Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-05-23 / 21. szám
2. 1918. május 23, üers Rezső, Takács Gyula, Kátai Endre, Parragli József, Jó Dömötör Gyula, Plank Gyuláhé, Mehrwerth Lajos, Bodnár István, Fischhof Jakab és Leicht Lajos 20—20, Okos Gyula, dr. Éry Márton, Link a Károly, Müller Jakab, Müller Albert, Wolf Arnold, Schlésinger Ignác, Szabó Ferenc, Ranga Ferenc, Jakab Imre, Tóth Károly, Bizony József, Gaal Etelka és llitzné Länderer Leona 10—10, Rácz József 5, Ku tas Pál, Jakab László és B. Pap Gyula 4—4, Török Jówef Töttös, Mészáros László, Bródy Ignác, Kovács Pál Töttös, Majsai István, N. N. és Csapó Jenő 2—2 koronát. Őszinte elismerés illeti meg a református presbitériumot, amely a legmesszebb menő előzékenységgel gondoskodott a templomba jövő nagy közönség elhelyezéséről, s különösen Gödé Lajos lelkészt és Kenézy Endre számvizsgálót, akik odaadó fáradozásukkal lehetővé tették a szép sikerű „sajtónap“ megtartását. Ujfaiusy Lajos + őszinte megilletődéssel és kegye lettel veszítuk búcsút „Lajos búcsútól, mert tudvalevő, hogy Ujfaiusy Lajos, városunknak ezen tipikus, köztiszteletben állott alakja az ő kedves, nyájas egyéniségével mindenki előtt „Lajos bácsi“ ^oit. Lapunkat kegyeletes emlékek fii zik Lajos bácsihoz, mert az ő nyomdájában készült 28 évnek előtte az első szám. Ujfaiusy Lajos alapította 1863-ban, tehát 55 év előtt Tolna- vármegyében az első könyvnyomdát, amely primitiv kezdetlegességét csakhamar levetkőztette és modernebb gépek beszerzésével a nyomdai termékek csinos és Ízléses kivitelével a 70.-68 és 80-as években közelismeréssel találkozott. Különösen arról volt ismeretes az Ujfaiusy-féle nyomda, hogy mindenkor szép tiszta munkát termelt* a úyfinomabb papiros felhasználásával ; a legegyszerűbb sajtóterméktől sem kimélte Lajos bácsi a finom, erős, famentes papirost, persze a régi jó világban, amikor egy métermázsa papiros jóval kevesebbe került, mint most egy kilogramm, ez könnyű szerrel ment. 1899 ben vette át Molnár Mór Ujfaiusy Lajostól a nyomdát, mig azt naptárgyártással és egyéb gyári termékek előállításával kiegészítve, mai fejlődését és országos hírnevét elérte, A jó Lajos bácsi sokszor künyes szemekkel, de bizonyos büszkeséggel Szemlélte és konstatálta a hatalmas fejlődést, amely az ő alapítását követte, hogy a 4—5 nyomdai alkalmazott helyét ma 150 foglalja el és hogy most az egy heti munkabér és költség felülmúlja az ő idejében egy éven át igényelt összköltséget. Tőrölmetszett 48-as érzelmű szin magyar ember volt Lajos bácsi, ami magyar viseletű ruházatában is, melyet élete utolsó napjáig viselt, külső kifejezést nyert. Elvhűsége tántoríthatatlan volt és minden időben a függetlenségi és 48 ss párt legszélsőbb árnyalatához tartozott, becsületes meggyőződéséhez tapadó szilárd következetességgel és Kossuth Ferenctől is rossz néven vette, hogy édes apja politikai hagyományait nem követte. Sok évelődés érte annaL idején Lajos bácsit, amikor lapunk megindult, hogyan tarthatta az ő kuruc politikai magatartásával összeegyez- tethetőnek, hog^ a mi 67-es irányú lapunkat az ő nyomdája állítja elő, persze ünnepélyes komolysággal biztosított mindönkit, hogy ő a lap politikai* éj szellemi irányával nem azonosítható, csupán annak technikai kivitele illeti őt. Megfogyatkozott testi erővel bár, de szellemileg teljesen frissen jártkelt közöttünk