Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-01-17 / 3. szám

3. szám, XXVIII. (XVI.) évfolyam. Szekszárd, 1918. január 17. lUtNEGVE É5 A KÖZÉRDEK Dó fizetési ár: érre ..... IC Urtu érre .................... t » . . 4 » . . M Mát Hirdetési ink; Inerési hirdetések: 35 petit sorig • W„ teréMx ser 30 f. - Nyüt- Hn i—ist seseakéat 40 fillér. tton §gtu érre . VI érre . . POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinl egyszer: csütörtökön. Triefen szia: Főszerkesztő : 18. — FeWfls szerkesztő : 24 — Kiadóhivstal; II. Sierketztfcéz : Sezerédj litván-utca 5. náa U. kfitdevdők s lapot 4r4ek!6 tw« küldemények. Kiadóhlratal: Béri Balog Adám utca 42. taárna áx clSíUetásI pénzek ét UidvtáMfc !4< küldendfik. Néptanítók, ka ti ílffizetést egész érre elóre kakSi- dik, t korona. : Br. LEBP9LD KORNÉL. Felelői szerke« ztO: BODNÁR ISTVÁN. Fftaunkakára: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Leptulajdonosok a szerkesztők. A naay khaosz. A mitológiai „Chaos“, a biblia beli nagy — semmi, körölbelül a mai világ-zűrzavar volt. Anglia, Franciaország vezetőpoli- likasai még mindég tüzet okádnak. De senkisem borzong, ijedezik ma már tőlük, mert mindenki tudja, hogy a fajta kóklerség az egész, mint mikor a csepürágó komédiás tüzet, lángot nyeldesve, voltaképpen tojás rántottét eszik. Nem ijedünk meg Wilson ur produkciójától sem. A szájával ő is büvészi trükköket produkál. Színes pántlikákat, mézes madzagot húzogat — harci barátai­nak orra elé. Neküuk azonban ha­talmas ostorníjdel mutogat. Mi azonban nagyon jól tudjuk, hogy ez is csak — papírból van. Még eddig nem igen fájdult meg a — hátunk tőle. A háború óriási csörgő kigyóját derekasan fejbe kólintották a mi kétségtelen harci sikereink. Még- ugyan csapkod a farkával a meg. szédült szörnyeteg. Egyes embert talán még képes leütni a lábáról. Caillaux t, a béke első fecskéjét is mrgrövidiiBeti egy egész fejjel, de a tömeg érzést, olthatlan vágyat, az — akaratot többé nem fojthatja el. A békére megérett a föld, az egész világ! Tud|ak ezt, érzik minden­felé. S még odaát, a züllés szélén állott Ausztriában is összefog ellen­ség — jóbarát, hogy már jó előre készülődén a béke majdani oldásai­nak learatására. Sőt a nagy takaró dáshoz talán nagyon is felkészültek. Csak most pattan ki, hogy odaátról máris enyves kezet nyújtogatnak a háború épségben maradó nyers anya­gaira. Németországtól kierőszakolták a lélekszám szerint való elosztást, mi nálunk már a kvótaszám szerint való felosztásba sem akarnak bele­egyezni. 3 És mi, ahelyett, hogy a "kedves szomszéd körmeire vigyáznánk, ide­haza rendezünk családi jeleneteket. Vagy talán ezt is onnan túlról ren dezgetik nekünk? Már megint kormányválság hírét rebesgetik a lapok, leginkább a kormány újságjai. Próbáljuk meg tárgyilagos hűség gél ismertetni a belső politikai helyzetet. Wekerlének a parlamentban nin­csen számottevő pártja, még olyan ad hoc többsége sem, amelyre fel­tétlenül számíthatna. 0 kötött mars­rutával jött. Bécsben egyszerűen a fiyakába akasztották a nagy tarisz­nyát, Esterházy gróf hagyatékát, amelynek súlyra nézve legnehezebb terhe az uj választói törvény meg alkotása volL Akkoriban Bécsnek az volt a legsürgősebb, legfőbb óhaja, kapva-kapott rajta, hogy innen is azt sürgetik, követelik. Azt hitték odafenn, és jól hitték, hogy ez lesz a nemzeti egység megbontója, de már azt nem jól hitték, hogy csak egyet kell füttyenteni s itt mind­járt meglesz a parlamenti többség a beterjesztendő javaslathoz, akár csak béka országban a vizbedobott léodarab királyságához. A választójogi javaslat elkészíté­sével a nagytehetségü Vázsonyi Vil­most bizta meg az uj kormány. Aki vállalta a megbízást s elkészítette a javaslatot. De amikor megismer­tette a kész tervezetet, az már akkor is majdnem a választói blokk fel­bomlására vezetett. Minden árnyalat­nak volt ellene kifogása, de a leg­hangosabb akkor is a Károlyi párt volt. Talán mert Vázsonyi inkább honorálta az alkotmány és az Apponyi pártiak hazafias aggodalmait, ahol a