Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-12-05 / 49. szám

1918. december 5.___________ — Bezerédj István életrajza. ‘A Magyar Tudományos Akadémia va­lami .14 esztendővel ezelőtt pályáza­tot hird tett Bezerédj István élet rajzára. A pályázat hosszú évek so­rán meddő maradt. Végre is az Aka­démia Bezerédj István életének két alapos ismerőjét, Bodnár Istvánt, lapunk felelős szerkesztőjét és dr. Gárdonyi Albert fővárosi főlevél­tárost bizta meg a mű megírásával. A munka elkészült. Az Akadémia kiutalta az annak idején Bezerédj Pál által kitűzött páiyadijat s most mér az életrajz is nemsokára kike­rül a sajtó alól még’pedig oly for­mán, hogy a 30 ezer koronán felüli kiadási költség felét a Magyar Tör­ténelmi Társulat, másik felét pe­dig Bezerédj Pál családja vállalta nagylelkűen magára. Á száz nyoma­tott ivre terjedő két kötetes munkát a Történelmi Társulat választmányi tagjai évi illetmény gyanánt kapják, de a m gyközönség is megszerezheti. A társulat az első kötet előfizetési árát 15, a könyvárusi árát pedig 25 koronában szabta meg. Aki elő­fizetni akar, forduljon tehát a M* Történelmi Társulat titkári hivata' Iához, Budapest I. Vár. Országos L evéltár. — Uj határrendörségi kapitány. Kovách Béla határrendőrségi fogal­mazó^ Kovách Gyula nyug. kisvej-. kei jegyző fiát, a belügyminiszter határrendőrségi kapitánnyá neveztelek — A belügyminiszter és a vidéki néptanácsok. A vidéki néptanácsok és nemzeti tanácsok több helyen va­lósággal megadóztatták a közönsé get és olyan intézkedéseket tettek, a melyek kizárólag hatósági jog­körbe tartoznak. Gróf Batthyány Tivadar belügyminiszter, amint erről értesült, körrendeletét intézett a fő­ispánokhoz,a főispáni teendőkkel meg bizott kormánybiztosokhoz: ügyelje­nek és figyelmeztessék a vidéki nem­zeti és néptanáciokat, hogy azt a hatáskört, amelyet érvényben le.vő törvényeink a közigazgatási hatósá­gokra ruháztak, csakis ezek a ható ságok tölthetik be. — Pécsi ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi ‘k mura közhírré teszi, hogy Kiss Ernő dr. volt szék szárdi ügyvédet elhalálozása miatt az ügyvédek lajstromából törölte és hogy utóbbinak irodája részére gond­nokul Orffy Gyula dr. szekszárdi ügyvédet rendelte ki. — A szekszárdi Népkonyha veze­tését Bezerédj Pál halála folytán báró Schell Józsefné vette át, aki­nek kezeiben ezen emberbaráti intéz mény vezetése a legkitűnőbb helyen van. A zord idő miatt a Népkonyha ha­marosan megkezdi munkáját. Schell Józsefné ez ügyben a következő ké­relmet tette közzé: Mielőtt kérel­mem valódi tárgyára reátérnék, szűk ségesnek tartom elmondani, hogy a népkonyha vezetését, mint öröksé­get Bezerédj Pál halála után én vet tem át. Elhatározásomra különösen azon mélységes emberbaráti szeretet indított, a mellyel nagynevű elődöm a Népkonyha ügyét evek hosszú so rán át haláláig igazi lelkesedéssel vezette Emlékét mindenkor kegye- ettel meg is őrizzük. Nehéz a fel­adatom, kiváltképpen a mai viszo­nyok között. De viszont nagy a bi zalmam az emberbaráti intézménye két mindenkor nemes áldozatkész séggel támogató társadalom iránt. Ezért számos, könyörületre szoruló szegénykéink nevében is azon benső ségteijes kérelemmel fordulok a nagy­érdemű közönséghez, hogy lelkes tá­mogatásával kegyeskedjék nekem is lehetőséget nyújtani arra, hogy a Népkonyha mielőbb megkezdhesse jótékony működését. Szekszárd, 1918 november hó. Meleg honleányi üd T0LNAVÁBME6YE