Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-06-27 / 26. szám
XXVIII. (XVI.) évfolyam. 26. szám. Szekszárd, 1918. junius 27. «VARHEGYE EJ A K Előfizetési ár: Egész évre ...................20 korona Fé l évre.......................10 » Ne gyed évre .... 5 > Egyes szám ára . . . 48 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések : 35 petit sorig 10 K, további sor 50 f. — Nvilt- tér: petit soronként 50 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkiní egyszer: csütörtökön. Telelőn szám: Főszerkesztő: 18.— Felelős szerkesztő: 24. — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám ide kUldcnddk a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal : Béri Balogh Ádám-utoa 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 10 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Az uj választójog. A választójogi bizottság befejezvén alapos munkáját, mely a választójog széleskörű kiterjesztését — az ipari és mezőgazdasági munkások érdekeinek megóvásával — tartalmazza, a képviselőház végre érdemlegesen tárgyalhatja a sok szenvedély s vihar felkave.rására okul szolgáló javaslatot, A radikális álláspont helyett győzött Wekerlének az ellenzék hazafias aggályait méltató, a kölcsönös megértést képviselő magatartása, aminek köszönhető, hogy a választások elkerülésével teljesen modern szellemben és szabadelvű alapon lesz a választójog kérdése megoldható. Több, mint egg millióval szaporodik a választók száma, a tárgyalás alatt álló javaslat szerint és ha a Ház többségé a nőknek is megadja a választójogot — ami helyes és kívánatos — akkor még néhány százezerrel szaporodik a választójoggal bírók száma. Ha tehát a parlamentben és azon kiviil helyet foglaló pártok szélső álláspontja nem jut érvényre, ellenben a javaslat értelmében a választójog a demokrati kus igényeket kielégítő kiterjesztést nyer, ebben az ország közvéleménye örömmel megnyugszik. We- kerle mély politikai belátását dicséri, hogy ebben a kérdésben a kiegyenlítést és megértést kereste és nem viszi a nemzetet ezekben a nehéz időkben csupán demagog és radikális jelszavak kedvéért a választások kai járó örvény elé. A szélső politika mindig veszélyes és Károlyi Mihály és kisded csoportja fogja viselni a súlyos felelősséget, hogy az ország mostani válságos helyzetében az intrauzigens állásponthoz makacsul ragaszkodva, izgalmak ok nélkül való szitásával, a kedélyek megnyugtatása helyett egyrészt a munkások szenvedélyeinek jelkorbácsolására törekszik, másrészt pedig a fényesen bevált és a magyar nemzet közvéleménye által, valamint a legtekintélyesebb politikai vezérfértíak: Tisza, Wekerle, Ap- ponyi, stb. által egybehangzóig helyeselt német szövetség ellen lázit. * * * Az 1913. évi választójogi törvénnyel szemben a bizottság a következő irányokban terjesztette ki a választójogot: 1. A választólnépesség és választhatóság korhatárát 30 év helyett 24-évben állapította meg; 2. Az adóczenzust 20 koronáról 10 korona egyenes állami adóra szállította le; 3. választójoga lesz minden iparosnak, aki félév óta ipart üz, illetőleg minden kereskedőnek, aki félév óta kereskedést folytat; minden ipari munkásnak, a mező- gazdasági cselédek és munkások kö zül a legtöbbnek, a javaslattal szemben a köz- és magánalkalma zottaknak, a 8 holdas kisbirtokosoknak (kivéve a Királyhágón túl), az arany vagy ezüst vitózségi erem tulajdonosának, minden Károly keresztesnek, aki valamely választónak segítő családtagja, és pedig az arany vagy ezüst vitézségi érem tulajdo- nősei, valamint a Károly-keresztesek 24 éven alul is választójogot kapnak — akkor, ha valamely különös kelléknek megfelelnek, vagy valamely választónak