magyar nemzeti szupuemacia erősebb kidomboritása céljából bizonyos ga­ranciákat kezdtek követelni. Apponyi pártja hozta a legnagyobb etikai áldozatot a blokk egységéért. Kor­mányra jutásával ugyanis felfüg­gesztette a bosszú lejáratú kiegye zés ellen elfoglalt merev álláspont­ját. De mert a Becsből hozott mi­niszteri táskában ez is benne volt, rekompenzáciőkép előtérbe tolták az önálló hadsereg, a magyar ve zényleti nyelv kérdését, ami kétség­telenül becses ellenérték a ha meg­valósul, kiveheti méreg fogát az uj választ jogi törvény sokat vitatott hátrányának is, amennyiben a nem­zeti szupremacia megvédésének egyik leghatásosabb "eszköze. De ezzellen meg odaát Auszlri- ban tiltakoznak legjobban a annak. feszegatÓ3áre. valószínűleg a kedves csehekre való tekintetből Czernin gróf sem tartja most a béke tárgya lást alkalmatosnak. Wekerle tehát nem kapta meg a király előzetes" hozzájárulását katonai programjához sőt az ujabbi miniszteri tanácsból felterjesztett módosításhoz sem. Épp azért, a hir szerint ma fel­ajánlotta lemondását a királynak, aki, amint mondják, ismét őt fogja megbizni. (Bár meglepetések nincae nek kizárva.) Ez esetben a katonai vívmányok megvalósitása csak egy­szerit pártprogramra, a reménység piros cseresznyéje lesz, ami az Ap ponyi pártot, de Vázsonyit is ki nem elégítheti, mert elesik a kiegyezés, de különösen a választói jog nem­zeti szupremáciat jelentő legfőbb biztosítéka. E nélkül pedig a vá­lasztói jogi törvény megalkotása stm a függetlenségi, sem az alkotmány­pártnak nem lehet — sürgős. Ká­rolyi Mihálynak és pártjának azon­ban első a legradikálisabb nemzet­közi választói törvény, no meg a minden kárpótlás és annexió nélkül való. béke ! Kész tehát hírlapjában szemébe mondani Vázsonyinak is, hogy a törvérfy megalkotását bűzni- halasztani akarja s azért rántotta elő az önálló hadsereg kérdését, mert népszerűén akar — bukni . . . s emellett a párt titkára tengeralatti aknákat helyezget el a bécsi sajtó ban s e szerint a magyar hadsereg követelése „egyes urak szédelgése s közjogi maszlag, melyhez csak a magyar oligarchák ragaszkodnak.“ A helyzet tehát igy áll. Hova fej­lődik ? Nem tudhatjuk. Kettőt azon­ban tudunk. Egyik, bogy az önálló hadsereg kívánása nem — maszlag, de nemzeti közóhaj. A másik, hogy Károlyi Mihály gróf ur aránylag kis tenyerébe mindég sokat fog, de ke­veset markol. Neki minden kevés. Semmi sem elég s az elég is — semmi. Bukik-e tehát Wekerle ? Vagy Károlyiék kiválása lokalizálja a tü­zet s esetleg fúzió készül a munka­párttal, mindezek találgatások. Egy azonffan sajnálatos, hogy Wekerle éppen most került a kettős malomkő közé, amikor az ő európaszerte el­ismert közgazdasági és pénzügyi szaktudására az országnak olyan nagy szüksége volna. A mi véleményünk most is az‘, akii volt a minapi kormányválság alkalmával. A vérzivataros idő akkor sem volt alkalmas uj politikai váltó gazdasági berendezkedésre és az ezzel járó személyi változásokra. De most meg egyenesen ésszerűtlen lejáratni, egy ilyen kiváló szakférfiút, ki a gazdasági kérdésben Ausztria és a külföld előtt leginponálóbban képvi­selheti e jelenlegi kormányt. Ezzel mégis csak — gyöngeségünket mutat­juk bo a világnak. Pedig, ha valaha szükség , volt összetartásra, egyetér­tésre, nemzeti egységre, erőre, ener­giára, a mostani kritikus idő az, amikor Bresztlitovszkban is rólunk is tárgyainak, de — nélkülünk . . . B. A szőlőn megmentése. Irta: Wenninger Mátyás. Szcnkéneg hiánya v-gy drága volta miatt a fi oxéra-veszedelem rémalakja ismét előttünk áll, mert sajnos igen kévé? kilátás van arra, hogy szén kéneget a jövő tavaszra, sőt egyáltalában a jövő évben meg­felelő mennyiségben még drága pénzen is kaphassunk. Nem marad tehát egyéb hátra, mint a szőiőnö- vény és a fiioxéra tenyészetének tanulmányozása alapján, a természeti erők segítségével ■ e.hárítani vagy legalább is eltolni a pusztulás ve szedőimét. A kutató és okoskodó emberi ész sokszor beleavatkozik, mondhatjuk beiekontárkodik a természet örök bölcseség rendelte működésébe, amely végeredményben haszonnal legtöbbnyire nem jár, hanem tuíton- géet, elkorcsosodást, sőt tov ibb-tovább végveszedelmet idézhet e ő. így idézte elő a szőlőnél a fiioxéra ve­szedelmet és a sokfele szőiőoetegsé- get, a mesterségesen t-szkö'ölt és túlhajtott Demesités, mely az aklimati- zált és edzett szőlőfajták helyett ké­nyes természetű uj fajtákat létesitett­A szőlőművelésnél sok természetelle­nes eljárást követünk. Ilyen a hajtá­sok visszavágása, a metszés, melynek azonban megvan a rációja, de már éppen nem bir ésszerűséggel az az eljárás, mellyel megakadályoztuk azt, hogy a szőlőtőke, a talaj felső rétegében gyökereket hajtson és arra utaljak azt, hogy tisztán a ta'pgyö- kérbői kiágazó gyökerek áltat táp­lálkozzék a földből. Hogy hasonlattal éljünk, ez éppen olyan eljárás mintha legelő marhánk szájára olyan száj kosarat kötnénk, hogy csak azt a hosszabb sfcálu füvet legelhesse le, melyet a szájkosár nyílásain kérész tül leharapni képes, mig az apróbb füveket lelegelni ne tudja, íme eivitázhatatian és letagadha­tatlan bizonyítéka ez annak, hogy a föl­töltögető szőlőműveléssel a még jó 'érőben levő szőlői meg lehet óvni a fiioxéra veszedelmétől; sőt miként a Kostka-féle művelési mód leírásá­ból (Kostka László uj szőlőmüvelési albuma) feltüntetve láttuk és olvas­tuk, legszebb terméseredményt is el lehet ezáltal érni. Bátran állíthatjuk tehát, hogy a jövendő szőlőkulíura okvetetlenül ezen művelési mód alapján fog ki­alakulni, amelynek előnyös, megokolt sőt szükséges volta Tnellott tapasz­talati tények bizonyítanak. Erre kí­vántam szőlősgazdáink szives figyel­mét tisztelettel felhívni, A filokszéra tudvalévőén a szőlő gyökerein élősködik, azokat meg­fosztja azon éltető nedvektől, melye­ket a talajból, a szőlőnövény fen- tartására felszívnak, minek követ­kezménye azután a kihalás. Nem a legnagyobb ésszeriltlenség-e ilyen körülmények között a szőlőtőt meg­akadályozni abban, hogy minél több gyökeret hajtson, még pedig nem­csak'az alsó rétegben, hol a fiioxéra tenyész, hanem a '.felsőbben is, ahol a gyakori nedvesség, levegő hozzá­járulásával és gyakori kapálások következtében tenyészni nem szokott. önként következik ebből, hogy » fiioxéra veszedelem ellen mily hat­hatós védekezési módot nyújt nekünk a tőkék feltöltése, melyek, mint gyök törzsek, azonnal gvo:; Cröíte-i hajtanak, mely gyökerek további feltöltő kezolés mellött folyton erő­södnek és terjeszkednek, mely kö­rülmény a tőkéknek üdeséget és megifjodást kölcsönöz és ellentállóbbá teszi a tajpgyökérzetet is, a fiioxéra pusztító hatásával szemben-. Ez nem föltevés, hanem tapasztalat által be­bizonyított tény. Ezt a művelési mó­dot, vagyis _a tőkék alásíilyeztésót Kostka László izsáki (Pestmegye) nagy szőlőbirtokos, a legsikeresebb terméseredménnyel, már 14 óv óta folytatja1} mellyel halomra döntötte azt az elavult elvet is, hogy a felső gyökérzet a tökealany gyengítését idézi elő. Hogy a szőlők feltöltögető műve­lése milyen hathatós védekezés a filox -ra ellen, arról a saját tapaszta­latom és megfigyelésem alapján is meggyőződtem. HÍREK. — Osztálytanácsosi cim. A király a szekszárdi számozású SteinekkCr Ferenc dr. miniszteri titkárnak, aE osztálytanácsosi címet adományozta — Hivatal vizsgálat. Papp Gyula közélelmezési kormánybiztos a napok­ban váratlanul megvizsgálta Szek­szárd város lisztellátási hivatalát, melyet másfél év óta Malonyay Ele­mér célra berendelt néptanító példás buzgalommal és pontossággal vezet. A kormánybiztos tüzetesen megvizsgálta a könyvelést és a keze­lési eljárást és a hivatal vezetőjével szemben teljes elismerését fejezte ki, kiemelve, hogy a szabályszerű ke­zelés következtében a városi liszt­ellátás sokkal takarékosabb, mint az előző időszakokban volt. Örömmel veszünk tudomást erről az elisme résről, melyet Malonyay Elemér jól megérdemelt, mit csak fokoz a körülmény, hogy Malonyay hivatalá. ban a felek nemcsak készséges saa bályszerü elbánásban, hanem igaz­Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents