Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-06-13 / 24. szám

XXVIII. (XVI.) évfolyam. 24. szám. Szekszárd, 1918. junius 13, Előfizetési ár: Egész évre....................20 korona Fél évre........................10 » Negyed évre .... 5 » Egyes szám ára . . . 48 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések : 35- petit sorig 10 K, további sor 50 f. — Nyilt- tér: petit soronként 50 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: Főszerkesztő: 18.— Felelős szerkesztő: 24. — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balogh Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha a, előfizetést egész évre előre beküldik, 10 korona. Főszerkesztő: pr. LEOPOLD KORNÉL. ! Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A Ulll. hadlKdlcsfin. Ellenségeink nemcsak a véres harcmezőn, hanem a gazdasági ellent- állás terén is össze akartak törni s meg akartak semmisíteni bennünket és hogy össze nem roskadtunk, ha­nem vállvetett buzgalommal és oda­adó áldozatkészséggel helytállónk az antant gazdasági nyomásával s el­sorvasztó és kiéheztető ostromával szemben: az nem kisebb győzelem annál, amit vitéz katonáink a Kár pátok taraján és az uzsoki-szorosban kivívtak. Az ellenségeink megrögzött gonosz­sággal nyújtják tovább a háborút; de most már semmi .reményük nincs arra, hogy a harctéren leverjenek bennünket, hanem igenis abban még mindig reménykednek, hogy gazda­sági erőnk összeroppan s hogy belső zavarok tehetik vitássá diada­laink felsőségét s a szabadsághoz, a fejlődéshez, az önálló állami élethez való jogunkat. Összetartásunk és kitartásunk, lankadatlan energiánk és hazahas érzésünk lendülete arra való, hogy újra meg újra demon­stráljuk az ellenség számításainak üres, hamis és képtelen mivoltát. Arra való a nyolcadik hadiköl- csön, hogy újra megmutassuk az ellenséges kormányoknak azt az ener­giát, azt a gazdasági szervezetet és azokat az izmokat, n melyek az ök­lünket mozgatják. A hadikölcsön si­kere biztosítja a nemzet számára azt, hogy eddigi áldozatai nem voltak hiábavalók, biztosítja kitartásunkat a várvavárt békéig és a végső győzelemig. * A nagyszerű világdráma mai végső kifejlésóben a nyolcadik hadikölcsön sikere a béke szempontjából nagyobb jelentőségű, mint bármikor; de a mellett látjuk és tudjuk, hogy a hadi­kölcsön jegyzése nemcsak hazafias cselekedetnek, hanem gazdaságos be­fektetésnek is elsőrendű. Az a tipus, a mit a pénzügyminiszter most vá­lasztott, az öt és fél százalékos köt­vény 91.50 korona kibocsátási ár mellett — - oly biztató alkalmat jelent, amelynél kedvezőbbet nem találhat senki, a ki megtakarított tőkéje, vagy pénzecskéje számára elhelyezést keres. * A bírák és közigazgatási tisztviselők helyzete. —lk. A királyi bíróságok tag­jainak a komoly szükség által ki- kényszeritettdemonstrációja nem maradhat el érdemleges visszhang nélkül. A bírói kar tagjainak fel- jajdulása indokolt és érthető. Szép és nehéz hivatásuk tel­jesítése teljes függetlenséget igé­nyel, ebben tehát benne van az is, hogy a mindennapi megél­hetés lelket és testet megőrlő sivár gondjaitól a lehetőség sze­rint mentesitendők. A bírák min­den mellékfoglalkozástól tartóz­kodni kénytelenek, hogy szaba­don, minden lekötöttségtől men­ten, abszolút pártatlanságukat megőrizhessék és miután ennek megóvása elsősorban állami ér­dek, magának az államnak kö­telessége, hogy a bírói testület tagjainak elviselhetetlen helyze­tén — amely az őrületes drá­gasággal kapcsolatosan napról- napra rosszabbodik — számot tevő intézkedésekkel segítsen. Maga a fizetésfelemelés egy­magában véve még nem elegendő segítség, mert a pénz bevásárlási képességének csökkenése arányban áll a bankjegyforgalom emelke­désével. Az anyagi javadalmazás lényeges emelése mellett elkerül­hetetlen szükséges, hogy termé­szetben nyújtandó hozzájárulá­sokkal részesüljenek a bírák megfelelő támogatásban. Éppen azért nagyon helyes Wekerle miniszterelnöknek ama Ígérete és törekvése, hogy az állami birtokok termesztményeit kívánja ./ erre a célra felhasználni. A közigazgatási tisztviselők és egyáltalán a köztisztviselők anyagi helyzete éppen olyan siralmas, mint a biráké és messze mögötte áll a sokkal kevesebb előtanulmányt igénylő magán­alkalmazottaknak, nem szólva az ipari munkásokról, sőt a ki­zárólag fizikai mezőgazdasági munkákkal foglalkozóknak jöve­delmétől. A közigazgatási tisztviselők azért érdemlik meg különösen a figyelmet, mert a háború ten­gernyi többletmunkát rótt reájuk. Zaklató, rengeteg az a munka, amelyet a háború a közigazga­tási tisztviselők vállaira zúdított, amiért sem megfelelő erkölcsi, sem megfelelő anyagi elismerés nem jár. Ott vannak a községi jegyzők, akikkel a minisztertől kezdve mindenki parancsol, akik ez ezerszámra gyártott rende­teknek végrehajtói, akik a hábo­rúval kapcsolatos összes mun­káknak: a katonai, közélelme­zési, rekvirálási, közadózási stb. stb., a kivételes viszonyok foly­tán gőzerővel termelt legellen­tétesebb közhatósági