Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-03-21 / 12. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1918. március 21. I > I termés nem volt, ott a rekviráló hatóság minden igyekezete és-fáradsága sem teremthette elő a burgonyát. Kikerekitve 9500 métermazsa volt az eredmény, az is részben úgy állott elő, hogy egyes gazdák még a vető- maguk egy részét is felajánlották, csak hogy valamennyire is összehozható legyen az illetü községre kivetett kontingens. Cukor. A lakosságnak cukorral való ellátására vonatkozólag jelentem, hogy az 1916/7. évi cukorgyártási üzemévben a a vármegye havi cukorkontingense 1250 mm. volt. Ezt azonban a m. kir Közélelmezési Miniszter ur az 1917/8' évi cukorgyártási tize- mévre havi 1080 métermázsára szállította le. A hatósági cukorellátás terén az elmúlt évbeD mutatkozó nagyfokú késedelmek azonban igen sok panaszra adtak okot a lakosság körében. Megtörtént az, hogy egyes járások négy-öt hónapon keresztül sem jutottak cukorhoz. E rendszertelenség egyrészt a közismert vasúti forgalmi akadályokra, másrészt a Cukorközpontnak a kiutalásoknál tanúsított lassú eljárására vezethető vissza. A m. kir. Közélelmezési Miniszter ur figyelmét felhívtam vármegyémnek sok panaszt szülő cnkorellátá- sára s Őnagyméltósá|;a meg is ígérte, hogy a jelenlegi ' visszás állapot a jövőben javulni fog. Egyébbként úgy a városi és járási hatóságok, mint én is mindent elkövetünk, hogy a lakosságnak cukorral való rendszeres ellátását biztosíthassuk s késedelem esetén úgy a Cukorközpontnál, mint a szállítással megbízott cukorgyárnál, sőt ha waggonhiány az akadálya a szállításnak, az illetékes máv. üzletveze- tŐ3Ógnél is mindenkor eljárunk. Petroleum. « * Nagy nehézséget okoz a;vármegye lakosságának petróleummal való ellátása, a mely nehézségek szintén a rossz forgalmi viszonyokra és az áruhiányra vezethetők vissza. A vármegye részére 1917. évi november és december, valamint 19’,Ő. év első három hónapjára meg- 1apitott 2015 q petróleumból ugyanis beszállítva lett és kiosztatott csupán 504'39 q. A hátrálékos mennyiség beszállítását folyton szorgalmaztam eredmény nélkül, sőt kereskedelemügyi miniszter ur legutóbb arról értesített, hogy az eddig 1c nem szállított kőolaj szállítását, a nagy hiányra való tekintettel, beszüntette. .Közbiztonság. A közbiztonsági viszonyok a beérkezett jelentések szerint általában megnyugtatók. Igen sok volt azonban a csendőrőrsök munkája a jogtalanul eltulajdonított katonai kincstári cikkek nyomozása, összegyűjtése, a katona- szökevények kézrekeritése és az utóbbi időben újból igen felszaporodott hadifogolyszökések meggátlása körül. Az őrsök feladataikat — aránylag csekély létszámuk dacára — általá*- ban jó eredménnyel oldották meg. Jelentem, tek. Törvényhatósági Bizottság, hogy számításba véve azon körülményt, hogy a háború várható befejezése után a közrendészet terén a teendők tetemesen nagyobbodni és suiyoabbodni fognak, már most előterjesztést tettem a kormányhoz aziránt, Logy a meglevő őrsök fő létszám* felemeltessék, egyes őrsök lovjisittussanak, valamint hogy uj őrsök is állíttassanak fel. Rem-'iein, hogy felterjesztésem ki- vánt sikerrel fog járni. Gazdasági ügyek. A hosszú ő-z leh- tövó tette, hoz}* az őszi vetési munkalat k jó műn kába elvégezhetők voltak. Ósz. kalá szossal bevetett terület nagysága körülbelül megegyezik az előző évivel. Az őszi vetések a nagy hótakaró alatt szépen átteleltek, megerősödtek, mai állásuk kielégítő. A hosszú tél és magas hótakaró lehetővé tették, hogy a trágyahordáá szánkón könnyű munkával eszközölhető' volt. A tavaszi vetési munkálatok február hó utolsó napjaiban kezdetüket vették, nagyon jó és könnyű munkába. A múlt év őszén a vármegye egyes részein a mezei egerek tömegesebb fellépése volt észlelhető, főleg a lóher, lucernában okozva nagyobb károkat, ezidőszerint azonban tömegesebb egér fellépésről panasz nem érkezett. Állatállományunk közepes conditióval áttelelt, itakarmány jelenleg nagyon