és a KÖZÉRDEK 3. vözlettel, báró Schell Józsefné. Te­kintettel a mostani viszonyokra, leg­inkább természetbeni adományokért esedezünk. A kegyes pénzadományo­kat kérem Flettner Henrik selyem- gyári főkönyvelő cimén Szekszárdra küldeni. Az élelmicikkeket pedig kérem a népkonyhához juttatni (Szekszárd, Sédpaták utca 1113. sz. rém. kath. óvoda.) Ez utóbbi ado­mányokról csak néhány sorban nyílt levelezőlapon szíveskedjék engemet is értesíteni. — Egyházi hírek. A pécsi egyház­megye pagságának 15 százaléka tel­jesített katonalelkészi szolgálatot a háború alatt. Különösen a fiatalabb lelkészek vonultak be szokatlanul nagy számban, akik a leszerelés foly­tán most kezdenek visszatérni. A hazatértek közül gróf Zichy Gyula megyéspüspök Kaufmann Jánost Hőgyészre, Berta Antalt Bátaszékre, Leicht Emilt Tevelre küldte segéd­lelkésznek.. — Jegyzők kálváriája. Hogy mi mindennek van kitéve a kötelességét oly lelkes hazafisággal teljesített jegy­zői kar. ennek ragyogó példája vár megyénk két érdemes főjegyzőjének az esete. Bereczk István simontor- nyai főjegyzőnek a község képviselő testületé ezelőtt valami két hónappal 2400 korona drágasági pótlékot sza­vazott meg odaadó, lelkes munkája elismeréséül, anélkül, hogy ezt ő maga kérelmezte volna. S rá pár hétre már bizonyára éretlen elemek — beverték az összes ablakait s valami 150 lö­vést adtak le az udvarán. A saját, de még a mások árnyékától is meg nem ijedő jegyző erre közibük ment s megtudakolta a zavargás okát,' amely nem volt más, minthogy a községházára elfelejtették kitűzni a nemzeti loboyól. — Zsigmond Ele­mér, Gindlicsalád község főjegyzője niég szebben járt. Őt meg formálisan letartóztatták s két napon át fogva tartották a községházán, azt az ostoba mesét találva ki, hogy a köztársasá­got nem akarja, de hódoló táviratot küldött a lemondott királynak. Hasz­talan tiltakozott a buta vád ellen. Végre is két megbízottat vonatra ül­tettek, hogy Budapesten utána jár­janak a dolognak. Persze semmi igaz ne u volt az egész meséből. Erre az­tán szabadon bocsátották. — Bizony nagy baj az, ha a nép nem kipróbált derék, becsületes vezetőire hallgat, de felül a tudálékos, tájékozatlan, sokszor a rossz akarattól és az bó­kától is elvakult nagyszájú emberek ksndabandáinak. Ha a községek meg nem becsülik az értük fáradozó de- rék jegyzőket, saját maguk# vallják majd a kárát. Már is ott vagyunk, hogy a tolnamegyei jegyzői karnak legérdemesebbjei nyugdíjba készül­nek. Megunták zaklatott állásukat, de legfőbbkép a nép hálátlanságát. — A képviselöválasztók névjegyzó kének összeállítása. A megváltozott viszonyokra való tekintettel — ameny- nyiben a választójogról szóló első uéptörvény meghozatala óta uj hely zet állt elő, — Forster Zoltán alis­pán kérdést intézeti a belügyminisz­terhez, hogy mi történjék az 1919. évi vegleges képviselőválasztasi név jegyzék munkálataival, melyik a központi választmányt szigorban meg szabott formaságokhoz és eljáráshoz kötik. A belügyminiszter f. hó 4-én táviratilag rendelte el, hogy az 1919. évi végleges képviselőválasztási név­jegyzék folyamatban levő munka tatai bej'ejezendök. — Ezek szerint tehát a „jó öreg központi választ many“ kénytelen törvényben meg­szabott kötelességét teljesíteni, amit nem gúnyolódással és kisebbítéssel, hanem jóakarattal kell viszonozni. — Elhunyt főgimnáziumi tanár. A dombóvári kih kath. főgimnázium tanári testületé fájdalommal jelenti, hogy