Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-12-12 / 50. szám

TOmUWMH it » Bttug

dozó népirodánál (Vármegyeház, földszint, 12) jelentsék be. A jelentkezők közül minden egyes tanfolyamra 3Q—30 at a kassai intézet fog behívni. A behivottak a 18 napos tanfolyami idő alatt ingyenes ellátásban részesülnek és ha a tanfolyam elvégzése után az elöljáróság által igazolni tudják, hogy a méhészkedést otthonukban megkezdették, külön kérésre méhcsaládok beszerzéséhez szükséges segélyösszeget s egy egy a tanfolyamon készitett kaptárt fognak kapni az Országos Hadigondozó Hivataltól.

— Jól bániunk Szekszárdon a szerb hadifoglyokkal. A Bátaszéken állomásozó szerb megszálló csapat sorai ban több szerb katona van, akik előzőleg Szekszárdon és vidékén voltak, mint hadifoglyok munkában. Ezek a volt hadifoglyok igen elismerőleg nyilatkoztak bajtársaik előtt arról a jó bánásmódról, amelyben a szekszárdi lakosság részeltette őket és ez az elismerés jó vért szült a megszálló szerb katonaság körében is, melynek parancsnoka szigorúan tarja magát a fegyverszüneti szerződéshez és vigyáz, hogy az meg ne •értessék.

— E8kÜVŐ. Széchenyi Aladár gróf Somogyvármegye föispáni teendőivel megbízott kormánybiztosa oltárhoz vezette Kaposváron Viszai Elvira Flóra gépirókisasBzonyt.

— A közigazgatási bizottság ülése.

Tolna vármegye közigazgatási bizott sága szerdán tartotta december havi ülését dr. Msyer Gyula kormánybiztos fniupán elnök^sével. Jelen voltak : Forster Zoltán alispán, dr. Éri Márton főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, dr. Drágíts Imre t főorvos, dr. órffy Gyula h. t. főügyész, Major Lajos pénzügyigaz gató, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Puly Iván gazdasági felügyelő, Pa dányi Andor tanfelügyelő, dr. Ko- zacsek József államügyész, Sigora Lajos törvényhatósági állatorvos, br. Fiátli Tibor, Török Béla, Fekete Ágo&ton. Elmaradásukat igazolták: Kardos Kálmán dr., báró Schell József, Kovács S. Endre, gr. Appo- nyi Géza, Bernrieder József. Igazolatlanul távol voltak : Leopold Lajos és dr. Sztankovánszky Imre. — Dr. Mayer Gyula kormánybiztos az ülést megnyitva, utalt arra, hogy súlyos körülmények között és nehéz órákban vállalta magára a magyar nép- kormánytól nyert megbízatását és úgy látja, hogy e viszonyok napnap után fokozódó ónsullyal nehezednek reánk. Arra kéri a közigazgatási bizottság tagjait, hogy egyedül az ország közérdekeit tartva azem előtt, hassanak oda, hogy a belső rend és nyugalom a legteljesebb mértékben álljon helyre, nehogy az előforduló zavargások a szom Bsddságunkhan álló külellenségnck okul szolgálhassanak arra, hogy vármegyénknek különösen nemzetiség- lakta községeit katonailag megszólhassa. A bizottsági tagok részéről Fiáth Tibor báró meleg szavakkal üdvözölte a kormánybiztos főispánt. Utalt arra, hogy a fegyverletétel után mindannyian azt reméltük, hogy a béke áldásos napjai fognak következni, de e helyett vámpírok mii liói szakgatják könyörtelenül szép országunk testét. Ne okozzuk ezért a .letűnt politikai rendszert, mert hibásak vagyunk valamennyien, ó most már nem ismer pártokat, csak azt az egyet, mely az önálló független, az ország területi integritását megvédő magyar népköztársaság jeligéjét Írja zászlajára. Döntsük hát le a politikai válaszfalakat és tör- hetlen munkakedvvel igyekezzünk megalapítani Kossuth Lajos országát, hogy valóra váljék Széchenyinek mondása: Magyarország nem volt, hanem lesz. A kormánybiztos műkő déséhez teijes sikert kíván. A bi zottság úgy a kormánybiztos megnyitó beszédét, mint Fiáth báró Ud vözlő szavait nagy tetszéssel fogadta éa lelkesen megéljenezte.

1918. december 12

__________

— Papé Lajos főhadnagy halála.