szűkén van. A jószág egészségi állapota ki- | elégítő. A munkáaviszonyok nem mondhatók jóknak, általában panasz van az állandó munkás és cselédhiány miatt, a napszámbérek magasak." A 3387/1917. M. E. rendelet alapján elrendelt széna és szalma félék zár alá vétele folyamatban van, a vármegyei takarmányintéző bizottság elnökletem alatt hetenként gyűlést tartva intézi a rekvirálást és ezzel kapcsolatos ügyeket. E helyen kell megemlékeznem, a gazdasági munkabizottsághoz beosztott fogolyfelügyeleti tisztnek, Hortobágyi Ágoston százados úrnak távozásáról, aki pótzászlóaljához vezényeltetett. Hortobágyi százados közel két évig működött vármegyénkben és törhetetlen munkaerejével, odaadó buzgalmával és mindenkor helytálló készségével kiváló része volt abban, hogy a munkabizottság a gazdák részéről támasztott jogos igények kielégítésére eredményesen működhetett, amiért távozása alkalmából e helyt is elismerésem nyilvánítását kedves kötelességemnek tartom. Egyúttal bejelentem, hogy utóda dr. Szily Géza százados ur lett, akit e megbízatása alkalmából melegen üdvözlök, meg-" lévén arról győződve, hogy a hozzá fűződő várakozásoknak gazdaközön- ségünk javára minden tekintetben meg fog fe'elni. A vármegye kegyelete. A halál angyala ezúttal is súlyos áldozatot követelt tőlünk, kíméletlen kézzel ragadva ki sorainkból közéletünk díszét: Bezerédj Pál v. b. t. tanácsos, vármegyei bizottsági tagot, gyászba borítva nemcsak Tolnavármegyét, hanem egész Magyarországot. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Mélyen megrendült szivvel emlékezem .meg e gyászesetről, mely oly váratlanul szakadt reánk. A boldogult, ki egész munkás életét közöttünk töltötte, obf szép erényekkel ékeskedett, amelyek őt a nagy em berek színvonalán felül is magasra emelték. Ha valakire, rája illik a nagy költő mondása : »így áll az őserdők dísze, az óriási cser, A íejszés hozzá sujtni csak kételkedve mer.« Az óriási cser ledőlt s vele korának disze hullott porba. Nem maradt utána más, mint áldásos működésének kegyeletes emléke és közéletünkben egy űr, melynek szélén* bőrongó sejtelemmel kérdezzük : vájjon lesz e, aki az ő nagy munkáját hozzá méltó, hivatott kezekkel folytatja ? Messze vezetne, Tekintetes Törvényhatósági Bizott|ág. ha én Bezerédj Pál köztevékenységét ismertetni akarnám és érzem is, hogy az én tehetségeim e feladat nagy méreteihez gyengék. De azt meg kell állapitanom, hogy e nagy férfiú szivének minden dobbanása a mienk volt, Tolnavármegyéé, melynek sorsán ra jongó szeretettel csüngött. Es ha működése Tolnavármegye határain túllépve az egész országra kiterjedt, sőt az egész müveit világra kihatással volt — ezzel is csak azt a müvet folytatta és tetőzte be, melynek alap jait épen az ő hírneves nemzetségének dicső elei is éppen Tolnavárme- eyében raktak le. 'Értem ezalatt a magyar selyemtenyésztés megalapítását, mely szerény kezdettel a Beze- I rédjék hidjai kastélyából indult ki és az ő fáradhatatlan, céltudatos, önfeláldozó munkássága révén a virágzás magas fokára emelkedvén, a magyar közgazdaságnak egyik hatalmas tényezőjévé és a müveit világ elismerésének tárgyává lett. Bezerédj Pál minden porcikájában nemes ember volt, aki egész életével igazolta, hogy a régi hires jelmondat, a „noblesse oblige“ nem üres szólam, hanem megtestesült valóság. Ez vitte óta legszegényebb 1 egelhagya- tottabb népelemek felkarolására, ez tette őt, a független, nagyurat, az állam önkéntes szolgájává, ez vezette őt a demokratikus munka, a szociális alkotások mezejére és ez ösztönözte őt, hogy nyugvást nem ismerve, müvét folyton tükéletesbitse, amivel önmagának és hazájának hírnevet szerzett. Önzetlen munkában eltöltött, eredményekben gazdag nemes élete szolgáljon követendő például kortársainak és az utókornak. Mi pedig adózzunk kegyelettel az ő felejthetetlen emlékének, melyet vármegyéje és hazája évkönyveiben megörökített. Koporsójára úgy a vármegye közönsége, mint tisztikara nevében koszorút helyeztem és temetésén