Regula Antal főgimn. rendes tanár, a 16. honvéd gyalogezred tar­talékos századosa, több kitüntetés tulajdonosa, életének 31-ik évében elhunyt Csongrádon, spanyol beteg ségben. — Szombaton játszik a Mozi. A két hónapi szünet után szombat és vasárnap újból megnyílnak a„ Világ“ mozgókép színház kapui. Két napra a mozi vásznán újra megelevened­nek a mozi megszokott és uj alak­jai ; a közönség ismét látogathatja kedvenc szórakozási helyét. — Ügyvédi körökből. Dr. Vidor Leó bonyhádi ügyvéd, irodáját, mely hadbavonulása alatt szünetelt, ismét megnyitotta. — Baleset. Súlyos baleset érte Haypál Benő budai lelkészt, kit vármegyénkhez rokoni kapcsok csa­tolnak. A propellerhez vezető lép­csőn megcsúszva elesett és borda­törést szenvedett. Néhány hétig kell a szobát őriznie. — Hősi halál. Megemlékeztünk a múlt héten dr. Kovács László főhad­nagy hősi haláláról. Erre vonatko­zólag most a következő gyászjelen lést vettük: Kovács Dávid és fele­sége Nagy Lujza, a maguk, vala­mint gyermekeik: Jolán, Zoltán, Lujzika és a rokonok nevében vérző szivük mélységes fájdalmával tudat­ják, hogy drága gyermekük, szerető testvérük és rokonuk dr. Kovács László ügyvédjelölt, a 49 ik gyalog­ezred főhadnagya a sebesült-érem, a csapatkereszt, a II. oszt. ezüst vi- tézségi érem, a kardokkal diszitett Signum Laudis és a kardokkal di­szitett III. osztályú Vaskorona rend tulajdonosa folyó évi október hó 25 én, 28 éves korában, a „Col della Beretta“ nevű hegyen vívott harcok­ban gránáttól találva, kilehelte ne­mes lelkét. Mig drága hamvai — többször kifejezett óhajához hiven — többi társaival az ő drága vérük ál­tal megszentelt földben fognak por­ladni : addig az ő galamb szelíd ne­mes lelke itt lesz, itt marad, az ő szerető szülei és testvérei között örökro ! Szekszárd, 1918 november 26. Isten Veled drága Lacikánk! Legyen altató dalod a szellő sutto­gása, szemfedőd a mezők virágai, amelyek ne hervadjanak el soha sí­rod fölött! — Stielly Walter vezérkari szá­zados nevét sűrűn olvassuk a fegy­verszüneti tárgyalásokkal kapcsolat­ban, melyeknél nagy szerepet ját­szik. Talán nem lesz érdektelen az illető tolnamegyei vonatkozásairól megemlékezni. Shelly százados vő társa városunk polgárának dr. Mar­tin Józsefnek. Tolnán volt ulánus- tiszt és a hadiiskola elvégzése után beosztották a vezérkarhoz és pedig először a pécsi honvédlovasdandár- hoz. Mint ilyen a honvédföparancs- nokság által kiküldve, egyik előké­szítője volt az utolsó magyarországi hadgyakorlatoknak, a felsőiregi lo­vassági gyakorlatnak, a mely két hétre annyi nevezetes, a háborúban híressé vált, majd az események ál­tal elsöpört embert egyesített vár megyénk területén — Pécs város és Baranyavárme- gye népe a varmegye területének integritásáért. Azokkal a törekvé­sekkel szemben, melyeket a jogo szlávok előkészítettek és amelyekről délszláv informátorok révén közlé­sek is jelentek meg a sajtóban, hogy ugyanis a túlnyomó részben magya­rok lakta Baranya vármegye terüle­tet Jugoszláviához kívánnák csatol- tatni, már napokkal ezelőtt egész Baranyavármegye területén nagysza básu akció indult meg, még pedig amint az Baranya vármegye össz­lakosságának, — nemzeti különbség nélkül — hazafias érzületétől más­kép nem is volt várható: a magyar állameszméhez való teljes ragaszko­dás egész sikerével. Amint illetékes helyről értesülünk, Baranya várme gye vármegyei, járási és községi nemzeti tanacsai, valamint a vár­megye területen fennálló összes tes­tületek es egyesületek egyhangúlag hozott határozattal kimondottak, hogy tiltakoznak Baranyamegyének Ma­gyarországtól való eiszakitása ellen és ők a magyar népköztársaság pol­gárai akarnak lenni. Pécs város nemzeti tanácsa s a városi közgyű­lés is élénken tiltakozott a bekebe­lezés ellen, kimutatva, hogy a város 49822 összlakosságából 688 horvát és 125 szerb van mindössze, de ezek is magyarul beszélnek és nem­csak soha a leghalványabb kifejezést nem adták a magyar államtól való elszakadási vágyuknak, de eljenke- zőleg ők voltak mindig a magyar nacionalista politikai viszonyoknak a legszélsőségesebb támogatói és har­cosai. A pécsiek tehát magyarok voltak és azok is akarnak ma­radni ! — A leszerelési költségek kifize­tése Most elsejével kellett volna a katonáknak járó leszerelési költsé-* gek kifizetését megkezdeni. A kor­mány azonban ez ideig a fizető esz­közökben mutatkozó általános hiány miatt az egész országban szükséges óriási pénzmennyiséget rendelkezésre nem bocsáthatta. Szekszárdra ma­gára körülbelül egy félmillió lett volna ily címen szükséges, de mert az részint forgalmi, részint az előbb jelzett okból ^meg nem érkezhetett, a leszerelt katonák közűi néhanyan követelőzni, gorombáskodni kezdtek s a városi tisztviselőket mindenféle gyanúsításokkal illettek. Katonáink általános megnyugtatására közöljük, hogy a kormány e hó 15 éré he­lyezte kilátásba a fizetések megkez­dését. Adaig tehát legyenek türe­lemmel. Pénzét mindenki meg fogja kapni a legutolsó fillérig. — Megnyitják a kaszinót s az ol­vasóköröket. A nemzeti tanács a napokban foglalkozott a szekszárdi kaszinó és olvasókörök megnyitásá­nak kérdésével. Ehhez képest a rend­őrkapitány intézkedett, hogy az em­lített egyletek a 19 es honvédek in­nen való eltávozásával — ami egy­két napon belől megtörténik — új­ból megnyittassanak. — A gazdasági cselédek áiattar- tása. A kormány ma elrendelte, hogy 19iy. január elsejétől kezdve mind­azok, akik gazdaságukban egynél több állandó jellegű cselédet alkal­mazna.., náluk alkalmazott gazda­sági cselédeknek a nekik járó pénz­beli es termeszetbeni járandóságukon felül az illető cseléd szabad válasz­tása szerint egy tehéntartás vagy két sertéstartást szolgáltatni köte­lmiek, ha az illető gazdasági cseléd­nek az eddigi szerződése értelmében nem járt. E címen a cseléd járan­dóságából semmit levonni nem sza­bad. Ahol a gazdasági cselédnek eddig tehéntartas helyett tejjárandó­sága volt,, a gazdasági cseléd csak akkor igényelheti az egy tehéntar- tast, vagy két sertéstartást, ha a tej - járandóságról lemond. — Halálozás. A volt táblaelnök­nek, Baiog Karolynak felesége szü­letette Berczy Margit 64 éves korá­ban vasarnap reggel 7 órakor meg­hajt Pécsett. Az elhunytat férjén kívül leánya Marianne férj. Gosz- tbouy Istvanné, továbbá fiai Károly, Aladár, István pécsi törvényszéki bíró és Pál gyászolják. — Kivételes szállítás. A szek­szárdi Molnár féle nyomdai müinté- zetnek a kereskedelmi miniszter ki­vételesen megengedte, hogy kész naptar gyártmányait a vasúton el­szállíthassa, mert ellenkező esetben a több százezer korona értéket kép­viselő naptárgyártmányok értéküket vesztették volna. — Alkalmi fuvarok egész, vagy félnapra, hintóval, vagy gazda­sági kocsival, mindenkor kaphatók* Hol ? megmondja a kiadóhivatal A szekszárdi 'Rákóczi- utca 1050. szám alatti há­zamat eladom. Antal Pál.

Next

/
Thumbnails
Contents