Mélységes gyász sújtotta le ujb.ó) DÓbai Pápé Dénes volt bonyhádi közjegyző Dejét, Arloiv Máriát, a szekszárdi polgári leányiskola tanár nőjét. Nagyreményű fia, Pápé Lajos honvéd főhadnagy váratlanul elhunyt Drezdában. Pápé Lajos a legnagyobb hősiességgel küzdte végig az egész háborút. A Ludovikából — amelynek egyik kitűnő növendéke volt — úgy szólván mindjárt a harctérre került. Végigjárta valamennyi frontunkat. Az olasz harctéren rettenetes combsebet is kapott, amely jóformán sohasem tudott begyógyulni. Ezzel a hatalmas sebesüléssel került a sanyarú olasz fogságba. De ezt is kibírta. Amikor aztán mint csererokkaDtat haza- bocsátották, fiatal, ambiciózus lelke ekkor sem tudott pihenni, ismét a harctérre kívánkozott. Bécsiről Ukrajnába h.lyezték.' A fogság 8 az utóbbi sok nélkülözés, a visszavonu lás izgalmai azonban nagyon lesa- nyarták, szervezete nem bírta tovább az ellenállást, Drezdában tüdőgyulladást is kapott, amely aztán kioltotta reményteljes fiatal életét. Édesanyját távirattal hívták betegágyához, de már elkésve érkezhetett. A fiatal, hős katona korai halála mély részvétet kelt egész városunkban. A legőszin tébb sajnálkozással tekintünk mindnyájan a szegény édesanya meg nem érdemelt Niobe-soraára, hiszen a bor zalma8 háború fo yamán már a harmadik gyermekét veszítette el.

— A nemzetőrségek vármegyénkben. Bar a legtöbb helyen a nemzetőrök számát leszállították, a vissza maradtak szervezése be van fejezve és biztosítják a rend fentartását. Szekszardo i a nemzetőrséggel a csendörség és katonaság nagyobb kii endellsége karöltve működik. — Azonkívül a vármegye területén a helyi nemzetőrségek mellett mozgó nemzetőrség van beállítva, amely kitünően működik és amelyet Hamza Gyula csendőrőrnagy, akt a közbiztonság fentartáea körül vái megye gyeszerte nagy érdemeket szerzett, szervezett meg.

— Hősi halál, strott Imre, a 17. honvéd gyalogezred I. oszt. számvevője, az 1. oszt. nagy ezüst, a II. oszt. kis ezüst (kétszer) és a bronz vitézségi érem tulajdonosa, 4 és fél évi harctéri szolgálat után folyó hó 3-án reggel 2 órakor, életének 30 ik, házasságának 6 ik évében Szekszár dón elhunyt. Pár héttel ezelőtt hunyt el édesanyja s ennek temetésére sietett haza, de már ekkor a harctérről magával hozta a veszedelmes betegség csiráit, mely kioltotta életét. Múlt csütörtökön délután fél 4 órakor temették el nagy részvéttel. Temetésén a helyben állomásozó 19. és 52. ez redek altisztjei testületileg jelentek meg és kisérték ki bajtársukat. Nején, Imriske és Lacika gyermekein kívül gyászolják : Strott Henrik édesatyja, Strott Regina, Hercegb Ferencné szül. Strott Erzsébet, Börcsök Istvánná szül. Strott Nusi, Strott Gyula testvérei, Horváth Lenke sógornője, Hercegh Ferenc, Horváth László és Börcsök István sógorai.

— A szerbek rendcsinálása Pécsett. A szerbek Pécsett elég humánusán viselkednek. Az meg talán még dicséretül re is válik, hogy derekasan hozzáláttak a rendcsináláshoz. Elviselhetővé mérsékelték a piaci ára kát s most a dolognélküliség ellen léptek fel. A város polgármestere ugyanis a szerb csapatok parancsnokának rendelkezése folytán a kö vetkező, mindenütt megszívlelhető parancsot tette közzé: „Mindenki, aki nek nincsen munkája, 24 órán belül munka után lásson, mert aki ezt nem teszi, az 1913 : XXI. t.-c. alapján első Ízben két hónapig, ismétlődés esetén 3 hónapig terjedhető fogházzal fog bűnhődni és akinek meg ez sem használ, bírósági Ítélettel vagy a dologházba kerül, vagy pedig egy évig terjedhető fogházbüntetést fog szenvedni. Aki mint munkakerülő az utcán, köztereken ácsorog, séta- és egyéb helyeken tartózkodik és nem

tudja igazolni, hogy saját hibáján kívül nem tud munkát szerelni, elő lesz állítva és a fenti módon meg lesz büntetve. Menjen mindenki a dolga után, a mai nehéz időkhöz nem méltó a tétlenkedés és azok megkövetelik, hogy mindenki megfeszítse a muukában minden erejét. A legszigorúbban tilos az utcákon csoportosulással a közlekedést akadályozni, járdákon és utcasarkokon ácsorogni.“