segitu családtagjai. Az eredeti javaslat a hazafiatían elemeket, — különösen azokat, akik az ellenséggel együttérzésüket kifejezésre jutották és akik etikai szempontból nem valók a választók közé — nem hagyta ki. A bizottság az uj szövegezéssel a javaslatot e nemzetellenes és dest ruktiv engedékenységtől mentesítette. És minthogy az állam iránti hűtlenség fogalma a büntető törvényben szűk keretekre van szorítva és a háború tanúságai ennek a revízióját is szükségessé tették, a bizottság által a törvénykönyv értelmében meg nem fogható és el nein Ítélhető nemzetiségi izgatók és hazaárulók is kizárattak, a választók és választhatók közül. A választások tisztaságának bizonyítékai gyanánt, a bizottság kizárta: 1, a választónak a szavazás helyén és ideje alatt bármely ellátásban részesítését; 2. a választás ideje aiatt alkohol kiszolgáltatását; 3. két kivétellel eltiltotta választónak a szavazás helyére való szállítását és onnan visszaszállítását; ez csak akkor van megengedve: a) ha a fuvaros sem a választótól, sem mástól nem kap szolgáltatást vagy ellenszolgáltatást; b) olyan választó beszállítása esetén, aki öt kilómétól’- nél távolabb lakik a szavazókörtől vagy akit egészségi állapot akadályoz meg abban, bogy a szavazás helyére gyalog menjen el. 4. A választásnál közreműködő minden kö zeg fegyelmi felelősségének szigorúbb megállapitása. 5. A választások zavartalansága érdekében megállapította a bizottság, hogy botot és fegyvert nem szabad a hivatalos helyre vinni és hogy aki a rendet zavarja, az kihágás miatt elzárással és pénzbüntetéssel büntetendő. Ez utóbbi rendelkezés nemzetiségi terrorral szemben a magyarság védelmére ia fog szolgálni. 6. A bizottság elfogadta elvben a szavazás titkosságát ; csak annak a körnek megállapítását hagyta külön törvényre, ahol a titkos szavazás elve érvényre fog jutni. A titkos szavazás megengedése az országnak ama részeiben, ahol a magyarság van kisebb sógben — egyúttal a magyarság védelme a nemzetiségi terrorral és az irredentista fanatizmussal szemben. Ugyancsak elfogadta a köteles szavazás elvét is. A legjobban jövedelmező tőkebefektetés a hadikölcsön jegyzés. Legújabb! Távirati jelentések. Wekerle miniszterelnök nyilatkozata a munkássztrájkról. — A választójog tárgyalása. —Harctéri jelentések. Budapest, junius hó 26. A képviselőház keddi ülésén napirend előtt Louászg Márton Károlyi-párti képviselő a munkások pártját fogva, támadta meg a kormányt, Wekerle miniszterelnök azonnal válaszolt és Károlyi párt kivételével valamennyi párt sűrű és zajos helyeslése közepette fejtette ki a" kormány álláspontját. Megállapította ama sajnos jelenséget, hogy a legtöbb gyárban és más vállalatoknál a munka szünetel, minek pusztító hatása gazdasági életünkre és a megélhetési viszonyokra nyilvánvaló. Legsajnálatosabb, hogy a lapok sem jelennek meg, mert a legkülönösebb rémhirek és valótlanságok terjesztetnek, röpiratokat és cédulákat osztogatnak, melyek szerint „csak kitartás, a kormány napjai meg varnak számláivá.“ Ezt nem a nép, hanem egy igen kis kör követeli. Merőben lehetetlennek tartom, monda Wekerle általános helyeslés közben, hogy a közhatalmat egyes ideiglenesen alakult szervezetek, munkás tanácsok vagy effélék gyakorolják. Titkoskezek irányítják ezeket a mozgalmakat. Nem volt még kormány, mely rövid idő alatt oly messzemenő béremelésekbe ment volna vele, mint a mai kormány. Az a beállítás, mintha ez a kormányrendszer a bérek letörését célozná, merőben ellenkezik az igazsággal. Az a jámbor kívánság, hogy a kormány mondjon le, rég megnyilvánult több oldalról, de úgy állítani oda a kormányt, minth a az a király és a nép közé állan a merőben