Lajos bácsi még az utóbbi napokban is, miglen vasárnap, éjjel végelgyengülés következtében S3 éves korában elhunyt. Halálát TOLHAVififlE&TE es a KÖZÉRDEK jóságos hitvese, egyetlen gyermeke: Ilonka, néhai dr. Moldoványi István volt közigazgatási birónak özvegye és több unokája gyászolja. Temetése általános részvét melléit f. hó 22-én ment- végbe; a gyász- szertartást Piliván Mihály dr. fő gimnáziumi hitoktató végezte. Elbe ny tárói családja a következő jelentést adta ki: „Özv. Üjfalusy Lajosné szül. Dó- ria Róza úgy a mag8, mint leánya Ilonka özv. dr. Moldoványi Istvánná és unokái dr. Moldványi István, Etelka, Jolánka férj. Mányoky Jó- zsefné, dr. Moldoványi Jenő és Bözsike, úgy dr Moldoványi Istvánná szül. Kógler Hedda unokamenye és Mányoky József unokaveje, Mányoki Bandiba, Jolánba, és Irénke dédunokái nevében és fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen szerető férje, a gondos jó apa, nagyapa és dédapa Ujfaiusy Lajos életének 83 dik, boldog házasságának 58-dik évében rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült téma május hó 22-én szerdán délután 4 órakor fog a ^zéchenyi-utca 172. számú gyászházban beszenteltetni s az alsóvárosi sirkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. hó 23-án reggeli fél 8 órakor fog "a belvárosi róna. kalb, templomban az egek Urának bemutattatni. Szekszárdi 1918. évi május hó 22-én. Legyen áldott drága emléke!“ A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyó gyitására és üdülésére szánt alap javára újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Puly Iván, Szekszárd _ 30‘—■ Toln ai Polg Takptr. Tolna 100'— Bouyhádvidéki Takptr. __ 200"— Dr . Eibach Kornél Bonyhád 20'— Alsónyék község _____ 44'90 Zsigmond Elemér, Tongelicz 50"— Wilczek Sándor, Tengelicz 50' — Wolf Arnold, Szekszárd__ 50'— Ny éki Takács I. Nagyszékely 30 —? Bonyhádi postaszemélyzet 50'— Paksi postaszemélyzet_____ 4'— Dr. Klein Antal, Paks_____ 100'— Be zeiédj István, Hídja__100'— ös szesen: 828 90 Eddigi gyűjtés : 2682 >•— Összesen: 27653 — Ezen szives adományokért őszinte kö szünetet mond gróf Apponyi Rezsőné. A cipőrendelet oésrehoitőso wmnesyénkijen. A kereskedelemügyi m. kir- Mi niszter 33948/1918. VI—c. számú körrendeleté végrehajtása tárgyában vármegyénk alispánja a következő rendeletet bocsátotta ki: A törvényhatóság területe a kisiparosnak bőrrel s a közönségnek lábbelivel való ellátása dolgában zárt .területet képez, aminek ^rtelme az, hogy a cipészek bőrt, a Közönség pedig lábbelit utalvány ellenében kizárólag a vármegye területén szerezhetnek be. A. fenti . rendelet végrehajtásából folyó teendők végzését, kiváltképen a bőr- és cipőutalványok kiállításának jogát a város polgármesterére, a községi elöljáróságokra és a vármegye területén levő ipartestületekre ruházom át, mive^csupán a munka latok 0végzésének decentralizálása lehet a felek érdekébeff* való a kiutalási kérelmek lehetőleg gyors elintézése szempontjából. Hogy a különben is túlterhelt köz- igazgatási hatóságok munkáját a rendelet végrehajtásából eredő teendőkkel is ne szaporítsam, azok egy részének teljesítését a váhnegye területén fennálló ipartesHiletckre kellett bíznom, amire egyébként a -fenti rendelet s végrehajtási utasítása fel . is hatalmaz. A polgármester és a községi elől jjróságok tehermentesítése a most reájuk váró teendők alól, sajnos elkerülhető nem volt. Tehát a vármegyéi a területén létező ipartestületek székhelyei szerint l í körzetre osztottam, amelyeknek székhelye a tamási i körzet kivételével, ahol mag* Tamási ké- “pezi a kör székhelyét, az ipartestület székhelye, s a körzetbe csatolom be azután az egyes községeket. E körzetek a következők : 1. Székhelye: Szekszárd. Hozzá-- tartoznak: Decs. Harc, Öcsény és Sióagárd községek. 