— A borpiac helyzete. A borkereskedők teljesen tar ózkodnak minden vételtől, nem annyira az árak ma gassága miatt, mint inkább azért, mert nincsen meg a szállítás lehetősége és biztonsága. Az országban sok, még szüretkor megvásárolt partié bor ma is ott bever a termelés he lyen, gyakran nyitott félszerben, vagy rosszul zárható földfeletti raktárban, ahol kezelni sem lehet. Egyes bor- keresk dő cégek ily módon százezrekre rugó kárt szenvedtek. A bor párlat készítésére a hajlandóság most is élénk.

— Munkaadók figyelmébe. Egy 29

éves, erőteljes szekszárdi hadiözvegy, kinek 3 nyolc éven aluli gyermeke van s egy teljesen árva mostoha gyermekét is gondozza, — munkát keres. Elvállal takarítást havifizetésért, elmegy napszámba mosni, vasalni. — Lakcímét az érdeklődőkkel közli a szekszárdi hadigondozó népiroda (Vármegyeház, földszint, 12. ajtó.)

— Országos földmivespárt alakult.

A földmivelő nép körében már hónapok óta erős szervezkedés indult meg, melynek az a célja, hogy a kisgazdák, zsellérek, földmivelő mun kások, falusi kisiparosok egységts táborban tömörüljenek. A napokban az ország minden részéből összegyűltek Budapesten a földmivelő nép mozgalmának a bizalmi férfiai, leginkább kisgazdák éa falusi vezetők, hogy afelől döntsenek, vájjon a szervezett földmivelők a meglevő különböző pártokon belül állitsanak-e jelölteket vagy külön pártot alakit- sanak-e. Uj párt alakítását mondták ki, amelynek cime Országos földmivespárt lesz s amely a gazda és földmivelő nép minden rétegét magában foglalja, sőt a falusi kisiparosokat és kis tisztviselőket is. A párt első fecskéje már hozzánk is megérkezett. ócsényben már meg is alakult az uj párt s a többi sárközi községekben is erősen folyik a szervezkedés.

— Tanárok gyQIÓse. A baranyatolnamegyei tanári kör vasárnap d. e. 10 órakor tartotta meg ez évi közgyűlését Kárpáti Kelemen főigazgató elnöksége alatt. Kárpáti Kelemen a tanítóság nevelő, oktató feladatairól tartott előadást és a tanári érdekek megvédésének szempontjából az egyesülés szükségességét hangoztatta. Messik Béla főreáliskolai tanár igen gondosan kidolgozott felolvasás ban fejtegette azt az eszmét, hogy az elméleti oktatás teréről át kell lépni a gyakorlati oktatás terére és játék, torna, kézügyességi gyakorla tok által gyakorlati elemeket kell belevinni a nevelésbe. Zánkay Kornélia felsőkereskedelmi tanárnő meg jegyzés tárgyává tette, hogy az egyetemeken nagyobb gondot kellene fordítani a módszertani kérdésekre, hogy a tanárokat tanítsák meg tanítani is. Kápolnay Zsigmond dr. jog akadémiai és tanítóképző intézeti tanár azt hangoztatta, hogy a közép iskolák elmeleti anyagát redukálni kell, különben a gyakorlati célok megvalósítására nem jut megfelelő idő Az egyesületi ügyek elintézése után Kárpáti Kelemen bezárta sz ülést, amelyen igen szép számmal jelentek meg Tolna és Baranya névelő munkásai. '

— Nemzetörök fegyvereztek le sor- katonaságot. Pinczehelyről írják: A forradalmi napokban Miszlán is ki fosztották Lőwinger Lajos bérlő lakását és gazdaságát. Mivel a károsultnak a törvényes fórumok karha talmi segítséget nem adhattak, Budapesten maga járt ki magának ugynevezatt büntető-expedíciót ‘—- Egy szakasz gyalogság jött, tiszt vezetése alatt éa nagy eréllyel szedte össze az elrabolt holmikat. Ezek azonban lassankint megint eltünedeztek, sőt Inkey báróné kastélyából is egy és más. A gyanú magára a sorkatonákból álló karhatalmi osztagra háram lőtt éa ez valónak is bizonyult, miért is Gyönkről Orbán lovasnemzetőr - hadnagy ment ki tiz lovassal és le fegyverezve elkísérte a nagy túlerőben levő gyalogszakaszt Ozorára, a hol átadta az ottani századparancs- nokságnak.

