Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-10-03 / 40. szám

2. Uj birtokpolitika. A birtokpolitikai törvény javaslatán illetékes helyen dolgoznak már. A javaslat készítőit és a kormányt ket­tős szempont vezeti. Az első szem­pont az, hogy lehetetlenné váljék a földdel való uzsoráskodás, a második szempont pedig az, hogy- már most gondoskodás történjék a háborúból hazatérő földnélküli magyarokról, aki­ket minden körülmények között föld­höz kell juttatni, mert ha ez nem történik meg, akkor beláthatatlan sú­lyos következmények állhatnak elő. Az első célt a birtokforgalom kor látozásáról szóló rendelkezésnek tör­vény utján való és részletesebben körülírt szabályozásával lehet elérni. A törvényjavaslat pontosan szabá­lyozni fogja a birtokforgalmi korlá­tozásoknál követendő eljárást, emel­lett egységessé teszi az intézkedést az egész országban és elrendeli, hogy ezentúl a birtokok forgalmának enge délyezése kizárólag a földmivelésügyi minisztérium kirendeltségeitől függ, még ott is, ahol e kérdésben eddig a közigazgatási bizottság mezőgazda­sági albizottsága dönthet. A tervezet nem ad korlátlan kisa­játító jogot az államnak, ahogyan azt régebben tervezték, csak a háború­ban szerzett föld megváltására nyújt lehetőséget. A tervezet szerint a kor­mány a vételtől számított öt éven belül nyer jogot a háborúban szer­zett birtokok megvásárlására. A ré­gebben szerzett birtokokat a kormány csak abban az esetben válthatja meg, ha a község terjeszkedése szükségessé teszi, hogy a szóban leyő birtoktest magánkézből hatósági kézbe kerüljön és ha a földterületre a rokkantaknak volna szükségük. A birtokreform ki fog terjedni a főpapi kézben lévő birtokokra is és azokra is biztosítja az állam meg­váltási jogát, de csak abban az eset ben„ ha a főpapi birtokon nem hasz­nálják ki a közellátás szempontjából teljesen a föld termőerejét, ami bizony igen gyakran előfordul. Uj rendet és nagy könnyítéseket tartalmaz a ter­vezet a hitbizományolc szétdarabolá- sára is. A jövőben, ha a tervezetből törvény lesz, a hitbizományok felett az örökösök hozzájárulása nélkül is el lehet idegeníteni. Megszűnnek a tervezet szerint a hitbizományi bíró­ságok s a hitbizotmány parcellázásá­hoz a hozzájárulást végső fokon a földmivelési miniszter mondja ki. Hés esv pút szó a spanyol- óeíessésröl. Ezen betegség, mely közel két hó­nap óta grasszál városunkban, még mindezideig jól érzi magát körünk­ben. Valószínűleg az egész szüreti idő alatt is itt lesz, mindaddig mig a hideg és esős idő be nem következik. Ebből azon valószínű tényállást lehet megállapítani, hogy a száraz és a me­leg idő az egyik terjesztője. Ha már itt van és hogy a betegség ne terjedjen, a hatóságok a maguk részéről a kellő lépéseket megtették. (Iskolabezárás, a járványbizottság működése stb.) Én, mint a városnak főorvosa, élénk figyelemmel kisérem Budapest székes- fővárosunknak a lapjait, ahol hasonló­kép a járvány fennáll, hogy mivel próbálják és miféle eszközöket hasz­nálnak a járvány elfojtására. Meg- nyugtatásul jelzem, hogy a járvány lefolyása a lehető legenyhébb, mert városunkban közel 300 eset közül csak 3 végződött halálozással. Hogy miért végződött halállal, megpróbá­lom az okot