meghatott szivvel küldöttségileg jelentünk meg. Indítványozom, hogy gyászba- borult özvegyéhez részvét iratot intézzünk. És elköltözött soraink közül Fördős Dezső, aki rövid szenvedés után visszaadd lelkét teremtőjének. Egy hosszn életen át bü és hasznos tagja volt törvényhatósági bizottságunknak, jó fia vármegyéjének, melynek közéletében minden szépért és nemesért lelkesen buzogva, tevékeny részt vett. Beszentelési és temetési szertartásán a vármegye közönségét küldöttség képviselte. Rokonszenves emlékét kegyelettel őrizzük; Adakozzunk a háborúban tüdőbeteggé lett tolna- megyei katonák javára. — Gréf Apponyi Rezsőné felhívása. — Gróf Apponyi Rezsőné, főispánunk neje a következő lelkes és meleghangú felhívást bocsáj- totta ki, amely a nemescélra való tekintettel bizonyára széles körökben fog visszhangra találni : Szekszárd, 1918. március hó. T. Cz. Minél .tovább tart a gyilkoló háború, annál erősebben él bőgnünk a hála azokkal ßzemben, akik e harcot érettünk vivják és annyival élénkebben lüktet lelkűnkben a részvét azok iránt, akik érettünk szenvednek és yéreznek. Szabadjon e nemes vármegye közönségének szives figyelmét felhívnom azokra a szerencsétlen embertársainkra, azokra a hősi katonákra, akik csaknem a legsujtottobban érkeznek majd vissza a véres harcmezőkről. Gondoljunk azokra, akikről — ha elmegyünk mellettük — nem kiált felénk megrázóan könyörü- letért egy csonka kéz, egy mankóval alátámasztott szétroncsolt test,- nem néz felénk rettenetes sötétséggel két fekete szemüreg, de akik halaványan, némán suhannak el mellettünk, akiknek a háború nerh külső megjelölést hagyott hátra kirívó, fájdalmas emlékül, de egy nagy' belsőbajt: a tüdővészt. Csiráját ennek a borzasztó arányokban terjedő rettenetes kórnak, amelyet, ha terjedésében meg nem akadá- i lyozzunk, megdöbbentő gyorsassággaf felsziv minden energiát, minden életerőt. Ezeket a szerencsétlen sújtottakat kell a legnagyobb megértéssel várnunk, ezeket a lassú haldoklásra ítélteket, kikben a tüdővész külön öl meg minden szálat, mely őket az élethez köti, hogy minden szál elhalása külön fájjon. Ezeknek a csendesléptű, halkszavu, nehézlélegzetü, halálra ítélt embereknek mentési kísérletére emelek szót, hogy az ő halálra itéltetésük életüknek meghosszabbításával oldassák fel és hogy megfelelő elhelyezéssel vagy ápolással megmentsük őket a társadalomnak. A háború a társadalomra egy nagy adósságot rótt: enyhíteni a nyomában fakadó nyomort és bajokat, mely tartozásának igaz x megértéssel tett eleget ezideig. Meg vagyok róla győződve, hogy a kérő szó, amely a háborúban tüdőbeteggé iett tolna- megyei katonák gyógyítására és üdülésére szár.t alap létesítését célozza, ezúttal is: megszivlelésre és megértésre fog találni. Vegyen mindenki részt ebben a' mentési munkában! .Adakozzunk mindnyájan, hisz nincs boldogitóbb érzés, mint a sebeket gyógyítani és segíteni azokon, akik értünk szenvednek. Tisztelettel kérem, hogy felhívásomat a tüdőbeteg katonák sorsát megillető“ megértéssel fogadni s ezen célra szánt kegyes adományát a csatolt befizetési lap felhasználásával: a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz, Szekszárdon, — mely intézet az adományok kezelését és hírlapi nyugtázását vállalni szives volt — juttatni méltóztassék. Fogadja előre is őszintén érzett mély köszönetemet. Hazafias üdvözlettel gróf Apponyi Rezsőné s. k, Gróf Apponyi Rezső úrnő által megindított és a tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyítására s üdülésére szánt alap javára következő adományok folytak be a Tolnám. Takarék éá Hitelbankhoz : A tombola jövedelméből 1871'— Leopold Mihály Szekszárd 200'— Összesen: K 2071-— Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze- génysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : A szekszárdi ref. templomban március 15-én tartott ünnepély perselypénze 16‘—K Szekszárdi Takarékpénztár hadikölcsönben 200 — „ Összesen: 216'—K Eddigi gyűjtésünk : 46666'— „ összesen : 46882*— K ♦
