Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-04-04 / 14. szám

3. 1918. április 4. __________________ TOLNAVÁRBEGYE és a KÖZÉRDEK Zs irrekvirálás Szekszárdon. Szék szard város, tanácsa a zsir- kontingenst, havonként és fejenként, 80 díkában állapította meg, esik tehát december 31-ig számítva min­den lélekre 6 kg. 40 deka. Ezt a mennyiséget, takarékosan számítva elégnek kell minősítenünk. Bizo­nyosra vehető azonban, hogy $zek- szárd lakosai közül . igen soknak semmi féle zsitkészlete nincs és ilyet nem is tud beszerezni, feleslege pe dig csak igeu kevés kiválasztottnak van ; épen ezért csodálatosnak tart­juk, hogy a várostól 259 métermázsa zsir beszolgáltatását követelik, mert ba nem, akkor katonasággal fognak rekvirálni. De miből és kitől, mikor a rendes szükséget sincs meg? Kiváncsiak' vagyunk, hogy minő alapon vetettek ki Szekszávdra 25% métermázsát? Lélekszám után? Ak­kor esik minden lélekre 2 kiló 8 deka heszolgáltatandó zsir. Ezalapon Buda­pestről magáról'20.000 métermázsán felül kell zsirt követelni és behajtani. Ennek a kivetésnek semmi alapja nincs és nem is lehet semmi más eredménye, mint az amúgy is zsírban szűkölködő lakosság elkeseritése és felháboritása. Először elverték a hizlaló eleséget, azután elvették a kövér ser­téseket, majd a soványsertéseket, most meg el akarják venni a kész zsirt. Egy kicsit sok ez már a — rekvi- rálasból. — A Nöegylet müsoros-estélye A nőegylet április 1-én tartott mű­soros estélye minden tekintetben na­gyon jól sikerült. A Szék szárd-Szálló nagy terme, amelyet ilyen célra már régóta nem használtak, teljesen meg­telt a város intelligens közönségével. Az érdeke4 műsort tíoldus Magda nyitotta meg, aki Liszt Gnórnok táncát szép megértéssel igen ügye­sen játszotta zongorán. 2. és 8. pont Oschanitzky József művészi hegedű játéka volt, akit zongorán dr. Hirsch Brúnó kisért discréteu Unom meg értéssel. A két katona bravúros já­téka nagy tetszést aratott és méltó tapsokat váltott ki a közönség köré bői. A 'műsornak nagy érdeklődéssel várt 3. pontja Babits Mihálynak, a hírneves köhónek előadása volt, aki 5 szép költeményét olvasta fel. Babits Mihályt már megjelentékor taps üdvözölte s mindenik költemé­nyét nagy tetszés kísérte, különösen az utolsót, amelyben azon óhajának ad szárnyaló szavakban kifejezést, hogy jöjjön el már mielőbb az any- nyira ahitott áldást hozó béke. E költeményével, amelyben minden ott levő óbaját tolmácsolta a legnagyobb mértékben ” magával ragadta a kö zönségel. — A nőegylet vezetősége Babits Mihályt városunk szülöttjét, babér koszorúval tisztelte meg. A 4. 9. szám 4 szólamu karének volt, amelyet’ Ujfalussv Sándor vezetése mellett adtak elő: Antal Tilda, Bol- dus Magda, Gunszt Márta, Gunszt Vilma, Klieber Györgyike, Molnár Ilonka, Mirth Lily, Mirth Margit, Schmiedeg Juliska, Schloss Klotild, Stáncsics Sára, Wallacher Gizella, Wolf Elia, Gunszt János, Ketskés Győző, Nagy Béla, Polgár István és Tutsni Pál. A sok fiatal üde hang éneke nagyon kedvesen hatott. Az 6. pont Polgár Margit zongora já­téka volt. Polgár Margit tinóm já­téka elé mindig érdeklődéssel néz közönségünk, mert tudja, hogy ö mindig igaz élvezetet szerez. Ez­úttal Brahmgtól játszott magyar táncokat és ráadásul pompás ma­gyar dalokat igaz művészettel és nagy technikával. *Ez után Bizony József énekeit szebbnél szebb dalo­kat, Szép hangja és temperamentu­mos előadása nagy tetszést aratott. Az éneklőt Polgár Margit kisérte zongorán a tőle megszokott finom­sággal. Ernőd Tamásnak egy kis háborús