felderíteni. Mint városi orvosnak naponta 5—7 uj betegem van, akikhez elmenve, valamennyit dunnával (tollal bélelt paplannal) be­takarva, a beteget teljesen kiizadva találom. Sok közülök félrebeszél, (de- lirál) ájuldozik, az ágyból ki akar ugrani és ezt mind a láz és a nagy meleg okozza. A középkorban az ola­szok minden betegséget érvágással gyógyítottak, Szekszárdon minden né­ven nevezendő hevenyfertőző lázas betegséget dunnával, izzasztással gyó­gyítanak. — Azon hiszemben van a szekszárdi publikum, hogy az izzad­sággal minden betegség kijön. Persze, akik meggyógyulnak, azok dicsérik ezen kúrát, de aki meghal, az nem tud beszélni. Hogy elkerüljük ezen betegséget, tanácslom a közönségnek, hogy nyilvános helyekre ne járkáljon, mert a kilincs, a piszkos pénz, a ba­rátságos kézszoritás, ezek mind ter­jesztői a betegségnek. De ha már el­kerülhetetlen 'az érintkezés, a közön­ség állandólag és nagyon gyakran mossa a kezét, mert a tisztátalan kézzel való étkezés a baktériumot a szájba viszi. Ha pedig netán meg­kapná a, betegséget, ha nagyon rosz- szul érzi magát, feküdjék ágyba és könnyű lepedővel takaródzék, engedje a magas lázat a testből elpárologni. A spanyolbetegségnek itt Szekszárdon 3 válfaját konstatáltam. Egyiknél a torok fáj, ami alig 1—2 napig tart. A másiknál tüdőt támadja meg, kö­hög és melltáji fájdalmai vannak; a lefolyás 5—6 nap, feltéve ha tüdő- gyuladássá nem fajul a magas láztól j végűi pedig gyomor- és hastáji fáj­dalmas tünetekkel lép fel, amely ty- phushoz hasonló, szintén 5—6 nap alatt enyhülni szokott. Mindezeket összegezve, a félelemre ok nincs, an­nál is inkább, mert az ijedség és fé­lelem az ellenállóképességet csők kenti. Nyugodt lehet a közönség, a vasúton való utazás sokkal nagyobb baleset és halálozási százalékkal szo­kott járni, mint a spanyolbetegségnek az elfajulása és végzetes kimenetele, Dr. Nesztor Emil városi tiszti főorvos. ______T0LRAVÁBME8YE A Tolnamegyei Tüdőbeteg Szana­tórium cs Nepsegélyző Alap javára a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarók és Hitelbankhoz: Stras8er Vilmos, Lajos és Itóbert.... .......................... 5000 K Bá ré Rudnyánszky Dezső Zomba______ 5000 „ Neizer Antal kereskedő Dombóvár_____ _ 2000 „ Ker ókjártó Gyula hang­versenyének jövedelme 1100 „ Pirnitzer József ós Fiai Szék szárd______ 1000 „ Dr. Kiss Ernő Szekszárd 100 „ Müller Testvérek Szek­szárd ____ 100 „ Szek szárdi vasútállomás személyzete (Kovács István raktárnok halála alkalmából koszorúra befolyt összeg többlete) 67 „ üzv. Molnár Bernátné Szekszárd______ 50 „ Sing er Viktor Szekszárd 40 „ Hovány Pál és neje Vicse­puszta__ 30 „ 1448 7 K Eddigi gyűjtés 147200 „ összesen ... 161687 „ A kegyes adakozóknak őszinte kö­szönetét nyilvánítja Apponyi Rezső gróf főispán, a végrehajtó biz. elnöke. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze- génysorsu katonák árvái és hozzá­tartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kez­deményezésére .megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adomá­nyok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Báró Rudnyánszky Dezső Zomba 1000.— Lőwy L pót Simontornya 3.