Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-06-13 / 24. szám

— Angster József halála. Mélysé­ges gyász sújtotta le vármegyénk főjegyzójénnek nejét dr. Eri Már­tonná szül. Angster Arankát. Édes atyja Angster József a pécsi euró­pai hirü orgonagyár megalapítója, vssárnap d. u. 84 éves korában megbalt Pécsett. A köztiszteletben állott öreg ur, aki annyi sok dicső­séget szerzett a magyar orgonaipar­nak — érdekes pályát futott meg, sok küzdelmeken ment keresztül, amíg magát előre küzdötte. 1834-ben született a baranyamegyei Kácsfalun. Elemi iskolai tanulmányai mellett, saját szórakozására sipládákat, fuvo­lát állított össze. Szabad idejét ál­landóan fúrás-faragással töltötte. Az asztalos mesterség kitanulása után 1855-ben Eszékről Bécsbe ment. 1858-ban már a hires Titz Piter harmonium és orgona nagygyárába került. Tanulni vágyása azonban 1861 ben Prágába, majd Drezdába, onnét Lipcsébe, 1862 ben Svájcba hajtotta, 1863-ban _a világhíres pá­risi Cavaillé Coll orgonagyárban ta­lált foglalkozást. 1866-ban a hon­vágytól is űzetve Pécsett telepedett le. Innét kezdődik az orgona és harmonium gyártás terén való mü ködése, amely ma már európai hír­névre tett szert. Az első orgonát 1869-be» készítette a pécsi zsidó templom részére. 1875-b n boldogult Haynald Lajos kalocsai érsek székesesegyháza részére 45 változatú orgonát rendelt nála s ezért „kalo­csai érseki orgonaépitő“ címmel tüntette ki. 1879-ben a székesfehér­vári kiállításon 31-ik művét tnutatta be, amellyel aranyérmet is nyert. A pécsi 1885 iki országos dalosv6r- 8eny alkalmával a pécsi belvárosi templom részére készített orgonája kéltett méltó feltűnést. Ké: hires orgonája közül a pécsi székesegy­ház a 100-ik, a lipótvárosi bazilika orgonája pedig 450-ik müve volt a mesternek. A gyár a mai napig már 990 orgonát szállított szét az egész monarchiába. Harmoniumot pedig 800 darabot. S a kitünteté­sek egész sorozatát kapta. így 1879- ben a székesfehérvári kiállításon arany éremmel, az 1888 ik pécsi kiállításon az arany és az állami nagy éremmel, 1896-ban a milleni- utm kiállításon a nagy arany érem­mel, mig az 1907 iki pécsi országos kiállításon a legnagyobb díjjal az állami aranyéremmel tüntették ki. Angster körülbelül 10 éve visszavo­nult az aktiv munkától. Helyét két fia: Emil és Oszkár foglalta el. Angster József egyházának hűsó ges fia volt. Érdemeiért a pápa a Szent Gergely rend lovag keresztjé­vel tüntette ki A derék, köztiszte­letben állott öreg urat 11 én óriási részvéttel helyezték Pécsett örök pihenőre. Az elhunytat gyászolják : özvegye szül. Rapp Teréz és gyer­mekei, Irma férj Wágner Béláné, Aranka férj dr. Éry Mártonná, Emil, Oszkár. Olga férj dr. Trinn Miklós- né és Elza gyermekei, Anna nővére, 3 veje Wagner Béla, Éry Márton dr. tolnamegyei főjegyző, Trinn Miklós dr. járásbiró, két mennye Böhm Józsa Angster Emilné és Porpaczy Irma Angster Oszkárné, továbbá 15 unokája. — Tisztviselőink kérvénye a kép­viselőházban. A szekszárdi és tolna­vármegyei közszolgálati alkalmazot­taknak folyó évi május 1-én tartott nagygyűlésének ama határozatából kifolyólag, hogy tarthatatlan hely­zetük feltárásával kívánságaik telje­sítése végett egyenesen az ország­gyűléshez fordul és e kérvény be­nyújtására a vármegyebeli összes or­szággyűlési képviselőket felkéri, e mozgalom vezetésére Simontsits Ele­mér vbtt. orsággy. képviselőt kérte fel, aki a felkérésre dr. Peslhy Pál kir. törvényszéki elnökhöz, mint a nagygyűlés elnökéhez a következő táviratot intézte: „Dr. Pesthy Pál kir, törvénys*zéki elnök urnák Szek- szárd. — A vármegye közhatósági alkalmazottjai részéről, hozzám jut­tatott megtisztelő megkeresésnek ele­1918." junius 13 ____________ get téve, a képviselőházhoz szóló kérvényt az összes képviselők alá­írásával benyújtottuk. Midőn erről Nagyságodat tisztelettel értesítem, egyúttal biztositom afelől, hogy törek­véseikkel együtt érzek, s azokat a legnagyobb készséggel és örömmel támogatom. Simontsits Elemér.