Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-05-09 / 19. szám
% XXVIII. (XVI.) évfolyam. 19. szám. Szekszárd, 1918. május 10. TOHUE ES A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre ....'. 20 korona Fél évre....................10 » Negyed évre .... 5 » Egyes szára ára . . . 48 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések : 35 petit sorig 10 K, további sor 50 f. — Nyílt- tér: petit soronként 50 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja.- ------- ■ 4 % Me gjelenik hetenkini egyszer: csütörtökön. ______ 7 * Telefon szám: Főszerkesztő: 18.— Felelős szerkesztő: 24. — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapol érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balogh Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész „ évre .előre beküldik, 10 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNAR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Ötvenezer korona hullott ismét a közjótékonyság oltárára a lengyelt ■— böségszaru- ból, csendes, zajtalan nemzeti ajándékul. . . Aki, vagy akik adták, szeretnek adni, adakozni, de nem úgy, hogy adományuk kiabáljon, mint a titokban nyomkodott beszélő baba. Apponyi Sándor gróf és fenkölt lelkű neje mindig a legelsők, ha hazafias közcélok megsegítéséről van szó. De teszik ezt olyan finom diszkrécióval, hogy még csak a látszata se legyen meg a — dicsekvésnek. Hazafias áldozatkészségük kol- lierjéből most is csak úgy pattant ki egy hatalmas gyöngyszem, mintha — véletlenül esett 'volna a közcél ölébe. Az ilyen horribilis ajándékokhoz nem igen szokott becsületes közcél még talán kiabál is utánuk, hogy — elvesztettek valamit .... De ők csak mennek to.’ább nyugodtan. . . Pedig dehogy is vé- letlenség náluk az ilyen. Inkább- szándékosság, rendszer, életszükséglet, mint a vallásos embernek a mindennapi áhitat ... Az ő finoman cizellált lelkűk meg sem tudna már lenni a mindennapi jótett imádsága nélkül. Abból az alkalomból jut ez mind eszünkbe, hogy Apponyi Sándorné, született Esterházy Alexandrina grófné 50 ezer koronát áldozott névtelenül a vármegye gyermekvédelmi céljaira. Az egy-két hivatalosan beavatOn ugyan lelkünkre kötötte az adomány titokban tartását, de hát ilyenkor valósággal belső kényszer az újságírói köteles diszkréció megtagadása. Igen is eldicsakszünk ezzel a nagylelkű újabb, hazafias adománnyal, mert a közönségnek, a nyilvánosságnak köze van az ilyesmihez. Hát hiszen kitől tanuljuk meg, ha nem az ilyen nemes lelkektől a zajtalan munka, cselekvés puritán szerénységét, a hazafias áldozatkészség nerftes erényét s azt a szelid, csendes örömet, amellyel a hiúság nélkül" való jó cselekedet sugározza be a lelket és szivet ?! B. Országos gyermeKvédelem. A háborúnak, ennek a nagy világégésnek kellett bekövetkeznie, bogy ^ az élet szociális igazságai közelebb férkőzhessenek alelkekhez. A puskák, ágyuk, gépfegyverek csövének irtózatos villanásánál, sok százezer ember balálhörgése figyelmezteti az ország gondolkozni tudó legjobbjait, hogy, az igazi nemzetfentartó erő a faji szaporodásban, a halandóság csökkentésében, a gyermekvédelem országos felkarolásában rejlik. Nem mondhatjuk, hogy a gyermek- védelem terén eddig is nem történt hazánkban valami. Vannak erre vonatkozók törvényeink, bevált (és be nem vált) állami, társadalmi intézeteink, jótékony egyletek, amelyek ezt a nemes hazafias célt szolgálják. Van némi gondoskodás a csecsemő s felnőttebb árva gyermekek védelméről, sőt a nemrég elhunyt Bezerédj Pál uj mesgyét hasított e téren, a 8erdültebb leányok védelmezésére megbonositván a sokat gáncsolt, de eredményesen le nem kicsinyelhető orfelinát intézményt. Mindezek azonban csak a. fajta ráolvasás a nagy nemzeti bajra, veszedelemre mindaddig, amig erős szociális érzékkel hozzá nem látunk az igazi orvosláshoz s meg nem javitjuk a 20°/o os gyermek halt n- dóság, reánk nézve