— Az alap kamatai 574.48 összesen : 1577.48 Eddigi gyűjtésünk : 61937.55 ö%szesen: 63515 03 A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok érkeztek a Tolnamegyei Takarék és Hitel­bankhoz : Scholtz Gusztáv Szekszárd 20.— László Aladár 20.— Füzy Mariska Diósberény 12 — összesen: 52.— Eddigi gyűjtés: 6087.73 Összes gyűjtés: 6139.73 HÍREK. és 3 K0ZÉBDEK — Személyi hir. Dr. Apponyi Re­zső gróf főispán a belügyminiszter távirati felkérésére Budapestre uta­zott, ahol főleg közélelmezési tanács­kozásokban vett részt. A főispán teg­nap jött vissza Szekszárdra. — Katonai kitüntetések. Sztanko- ván szky Tibor népf. főhadnagynak a király a háborúban teljesített ki­tűnő szolgálatai elismeréséül, a ko­ronás aranyérdemkeresztet a vitéz- ségi érem szalagján adományozta. — A király Reicht László 44 es gyalogezred beli zászlóst, Reichl Sán­dor szekszárdi birtokos és bornagy­kereskedő fiát, az ellenség előtt ta­núsított vitéz magatartásáért a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel tüntette ki. — A király elrendelte, hogy Mol­nár Pál 44. gy. e. tart. hadnagynak a legfelső dicsérő elismerés újólag tudtul adassék. — OfelségeCservényi Gyula 51. cs. és kir. gyalogezredbeli e. tart. hadaprédot a>. ellenség előtt tanúsított vitéz és bátor magata; tásáért sz ezüst vitézségi éremmel tüntette ki — Egyházi hírek. A pécsi püspök Fényes Autalt Paksra, Bálint Ferenc paksi káplánt Bátaszékre, Fehórváry József szckszárdbelvárosi káplánt Danaföldvárra, Badacsonyi Adám himesházai káplánt Czikóra, Loschen Kázií.ér németbólyi káplánt pedig Bonyhádra küldte káplánnak. — Tábori lelkészi behívás. Hoff­mann Kálmán cikói segédlelkészt a hadvezetőség tábori lelkészi szol­gálatra liivta be. — Postai kinevezés. Burgics Béla paksi posta és távirda tisztet fő­tisztté nevezték ki. — Lelkészválasztás. A tolnaváral­jai ref. gyülekezet Jánosi György tábori lelkészt választotta lelki pász­torává. — A spanyolbetegség Szek­szárdon. Sajnos, még mindig terjed a spanyolbetegség, amely­nek keletkezési és gyógykezelési problémája még mindig izgatja a tudományos köröket. Igen sok esetben tüdőgyulladás járul a spanyolbetegséghez, amely azu­tán végzetes lefolyású szokott lenni. Városunkban nagy konok- sággal tartja magát ez a jár­vány, amely erős vehemenciá­val lép fel és támadja meg a szervezetet. Az alispán elren­delte az összes iskolák bezárását. Vannak utcák, például a Honvéd- utca, Alkotmány-utca stb, ame­lyekben nincs egyetlen ház sem spanyolbeteg nélkül. Igen sok halálos kimenetelű betegség volt, egy esetben az anya és gyer­meke haltak meg rövid pár na­pon belül. A közegészségügyi bizottság Szentkirályi Mihály dr. polgármester elnöklésével össze­ült, azonnal jámánybizottsággá alakult át és elfogadta Drágíts Imre dr. tiszti főorvosnak a jár­vány korlátozása érdekében elő­terjesztett javaslatait. A „Világ“ mozgószinházat is bezárták ; a „Ferenc“-közkórházban is töme­gesen fordulnak elő halálozások. A közönség alkalmazkodjék a falragaszokon közzétett felhívás­ban foglalt utasításokhoz és azon­nalvegyen orvosi segélyt igénybe. — Vaskorona-rend. A király dr. Kovács László 49-es főhadnagynak, Kovács Dávid polgáriiskolai tanár fiának a harmadosztályú vaskorona rendet adományozta. A hős főhad­nagy, aki