“ — Szliiha Pál képviselő is értesítette dr. Pesthy Pál törvényszéki elnököt, hogy a nagygyűlés kérésének öröm­mel tesz eleget. — Terményátvevő bizottság. Szék - szárd város tanácsa a termésátvevő bizottságot igy ' alakította meg : a bizottság elnöke: Gottlieb Jakab malomigazgató. Hatósági kikü’dött : Horváth Ignác igazgató-tanitó, lap szerkesztő. A termelőérdekeltséget képviseli: Mauer János lisztkeres­kedő. Hat albizottságot alakítottak. Az I. bizottság tagjai : König Géza tanító és Kiézii József Geiszhauer. A 11. bizottság tagjai: Rácz Gyula és Frei János. A 111. bizottság tag­jai : Kelemen Károly tanító és Nei ner József. A IV. bizottság tagjai: Garai János tanító és Stadler Mi­hály. Az V. bizottság tagjai: Kál mán Ferenc tanító és Nagy János Prantner. A VI. bizottság tagjai; Murányi Kálmán polg. isk. tanár és Nyéki Mihály. — A pécs—bátaszéki vasút köz­gyűlése. A pécs—bátaszéki vasút részvénytársaság junius 24 én dél­előtt 10 órakor tartja rendes évi köz­gyűlését Budapesten, az Auüch-utca 5. szám alatt levő hivatalos helyiség­ben. A közgyűlésen bemutatásra ke­rül a részvénytársaság mérlege is. E szerint a részvénytársaság vagyona 15 millió 401 650 K 97 fillér. Az évi nyereség 275.475 K 37 fillér. A köz­gyűlés^ módosítani lógják az üzlet- kezelési szerződést is. — Halálozások. Súlyos csapás érte Salalnon Jakab szekszárdi keres­kedőt, kinek egyik hadnagy fia alig egy év előtt hősi halált halt az olasz harctéren, 12 éves fiának, Palikának, a szekszárdi főgimnázium II. osztályú növendékének, rövid betegség után f. hó 9 én történt elhunytéval. Teme­tése, amelyen a főgimnázium ifjúsága az igazgató és tanári kar vezetésével jelent meg, őszinte részvét mellett raeut végbe. A családi gyászjelentés igy hangzik: „Alulírottak úgy a ma­guk valamint az összes rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett drága jó kis Palikánk, életének 12 évében rövid, kínos szenvedés után, folyó hó 9-én, este 9 órakor csendesen el­hunyt. — Drága halottunk földi maradványait folyó évi junius hó 11-én délután 4 órakor kisérjük az izr. sirkertbe örök nyugvó helyére. Szkszárd, 1918 junius, 10. Áldás és béke lengjen felejthetetlen porai felett! Salamon Jakab és neje szül. Bien Etel szülei, özv. Salamon Li- pótné nagyanyja. Salamon József, Salamon Érida és vőlegénye Hirsch Lajos, Salamon Béla, Salamon Mag­da testvérei.“ özv. spitzer Vilmosné, dr. Spitzer Manó szekszárdi orvos édesanyja,* f. hó 13 án 80 éves korában elhunyt. —Jubiláris estély A paksi m. kir. állami polgári fiúiskola 25 éves fennál­lása alkalmából, a gróf Apponyi Ro- zsőné kézdeményezésére megindított: „A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyítására és üdülésére szánt alap“ és az iskola szegény tanulói segé­lyezésére Pakson, az Erzsébet szálló nagytermében 1918 évi junius hó 15-én jubiláris estélyt rendez. A A megnyitó beszédet Padángi An­dor, Tolnavármegye kir, tanfelügye­lője tartja. Az