Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-04-11 / 15. szám
XXVIII. (XVI.) évfolyam. 15. szám. Szekszárd, 1918. április 11. TDUIAVÁRHEGYE fi A KÖZÉRDEK Hb ém . WMt . . Előfizetési ár: 1« • 4 1« fiircwiMi alU • Áwcrési hirdetések: 35 petit song I Ur., tevéét» ser 30 f. - NvfÜ- ) finér. POLITIKAI HETILAP. Az oraz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lap)*. Megjelenik heienkíní egyszer : csütörtökön. Telefon szia: F6*zerkeszt6 : 18. — Fejeié* szerkeszti: 24 — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség : Bezerédj lstván-utca 5. szám 14« küldendők a lapot érdeklő ömppc küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Adám-utca 42. nzáan Aa előfizetési pénzek és hirdetések láe küldendők. Néptanítók, ka az előfizetést egész évre előre bek* dlk, 8 korona. •c. LEOPOLD KORNÉL. feiet5s uerkea ilö: BODNAR ISTVÁN. Fömunkatérs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztek. A kártya. Születik-e még egy Jókai Mórhoz hasonló zsenije Magyar- országnak, ki méltóképpen megörökítse a modem játékbarlangok Fatia Negráinak rablóhadjáratát? Mert különleges iró- művészet szükséges ahhoz, hogy hű képét adhassa valaki annak a tébolyitó játékszenvedélynek, mely úgy eláradt a háborús konjunktúráktól íelzsirosodott világon, mint még sohasem. Hiszen Magyarországon mindig kártyáztak s regényekben, novellákban, anekdotákban eleget olvashattunk régi magyarok kártyacs^- táiról, melyekben épp úgy elúsztak a „blatt“-ra íeltett domíniumok, mint a kártya szeszt lyére bízott szépasszony-felesé- gek. De valahogy — az idtjk , távolán át — úgy érezzük, hogy ezekben a régi kártyázásokban volt egy kis stilus. A Józsa Gyurik s a hozzá hasonló parlagi magyar gavallérok nemcsak nagy stilü kártyások voltak, de — urak is. Akiknél kárhozatos szenvedély volt a kártya, de nem — élethivatás. Akik úri passzióból tönkrementek, de akik nem ültek be egy komforttal berendezett rablófészekbe az^al a végzetes és kétségbeesett elhatározással: Aut Cézár, aut nihil! Minden vagy semmi! Ami ma történik a kártya körül: az egyenesen a rendőri rovatba való. Tejfeles szájú ifjoncok százezreket sikkasztanak, hogy kártyázhassanak. — Mert akad olyan helyiség, ahol a pénzüket elveszthessék. Ha ezek a helyiségek, ezek az alkalomra csábitó termek nem volnának, nem kellett volna beleszédülni a járatlan és tapasztalatlan su- hancnak a pénz örvényébe ; de nem is tudott volna belezuhanni. Ha ilyen klubbok, kaszinók nem alakulhattak volna, nem kellene nagyszerű katonai karriéreknek s pompás jellemes embereknek a kártya arany bálványa körül a dans makabret: a haláltáncot járni. Nem ott van a baj, hogy kártyáznak, hanem hogy alkalmat adnak a dühöngő játék- szenvedélynek. A pénznek olyan áradása zuhog a világon át, amilyen soha még elképzelhető sem volt, s ez a megáradt folyam a kártyajátékon keresztül is leveZStő csatornát keres. De éppen ez a baj, hogy ma egyik társadalmi osztály megfertőzi a másikat a kártya bacillusaival s maholnap ! egész társadalmunk egy rettenetes betegség átkát fogja nyögni. Nem a hadimilliomosok százezrei veszteségeiért emelünk szót, hanem a kisemberek koronáiért, j melyek épp úgy odavándorolnak a nagy moloch gyomrába, mint amazok. De mig a százezrek nyomán ritkán támad nyomor és kétségbeesés, a koronák útját rendesen asszonyok siralma és férfiak vérének vonalai jelzik. Most már apró hivatalnokocs- kák, egyszerű polgárok napi