intézkedé­seknek 24 órai teljesítési határ­idővel megbízott felelős sáfárai, azonkivül a falu népének ezek­ben a nehéz időkben szellemi tanácsadói, vezetői, lelki kalauzai stb. stb. Az alispán és a központi tiszt­viselők, nemkülönben a főszolga- birák, szolgabirák — a rendes közigazgatási teendők mellett a háborús viszonyok okozta rend­kívüli munkakörrelbírnak, amely­nek gyors, pontos és lelkiisme­retes ellátása ugyancsak sok időbe, fáradságba kerül; szak­értő közegek hiányában néha a legnehezebb gyakorlati mező- gazdasági, ipari vagy üzleti kér­déseket, amelyek tulajdonképpen a közigazgatás körébe nem vág­nak, kell gyorsan és alaposan elintézniük, a nagy közönségnek és a felsőbb hatóságoknak pihe­nés nélkül kell rendelkezésre államok. Anyagi helyzetük éppen olyan küzdelmes, válságos, mint a többi fikszumos köztisztviselőé. A fizetésjavitás sürgős meg­oldása mellett szintén a termé­szetben nyújtandó hozzájárulá­sokkal volna a legmegfelelőbben rendezhető ezen égető kérdés. Erre nézve azt ajánlanánk, hogy minden törvényhatóság területén a birtokosok és bérlők, akik leg­inkább veszik igénybe a köz- igazgatási tisztviselőknek kivé­teles háborús szolgálatait (hadi­foglyok, munkások, fölmentések, vetőmag, petróleum stb. stb.) a gazdaságok körzete szerint meg- i ejtendő beosztással lássák el j makszimális árak ellenében a szükséges közélelmezési termé­kekkel (búza, árpa, tej, burgonya, sertés, stb. stb.) a közigazgatási tisztviselőket, miután a tervezet szerint kontemplált állami bir­tokokból elég lesz az állami tisztviselők minimális igényeit kielégíteni. Ezek szerint a közigazgatási tisztviselők a hozzájuk legköze­lebb eső vidékről kapnák meg és pedig mindenkor jó minőség­ben és nem méregdrágán, hanem a megszabott hatósági árakon a háztartás vezetéséhez szük­séges legtöbb cikket, ami most a legkeservesebb módon és alig beszerezhető, anélkül, hogy en­nek igénybe vételével a köztiszt­viselői dekórum és függetlenség a gazdaközönséggel szemben legkisebb csorbát is szenvedne, miután ennek kötelező alkalma­zása az egész kérdést általáno­sítaná és a makszimális árak tény­leges lefizetése minden gyanúper- pernek elejét venné; a gazda­közönség pedig bizonyára csak örülne az alkalomnak, hogy a mai nehéz viszonyok között az annyira zaklatott közigazgatási tisztviselőknek ily módon ren­delkezésre állhat. Természetesen az egész ország­ban egységesen és egyöntetűen kellene ezen az alapon ezt a ; kérdést rendezni és szervezni. A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyó­gyítására és üdülésére szánt alap ja­vára újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Mezőgazdasági-Kereskedelmi r.-t. Szekszárd ___________ 200.— Sz ekszárdi postahivatal szem. 13.74 Sámuel Jakab, Tamási'.___100.— Ga uzer Ádám, Szekszárd__ 6.— ös szesen: 319-74 ' Eddigi gyűjtés: 28059 90 Összesen: 2837964 Ezen szives adományokért őszinte kö­szönetét mond gróf Apponyi Rezsőné. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze- génysorsu katonák árvái és hozzá­tartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kez­deményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adomá­nyok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Gyönki önsegélyző Egylet__ 10.— Me zőgazdasági - Kereskedelmi r.-t. Szekszárd___________100.— Dö mötör József, százados roD­des havi hozzájárulása__10.— Ga uzer Ádám _____________ 3.— Ös szesen: 123’— Eddigi gyűjtésűnk: 61102 55 összesen: 61225’55 Csereüzlet a gazdákkal. A magyar gazdaközönség nagy megnyugvással értesült a hadvezető­ség azon elhatározásáról, hogy a főbb gabonanemüakért, minők : bú­za, kétszeres, rozs, árpa, kukorica és liszt — cserébe felajánl oly ipar­cikkeket, melyek ez idő szerint a nagy áruhiány következtében vagy éppen nem, vagy csak hihetetlen uzsora-árakon szerezhetők be és me­lyek a gazdáknak nélkülözhetetle­nek, minők : lószerszám, bőr, talp, szekér, posztó, cipő, cérna, cukor, dohány, petróleum, gyertya, gyújtó. A hadvezetöség helyes és okos el­határozását nyomon követte a tett. A fent elősorolt cikkek megyén­ként kontingentálva nagy tömegek­ben már az alispánok rendelkezésére állanak és a nagyszabású csereüzlet, mely milliókat érő kitűnő iparcikke két ajánl fel a badserereg készletei­ből aránylag olcsó árakon a gazdák­nak, nemcsak a legrövidebb idő alatt lebooyolitandó, hanem tényleg le is bonyolítható.’ Nem kell hozzá más, mint hogy a gazdák, vagy az ország lakosságának bármely más rétegei, a felajánlt cikkekért gabo­nát, vagy lisztet adjanak. E csereüzlet megérthetésére szűk- ssges, hogy ismerjük az egyes ipar­cikkekért beszolgáltatandó gabona- mennyiség kulcsát, mely a követ­kező : 1 kg. gyertyárt kell adni 20 kg. gabonát, vagy 16 kg. lisztet, 1 kg. petróleumért, kell adni 20 kg. gabonát, vagy 16 kg. lisztet, 1 csomag dohányért kell adni 5 kg. gabonát, vagy 4 kg. lisztet, 1 kg. cukorért kell adni 20 kg. gabonát, vagy 16 kg. kg. lisztet,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents