Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-19 / 16. szám

2. TOLNA VÁRMEGYE. vagy egyéb eszmét, mely időnkint felme­rül, lelkesedéssel pártol; ha a vidék spe- cziális érdekeinek buzgó liarczosaként mu­tatja magát; ha mindenkor honett iparko­dik maradni; ha a személyes érdekek zsold- jában nem áll; s ha az egyszer hangozta­tott helyes elvek következetes keresztülvi­telének feladatát fűzte ki: akkor ez a vi­déki sajtó, ez a helyi lap, teljes önérzettel szólíthatja fel szellemi ^közreműködésre az intelligencziát, mely bizonnyal nem is fog késni a megjelenésben. Sokat, nagyon sokat lehetne még az intelligencziának a vidéki sajtóra való jó­tékony hatásáról szólanunk, de ezt hagy­juk ; egyszerűen csak arra hivatkozunk még, hogy az olvasó-közönség az intelli- genczia és a vidéki sajtó frigyét a legszebb, legdrágább kapocsnak tartja, mert hozzá is közelebb hozza; s büszke öntudattal te­kint intelligencziájára, mert megnyugvást szerez arra nézve, hogy a társadalom, mely­nek körében mozog, életképes, hasznos ta­gokkal dicsekedhetik. Medor. • Polgári leányiskola. (G) Előbbi czikkemben megígértem, hogy a 4 osztályú polg. leányiskola tantervét, berende­zését s miudazt, a mi a szülőket érdekli, a meny­nyire terünk engedi, ismertetni fogom. Hogy ez nem fölösleges, arról azóta még jobban meggyő­ződtem ; mert töbfelől kértek felvilágosítást, külö­nösen a szülők, hogy mi hát a különbség a mos­tani felső- és a jövő iskolai óv elején megnyitandó 4 osztályú polg. leányiskola között ? Milyen a szer­vezete mindkettőnek ? Mi előnye vagy hátránya van egyiknek a másik felett? Mire képesít emez és mire amaz ? Milyen korú növendékeket vesz fel a megnyitandó iskola ? stb. Mind olyan kérdések, a melyek mindama szülőket érdeklik, a kik lányaikat taníttatni kívánják. A megnyitandó polg. iskola tért nyit a ta­nulásra a népiskola IV. V. VI. osztályát és felső leányiskola I. osztályát sikerrel végzett növendé­keknek. Az 1891/2. tanévben az iskolának csak első három osztálya nyittatik meg olyformán, hogy az I. osztály tanulóit a népiskola IV. osztályát vég­zett növendékek képeznek, a II. osztályba a nép­iskola V. VI. osztályát végzett növándékek lépné­nek. Ebbe az osztályba bevehetők az említett 2 osztályból kikerültek, mert a népiskolákban e két osztály tanulói majdnem mindenütt ugyanazon tár­gyakat tanulják s az V. osztályt végzett növendé­kek, ha felvételi vizsgát tesznek és a kellő kort (10 év) elérték, rendesen átléptek a felsőleányis- kola I. osztályába. A polg. iskola III. osztályába lépnének a mostani felső leányiskola első osztályát végzett növendékek, a mennyiben a polg. leányiskola tan­tervében a III. osztály számára felvett irálytan, lermószetlan, világtörténelem a felső leányiskola II. osztályában taníttatnak. Ezekből kerülne ki az­utáni évben fokozatosan a IV. osztály. A felső leányiskolának nincs törvényben meg­állapított tanterve, hanem a tanitók a helyi viszo­nyok és körülmények tekintetbe vételével állapí­tották meg mindenütt. A polg. leányiskolák ellen­ben mindenütt egyenlő tantervvel bírnak s ez a következő: hittan (a felekezeti hatóságok intézke­dése szerint), magyarnyelv és irodalom a négy osztályban 13, németnyelv 9, számtan, könyvvitel 16, természettudományi tárgyak (konyhakertészet, háztartás, egészségtan) 12, földrajz 6, történelem 6, kézi-műnk a 13, rajz 8, szépírás 5, ének 4, (két-kót osztály együtt) 2, összesen heti 94 órában. A II. osztályban a természetrajz tanítására a tantervben előirt 2 óra helyett 3 lesz, mert ez az állattannak az embertannal való tanítására an­nál inkább szükséges, mivel e tárgy ismétlése a felsőbb osztályokban nem fordul elő. A III. osztályban a természettan szintén pó­tolva lesz 1 órával, mivel ez is csak ebben az osztályban