munkájukból élő emberek mennek tönkre s lesznek nagy úri játékok áldozatai, egyre gyakrabban s egyre megdöbbentőbb körülmények között. A kártya áldozatai közül azonban csak azokat látjuk, akik könnyű erkölcssel százezreket sikkasztanak, vagy hangos pisztolylövéssel búcsúznak az életből a halál frontján. De nem latjuk a tönkretett családokat, ahol a fiú, a fivér s a daliás férj tragédiáját siratja sok zokogó szív. Ezek a hangtalan tragédiák rémesen szaporodnak és az a nagy szerencsétlenség,! mely polgári és gentry kaszinók kártyaszobáiból csap le mostanában sürü egymásutánban egyszerű és dolgozó emberekre, valósággal járvány kezd lenni. Mert hogy pusztító járvánnyal állunk szemben, az kétségtelen. A magyár társadalomban eddig nem ismert nyavalya, az idegenből hozott hazárdjátékok nagy tömege: a bakkarát, a makaó, a chemin de fér megfogta a kisemberek szenvedélyeit és erős marokkal szorítja. Ez az uj veszedelem szüli a típust, mely kártyából akar meg- vagyonosodni s-a másik Emberfajtát, melyről senki sem tudja, miből él és miből -győzi a nagyúri fényűzést. De, hogy a kártyaszenvedély mániákusai és tolvajai ellen védekezni kell a megbetegedett polgári társadalomnak, az kétségtelen. Legyen a kormány e járvány öntudatos orvosa s az erőszak késével messe ki könyörtelenül*e nyavalyát a magyar polgári társadalom testéből. Be kell csukni irgalmatlanul minden helyiséget, ahol bebizonyosodott, hogy hazárdjátékot játszanak. A Tolnomesyei Takarék és Hitelbank tőkeemelése. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatótanácsa Apponyi Géza gróf v. b. t. t. elnökléséve! f. hó 10 én tartott ülésében az igazgatóság és felügyelőbizottság-javaslatához képest elhatározta, hogy az intézet és a vele érdekközösségben álló vállalatok és társaságok nagyarányú fejlődésére való tekintettel alaptőkéjét 6 millió koronáról millióra emeli fel, e célból f. hó 28 ra rendkívüli közgyűlést hiv egybe. Az alaptőke föleme- ' lése tárgyában az igazgatóság a következő javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: Tiszteit Közgyűlés ! Nagy gazdasági átalakulások előtt állunk. A mezőgazdasági és ipari termelésnek fokozása és a megváltozott viszonyok által követelt átalakítása a háború: kövstő átmeneti és béke korszakban egyaránt elsősorban a hazai pénzintézetekkel szemben fog óriási igényeket támasztani. Mezőgazdaságunknak, iparunknak és kereskedelmünknek, szóval az Összes gazdasági termelési ágaknak elkerülhetetlen rekonstruálása (az évek óta felmerült hiányok pótlása, építkezések, a gépeknek, állatoknak, áruknak és nyers anyagoknak be szerzése stb.) csak igen nagy tökék felhasználásával lesz lehetséges, mi- „ nélfogva a régi méreteket jelentékenyen meghaladó hiteligények fognak minden irányban jelentkezni. Idejekorán kell tehát gondoskodnunk róla, hogy intézetünk a háború után reá háramló pénzügyi feladatodat teljes felkészültséggel várja és oldhassa mog s hogy eddigi pozíció jának biztosításával hivatását továbbra is kifogástalanul tölthesse be. Gazdasági életünknek^ a háború Után bekövetkező általános átalakulása s a pénzintézeteknek ezzel kapcsolatos nagyarányú tevékenysége mellett hivatkoznunk kell még intézetünknek folytonosan fokozódó, főleg az elmult évben elért hatat más fejlődésére, aminek illnsitrálá iára elég a következő adatokra utalnunk ; Év Kihelyezések és egyéb aktívák Betétállomány Bruttónyereség Tiszta nyereség összforgalom korona