kultur-szégyent jelentő számarányát. A magyar társadalom lelkiismerete ezért teremtette meg a Stefánia- Szövetséget, hogy elvégezze azt a nagy munkát, mely egy szebb jövő lehetőségeit van hivatva megalkotni. A Stefánia-Szövetségben egyesültek munkára az anya- és csecsemő védelem orvosi és szociálpolitikai vezér- egyéniségei, hogy a jótékonyság, a hatóságok, a közegészségügyi intézmények vezetőivel karöltve, megteremtsék a nemzetmentés anyagi, erkölcsi, jogi és társadalmi előfeltételeit. S ma már az államhatalom is a Stefánia Szövetség munkáját veszi génybe, hogy az anya- és csecsemővédelem terén elvégezze mindazt, amit a nemzet egészen joggal elvár tőle. A kormány erre a Szövetségre bizta az anya és csecsemővédelem megszervezését hazánUbaD. Ezzel az elhatározásával biztosította a munka egyöntetűségét s a központi irányítást, de egyúttal egy olyan hatalmas organizációt is teremtett, amely egyesíti magában a társadalom anyagi és erkölcsi készségét, az állam anyagi és hatalmi eszközeivel. A Stefánia-Szövetség munkája több részre oszlik : kötelessége elsősorban fokozatos egymásutánban az egész országban kiépíteni azokat a szervezeteket, amelyek kezébe bizalommal teheti le az egyes törvényhatóságok és városok területén elvégzendő munkát. Egymásután alakulnak meg a vármegyei és váráéi Stefánia-Szövetségek,-hogy a maguk működési területén egyesítve a helyi hatóságok, a már meglévő intézmények és a társadalom erejét, eszközei legyenek az anya- és csecsemővédelemnek a tanítás, a felvilágosítás, a szociális segélynyújtás nagyszabású és aprólékos munkájában. A feladatnak másik fontos része behálózni a megszervezett területeket védőnői intézménnyel. Amint a közegésszég- ügy a körorvosok működésén nyugszik, épp úgy kell, hogy nyugodjék az anya- és csecsemővédelem a ti alapos egészségügyi és szociális kiképzésben részesült állami oklevéllel rendelkező védőnő munkásságán. Ennek a gyönyörű nemzetgyara- pitó célnak országos propagálására | vállalkozott a fentebb nevezett egyesület. S hogy működése teréül jelenleg éppen vármegyénket szemelte ki, annak első oka az, hogy az" egész országban vezetünk a 21 Százalékos gyermekhalandósággal, de a másik j az, hogy nem igen akadt vidéki hely, ahol nemesebb emberbaráti kéz, magasabb koncepciójú áldozatkész ; szív és lélek egyengetné az orszá- j gos propaganda tövises útját. Apponyi Sándorné . grófnéról van szó, aki a messze külföldön is jól ismert Tuszkulumában — Lengyelen nem csak az első ilyen védőnői állást állította fel a saját költségén, de 50 ezer koronás adományával lehetővé tette, hogy a gyermekvédelem ügye a vármegye egész területén njegbirkózhassék a ' kezdet nehézségeivel. A tolnamegyei, illetve szekszárdi Stefánia szövetség megalapítása egyébként a legszebb ünnepség keretében 9-én történt.* Az ügy lelkes protektora Apponyi Sándorné grófné, mint főispánunk vendége még kedden megérkezett dr. Szana Sándor udvari tanácsos, a budapesti gyermekmenhely igazgató- főorvosával, aki ezt megelőzőleg több napon át Lengyelen is tanulmányozta a gyermekvédelem jó kezekbe letett ügyét. Az érkező vendégeket Apponyi Rezső gróf fő-, Forster Zoltán alispán, dr. Szentkirályi Mihály polgármester fogadták. A vendégek aztán szerdán délelőtt megszemlélték a városi árvaházat, Ferencz kórházat, múzeumot, fogházat s a Molnár-féle részvény- társaság nyomdáját. — Este (5 órakor pedig dr. Szana Sándor a kaszinó kerti pavilonjában tanulságos előadást tartott a gyermekvédelem országos fontosságáról s szellemesen váíolta az anyák nagy nemzeti hivatását. A többi vendégek: gróf Benyovszky Rezső baranyamegyei főispán, dr. Madzsar József főtitkár orvostanár és dr. Gobbi Gyula a pécsi állami gyermekmenhely igazgatója szerdán az esti vonattal érkeztek s*őket Rácz József rendőrfőkapitány fogadta a vasútnál. Szana udvari tanácsos Éri MártQn dr. főjegyzőnél, Madzsar dr. főtitkár Pesthy