvet nem tanulhatott. Városunkban is igaznak bizonyul, hogy a nők sokkal többen vannak, mint a férfiak. A női hiúság akkor nyilvánult sok helyen, mikor látták, hogy neveiket kék lapra írják, holott a férfiaké fehér lap volt. Alig van ügynök, a kinek az előre egyenlő arányban kiosztott kék lapja elég lett volna. Az alispáni hivatal sürgöny utján kórt a minisztériumtól űrlapokat. Valószínű tehát, hogy az 1890. évi népszámlálás megint jóval nagyobb perczentben tünteti ki a nőket, mint a férfiakat. S ez a viszony javulást a jövőben sem remélhet. Hajadon lányainkra nem valami kedvező jövő! Feltétlenül kedvező javulást fog előtüntetni az írni olvasni tudók száma is. Eltekintve a nép legöregebbjeitől és legszegényebbjeitől, feltűnően csekély azok száma — az ifjabb generáczió- ból, — a kik nem Írnak, nem olvasnak. Ez azt tanúsítja, hogy az iskolai kényszer egyfelől lehető szigorral hajtatik végre, máslelől pedig a szülők is felvilágosodottabbak s kellő értelmi szemüvegen át tekintik övéik boldogulását, jövőjét. Iskolába járatják gyermekeiket mindazok, a kik csak arra képesek. A szegénység, nyomor statisztikája azonban nem valami kedvező. Különösen lakás tekintetében feltűnő mizerabilis állapotok vannak. Egy-egy szobában 8—10 lélek rongyban, piszokban közönséges mindennapi dolog. De vau olyan lak^s is. hogy a család tagjaival együtt van egy-két malacz, liba. Képzelni lehet, hogy ilyen házban milyen lehet a levegő és kigőzölgés, habár az ilyen hideg tél valamelyest enyhíti is a fertőzés terjedését. A közerkölcsiség szempontjából nem mondhatni, hogy rendkívül hátra áll városunk lakossága. Legalább vadházasság, együtt nem élés nem sok családban fordul elő. Hogy van imitt-amott, azt tagadni nem lehet. Ellenben a legtöbb polgár házban — látszólag legalább — békés, egyetértő családi élet mutatkozik. Általában tehát állíthatjuk addig is, mig az összeszámlálás teljesen bevégződik s az adatokat a maguk valóságában láthatjuk, hogy városunk a 10 óv előtti viszonyokhoz képest óriás mértékben haladott úgy anyagi, mint szellemi tekintetben. A kultúra terjedésével — általános elv szerint — a korrupció is együtt jár. Meggyőződésünk szerint ezen elv városunk lakóira nézve ezen alkalommal nem talál. Yajha igaz lenne állításom! N épszámláló. VÁRMEGYE. Vörhenyjárvány. A vármegye főorvosának jelentése szerint a vörheny Madocsa és Bölcske községben is fellépett s előbbi helyre erősen befészkelte magát, utóbbi helyen azonban enyhébb lefolyású. Újévi üdvözlet megváltása czimén 4 frt 80 kr folyt be a D. K. E. javára a simontomyai járás foszolgabirájához. Kellő helyre juttatás czóljából be küldte az alispáni hivatalhoz. Nevezett egylet részére adományokat mi is elfogadunk s rendeltetési helyére juttatjuk. A belügyminiszter Dr. Jekelfálussy József „Nemzetgazdasági Szemléjét“ a törvényhatóságok figyelmébe ajánlotta. A kereskedelemügyi miniszter a báttaszóki ipartestületnek alapszabályait pótlás végett visszaküldi e. 1891., január 11. Hírek. — A miniszter elismerése. A közoktatásügyi miniszter dr. Dulánszky Nándor pécsi róm. kath. püspök, Troli Ferencz pápai prelátus és pécsi kanonok, Udvardy Sándor szeszgyáros, Bezerédj Pál földbirtokos, Bischitz Mór nagybérlő, Hanny Gábor apát-plébános, Kiss Károly törvényszéki biró, dr. Beöthy Károly ügyvéd, dr. Haidecker Károly ügyvéd, Haidecker Béla ügyvéd, gr. Széchenyi Andor, dr. Steiner Lajos, Sztankovánszky János uraknak, továbbá özv. báró Augusz Antalnó, Szépauer Já- nosnó, Theodorovies Lajosné, Abaffy Domsics Antónia, Borsody Lajosné, Sebők Kálmánné, Nagy Lajosné, Simontsits Bóláné és Dezseőffy Gézánó urhölgyeknek, a szegzárdi róm. katb. kisdedóvó és gyermekmenhely javára tett, összesen 2500 frtnyi adományukért elismerő köszönetét nyilvánította. — Némesség adományozása. T o s z t Gyula miniszt. osztálytanácsos,- pécsváradi közalapítványi főtiszt, „bányavölgyi“ előnévvel magyar nemességet kapott, testvérét,-Károlyt, zborói földbirto- kost, ugyanezen kitüntetés érte. — Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. mi- 1 niszter Győrffy János nyugalmazott utmester helyébe a szegzárdi kir. utmesteri állásra Takács M János törvényes igazolványnyal ellátott honvéd hu- szár őrmestert nevezte ki. —- Eljegyzés. Kugyelka Ferencz kányái gaz- J1 datiszt eljegyezte Apáth Ilona' kisasszonyt Felső- f Hidvégről. belieknek a száma, csak az tudja, a ki sorra bu- várolhatta őket! A laikus világ azt mondja, hogy pl. a magyar szobrászat és festészet csak mai keletű, a műtörténelem pedig azt mondja, hogy ki- lenczszázóves! Kilenczszázév minden műkorából tud szakadatlan felmutatni szobrászati és festészeti műremekeket. Ilyen például e mutatvány czimóül is szolgáló mélyedósi vésett dombormű, mely a pécsi püspöki udvar egyik mellék helyiségében találtatott s ma a nemzeti múzeumban őriztetik. A XII-ik században s annak műstiljóben : az ó román stílben készült e szobrászati alkotás, mely korántsem műkiviteléért, lévén az egészen primitív, hanem inkább azért nevezetes, mert előállítási módja különösen sajátos s napjainkban szokatlan, maga pedig az egész alkotás ma oly ritkaság, hogy hazánkban ezen kivül még csak egy van, Szamos- ujváron. Nevezetessé teszi továbbá bibliaielőképi (typo- logiai) jelentősége is, melyről alább. Általában mindenki előtt ismeretes a szobrászatban a domborműi alkotás (relief). Ennek egyik műfaja: a mólyedési dombormű. Ez ismét kétféle. Egyik az, mely még a régi egyptomiaknál is gyakorlatban volt, s mely úgy állittatik elő, hogy a sima kőlapon az alak számára szánt hely előbb bemólyittetik s ebből emelkedik aztán ki a dombormű-alak. Ez a legrégibb mélyedési dombormű. Ezzel különösen az alak tartóssága volt biztosítva, mert felülete mélyebben feködvén a körülötte lévő felső sima lapnál, nincs a ledözsölhetósnek úgy kitéve. E czélból keletkezett később, de még az ó korban, a lapos dombormű, (bas-relief) midőn az alak a sima, de nem mélyített lapból alig észrevehető leg . emelkedik ki. Másik neme a mólyedési domborműnek a mólyedési vésett, dombormű, (relief en creux) mely különösen a román stil korának (XL XII. XIII. század) szobrászatában volt gyakorlatban. E szerint a különben itt is bemélyiteit alapból az alaknak csak külső korrajza (silhauettje) emelkedik ki, de belső- a körrajzon belül eső részei pl. orra, szája, szeme* arezvonásai, keze, ruházata redői sat. nem emelkednek ki, hanem helyük simán látatlan marad, hogy aztán e részek mégis láthatók, kivehetők legyenek, ez az alakba bevésett bemélyitett rajzvonalakkal eszközöltetik s aztán az egész igy kiemelkedő silhouett, hasonló magasságú s szintén a mélyedésből kiemelkedő sima kerettel vétetik körül a fölirat számára, melybe a betűk épen úgy vósetnek; mélyíttetnek bele, mint az ábrába annak rajzvonalai. Á domborművek ez utóbbi neméhez tartozik a pécsi mólyedési vésett dombormű. Ezen, félembernyi magasságnál valamivel nagyobb s fehér márványból készült műemlékünk az ó testamentomi Izsákot ábrázolja feje körül dies- fónynyel - (nimbus) és felette „J á k o b,“ alatta : „E z s a u“ felirattal. Az alak mindkét kezével áldó helyezetben van előállítva. És pedig jobb kezével ifjabb fiát Jákobot, a ballal Ezsaut áldja, de csak jelképileg (symbolico). Ezt jelzi az, bogy ifjabb létére Jákob neve az alakon felül, Ezsaué pedig alul van Írva. De Izsák itteni Ábrázolása előképi (typolo- gikus) jelentésű is, az-az előképe, valamely ujtes- tamentumi jelenetnek, és pedig okszerüleg feltehető, hogy kettőnek, t. i. a megváltás jelének a keresztnek, és a keresztyénségre áttért egész világot két kezével áldó Krisztusnak. Az ismert typologiai képkörök szerint ugyanis Izsák úgy tekinthető, mint a ki fiai megáldá- sakor két karját úgy teszi keresztbe, hogy a jobb a baloldalon álló Jákobra, a bal pedig a jobboldali Ezsaura essék. Az igy ábrázolt Izsák méltán előképe a keresztnek. A másik a Krisztusra vonatkozó előkép pedig magában hordja magyarázatát. Még csak kettőt kell e domborműről jelez-- nünk. Egyiket — azoknak, kiknek talán feltűnő volna — azt, hogy .itt Izsák mint Krisztusnak előképe ábrázoltatván, méltán állittatik elő nimbussal a feje körül. Másikat pedig azt, hogy Izsák itteni ábrázolása, egy egész typologiai képsornak esak egy része. Mert mint e műemlék jobboldali része is mutatja, ennek még folytatása is volt, a melyen — a typologia szerint — még két alaknak kellett lenni, t. i. Krisztusnak magának és ismét egy másik előképnek: körülbelül Melchisedeknek, mint az 6 testamentomban a papság főképviselőjének. Az igy képzeletileg kiegészített dombormű aztán bizonyára valamely főoltárnak a részlete lehetett. Tarnóczy Tivadar.
