Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-12 / 15. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 2. VÁRMEGYE. Vármegyénk közigazgatási bizottsága folyó hó 9-óq gr. Széchenyi Sándor főispán elnök­lete alatt és Simontsíts Béla alispán, Madarász Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszóki elnök, För- dős Vilmos tiszti ügyé>z, dr. Sass István főorvos, Karg Károly pénzügyigazgató, Varasdy Lajos kir. tanfelügyelő, Sebők Kálmán kir. főmérnök, Szerény! Kálmán kir. ügyész, Kramolin Emil, Döry Dénes, Totth Ödön, Jeszenszky Andor, Őrffy Lajos, Péchy József, Perczel Lajos és Berurieder József bizott­sági taarok jelenlétében ülést tartott. ­Az ülésen több fontos tárgy került meg­vitatás ah, ezekből kiemeljük a következőket. Az 1891—9á. évre tervezett összes vármegyei ut épí­tési munkálatok kettő kivételével megállapittattak és engedélyeztettek. Két szakasz kiépítésének ügyé­ben azért nem lehetett véglegesen dönteni, mert a 30.000 frtnyi összeget meghaladó építkezésekre vonatkozólag a miniszteri jóváhagyás is kikérendő, ezért a tervezett utak egyikének a szakály-tamásii útnak 3V2 kilométer hosszban .való kiépítése ettől tétetett függővé, a másik ut nevezetesen a hideg- kut-varsádi útnak Gyönk községen keresztül két kilométer hosszban leendő kiépítése iránt pedig addig, mig az ut előfeltételei s különösen az, hogy az útszakasz Gyönk belterületen keresztül merre vezettessék, megállapítva nincsenek, határozni szin­tén nem lehetett. — Tárgyalás alá került, annak megállapítása is, hogy azon községek, a melyeken államut vonul keresztül, mily arányban járuljanak ezen utak fentartásához Az érdekelt községek közül Tolna hozzájárulása évi 966, Báttaszóké 1200, Paksé 985, Dunaföldváré 1620, Kömlődé 390 írttal álla­píttatott meg. A Várdombon keresztül vezető állami ut fentartása a kir. államépitészeti hivatal kimuta­tása szerint 1597 írtba kerül. A közig, bizottság azonban méltányossági tekintetekből leszállította azt 25 írtra. Szegzárd hozzájárulása megállapítható nem volt, mert a kérdéses utvonál hossza nagyobbnak vétetett fel a valóságnál, ezért Bernrieder József | elnöklete alatt Pécsy József, Perczel Lajos,-Sebők kir. mérnök személyében egy bizottság küldetett ki annak újbóli felmérésére. A kiküldöttek megbízatá­sukban folyó bó 10-én már el is jártak. Élénk vitára adott alkalmat N. Dobri Timót báttaszéki kántor-tani<ó panasza s ezzel kapcsola­tosan Magyarevics Athanáz iskolaszéki elnök f e 1- ségsérté-si ügye. A tényállás következő. — N. Dobri Timót tanítót, bár ő az 1879. jévi 18. t. ez. 2—3 §. foglaltaknak, — melyek megkívánják, hogy a Magyarországban alkalmazott tanítók ma­gyarul tanítani tudjanak, — meg nem felelhet, mert nyelvünket nem beszéli, a bá'taszéki gör. kath. hit­községi elöljáróság 3 évre törvényellenesen fel­fogadta. Mivel azonban fizetésének behajtásáról az iskolaszék nem gondoskodott, sőt az iskolaszéki el­nök a törvényre és királyra vonatkozólag ocsmány, itt le nem irható, meggyalázó kifejezésekkel élt, ne­vezett tanitó a közigazgatási bizottsághoz • fordult, hogy fizetését közigazgatási utón hajtassa be s egy­úttal, mint felségsértőt Magyarevicset is bejelen­tette. A közigazgatási