Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-07-11 / 28. szám

2. TOLNÁVÁBMEGYE és a KÖZÉRDEK harcban lángolóan szeretett hazájáért hősi halált halt. Végrendeletében va­gyonát (60000 K t) intézetünkre hagyta ifjúsági ösztöndíjul. A hagyo­mány per tárgya lett s esetleg csök­kenést szenvedhet, de örökké csor- •bitatlan marad az az erkölcsi tőke, a melyet a benne testett öltött esz ménnyel, hősi önfeláldozásának pél­dájával iskolájára örökségül hagyott. Lauschmann Ödön az erős, de gyengéd, jólelkü fiú, a román fron­tun küzdve 1916 augusztus végén fogságba esett s 1917 végén, ahogy a megtört szülők halotti je­lentése zokogja : ,,elképzelhető testi és lelki szenvedés után“ ugyanott hősileg kiszenvedett. Az 1915—16. tanév elején ment volt el, mint Vili. oszt. tanuló, a tanév végén eljött érettségi vizsgálatra, hogy szép if. juságát aztán nemsokára szép hazá­jának áldozza fel. Púpé Gyula, az 1914—15. tanév végén jelesen megállóit érettségi vizsgálat után vált be. Szintén sze- lidlelkü, hallgatag fiú, de az A bay éhoz hasonló izzó, nemes becsvágy- gyal s fi lette nagy kötelességtudás­sal, amelyeknél azonban gyengébb­nek bizonyult hősatrarattal edzett, de mégis alapjában gyengéd szervezete. Gyilkos kór lepte meg szépen indult hősi pályáján, hazajött, hogy 1917. november 26-án édesanya karjai között meghaljon. Temetésén az if­júság testületileg vett részt. A közigazgatási bizottság egy­hangú elégtétele Rassovszky Juliánnak. Tolnavármegye közigazgatási bi­zottsága gróf Apponyi Rezső főispán elnöklése mellett f. hó 10 én tartotta havi gyűlését. A gyűlésen jelen vol tak gróf Apponyi Géza v. b. t. t., báró Schell József, Kardos Kálmán közig, biró, Fekete Ágoston prépost, Török Béla, ifj. Leopold L'tjos, Forster Zoltán alispán, Eri Mártou dr. főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, dr. Dragics Imre t. főorvos, Major Lajos kir. pénzügyigazgató, Kozacsek József kir. ügyész, dr. Orf]y Gyula, Ladányi Andor kir tanfel­ügyelő, Tóth Henrik műszaki taná­csos, Sigora törvhatósági állatorvos, Ujfalussy főjegyzőhelyettes, Morvay és Polgár jegyzők. Az ülés kiemelkedő pontja volt az a szatiszfakció, a melyet a bi­zottság egy napirend előtti felszólalás kapcsán szolgáltatott Rassovszky Julián nyug. paksi főszolgabírónak azon kvalifikálhatatlan támadással szemben, a mely őt a Tolnamegyei Közlöny jun. 23 iki számában érte. Ifjabb Leopold Lajos napirend előtt kért szót és a szóban forgó cikk végső pasBUsára hivatkozott, a mely szerint „Rassovszky esete hasonlít kisebb kiadásban Hámory esetéhez, de a korrupciónak is vannak mindég előkelő pártfogói és védelmezői.“ Továbbá fölemlíti a cikk bevezető szavait, melyek szerint Rassovszky Julián „báró Kürthy Lajos nem tet­szése miatt lett volna kénytelen sür­gősen nyugdíjba vonulni.“ A szónok kiemeli, hogy Rassovszky neki nem volt főbírája, vele az életben csak néhányszor volt alkalma találkozni, az alispán-választáskor a legerélye­sebb agitációt fejtette ki Rassovszky ellenfele érdekébe^ és hogy politi­kailag is ellentétes pártállásnak. Szükségesnek tartja ezt megemlíteni, hogy tárgyilagossága e kérdésben mentői nyilvánvalóbb legyen. Az emberi érzések, amelyeket szólóból kiváltanak a cikk közönségesintenciói, Ízléstelen hangja, ferdítő rosszhisze­műsége, a varmegye egy puritán, példás becsületességü volt tisztvise­lőjével szemben, mikor az már nincs hatalmon s a nagy beteg és magát már uéueni nem ludó emberrel szem ben : nem tartoznak a közigazgatási bizottság keretebe. A mi azonban óla tartozik, az annak megvizsgálása, iia vájjon To navármegye egyik leg­első közhivatalát egy tolnamegyei Hámory löltölle-e be és hogy vaj jón vármegyénk tisztes hagyományait, becsületére annyira érzékeny közigaz­gatását szabad e megvádolni azzal, hogy még oly magas protekciók ré­vén is Hámory-féle üzelmek előtt szemet hnoyD* ? Rassovszky esete a következő : Huszonhat éves példás becsületességü közpályán magának és családjának vagyont nem szerezve, a háborús háztartás gondjaival küz ködő családja a nagybeteg főszol­gabíró távollótéb.en jóhiszemtileg 32 (mondd harminckettő) kilogramm kukoricával többet vásárol sertései számára, mint a mennyi a közélelme­zési takarmány kvóta szerint, megil­letné.Följelentésre detektívek mennek a főbíró lakására, a hol a 32 kilóg ramm szerény többletnél többet nem találtak. A közélelmezési miniszter rendelete alapján Forster Zoltán alis­pán is szigorú vizsgálatot ejt meg, de ő sem talál semmi egyéb szabály­talanságot. Szóló kijelenti, hogy a takarmánykvóta e szerény átlépését sem akarja védeni, s elismeri, hogy a köztisztviselőnek fokozott érzékeny­séggel kell ily túllépések elkerülésére ügyelni. De szegény Rassovszky ez érzékenység legvégső határain is túl ment. a mikor megbántott lélekkel, 26 évi tisztes közpálya után hivataláról le mondott. Ez Rassovszky esete. Most. nézzük a hasonlatot, a Hámory esetet Hámoryt 6 hónapi börtönre Ítélték, mert óriási, waggonokra menő gabonát és egyéb nyersanyagokat a legravaszabb módokon nyerészkedő továbbüzérkedés céljából elrejtett, be­falazott, továbbá, mert az esetek hosszú és súlyos sorozatában háborús árdrágítónak bizonyult, végül, mert? emberi élvezetre alkalmatlan élelmi­szereket etetett munkásaival, döghust foglyaival. Ezzel a Ilámoryval me­részelte a vakmerő förraedvény egyik legelőkelőbb, hozzáférhetetlen jellemű tisztviselőnket összehasonlítani. Szóló nem irigyli a vitéz csizmasarkot, mely a magát védeni nem tudó, megbénult, nagybeteg ember életébe akart még utólag kíméletlenül belegázolni. A dolog érdemét illetőleg a következő kérdéseket intézi Tolnavármegye lo- vagias érzésű alispánjához, ki Ras- sovszkynak hivatali főnöke s az al­ispánválasztás harcában ellenfele volt: 1. Tolnamegyei Ramorynak tartja-e Rassovszky Juliánt, igen, vagy nem? 2. Ha igen, miként magyarázza meg, hogy Tolnavármegye becsületes közvéleménye az állítólagos Hámory- val szemben semmiféle felháborodist nem'tanúsított, hogy őt távozása al kaiméval a törvényhatóság egyhangú megbecsülésének jelével jutalmazta? 3: Ha nem, — és abból, amit elő­adott, úgy véli, nyilvánvaló, hogy7 Rassovszky Julián nem Hámory László és hogy esetének semmi vo­natkozása, semmi hasonlósága Hámory izü eljárásokkal nincs, — akkor kérdi, osztja-e az alispán szóló felháborodá­sát a méltatlanul meghurcolt derék köztisztviselő ellen irányított vér- lázitó, mert igaztalan támadás fölött? Forster Zoltán alispán válaszában mindenekelőtt hálás köszönetét fejezi ki azért a nobilis védelemért, amely­ben ifj. Leopold Lajos a vármegye egyik méltatlanul megtámadott kiváló egykori tisztviselőjét részesítette. A közélelmezési miniszter felhívására annak idején ő maga (az altspán) vizsgálta meg behatóan és az átla­gosnál sokkal rigorózusabb utánjárás­sal Rassovszky Julián esetét. Ki­jelenti, hogy a 32 kg. kukoricatöbb­leten kívül semmi névén nevezendő szabálytalanságot nem talált. Még ez a szabálytalan túllépés is azon idő alatt történt, mikor Rassovszky > ulyos betegen feküdt, messze távol ottho­nától. Vizsgálata er dményét felter­jesztette, a közélelmezési minisztérium­hoz, mely további intézkedéseket nyilván egyáltalában nem