Pál dr. törvényszéki elnöknél, Gobbi dr. főorvos Dragits lükre dr. tiszti főorvosnál és gróf Benyovszky főispán Leopold Kornél dr. vezérigazgatónál volt elszállásolva. A vendégek tiszteletiké Apponyi Rezső gróf főispán és neje^szerdáu és csütörtökön ebédet adtak,' mig szerdán este Forster Zoltán alispán és ueié-- nél, csütörtökön este pedig Leopold Kornél dr. és nejénél voltak hivatalosak. A fővárosi vendégek pénteken utaztak vissza Budapesté. Apponyi fjándome grfcfné pedig Lengyelre. Magáról, impozáns módon lefolyt alakuló közgyűlésről, melynek megtartását és a vármegyénkben való mielőbbi szervezkedést főispánunk még a pécsi alakuló ülés alkalmával kezdeményezte, a következőkben számolunk be: • Nagyszabású méretekben nyilvánult meg f. hó 9 én a vármegye vezető társadalmi tényezőinek érdeklődése a Stefánia-Egyesület védő szárnyai alatt megalakítandó „Anya- és csecsemővédő-egyesülef* iránt. — A ' Forster Zoltán alispán által össze- | hivoít értekezleten találkozót adtak egymásnak a vármegye és Szekszárd város nemesszivü emberbarátai, jótékonyságukról ismert előkelő hölgyei, közéleti kitűnőségei és velők versenyezve a nép egyszerű fiai és leányai, ami a legszebb bizonysága annak? hogy a megindított mozgalom a legszélesebb körökben népszerű. A népes értekezletet Forster Zoltán alispán a következő beszéddel nyitotta meg: Szives örömmel üdvözölve a megjelenteket, indíttatva érzem magamat, hogy legbensőbb köszönetemet fejezzem ki mindazoknak, akik meghívásomnak engedve kitűzött célunk elérésére tömörülve itt egybegyűltek, nemkülönben a belügyi kormány kiküldötteinek és kedves vendégeinknek, akik hivatva vannak, hogy .nagy munkánkban tanáccsal, útmutatással segítségünkre legyenek. Az ő résztvé- telük meggyőző, bizonyíték arra, h°gy az a munka, melyre mi itt szervezkedünk, elsőrangú állami feladat is, melynek helyes megoldása okozati összefüggésben van nemzetünk erősbödésével és eljövendő nagyságával. Éppen azért én már most kifejezést merek adni adón erős meggyőződésemnek, hogy kitűzött célunk szolgálatában Tolnavármegyc lakosságának egyetlen tagja se fogja tőlünk megtagadni közreműködését. Ez a kitűzött nagy cél, igen tisztelt Uraim és hölgyeim, "az anya és csecsemő védelem, illetve: az anya és csecsemő védőnői intézmény or. szagos szervezése, melynek alapvető kereteit Belügymínister nr szabta meg. Köztudomású dolog, igen tisztelt Uraim és hölgyeim, hogy nemzetünk szaporodása a világháború kitörését megelőzőleg hosszú évtizedeken át bizonyos állandóságot mutatott, ez a szadorodás évenként a lakosság 1 százalékának felelt meg, amely alapon biztosra lehetett venni, hogy rendes körülmények között hazánk lakossága éppen kerek 100 esztendő alatt kétszereződik meg. És köztudomású dolog, bogy az immár 5 ik éve dúló világháború, mely Isten segítségével és übdsere- günk, valamint szövetségeseink csodálatos vitézségével fegyvereinkre fényes dicsőséget hozott — népünk létszámát tetemesen megfogyasztotta és népszaporodásunk arányszámát eddig a felére leszállította, ami a hosszas háborúnak természetes következménye ugyan, de nemzetünkre, amely^ amúgy is gyér szaporodásu volt, a legsúlyosabb csapás, melynek kivédésére nem csak minden lehetőt el kell követnünk, de még a lehetetlent J3 meg kell kísérelnünk, mert ha a minket környező nemzetekkel a szaporodásban nem bírunk lépést tartani, velők szemben számbeli kissebbségbe jutunk és tnlszár- nyaltatásunkaí aligha leszünk képesek megakadályozni és elkerülnie Messzire vezetne azon módozatok fejtegetése, melyek segélyével népünk szaporodását fokozni vagy fogyását csökkenteni lehet. Én azonban úgy érzem, hogy az általunk felveendő küzdelemben a fősuly mégis a népesség fogyásának csökkentésére helyezendő és a kormánynak az anya és csecsemő védelemre vonatkozólag megindított nagyszabású akciójának Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. #