bizottság abból indulva ki, hogy a fent idézett törvény 6. § 3-ik pontja értel­mében a tanítói állásnak nyelvi képesítéssel nem bíró egyénnel való betöltése s ennek az állásnak elfoglalása tiltott cselekményt képez,- a nem tör­vényesen alkalmazott tanitó fizetésének behajtását megtagadta s miután felekezeti hatáskörbe avatkozni, a tanitó fegyelmi utón leendő elmozdításával, magát illetékesnek nem ismerte el, elhatározta hogy feliratot intéz a vallás és közoktatási minisztériumhoz, kérve, hogy a miniszter intézkedjék az iránt, hogy a tör­vénytelenül eljárt hitközségi elöljáróság és iskola­szék — az illetékes püspökség utján — megbün- tettessék s a törvény kívánalmainak meg nem fe­lelő tanitó állásától elmozdittassék. — Magyarevics felségsértési ügyét pedig, mint hozzá nem tartozót, az iratok másolatával együtt'áttette a budapesti kir. ügyészséghez. Az ülés folyama alatt előterjesztett jelenté­sekből kivonatosan hozzuk a következőket: Az alispáni jel entésből. A múlt hó tartama alatt a közigazgatás menete szabályos volt, bár a közpoutban két előadó beteg­sége folytán beállott munkatorlódás az egyre szapo­rodó napi teendők mellett rendkívüli intézkedések alkalmazásba vétele nélkül nem látszik leküzdhetőnek. A központi ügyforgalomba beérkezett a múlt hóban 1650 drb; feldolgozandó volt tehát a február hóról hátralékban maradt 1287 drbbal együtt 2937 drb, ebből közgyűlési elintézést ' nyert 125 drb,’ alispánilag elintéztetett 1479 drb, összesen 1604' drb, elintézetlen maradt összesen 1333 drb. A múlt hóban fegyelmi eljárás 5 esetben, rendbírság pedig 2 esetben alkalmaztatott. Az árvaszéki elnök jelentéséből. Beérkezett az árvaszékhez a múlt hóban 2091 beadvány, hátralék volt 1740, tehát összesen elin­tézésre várt 3881 drb, ebből feldolgoztatott 2303, elintézetlen maradt 1528. • A pénzügyigazgatóság jelentéséből. Hátralék mutatkozik az egyes adónemeknél és pedig: I. Egyenes adóknál 174, 351 frt 15 kr. • II. Had mentességi díjnál 4409 frt 42 kr. III, Jog- és bélyeg illeték, valamint illeték egyenórtéknél 44365 frt 25l/2 kr. IV. Fogyasztási adónál 7444 frt 63'/* kr. V. Italmórési adónál 7011 frt 58 kr. VI. Szőlődózsma váltságnál 19300 frt 75‘/2 kr.­VII. Maradvány föld váltságnál 4686 frt 80 kr. A tiszti főorvos jelentéséből. A közegészsógi viszonyok a múlt hóban, a mennyiben a halálesetek száma fogyott s a járvá­nyok csökkenésével a betegülések sem szaporodtak, kedvezőbbnek jelezhetők az előző havinál. A gyermekkort érintő fertőző betegségek: a vörheny és roncsoló toroklob voltak a túlnyomók. A védő oltásra előirt előkészítő intézkedések megyeszerte befejeztettek, úgy a beosztást mint az oltás teljesítésének idejét illetőleg. Rendőri hullavizsgálat 4 öngyilkossági eset­ben történt. A szegzárdi Ferencz-kórházban 302 ápolt kö­zül* gyógyult 189, javult 22, nem gyógyult 3, elhalt 5, tovább ápoltatik 133. A m. Ü államépitészeti hivatal főnő­kének jelenteseből. A múlt hó folyama alatt az utak, úgy az álla­miad mint a törvényhatósági és vicinális utak a hó elolvadása után kiszikkadván, jarhato állapotban voltak és az azokon való közlekedés mi által sem zavartatott meg, kivéve az árvíz által szétrombolt tolná-domböri-i műutat, melyen a forgalom egeszen megszűnt és melynek szakadásai csak több havi munka idő aratt lesznek betölthetők. A kir. tanfelügyelőség jelentéséből. A márezius hóban beérkezett ügyiratok meny- nyisége 224 volt, mely az iktató számát 336-rol 550-re növelte fel. Ezekből az előző havi 33 hát­ralék elintézése mellett feldolgoztatott 140, összesen 173 s igy további feldolgozásra visszamaradt 84 ügydarab. / A szegzárdi kir. ügyészség jelentéséből A letartóztatott egyének létszáma a múlt hó­ban 145 főre terjedt. A fogházi kórházban összesen 16 egyen ke­zeltetett, kik közül felgyógyult 6, további kezeles alatt maradt 10 egyén. ' Az élelmezés az egész hó folyamában kifo­gástalannak találtatott, a fogházi rend, tisztaság és fegyelem kiélégitő volt. — «Vármegyei törvényhatósági bizottságunk múlt évi deczemberi közgyűlésén, a községeknél szükséges tenyészállatok beszerzése czóljából — az ebadó alap terhére,—- 1000 frtot szavazott meg, az adomány iránti határozatot a m. kir. belügy­miniszter most jóváhagyta. — Lóosztályozás. Tolnavármegye központi járásában az 1891 -ik évben megejtendő ^osztályo­zásra vonatkozó működési terv a következő : Bátán ápril 16-án, Bátaszék, Alsó-Nyéken 17-én ; Pilisen, Várdomb, Alsó-Nánán 18-án ; Dees, Ocsény 20-án; Harczon, Agárdon, Szedresen 21-ón; Simonmajor, Mözs, Tolnán 22-ón és Szegzárdon 23-án. Az el­maradtak utóállitása e hó 24-én Szegzárdon. — A m. kir. belügyminiszter két újabb állat­orvosi állás rendszeresitését engedélyezte az ebadó alap terhére, egyenként 600 frt fizetéssel. — Állatorvosok áthelyezése. A földmivelés- ügyi m. kir. miniszter elrendelte, hogy a báttaszéki és, simontornvai vasúti állomásoknál, az állategész- ségügyi szakértői teendők teljesítésével ez ideig megbízott két orvos helyett állatorvosok alkalmaz­tassanak. Vármegyénk alispánja ezen rendelet foly­tán következőleg intézkedett: a báttaszéki vasúti állomáshoz Novotny György bonyhádi lakos gyógykovács, a simontornyai állomáshoz pedig P i s z Henrik kölesdi állatorvos rendeltetett ki és pedig olyformán, hogy utóbbi a hidegkut-gyönki állomás­hoz neveztetett ki. Végre E r d ő d y József hőgyészi állatorvos — a szakály-bögyészi állomásra nyert megbízatás érintetlen hagyásával —a kurd-Gsibráki állomásra lett kirendelve. 1891. április 12. mindenesetre attól függ, hogy a kisasszony hogy érzi magát majd itt Buziáson. Remélem, lesz sze­rencsém mindennap találkozhatni, ha rendelő szo­bámban nem is, akkor a sétányon, vagy majd tisz­teletemet teendem önöknél. És ezzel az orvosi látogatás véget ért. Singhoffer ur kedvetlenül tért vissza szobájába, milsem remélvén annak az orvosnak a gyógykeze­lésétől, aki még csak orvosságot sem rendel lányának. De Lottika láthatólag jobb kedvű lett, mert remélte hogy itt orvossággal nem fogják agyon- kinozni Hanem a fiatal fürdőorvos lelkiismeretesen teljesítette kötelességét; mindennap fölkereste kis patiensót a sétatéren, sőt többször lakásukra is el­ment. S ha a szobában találkoztak, mindig meg- tapogatta Lottikának pulzusait, hogy az ütér ren­desen ver-e? És csodálatos: még mindig nem rendelt semmiféle orvosságot a betegnek; sőt meg­hagyta, hogy úgy éljen, mint az egészséges em- b rek szoktak, járjon minél