már több Ízben kitüntette magát s komolyabb sebesülése elle­nére ma is a harctéren van, ez al­kalommal a brentai szakaszon vég­hez vitt katonai bravúrjáért kapta ezt a ritka szép kitüntetést, amelyet a tartalékos főhadnagyok közül ez­redében eddig még csak egy másik magyar főhadnagy kapott meg. Szá­zadjával a legexponáltabb helyek egyikén volt s az olaszok átkaroló mozdulatát önnálló elhatározásból keresztül vitt heves támadással tudta csak megakadályozni. A legnagyobb örömmel gratulálunk a derék kitün­tetettnek. — A főgimnázium vidéki tanulóit ezúton értesíti az igazgatóság, hogy az intézet tanítása a járvány miatt további egy hétig vagyis október 13-ig (bezárólag) szünetel. — Eladott gyógyszertár. Kiss La­jós zólyomi gyógyszertártulajdonos megvette 300.000 koronáért a szek­szárdi volt Szondy-fóle „A fekete sas“-hoz címzett reáljogu gyógyszer- tárt, amelyet eddig Rónai Dezső birt bérben. — A szüret. Borús, hideg és esős időben kezdődött meg e hét elején Szekszárdon és vidékén az általános szüret, amely a kedvezőtlen időjárás és munkásviszonyok következtében csak lassú tempóban halad előre. A bor igen jó minőségűnek ígérkezik és különösen a vasárnapi kiadós eső volt előnyös hatással a szőlő kifejlődésére. Mennyiségileg jó közepes termés Ígér­kezik, főleg a hazai szőlőkben mutat­kozik a szénkéneg hiánya miatt vissza­esés, de az amerikai ültetvények igen jó eredményt ígérnek. Az uj borok vétele iránt még nem mutatkozik semmiféle érdeklődés, az árak ki nem alakultak, ami első sorban a mostani külpolitikai és katonai eseményekkel áll összefüggésben.--Atüdöbelegszanatóriumért. A Dr. Apponyi Rezső gróf főispán által nagy lendülettel megindított emberbaráti akció vármegyeszerte élénk vissz­hangra talált. A minden századik liter bor ellenértékének beszolgálta­tása csak később lesz aktuális, mert a szüret a rossz időjárás következté­ben eltolódást szenvedett és a bor­eladások csak jóval későbben kezdőd­nek. A simontornyai járásban Reich Oszkár főszolgabíró a múlt héten Gyönkön ezen ügyben igen népes értekezletet tartott, amelyen megala­kulta hdyi végrehajtóbizottság, mely­nek elnöke: Reich Oszkár főszolga­bíró lett, tagjai pedig: Dr. Keck László ügyvéd, Muhi Sándor evang. lelkész, Várkonyi Imre községi fő­jegyző és Muth Henrik községi biró. A vigalmi bizottság tagjai lettek : Scheurer Károly vezető járásbiró, Ovúry Ferenc bérlő, dr Kurz István szolgabiró és Horvay Árpád tanitó, azonkívül az egész járás minden köz­ségében külön bizottságokat válasz­tottak. — A pécsegyházmegyei tanítók világi elnökének ünneplese. A pécs- egy ház megyei rk. tanítóegyesület igazgatósága szeptember 26 án tar­tott rendes évi közgyűlésen Som- sich Sándor felhívta az igazgatóság figyelmét ama körülményre, hogy az egyesület világi elnöke, Hor­váth Ignác szekszárdi igazgató-ta­nitó ez évben töltötte be 40 éves tanítói működését és 10 éves világi elnöki működésre tekinthet vissza. Az igazgatóság akként határozott, hogy az őszi közgyűlés alkalmával aagyobb szabású ünnepély kereté­ben fogja méltatni Horváth Ignác- nak tanítói, egyesületi elnöki tiszté­ben és a szociális téren kifejtett működéseit. _____________1918. október 3

Next

/
Thumbnails
Contents