jelenete következett ez után „Szól a harang“, amelyet Morvay László, Tutsni Pál és Wendl Lajos adtak elő, nagyon ügyesen, nagy hatást keltve. Az élvezetes estnek bizonyosan meg volt a kellő anyagi sikere is, mert szép jövedelmet ho­zott a jótékony célra, a szegények­nek és a fogságból hazatérő hősöknek. — Szerencsétlenség Mély rész­véttel értesülünk, bogy Eri Béla, dr Éri Márton vármegyei főjegyző had apródiskoiai növendék fia szerencsét­lenül járt az olasz harctéren. Tanul­mányi kiránduláson voltak ott egyik elhagyott csatatéren, ahol véletlenül reálépett egy még fel nem robbant kézibombára, amely egyik lábát any- nyira összeroncsolta, hogy annak uj­jait le kellett vágni. A parancsnok­ság értesítésére dr. Eri Márton fő­jegyző elutazott beteg fia látogatására. — Kinevess. Dr. gróf Apponyi Rezső főispán Dorn Zsigmond vár megyei i^pdaiisztet irodaigazgatóvá, Simon Lajos irodasegédtÍ9ztet pedig irodatisztté nevezte ki. — Koszorumegváltás. Ifj. Leopold Lajos és nejétől' 100, Bodnár István és nejétől 50 koronát kaptunk, az elhunyt Y5r//y Lajos halála alkalmá­ból köszörű megváltás cimón. Az Apponyi Rezső gr&fnó áltaba tüdő beteg katonák gyógyítására meg­indított gyűjtéshez való csatolás végett. Rendeltetési helyére juttafuk. A 34-88 gyalogezred emlékkönyve. A Vilmos császár nevét viselő 34 gyalogezred elhatározta, hogy az ezred világháborúban viselt dolgait megörökítendő 34 esek emlékkönyve, cim alatt egy olyan müvet ad ki, melyben megörökítve legyenek mind­azon 34 essek nevei, a kik a háború folyamán elestek, eltűntek, kitünte­tést kapnák : megörökítve legyenek ütközeteinek színhelyei, állásai; a tisztjei legénysége harcban pihenő ben, munkában, szórakozás közben ; és pedig írásban és képben vagyis olyan díszmunkát akar az ezred hozzátartozoi és a nagyközönség kezébe adni, melyben benne legyen a háborús 4 évből az ezred minden dicsősége, gyásza, könnye, mosolya szivárványa. A hozzátartozóknak, az elesettek hátramaradottainak ke- gyeletes emlék lesz ez a könyv: a ntegmaradtaknak hősiességük ok- mányszerü bizonyitóka; a nagy közönség megismeri belőle a kevés hijján 200 éves ezred 4 éves diadal útját s a magyar katona szinarany lelkét. E mü szerkesztésével az ezred tisztikara nevében verebélyi Marzso Tibor csász. kir. kamarás ezredes, Polatsek Gyula és Gimes Lajos főhadnagyokat bizía meg. Miután ily nagy méretű munka összeállitása két emberre óriási mun kát ró, a szerkesztők felkérik bajtár­saikat (és pedig legénységet épen Úgy miut a tiszteket) és a nagy küzöuséget, hogy a mennyiben birt tokukban oly feljegyzés vagy kép van, a mely a 34 esekkel kapcsok tos, küldjék azt he a 34-es emlék­könyv szerkesztőségének Kassára (II sz. gyalogsági laktanya.) Kü , “Ionosén az elesettek hozzátartozóit kérik, hogy a hőseik arcképcsarno­kát lehetőleg teljessé teendő küld­jék be a hősi halált halt bajtársak arcképét. Szükség van a fentebb felsoroltakon kivül menetalakulatok, századok, önkéntes iskolák csoport képeire; az ezred összes tisztjének fényképére, rajzokra, festményekre és karrikatúrákra ; harctéri fénykép- felvételekre ; nekrológokra, háborús élemények leírására, episodokra, há­borús költeményekre, harci dalok, baka nótákra a melyet ezredbeliek komponáltak és énekeltek: tréfás és vig esetek leirására; baka élcek és mondásokra. A képeket és visz- szakért feljegyzéseket sértetlenül visz sza fogjáx küldeni. A mü tiszta jövedelme a 34-es özvegyek és árvák alapját fogja növelni. — Az erdélyi menekültek alapjának felhasználása. A román "betörés