2. Székhelye: llálaszék. Hozzátartoznak : Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaapáti, Mórágy, Sás pilis és Várdomb községek. 3. Székhelye: Tolna. Hozzátar toznak : Gerjen, Gindlicsalád, Fadd, Medina, Mözs, Simonmajor és Szedres községek. 4. Székhelye: Paks. Hozzátartoznak: Bikács, Duuakümlőd, Györköny, Kajdacs, Kistápá, Nagydorog, Németkér, és Pnsztahencse községek. 5 Székhelye : üunaföldvár. Hoz zátartoznak: Bölcske, és Madocsa községek. 6 Székhelye: Simontornya Hozzátartoznak : Kisszékely, Pálfa, Tol- nanémedi községek. 7. Székhelye : Hőggész. Hozzátar loznak : Diósberény, Duzs, Felsőnána, Gyönk, Gyulaj, Kalaznó, Kéty, Kistormás, Kovácsi, Kölcsdf Murga, Mucsi, Szakadát, Szakáiy, Szárazd, Teve! és Varsád községek. 8- Székhelye: Sárszentlórinc. Hozzátartoznak : Udvari, Uzdborjád községek. 9. Székhelye : Bonyhád. Hozzátartoznak : Apar, Belac, Bonyhádva- rasd, Börzsöny, Cikó, Dörypatlan, Grábóc, Győré, Hant, Izmóny, Ka- kasd, Kisdorog,Kisraányok, Kisvejke, Ladomary, Lengyel, Majoíf Máza, Mőcsény, Muc-sfs, Nagymányok, Nugyvejke, Palatinca, Szálka, Ta- bód, Vára ja, Zivod és Zomba községek. 10. Székhelye: Dombóvár. Hozzátartoznak : Csibrák, Döbrököz, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nalt, Szakcs, Ujdombovár és Várong községek. 11. Székhelye: Tamási. Hozzátartoznak : Bedeg, Értény, Felsőnyék, Fürgéd, Koppányszántó, Magynvkér, Majsamiklósvár, Nagykónyi, Pari községek. E körzetben azokat a teendőket is, amelyeket máshol az ipartestületek kötelesek végezni, Tamási község elöljárósága teljesiti. 12. Székhelye: Felsóireg. Hozzátartoznak : Kánya, Tengőd, Szemcséd, Nagyszokoly és Magyarkeszi községek. • 13. Székhelye : Ozora. Ide a nagy távolság okából egy község sem voit beosztható. 14. Székhelye : Pincehely. Hozzátartoznak : Beiecäka, Görbő, Kesző hidegkút, Miszla, Nagyszékely és Regöly községek. A körzetek cipészeinek bőrrel, s a cipőkészitéshez szükséges cérnával és fonállal való ellátására egyes kereskedők fognak megbízást kapni, akiknek neveit azonban csak a Kész - bőrközponttal való megállapodás után közölhetem. Ezek a kereskedők a Készbőrköz- pont részétől rendszeres bőr- és cipőkellék kiutalásokban fognak részesülni, amikről az ipartestületek és Tamási község elöljárósága a Készbőrközponttól hiteles értesítéseket fognak kapni. Ez értesítések adatainak pontosan egyezniük kell a részesített bőrkereskedők által a körzeti ipartestülethez és a Tamási község elöljáróságához inté zeit készletbejelentések adataival. így az ipartestületek és Tamási község elöljárósága mindig tudni fogják azt, hogy a körzetük ellátására hivatott bőrkereskedők mek kora s minő készletekkel fognak rendelkezni. De az ipsrteatületek és Tamási község elöljárósága ismerni fogják a körzetük területén létező bőrkeres kedők jelenlegi készleteit is. Az ipartestület és a tamási i elöljáróság azutáu a városi polgármestert, illetőleg a községi elöljáróságokat a bórutalváuyok