ellenkezik az ^igazsággal, TÁRCA. Az elemeit — spanyol loves.' Irta: Gödé LajosA harctéren leesett a hó. A hideg idő, meg a síkos fehér talaj nem alkalmas arra, hogy nagyobb szabású események történjenek. A két ellensége^ vonal csendes morgással néz farkasszemet. Egymásra merednek a fegyverek. Meg-meg mozdul egyik-másik. Sziszegve küldi át üd vözletét a szomszédba: — Vigyázzatok, ébren vagyunk ! Eles csatta- nással jöa vissz^ csakhamar a válasz : Mi is! Vigyáznak és dolgoznak. Erősitik hevenyészett várukat. S ha akad egy egy rövid iélegzetü pihenő, nyu- gosznak. * * * Hanem, hanem, szolnoki bakák, ti nem tudtok nyugodni ! A ti fejetekben mindig forrnak a tervek! Mit akartok most is ? ‘Mutatvány Gödé Lajos most megjelent Wolhyniában cimü kötetébőlLeszállóit az éjszaka. A 3 ik zászlóaljnak pár vállalkozó szellemű legénye összenéz. Vállára veszi a jó Manlichert s mellé egy nagy tekercs drótot. — Gyerünk! . . . Kibújnak az alaguton. Kijutnak a drótakadályok elé. Az őr nem állítja meg őket. Az is bele van avatva a titokba. Lehasalnak a hóra és cíusznak élőre. A fehér hóköpönyeg eltakarja, elmossa alakjukat a fehér havon. Némán, nesztelenül haladnak, mint Kooper indiánjai. Csendes az éjszaka. Elárulná őket a hó roppanása is. Az első megáll. Felemeli a fejét. Tájékozódik. Vigyázni kell! Véletlenül az ellenséges őrszem ölébe ne pottyanjanak! A helyes iráiiy meg van ! Előre! Tovább csúszik a kis csapat. — Helyen vagyunk ! Előttük húzódik az orosz drótsövény. A sövényen kapuk vannak, hogy a csapatok szükség esetén gyorsan tudjanak mozogni ki és oe. A kapu kát mozgatható akadályok, spanyollovasok zárják el Olyanformák ezek, mint a régimódi asztalok x lábai. Keresztül-kasul vannak szőve szöges dróttal. Lábaikat drótok erősitik a kerítéshez. A mi embereink éppen ilyen spanyollovas előtt lapulnak meg. Nem szólnak egy hangot sem. Itt egy szó sokszor egy élet! Mindenik tudja a maga teendőjét. Kettő előveszi az ollót, s nesztelenül harapdálja a kötelékeket. Kettő a magával hozott drót egyik végét csavargatja a „ló“ lábára. A munka hamar kész. Vissza! Csendesen, mint’jöttek, kúsznak hazafelé. A drótkarika nesztelenül perdül. Nemsokkal később derűs nevetés hangzik egyes fedezékből. — Itthon vagyunk! Aluszik a sógor! nem vett észre seipmit! Miénk a spanyollovasa ! Elvezetjük a jászoltól ! Nézd, itt van a kezünkben a gyeplőszár! Ragyogó szemmel mutatják a két erős drótot. Elcsendesül ez a fedezék is. El- pihennek^ a fiuk. Nyugodtan szundikálnak. Ébren az őr! Nem csal annak a szeme! Az is szolnoki! Reggel ismét felnéz a nap, mint máskor. Egykedvű mosolygással tekint végig a téli tájon. Bizonyára rém tudja, hogy készül valami. Egyszerre azonban meghökkenve nyújtja kerekebbre a szemét ! — Mi ez ? Az oroszok spanyollovasa méltó lett a nevéhez? Elindult! Az orosz őrszem homlokára üt. Hogy lehet ilyen vadat álmodni ? A spanyollovas megy! De nini valóban megy! Már trappol is! Most meg valósággal vágtat! Tovább, tovább, a 68-asok árkai felé! Keresztet vet magára. — Minden jó lélek dicséri az urat! Majd nagyot kiált. Száz, meg ssáz csattanáa adja meg a választ. Az oroszok dühösen rán- cigálják a Venchlusst. A fegyverek ropogása közül szinte kihallik foguk csikorgatása is. — Ilyen szégyen! A mieink ott állnak a lőrések mögött. Sikoltoz ugyan a golyó, de azért hangos kacagással nézik a tréfát. — Húzd rá! Egyik öreg bakát vállon éri a golyó. A vérvesztés elgyengíti. Hordágyon hozzák a segélyhelyre. Mikor az orvos kötözi, könnye is kicsorduj a fájdalomtól. De szeme a könnye_ ken át is nevet, mikor ezt mondja _ — Nd most megtréfáltuk a muszkát j Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