tanittatik és a mindennapi életben sok fontos szerepe van. A IV. osztályban a háztartás és egészségtan kapcsolatosan tanittathatik 2 órában, mivel e kettő (lakás, ruházat, élelmiszerek stb.) sokban összefügg. Legszükségesebb az óraszaporitás a kézi­munka tanításánál. Ennek ismerete legközvetle­nebbül érezteti hasznát. S a női hivatás szempont­jából első helyen is kell állania, a minthogy a polg. iskolában erre kiváló súly is lesz fektetve. Mily nagy összeg megy ki évenkint egy több tag­ból álló családnál a fehérnemű és ruha varratá- sára, a hol a család nő tagjai erre nem képesek. A tanterv is a III. osztályban a fehérnemű, a IV-ben a felsőruha szabását és varrását Írja elő. De mi­vel ezek tanórája kevés, itt meg lesz toldva 1, il­letve 2 órával. Ellenben kevesebb lesz az I. II. oszt- rajza 1, a III. oszt. szópirási órája 1, s az ének óra 1—1 órával. Ezen négy osztályú leányiskola még 2 tan­erőt igényel, de mivel jövő évben csak a 3 osztály nyittatik meg, ezen évre egy kézimunka tanitőnő elégséges és 1892/3. tanévre marad egy a nyelv- és tört. szakcsoportra képesített tanerőd kinevezése. Ezek képezik a 4 osztályú polg. leányiskola tantervére vonatkozó általános ismertetést. A leány­iskola igazgatójától kértük az adatokat azért, hogy alapos informatiókat nyújthassunk az érdeklődőknek. A mi a képesítésre vonatkozó részét illeti, nem nagyon sokoldalú; de ez a lányiskoláknál mindenütt úgy van. Képezdóbe — országos, intéz­kedés szerint — akárhonnan s igy innen is csak felvételi vizsgálat után mehet; posta, távirdai s vasúti kezelő szakra szintén mehet a négy osztály sikeres végzése után. Legközelebbről, épen e na­pokban a közoktatásügyi miniszter elvben elfogadta a női kereskedelmi tanfolyamok felállítását. E tan­folyamokat a polgári vagy a felsőbb leányiskolák negyedik osztályának növendékei részére nyitják meg. Ezen intézkedés a nők munkakörét szélesebb alapokra fekteti s a tanítónői pályán kívül részükre más keresetforrásokat is nyit. Ozólja különösen a gyakorlati életpályák megkedveltetése, a hol inkább pontos és megbizható kezekre van szükség, mint alapos szakértelemre. De ezzel aztán a nők által betölthető önálló működési kör véget ér. Ha azonban azt az erkölcsi és anyagi hasz­not tekintjük, a mely ily intézetből úgy a városra magára, mint lakóira s különösen a szülőkre há­ramlik, feltétlenül örülnünk kell, hogy Tolnamegye székhelye ezen iskolát megkapja. Minden parányi haladást üdvözlünk, annál inkább ezt, a mely által mód és alkalom nyujtátik a szülőknek, hogy lányai­kat négy éven át egyöntetű, szakképzett tanerők vezetése alá adhatják, a hol a tudományok mellett a mindennapi életben szükséges ismereteket is el­sajátíthatják. S ha e négy óvet tekintjük is a mos­tani két éves tanfolyammal szemben, a kedvező alakulás el nem vitatható ; mert a két év közül egyik alig a szoktatást és a tanuló megismerését, helyes gondolkozásra vezetését szükségelte, mig a négy óv alatt a teljes fejlődésnek induló lányokkal feltűnő sikereket lehet elérni. Nem lesz szükség arra is, hogy — mint eddig olykor történt — a szülők önként ismételtessenek osztályt jó sikerrel végzett lányaikkal. Megtörténhetik, hogy a-népiskolák két felső osztályában ezután még kevesebb növendék lesz ; de ez már a dolog természetéből következik. Ezen iskola a tudományokból nyújt annyit, a mennyi — viszonyaink szerint — egy magyar nőnek szük­séges, a kézi munkából eleget fog elsajátíttatni, nevelni fog gondos, jó, házias nőket, mert ezekre első sorban van szüksége korunknak. Mindezeket egybevetve meggyőződésünk az, hogy ezen iskola hézagot fog pótolni, s a községi képv. testület, a négy' osztályú polg. iskolának semmi akadályt sem gördít útjába (Már kedvező határozatot hozott. Szerk.) s az 