kiállításával egyidejűleg értesítik arról, hogy a városban, illetőleg községeinkben melyik cipésznek mennyi s milyen fajtájú bőrt utaltak ki. Ez azért szükséges,, hogy polgár- mester, illetőleg a községi elöljáróság tájékozódni tudjanak affelől, hogy mérték után készítendő hány pár cipőre és hány pár javítására adjanak utalványt. * Ha valaki ugyanis mérték után akar cipőt készíttetni, ahhoz csakis úgy juthat, hogy kiállítja az I. Bejelentő lapot a meglevő lábbeli készletéről és a II. mintájú szükséglet bejelentő lapot, ezeket beszolgáltatja a lakóhelye községi elöljáróságának, illetőleg a város polgármesterének s az. ha a kérelmet indokoltnak tartja, a mellette esetleg működő népruhá zati kirendeltség meghallgatása után ahhoz kiállítja a D. mintája cipőutalványt ahhoz a cipészmesterhez, aki tudomása szerint bőrrel rendelkezik s átadja a fogyasztónak. A cipő fejelését (borítását) és lalpalását szintén engedélyhez kötöm. Itt is a fogyasztó az élőbb említeti I. és II. mintájú bejelentő lapokat tölti ki, átadja a községi elöljáróságnak, ilietőleg a város polgármesterének, s az szintén a D. mintájú utalványt állítja ki indokok esetben. A D. mintájú utalványok kiadását, a polgármester, illetőleg a községi elöljáróságok az alább említendő Törzskönyvbe kötelesek bevezetni. Az utalványt kiállító hatóságok továbbá kötelesek a törzsköny vbe felvenni azoknak a rendelőknek a néysorát, akiket a cipészek a fenti rendelet 6 § a értelmében kötelesek bejelenteni a város polgármesterének s a községi elöljáróságokhoz. Ez azért szükséges, nehogy azok, akik a rendelet megjelenése után, vagy közelebbi időben még utalvány, tehát ellenőrzés nélkül jutnak a cipész - mesterek régi bőrkészleteiből cipőkhöz, ez utalványt kiállító hatóságoktól idő előtt igényelhessenek újból cipőt. A cipészek azonban csak oly rendeléseket jelenthetnek be, amelyek teljesítésére a szükséges anyag felett rendelkeznek is. A fogyasztó azután az utalvány birtokában megrendeli a cipészmesternél a lábbelit s ha azt átvette, átadja a cipészmesternek az utalványát, amelyet az gondosan megőrizni tartozik. A cípészinester ugyanis az igy átvett utalványok alapján számol el az ipartestülettel és a tamási-i elöljárósággal, a nekijuttatott börmeny- nyiség felhasználásáról. Azok a cipészmesterek és javitó üzemtalaj- donosok, akik a cipő-vagy javítási utalványokat nem szolgáltatják be, újabb anyagkiosztásban nem részesülhetnek. A fogyasztó, ha utalványát be nem váltja, köteles azt a kiállító hatóságnak visszaszolgáltatni. A bőr és cipőutalványt kiállító hatóságok az utalvány kíállftásáért illetéket fognak szedni, amelynek nagyságát a kereskedelemügyi miniszter urnák a lábbeli ellátás ügyére kinevezett meghatalmazottja fogja megállapítani, akivel eziránt már érintkezésbe léptem. Ez illetékekből kell fedezni elsősorban a nyomtatványok előállítási, továbbá az utalványokat kiállító hatóságok eljárási költségeit. . Az összes nyomtatványokat, amelyek a fenti kormányrendelet végrehajtásánál szükségesek, elkészülésük után ki fogom küldeni a város polgármesterének, a községi előljárósá goknak és az ipartestületeknek, akiknek kötelességük az, hogy a közönség, a kereskedők és iparosok számára általak a kormányrendelet szerint kiállítandó nyomtatványokat szolgáltassák ki. A nyomtatványszükséglet kielégítése iránt azután forduljanak hozzám.