többet társaságba s mulasson és tánczoljon, a mennyi csak tetszik. Singhoffer ur több Ízben intézett aggódó kér­déseket a doktorhoz, hogy hát mi baja a lányának és vájjon meg fog-e gyógyulni; de a doktor csak kitérő választ adott. — A baj nem veszedelmes ; a lányoknál ily korban elő szokott fordulni rendesen. — És megtudja ön gyógyítani | — Azt még nem tudom, de remélem; — és ajkáról egy sóhaj lebbent el. — Ön aggódik orvos ur, ugy-e bár, lányom állapota fölött?! — A Lottika kisasszony állapota fölött ? oh, legkevésbbé sem, ő bizonyosan ki fog g}rógyulni, csak az a kérdés, hogy ki lesz az ő igazi orvosa ? Singhoffer ur igen jeles füszerkereskedő volt Temesvárott, sőt többszörös háztulajdonos is, de Pythia-féle jóslatok megfejtéséhez egyáltalán nem értett és igy a doktor rejtélyes szavait sem értette meg. Hanem azért mégis megnyugodott, mert lánya látszólag jobb kedvű lett, arczára visszatért a régi pir és egész lénye fölelevenedni látszott. Alig töltött Lottika pár hetet a fürdőben, úgy látszott, mintha minden baja elmúlt volna. — Lássa, Singhoffer ur, orvosság nélkül is meggyógyult a lánya, — szó'ott az orvos. — Merkwürdig, wirklich merkwürdig.: — fe­lel a „fetter“, — hja, hja! ez a kitűnő gyógyvíz! ez a jó levegő ! — Valóban a gyógyvíz és a levegő! — erő­sítette az orvos is. De most meg az orvos sóhajtott egyet épen olyat, a milyet azelőtt Lottika szokott. És ez időtől fogva az orvos nem látogatta meg többé Singhoffe- rékat ; a beteg felgyógyulván, úgy vélte, hogy most már felesleges minden látogatása. Gyakran napokig nem is látta a felgyógyult beteget és nem is hallott egészségi állapota felől. Alig múlt el azonban két .hót, midőn Sing­hoffer ur ismét aggódó képpel állított be a fürdő­orvos rendelő szobájába. — Nos, mi baj, Singhoffer ur, még talán csak nem vagyunk odáig. — De odáig jutunk, hogy ha ön nem ir egy receptet. — Receptet? Nos hát irok egy receptet; a mi azt hiszem, hogy használni fog, csak aztán azt be is kell venni. — Oh, bevesz az ón lányom mindent, enge­delmes gyermek az, csak Írjon kérem. Az orvos elnevette magát. — No, az a kérdés, hogy ezt az orvosságot be akarja-e venni, — és ezzel Íróasztalához ült és a következő receptet irta: „Rp. Vir puleher unus, Pulchra Puella una, In matrimonio séd cito! Misce da Sign. Belsőleg. Dr. Márkus.“ Ezt a receptet aztán nevetve adta oda Sing­hoffer urnák. — Itt van a recept, — szólott, — mely hasz­nálni fog, hanem a megcsináltatása, az már öntől függ, a bevétele pedig a kisasszonytól. Én meg­tettem, a mit tehettem; azt hiszem, hogy ez az egyetlen szer segítene a kisasszony baján. — Oh, kérem, megcsináltatom én azt és a lányom is beveszi. Hát ezzel a papirossal a pati­kába kell mennem, ugy-e bár?-1— A patikában bajosan csinálják ezt meg, hanem jobb lesz a paphoz menni. — Az i-ten szerelmére, mit beszél az orvos ur. csak nem hal meg a lányom ? — Sőt ellenkezőleg, ~ felelt nevetve az or­vos — hát nem tud Singhoffer ur egy kicsit latinul ? — Nem ón, uram, egyetlen szót sem;, hiszen tetszik tudni, a füszerkereskedésben a vevők soha­sem beszélnek latinul. No az igaz, hát adja ide csak azt a re­ceptet, majd megmagyarázom, mit írtam fel; aztán

Next

/
Thumbnails
Contents