érdekes, nagy gond­dal összeállított műsorban ott szere­pel Balassa Sándor igazgató felol­vasása is. ___________- TOLNAVÁRflEGYI és a KÖZÉRDEK — Döczy József halála. F. hó 4-én, tolnaváraljai csendes paróchiá- jában pihenőre tért Dőczy József, a tolnai ref. egyházmegye lelkészi kará­nak nesztora, 86 éves korában. Kö­zel kétemberöltőn át viselte a kál­vinista papok egyszerű, tisztes pa­lástját. Hosszú pályafutásából Tol­naváralján épen egy félszázadot töl­tött. Nem közönséges tehetséggel, szép képzettséggel, nemes ambíció­val kormányozta egyházát és nevel­te népét. Szorgalmas munkása volt egyházmegyéjének is, amelyet mint tanácsbiró, évtizedeken keresztül szolgált. Életének zenitjén, mint a ref. egyházi sajtónak szakírója és mint a szépirodalomnak avatott tollú művelője, több cikkével keltett fel tűnést. Az utóbbi években teljesen visszavonulva élt. A nagy idő súlya és a betegség megőrölte szívós, ere­jét. A f. hó A én csendesen elaludt. Temetése a gyülekezetnek és az egy­házmegyének nagy részvéte mellett ment végbe. A templomban Gödé Sándor pécsváradi és Szakács Imre mórágyi lelkészek, a sírnál Szőnyegi Sándor váraljai 8. lelkész tolmácsol­ták a veszteséget és szórták a vi­gasztalást. Az egyház a következő gyászjelentést adta ki: „A váraljai ref. egyház szomorú szívvel tudatja, hogy 50 éven át hű lelkipásztora, Nagytiszteletü Dőczy József ur, a Feroncz Józsf rend lovagja, a tolnai ref. egyh. megye volt tanácsbirája, a f. hó 4-én, este fél 8 órakor meg­tért teremtőjéhez. , F. hó 7-én d. u. 2 órakor fogjuk a templomban tar­tott gyászistentisztelet után örök nyugalomra kisérni. Váralja, 1918. junius 5. ... Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Végezetre el­tétetett nekem az igazság koro­nája . . .“ Tim. 4. 7. 8. A váraljai ref. egyház presbyteriuma.“ — Felhívás. Miután a szekszárdi polgári leányiskola az 1918—1919. tanévre az iskola helyiségébe vissza­költözik, felhivom a szekszárdi pol­gári leányiskola volt tanítványait, hogy azok, akik egy — esetleg Szek- szárdon felállítandó női 1 éves keres­kedelmi tanfolyamra beiratkozni akar­nának, vagy akik a továbbképzőbe mint rendes tanulók, vagy csak a kézimunka és varrótanfolyamra a délelőtt és délutáni vagy csak a dél­utáni órákra a jövő tanévre beirat­kozni akarnak, ebbeli szándékukat velem f. é. junius hó 25-ég tudassák. Kovácsné Nagy Lujza igazgató. . — Koszorumegváitás. Sámuel Ja­kab Tamásiból 100 koronát küldött be hozzánk Salamon Palika halála al­kalmából koszorumegváitás címén azzal, hogy ezen összeget a tolname­gyei tüdőbeteg katonák alapja javára fordítsuk. Az adományt rendeltetési helyre juttattuk és lapunk más he­lyén nyugtázzuk. — Adomány. Gauzer Ádám 3 ko­ronát küldött be hozzánk, mint talált pénzt, a báró Schell Jó- zsefné gyűjtés, 6 koronát, mint egy csomag ott felejtett tea ellenértékét, a gróf Apponyi Rezsőné-féle gyűjtés javára. Az adományokat rendeltetési helyükre jutattuk. — Feliilfizetésok és jegymagváitá- sok. A „Református Katonák Lápja“ javára tartott hangverseny anyagi sikeréhez felülfizetés és jegymegvál­tás címén még a következők járultak hozzá: Rónay Dezső, Leopold Mihály, dr. Herceg Gyula 20—20 koronát; id. Haypál Sándor, Kontsits Elemér, dr. Szappanos Gyula, dr. Kramolin i ___________________________I­♦ ^ Gyula és özv. Szondy Istvánná 10—10 K át, dr. Borostyán Sándor és Bsjó János 6—6 koronát. — Szekszárd vízvezetéki és csa­tornázási tervei. A belügyminiszter rendeletet