alkal­mából Tolnamegyébe telepitett erdélyi menekültek részére közel 14.000 ko­rona folyt be a Tolnamegyei Taka­rék és Hitelbankhoz Tolnavármegye akkori főispánjának kezdeményezése folytán. Tekintve azonban, hogy az adományokat a viszonyok kedvező alakulása következtében az erdélyi menekültek nem vették igénybe, gróf Apponyi Rezső főispán felhívást in­tézett minden egyes adakozóhoz, bele egyezésüket kérve ahhoz, hogy ado­mányuk a báró Schell Józsefné úrnő indítványa folytán a harctéren elhunyt szegénysorán katonák özvegyei és árvái részére folyó gyűjtéshez csatol- tassék. Tekintve, hogy ezen kérésnek mindenki készséggel eleget tett, a gyűjtés eredménye a báró Schell- féle alaphoz tényleg át is tétetett, mit lapunk más helyén is kimutatunk. — Le kell vágni a gümőkóros mar hákat. A földmivelésügyi miniszter leiratot intézett a gazdasági egyesü letekhez, amelyben a gümőkóros mar­hák kiselejtezése érdekében ajánlja, hogy a beteg marhákat értékesítsék. A leirat szerint az ország marha­állományában egyre jobban terjedő gümőkór leküzdésére igen alkalmas az a l^örülinény, hogy-a gümőkóros marhákat most kedvezően lehet húsra •ladni. — A váltók bemutatása és óvása. A hivatalos lap legutóbbi »zárna» közli a kormány rendeletét, amely az áp rilís 2 aig lejárj váltókra, kereskedelmi utalványokra és közraktári jegyekre nézve a fizetés végetti bemutatást és óvást elengedi, az április 2 ik napja után juiius hó 1. napjáig bezárólag lejáró papíroknál pedig a fizfetés vé­getti bemutatás és óvás határidejét Í918. évi juiius hó 15 éig bezárólag meghosszabbítja. 1 — Kabaré-88t. Dunafcldvár község ,,Sz“gényalapja jsvára“ a „Stefánia“ nagytermében f hó 6 án kabaréestély lesz. Belépődíj személyenkint 4 kor. Felüllizetések a jótékonycél javára köszönettel fogadtatnak. Kezdete este pont 8 órakor. Műsor: 1. Liebes- traum. Walzer Cibulkától. Előadják: Sopronyi Rózsi, Sopronyi Ferenc, Piu tér János és (3ry Géza. 2. A nyol­cadik osztály. Ernőd Tamástól. Sza valja: Szabó Klári 3. Magyar nóták. Énekli: Klacsó Irén, zongorán kíséri: Güns Gizi. 4. Bánkbán. Erkeltől. Zon­gorán játszók : Güns Gizi és Györkő Lili.- 5. Serenád. Monológ Makai Emiltől. Előadja: Bnuragarten Viri. 6. Simon Judit. Malódráma. Verse Kis Józseftől, zenéje Róvfi Gézától. Szavalja : Herczeg O ga, zongorán ki séri : Györkő Lili. 7. Kaland. Énekes monológ. Előadja: Kurucz Vilma, zongorán kiséri Klacsó Irén. 8 Tánc. I Lejti : Hambach Györgyi, zongorán kíséri Güns Gizi. 9_ G. Puccini : Preí’hiera di Tosca..Énekli: Ványi Zhgmondné, zongorán kiséri: Sop­ronyi Rózsi. 1U. Auszug der Garde. Eilenbergtöl. Előadják: Sopronyi Rózsi, Sopronyi Ferenc, Pintér Jódos és Dry Géza. — A szálastakarmány, alom és zsupszalma árak ujabbi megállapítást. A földmivelésügyi miniszter az Állat- és Takarmányforgalmi llészvéuytár saság által a magánfelek részére történő takarmány és alom eladások­nál 1917 december hóban megáll* pitott eddig érvényben volt eladási árakat leszállitotia s a jövőben fel­számítható eiadási árakat qlciut a következőkben állapító.ta meg : Anya széna, mesterséges takarmány, laza állapotban 36 K., préselve 42 K. Tavaszi szalma laza állapotban 24 K, préselve 30 K. Őszi szalma 18 K, préselve 24 K. Zsupszalma 24 K. Tengeri szár és fosztás, cirokszar 20 K. Nád 20 korona. • — Összeférhetetlenség. Az Omke az Országos Magyar KePeskedeimi Egyesülés lapja legközelebbi számá­ban a következőket Írja: Az az akció, amelyet a „Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége* az összeférhetetlenségi