— Halálozások. Spauszta Gyula Nándor lepsényi jegyzőt a forrada lom kitörésekor a felbujtatott elégedetlen katonák igaztalanul megtámadták s tettleg is bántalmazták. Ez annyira-megzavarta a kötelességtudó, érzékeny lelkületű jegyzőt, hogy elborult az elméje. Háromheti lelki gyötrelmek és kínos testi fájdalmak után életének 34—ik évében folyó hó 1 én Budapesten elhunyt. Krucsay Józsefné sz Spauszta Margit az elhunytban fivérét gyászolja. Haláláról az alábbi gyászjelentést adták ki : Fájó lélekkel, megtört szívvel jelentjük, hogy a rajongásig szeretett testvér, rokon és vőlegény Spauszta Gyula Nándor Lepsény község jegyzője jóságos élete 34-ik évében, a község érdekeinek lelkiismeretes teljesítése közben, 1918 december 1 én kínos szenvedés áldozata lett. Drága halottunkat ideiglenesen a budapest- farkasréti temetőben helyeztük nyugalomra. Szekszárd, 1918 december 3-án. Gacsályi-család, Krucsay-család, Strazsek Mariska.

Basa János szemcse-pusztai intéző neje december 4-én spanyol betegségben meghalt. A köztiszteletben állott derék magyar uriasszonyt öt leánya, férje, édesanyja és testvérei siratják, 6 án nagy részvét mellett temették el.

Bacskag Miklós p. ü számtanácsos, Bzámvevöségi főnök, ki ily minőségben Szekszárdon is működött, váratlanul elhunyt Eperjesen.

— A kaposvári és szegedi kereskedők 30—40 százalékkal leszállították az árakat A kaposvári kereskedők egyesülete foglalkozott a Munkástanács felszólításával, bogy a kereskedők szállítsák le a közszükségleti cikkek árát oly mértékben, hogy a szegényebb néposztály, de főleg a háborúból visszatért katonák szükségleteiket fedezhessék. Az egyesület megállapítja, hogy a kereskedelmi cikkek árainak szabályozása tulajdonképpen állami feladat, mert ennek csak akkor lehet hatálya, ba országos érvénnyel történik. Mégis áldozatkészségének dokumentálása s a kedélyek megnyugtatása végett kimondja, bogy a közszükségleti cikkek háborús árait 30—40 százalék kai redukálják. így határoztak a szegedi kereskedők is. Nálunk azonban semmi kezdeményezés nem történik az ilyen dolgokban. Ott vannak például a tarthatatlan piaci árak is. Csakhogy senki sem mer a darázsfészekbe belenyúlni.

— Nyilvános nyugtázás A Dombó váron létesítendő Erzsébet - kórház céljaira gróf Apponyi Rezső volt főispán gyűjtése folytán ezideig adakoztak: Strasser Lajos Magyarkeszi 300 K, Konyi Gyula Szakcs 500 K, özv. Dőry Vilmo8né Felsőleperd 1000 K, Szabó Jenő Dombóvár 50 K, id. Perczel Béla Bonyhád 300 K, Rothermel Henrik Dombóvár 100 K, Péter Lajos Ürgevár 100 K, Wurm Ignác Döbrönte 200 K, Kovács Antal Fornád 200 K, Vásárhelyi Ernő Alsóleperd 600 K, P.esch Frigyes Tamási 600 K, Varga József Dombóvár 200 K, grót Appouyi Rezső 300 K, összesen 4450 K. Ezenkívül felajánlottak még: Oppenheim Salamon pta Tárkány 300 K, Sass Lajos ób dr. Sass István Dombóvár 1000 K, Bischitz Artur Budapest 5000 K hadikölcsön-kötvényt, Veszeley Zsigmond 10.000 darab falitéglát, Makay József Dombóvár 1000 K.

________________________3.