1891/2. tanév elején meg fog nyílni. A szülők pedig, különbség nélkül, minden osztálybeliek, örömest adják ezen intézetbe lányaikat, mert a 10—14 éves lány ke­vesebbet tehet otthon a családban, mintsem ez a munka felérne azon haszonnal, melyet ezalatt az iskolában szerez. __________1891. április 19. — Hej! Ambrus bácsi sem lenne ilyen mo­gorva ember, ha itt lenne mellette a kis Annuska, ha szőke fürtös fejecskéjét vállára hajtaná, s fekete szemeivel nézne rá, s picziny kacsóival végig simo­gatná ezt a redős arczot s mondaná: na nevess papuska. Az öregnek az ilyen emlegetéseknél könny szökött a szemeibe; most sem maradt el. — A kis Annuska — mosolygott az öreg — a kis Annuska most már nagy leány lehet; vissza is jön ő majd. Mikor hazavittem neki a kis vacsoráim valót, azt mondva, hogy már én ettem, megrázta azt a gyönyörű szőke fejét, s rám nézett fekete szemeivel: nem, nem apuska, együnk ketten. Egy reggel aztán nem találtam otthon, helyette levélke volt az asztalon, itt-van mindig ve'em. Eá van írva, hogy vissza jön; négy éve várom már, de ő vissza fog jönni. Itt van Írva, az ő Írása ... — Valami sárgulni kezdő, elrongyolt czédu- lácskát vett elő s megcsókolva visszatette ismét. . Széiedezni kezdtek, az öreg felragasztotta az utolsó hirdetményt, s nemsokára más utczában hal­latszott kis .szekere kerekeinek nyikorgása. * * * A íjagy fabódéból már messzire elhangzik a zsibongás ; az uj szépség fellépte, s a jövetelét meg­előző hir jó hamar megtölté a nézőtért. Ai öreg Ambrus bácsi is ott szorong a korlát mellett, a hova az arany fiatalság húzódik, mint a honDan legtöbbet lehet látni. A várva-várt előadás megkezdődött. Vulkán, a tűz király, mutatványait, Panchette kisasszony ugrálásait a közönség egykedvűen fo­gadta, mint a ki biztos tudatában van annak, hogy ez ma mind semmi, ezután jön a java. Panchette k. a. majdnem tapsolatlan vissza­vonulása után vagy öt perez múlva valami zsibon- gás hallható, s valami előre törekvő mozgás volt látható a közönség között. A cseh banda uj marschra kezdett rá, s abban a pillanatban a bejáratnál os­torpattogás hallatszott s a társaság legszebb hó­fehér lova ugrálva szökött a térre s egyszer vadul körül vágtatva a kört a bejáratnál lassú lépésbe ment át. Ekkor egy lovarnő szökött a ló mellé s pillanat alatt a hátára termett s fent körülhajolt a közönség felé. Óriási tapsvihar tört ki. A nő, a szép Dóra délczegen mozgatta pom­pás arányú termetét és csókokat hintett a közön­ség felé. Hosszú szőke hajfürtéi szokatlanul két tekercs­ben térdéig csüngtek le, fekete szemei vizsgálva jártak a közönség között, mig festetlen piros ajkain kellemes mosoly játszadozott. Hófehér nyakán gyön­gyökkel rakott, csillogó szallag díszelgett, melyről a két szól lecsüngve elbújt azon mellényke alá, a mely igéző titkokat rejtett magában ; gyönyörű idomai, észbontóan arányos lábai, rytmikus moz­dulatai a fiatalság sóvárgását és lelkesedését annyira fokozták, hogy még művészetének látása előtt zajos tetszés nyilatkozatokban tört ki. A szép Dóra lassú, léptetésben ment körül, mintegy megmutatni óhajtván magát biztos tuda­tában annak, hogy tetszeni fog, legálább az egyik nemnél. Épen az öreg Ambrus bácsi felé közeledik. Az öreg szemei rá vannak tapadva; mintegy álomból ébredt, tágra nyitott szemekkel bámul abba a hófehér arezba, fekete szemekbe. Mint földbe gyökerezett állt ott, mig előtte elléptetett a délezeg alak. Midőn eltüdt előle, megszűnt a varázs, de elő állt valami félelem, a mi szivét szorította, Mindkét kezével szivéhez kapott. — Oh! nem, nem lehet — suttogá magában az öreg. Azután eszebe jutott, hogy ha az, a kinek ő gondolja, akkor a mellen anyajegynek kell lenni. Hiszen a mellet láthatja, nincs elrejtve.

Next

/
Thumbnails
Contents