korona korona korona korona 1916 1917 18,001.614 31,690.269 13,592.663 21,727.078 1,006.302 1 517.706 345.700 502.842 239,909.691 399,348.987 Maga betétállományunk az utolsó 3 év alatt 16 millió, csupán az elmult évban pedig több mint 8 millió koronával emelkedett mely körülmény egymagában véve is kötelességünkké tessi, hogy intézetünk saját tőkéi és a gondozására bízott idegen vagyon között szükséges összhangot erősbbitsük. Saját erőforrásainknak megfelelő gyarapítása szükséges még azért is, mert a velünk szorosabb érdekközösségben álló intézetek és vállalatok üzletköre az utóbbi időben ugyan csak lényegesen emelkedett és az ő szükségleteiknek kielégítése szintén nagyobb tőkeerők állandósítását teszi kívánatossá. % Mindezen fontos körülményeknek méltatása és gondos figyelembe vétele indokolják ama javaslatunkat, hogy intézetünk 3 millió koronát kitevő alaptőkéjének 2500 darab egyenként 400 korona névértékű ul részvénynek kibocsájtásával k millió koronára való felemeléséi méltóz- tassék. ' Részvényeseink, minden 3 régi részvény után egy uj részvényre gyakorolhatják az elővételi jogot és pedig 580 korona kedvezményes kibocsájtási ár mellett; az igen tisztelt régi részvényesek által esetleg át nem veendő uj részvényeket a velünk közelebbi érdekközösségben álló MagyarÁllálános hitelbaMbkész átvenni ugyancsak 580 koronás kibocsájtási á^jban, ami amennyire megtisztelő intézetünkre nézve, másrészről pedig a tőkefölemelésnek teljes sikerét már eleve biztositja. A tőkefelemelqs végrehajtását a következő módok szerint ajánljuk: 1. Mondja ki a t. Közgyüléz, hogy az alaptőkéjét 2500 drb, egyenként 400 K névértékű 7501 — 10000-ig terjedő folyószáinmal ellátandó névre szóló uj részvény kibocsájtásával 3.000.000 koronáról 4 000.000 K-ra emeli fel. 2. A régi részvényesek a kibocsáj- tandó uj részvényekre nézve elővételi joggal bírnak, mely elővételi jog f. évi április hó 20-től május hó 30-ig délután 5 óráig gyakorolható. Ezen határidő leteltével az elővételi jog többé nem érvényesíthető. 3. Minden 3 régi részvény alapján egy uj részvény vehető át, dsonka részvények nem adatnak ki. 4 Az elővételi jog gyakorlásakor a régi részvények (szelvények nélkül) jegyzék' kíséretében, a régi részvények számainak és azon nevek följegyzésével, amelyekre az uj részvényeket kiállítani óhajtják, bemuta tandók. 5. Minden uj részvény után 580 . korona fizetendő és annak 1918 január 1-től a lefizetés napjáig járó 5%>-os kamata. A befizetések részletekben is teljesíthetők és pedig az elővételi jog gyakorlásakor befizetendő az első részlet fejében H0 korona, a második résziéi fejében 1918 julius 15-ig szintén lWkorona, a harmadik részlet fejében pedig 1918 október 15-ig 3000 korona fizetendő és pedig minden részlet után 1918 január hó 1-től kezdve járó 5°/o os kamatokkal együtt. 6. Az uj részvények birtokosai már 1918 évi január hó 1-től kezdve a régi részvényekkel egyenlően részesülnek a folyó üzleti év eredményében, valamint a részvényeseket a kereskedelmi törvény és az intézet alapszabályai értelmében megillető összes jogokban. 7. A befizetésekről a részvényes ideiglenes elismervényt kap, amelynek bevonása ellenében a teljes befizetés megtörténte után az 1918 évre szóló szelvényekkel is ellátott uj részvények még 1919. évi január hó elseje előtt ki fognak szolgáltatni .Hátralékot előfizetőieket tisztelettel kérjük a hátralékos Összeg mielőbbi beküldésére. 9