törvény módo­sítása tárgyában megindított és ame­lyet mi is a-legnagyobb mértékben helyeslünk, a közvéleményben égyre inkább tért hódit. Legutóbb a „Nép- szava“ foglalkozott a kérdéssel és bizonyos feltételek teljesítése ellené­ben 6 sem emelt kifogást a törvény módosítása ellen. A választójogi ja­vaslat sorsa rövid időn belül el fog dőlni. Ha pedig a választójog ki­terjesztése megtörténik és a titkos szavazás széles körben megvalósul, ebben oly biztosítékokat nyerünk, amelyek a kormány túlságos “be­folyását és a képviselők függőségét jelentékenyen csökkentik. Az ut ily- képen az inkompatibilitás megszünte­tésére, illetőleg aj szabályozására nyitva van. Ezzel remélhetőleg vége szakad a mai állapotnak, amely a kereskedelem éu ipar hivatott elemeit a törvényhozásból kizárta, ellenben kitárta az összes kapukat a stróman nők és a kijárók részére. . — Kiadó bolthelyiség. Pir- nitzer József és fiai lakházában Szek- szárdon, a Garay-téren a jelenlegi virágUzlel-bolthslyiség azonnali átvó- felre bérbeadandó. a Közönig KÖRÉBŐL Áthelyeztetésem alkalmából ismerő^ seimtől, minthogy őket. személyesen fel nem kereshettem, ezúton veszek búcsút és fejezem ki legjobb kivána- taimat. Szekszárd, 1918 április hó 3-áu. 0 Szivélyes üdvözlettel Barthel Rudolf alezredes. „ t " ^ * Ezen rovat alatt közöltekérl a felelősség a be'üldőt terheli. A szerk. NYILT-TÉR.* • E rovat alatt közlőitekért nem vállal fele­lősséget a Szerkesztőség. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Tisztelettel kérem, szíveskedjék I». lapjában alábbi soraimnak helyt adni. Minthogy dr. Percei István ur és közöttem fölmerült lovagias ügy az eddig megjelent hírlapi közlemények alapján nem volna helyesen megítél­hető, azért szükségesnek tartom, hogy a tényállást röviden vázoljam: Dr. Percei István ur mocsoládi bir­tokuk eladása körüli eljárásomat „qua- lifikálhatlan megfélemlitési kísérletnek és alaptalan fenyegetésnek“ nevezte. Midőn ezen kétségtelen sértő kifeje­zésért elégtételt és magyarázatot kér­tem. megbizottaim előtt is kijelen­tette, hogy „Wiiczek urnák hízelegni nem akartam s ba elégtétel és ma­gyarázat alatt talán azt kívánják, hogy bocsánatot kérjek, erre általát ban nem vagyok hajlandó.“ Később a megbízottak között történt tárgya lások alatt dr. Percei István ur meg­bízottai csak sajnálkozás kifejezésre voltak hajlandók s határozottan meg­tagadták a bocsánatkérés vagy fegy­veres eiógtételadást s ennek eldönté­sét fegyverbiróság elé akarták ter­jeszteni. Megbizottaim ezt el nem fo gadták, egyrészt mivel a fegyver- bíróságot erre helyénvalónak nem tartották, mivel ők nem kívánták fel­tétlenül a fegyveres e égtételadást és módját adták a békés elintézés lehe­tőségének is, de viszont másrészt nem fogadhatták el, hogy a sértő állapítsa meg a békés elégtétel maximumát. Ezzel az ügy első része befejező­dött és következett ebből kifolyó sértő .hírlapi közleményem, amelyért dr. Percei István ur — Simontsita Elemér ur és Vizsoly Ákos ur utján provo­kált. Én természetesen, minthogy ez még teljesen az első, befejezetlen ügyem folytatása voit, megbízottam, dr. Klein Antal ur utján kijelentettem, hogy dr. Percei István urnák elégtételt nem adok és megbízottakat nem nevezek meg. Szerintem ugyanis: ki mint sértő nem ád elégtételt, — mint sértő nem kérhet elégtételt. Ez a tényállás. Ezzel pedig az ügyet részemről végérvényesen befejezem. Tengelic, 1918. évi április hó 2. Kiváló tisztelettel Wiiczek Sándor. Felelős kiadók: a Szerkesztők.

Next

/
Thumbnails
Contents