tartott szükségesnek. Megütközését fejezi ki, hogy a köztisztviselők nehéz meg­próbáltatását jelentő időkben is mél­tatlanul meg merik támadni a vár­megye egykori derék főszolgabiráját, ki hosszú közpályáján teljesen intakt, puritán és hozzáférhetetlen férfiúnak bizonyult. Az alispán után Fekete Ágoston tolnai prépost szólalt fel, ki meg különböztetetten nagy közérdeknek látja, hogy ma, mikor a köztisztvise­lőket tiszteletlenség és gyanúsítások veszik körül, 26 éves tisztes munka után Rassovszky a közigazgatási bi­zottságban megtalálja azt a védelmet, amely a becsületes köztisztviselőt méltán megilleti. Indítványozza, hogy a közigazgatási bizottság a minősít­hetetlen rágalmat visszautasítsa és afölött napirendre térjen. Dr. Éri Márton főjegyző a legna- gyobbmérvű rosszakaratot látja a cikkben. A közélelmezési hivatal annak idején igazolójelentést kért s midőn az alispáni hivatal adatai­ból meggyőződött róla, hogy a kü lönben is csekély szabálytalanság el­követésekor Rassovszky otthon sem volt, a jelentést tudomásul vette és további eljárást szükségesnek nem tartott. Gróf Apponyi Rezső elnöklő főis­pán e felszólalások után akként feglalja össze a közigazgatási .bízott ság egységes közhangulatát, hogy a Tolnamegyei Közlöny, szóban for­gó közleménye osztatlan felhábo­rodást kelteit s hogy ifj- Leopold Lajost köszönet illeti meg, amért egy lisztességben megöregedett vármegyei tisztviselő méltatlan meghurcoltatásával szemben al­kalmat adott a közigazgatási bizottságnak az egyhangú elég­tételadásra. HÍREK. — Személyi hírek. Apponyi Géza gróf v. b. t. t., kedden este Szek­szárdiba érkezett és másnap részt vett a közigazgatási bizottság ülésén. Apponyi Rezső gróf főispán, több napi távoliét után, miután hivatalos dolgait a fővárosban elintézte, kedden reggel visszaérkezett Szekszárdra. — Katonai kinevezés. Mayer An­tal, m. kir. 3. honvéd gyalogezred beli hadapródjelölt őrmester az olasz offenzivánál vitéz magatartásáért az I. és II. oszt. ezüst vitézségi érem­mel lett kitüntetve. Ugyanakkor zász­lóssá neveztetett ki. — Kitüntetés. Fischhof Andor 19. hgy. ezredbeli főhadnagy gazda­tisztet, Fischhof Károly szekszárdi nagykereskedő fiát a király harctéri érdemei elismeréséül a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, a vitéz­ségi érem szalagján. — Lelkészválasztás. Junius hó 23 án történt meg Oesényben — Okos Gyula volt öcsényi papnak Okécskére távozására — a papvá­lasztás. Szilágyi Béla czeczei lelkészt választották meg egyhangú meghí­vással. — A hadikölcsönjegyzések. A pénz ügyminiszter f. hó 24 ig meghosszab­bította a hadikölcsönjegyzésekre előirt határidőt. Folyó hó 11-én a Tolna­megyei Takarék és Hitelbanknál a jegyzések a VIII. hadikölcsönre elérte az öt millió koronát. — Az utóbbi napokban a' következők je­gyeztek e^en intézetnél : Puly István gazdasági felügyelő 50.000 koronát, Zsidó Lajosné Kistengelic 50.000, id. Bernrieder József 20.000, Förster István 20 000, ifj. Bernrieder József 10.000, Gauser Ádám 10 000, Somo­gyi Oszkár 10 000, Sleinér József 1Ó.000, Rónai Dezső 10.000, Bizony József hadnagy 10 000, dr. Gőzsy Tibor 10.000, Telkesgazdák Paks 10.000 K át 8tb. stb. .4 Bonyhádi Takarépénztár rt.- nál a VIII. hadikölcsönre következő nagyobb jegyzéseket eszközölték : Fiaschits József Mágocs, Weber Kál­mán István-major, Strasser Henrid Inam, Lehmann István Budapest, Csik József Bonyhád 50—50.000 K, Barabás Imre Bonyhád 45.000 K, Ev. Főgimnázium Bonyhád, Rosen­berg Mátyás 30—30.000 K, Weber János Tengelic, Kun Mór Bonyhád, | Becker János Mórágy 20—20.000 K, dr. Schwetz Antalné és Segélyegylet Bonyhád 15—15.000 K, Faragó Jó­zsef Andbrmajor, özv. Csonka Sáu- dorné Budapest 10—10.000 korona. — Uj pénzügyi titkárok. A m kir. pénzügyminiszter Schröder Géza szekszárdi m. kir. p. ü. segédtitkárt és Kenézy Endre szekszárdi m. kir. p. ü. számvizsgálót, a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, pénzügyi titkárokká nevezte ki. Mindkét tiszt­viselő régen rászolgált a jól meg­érdemelt előléptetésre. Schröder Géza éveken át a kereseti adó kivetése körül kiváló szakképzettséggel telje­sít értékes szolgálatot s előzékeny, kuláns eljárásával a nagy közönség teljes elismerését is kivívta. Kenézy Endre pedig a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnek volt szorgalmas, odaadó munkása. — Hadikölcsönjegyzések Dunaföld- VárOtt. A dunatöldvári pénzintéze­teknél a VIII. hadikölcsönre a jegy­zések a következőképpen oszlanak meg: A Duna/öldi Takarékpénz­tárnál jegyeztek 450.000 koronát, a Duna/öldvári Polgári Takarék- pénztárnál 390.000 korona, a Dujm- földvári járási takarék és hitel­banknál 317 000 korona és a Duna- földvári Képbanknál 110.000 K-át. — A nyaraló gyermekekért A Károly király kezdeményezésére meg­indult gyermeknyaraltatási akció vár­megyénkben is szép eredménnyel ke­csegtet. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 20 gyermeknek nyaral- tatási költségére 1200 korona segélyt szavazott meg és juttatott illetékes helyére. — Malomvótel. Heigl Jenő, a zom- bai malom volt tulajdonosa, jelenleg annak ügyvezető igazgatója, megvette a kaposvári Kender-féle 6 járatú, Diesel-motoros hengermalmot. — A malom vámőrlő és a Haditerraénnyel szerződéses viszonyban álló körzeti malom, jelenleg napi 150 mm. őrlő- képességü,azonban az uj tulajdonos az őrlőképességét napi 200 mm-ra emeli fel és a mai korJgényeinek teljesen megfelelően sikszitákk&l önműködőre alakítja át. Az uj tulajdonos a tele­pet f. évi augusztus hó 1 én veszi át. — Plágiummal vádolt egyetemi tanar. Élénk feltűnést keltett a Pesti Napló-nek julius hó 7-iki számában Bodó Pál tollából megjelent közle­mény, amelyben Angyal Pál dr. volt pécsi jogtanár, jelenleg budapesti egyetemi tanárt azzal vádolja, hogy Bochkor Károly elhalt budapesti egyetemi tanár temetésén a jogi kar megbízásából mondott búcsúztató beszédében egész terjedelmes része két Perl;: dr. volt pécsi főrabbi, az ismert nagy egyházi szónok, prédi- kációskönyvéből ollózott ki. — A Pesti Napló szóról-szóra idézi An­gyal tanárnak, a Jogtudományi Köz­lönyben megjelent gyászbeszédéből a szóban forgó részleteket, amelyek úgyszólván szóról-szóra azonosak Perls főrabbinak Hirschfeld pécsi sörgyáros ravatalánál mondott beszé- vel, amelynek idevonatkozó részleteit az említett lap ugyancsak szóról- szóra közli Perls főrabbinak „Szó­noklatok11 cim alatt megjelent köny­véből. — Tisztujitás a városnál. Forster Zoltán alispán f. hó 9 ere, a város­nál megüresedett ‘pénztárnoki, ellen­őri, kataszteri nyilvántartói és adó- tiszti állások betöltésére képviselő- testületi gyűlést hivott össze. Ez al­kalommal megválasztattak : pénztá­rossá: Konslanczer László, ellen­őrré : Szűcs Ferenc, nyilvántartóvá : Sudár József, adótisztté: Pesti Ki roly. — Szeniczey Czeczilia halála Kiterjedt körű rokonság és előkelő közönség részvéte mellett temették Pakson, folyó hó 6-án kisszeniczei Szeniczey Czecziliát, élete 76-ik évé­ben. A nagymüveltségü úrnőnek Deák Ferenc volt a dédnagybátyja és keresztapja, akinek hódölatos rokdni emlékét bensőséges kegye­lettel őrizte egész életén át. Names _______________1918. julius 11

Next

/
Thumbnails
Contents