intézett Szekszárd város­hoz, hogy még a háborús időszak folyamán készíttesse el a város víz­vezetéki és csatornázási terveit, hogy azok munkálatai mentői előbb meg­valósíthatók legyenek. Ez a rendelet Szekszárd városra nézve már meg­haladott, mert a város nemcsak hogy évekkel ezelőtt elkészítette már a vízvezeték és csatornázás terveit, ha­nem a vízvezeték létesítését már a közgyűlés is megszavazta. A dolog ott akadt meg, hogy a város a terü- tetet övekre osztva tervezte a víz­vezetéket létesíteni, a belügyminiszter pedig az egész varos területére egy­ségesen akarja azt megcsináltatni. A csatornázás tervezete szintén készen van, csakhogy azt a közgyűlés még nem* tárgyalta. A mai viszonyok kö­zött anyagi szempontokból nagy előny a városra, hogy e tervezetek készen vannak. A két terv, készülése ide­ién — a háború kitörését megelőző- jeg — mintegy 10000 koronába ke­rült, mely összeget akkoriban min­denki magasnak találta, ma azonban talán négyszer annyiba is kerülne. Sajnos: a vízvezetéki munkálatok megkezdésétől még messze vagyunk. Elsősorban bő vizű, alkalmas hegyi- forrásvizek foglalására van szükség. Minden más mellékes. — Jótékonycélu gyermek előadás. A belvárosi róm kath. leányiskola lelkes tanítónői folyó hó 9-én, a há­borúban elesett 17-es honvédek öz­vegyei és árvái javára fényesen '‘si­került gyermek előadást rendeztek. Színre került az Igaz vigasztalás című darab. Irth: Szentmihályi József. Szereplők: Németh Rozi, Szili Klára, Szabópál Erzsi, Kral Erzsi, Ringen­bach Margit, Szuttinger Katica, Far­kas Ilona, Silling Rozi, Fait Katica, VusiDg Mária, Boros János, Esze Béla, Linka Erzsi, Garai Katica, Tündérek ; Gisztl Edit, Molnár Emma, Szászi Paula, Hübner Mária, Fejős Magda, Eszterbauer Erzsi, Lendvaí Juli, Fent Mariska, Vogler Irms, Zsigmond Riza, Róth Jolán. Felül­fizettek : Dr. Szily Géza 20 kor., özv. Fáy Gézáné 20 kor., N. N 2 kor., Fent József 4 kor., Dr. Fent Ferencz 2 kor., Dr. Piliván Mihály 1 korona. Jegyeiket megváltották: ifj. Nagy Béla 1 kor., Salamon Iván és neje 2 korona. Melyért köszönetét mond a rendezőség. Az előadást most vasárnap 16-án délután 4 órakor közkívánatra megismétlik. — Helyesbítés. „Elhunyt fogolyőr“ cimü közlésünkbe sajtóhiba csúszott be, amennyiben Főglein Jánosné nem 10, hanem 20 koronát adako­zott az elhunyt fogolyőr felesége segélyezésére. A nemesszivü célra Rogits Gizella k. a. irodai alkalma­zott kezdeményezésére megindított gyűjtés még tovább folyik és annak végeredményéről lapunkban befo­gunk számolni. — Nyilvános köszönet. A Mező­gazdasági Kereskedelmi r.-t. 50 K-át adományozott a szekszárdi polgári leányiskolának jutalomdijra, melyért e helyen is hálás köszönetét mond a polgári leányiskola igazgatója. — Selyem . plüss-, szalon-garnitúra, sfezlon-, díván gyapjúszövet maradé­kok, függönyök, drapériák, raktáron kaphatók Seleznik Károly kárpitos- mesternA, Szekszárdon. — Eredeti népszínmű Tolnán. Tol­náról Írják lapunknak : Nagysikerű műkedvelő előadásban gyönyörköd­hetett Tolna község múlt hó 18. és 20-án, amikor Dobrik Lajos helybeli postamester „A mozgósítás* c. 3 felvonásos népszínművét adták elő. A darab szerkezete, meseszövése kifogástalan. Alakjai a való, a nép­élet megszólalásig hü alakjai, kik­nek gondolkodása, beszéde, cselek­vése elárulja azt, hogy a szerző ta­nulmányozta és jól ismeri a magyar nép érzés és gondolatvilágát. Ez te­hát titka az egész cselekmény he-

Next

/
Thumbnails
Contents