Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-09-19 / 38. szám
lanságot, gyülölséget szitának szövetségeseink ellen a legádázabb el- ségeink számára őrzik meg rokon- szenvliket. Ezek cem belpolitikái ellenfelek, akiktől vélnménykülönbség választ el bennünket, hanem — akarva nem akarva — a létünkre törő külellen- ség segítőtársai. Háborúban vagyunk ; mindenünk kockán forog. Aki ilyen pillanatban zsibbasztja meg a nemzet karját, lankasztja kardot forgató jobbunkat, az ellenség, akivel mint ilyennel kell szembe szállania minden becsületes magyar embernek. Sertéshizlalás közszükségleti célokra. Szeptember 20-ig le kell kötni a sertéseket. A sertés és zsirellátás szervezési munkája, mely a hadsereg és az ország zsirszükségletének kielégítéséről van hivatva gondoskodni, lázas buzgalommal folyik az egész országban, a legszebb siker reményével. Az organizációs munkálatok végrehajtására a kormány az Országos Sertésforgalmi Irodát léteaitette, mely a földmivelés- ügyi és közélelmezési minisztériumok sertés és zsirellátási hivatala ; tisztán és komolyan altruista alapon működő intézmény, mely minden nyerészkedési célzat nélkül dolgozik, miután minden nyereség és veszteség kizárólag a kormányt illeti. Az Országos Sertésforgalmi Iroda kiterjedt bizományi hálózatával és ellenőri karával gondoskodik a fronton levő hadsereg és a front mögötti katonaság zsirszükségletének kielégítéséről, továbbá az ország polgári lakosságának a zsir- ellátásáról is. Az iroda fontos feladatainak csak úgy felelhet meg, ha jó kormányrendeletek és azoknak pontos betartása támogatják. Ami az idei scrtésellá tásra vonatkozó kormányrendeleteket illeti, azok amellett, hogy az egyessel szemben liberálisak és méltányosak, intézményesen kívánnak gondoskodni a zsirellátás biztosításáról. így az uj hizlalási rendelet lehetővé teszi, hogy minden háztartás a maga házi szükségletére sertést hizlalhasson a községi elöljáróság engedélyével. Ugyancsak ez a rendelet gondoskodik a gazdasági szükségletre való hizlalás lehetőségéről is. Az ilyen tenyésztő és hizlaló egyaránt falut, itt vagyok én is ! —- folytatta Csap András. — Hát biz a főszolgabiró ur ilyes félét akar. Azért írja a levélben, hogy , ami felesleg van, önként adjuk össze. Még ingyen se kívánják. Minden kinek azt adnak érte, ami kell. Kinek petrólium, kinek — dohány ... — Dohány? De már akkor magam is beadok vagy ötven kilót! — kurjantott Makk András Vakota. — Nálam is akad vagy — nyolc van kiló... Nagylelküsködött Széles Ádám. z — Én is majd megkérdezem az asszonyt, köhögött közbe az öreg Sróf János. — De addig is legcél- arányosabb volna, ha nyakunkba szednénk a lábunkat és beházalnánk a falut . . . . . . Kapva kaptak rajta. Közös buzgalommal neki estek az összeírásnak. S másnap a jegyző vígan jelentette a főszolgabírónak, hogy együtt van már vagy — száz mázsa zsir. De lesz még több is . . . A biró ur azonban egy kicsit megszontyorodva topogott körlilte: — Egyet azonban ki ne feledjen a jegyző ur, abbul az iratbul. Tessen megírni ü felségének illő tisztelettel .... — Mi ? — Hát csak azt, hogy nagyon, de nagyon sajnálja a falu és erősen röstelli, hogy izé . , . király létire — libazsírra szorult ... De hát ■ néma . gyereknek anyja se érti a szavát . . . Miért is nem szélt már előbb is ü kigyelme?! megtalálja számítását és bőséges ellenértékét kapja meg munkájának. Teljes is az intéző körök bizalma, hogy minden sertéstartó haladéktalanul és pontosan eleget tesz a kormányrendeletben előirt kötelezettsé gének és sertéseit — különös tekin tettel a szeptember 20 iki közeli terminusra —• legsürgősebben leköti közfogyasztási célra való hizlalásra. Ez annál fontosabb, mert ezután úgyis minden sertésről számot kell adni, milyen alapon és milyen jogcímen van hizóba állítva. A rendeleteket senki nem fogja tudni kiját szani, viszont azoknak betartása igen nagy anyagi előnyökkel kecsegtet amellett, hogy a hadsereg és az ország nagy ügyét szolgálja. Mindenkinek odaadó komolysággal kell tehát teljesíteni a közellátás iránt tartozó kötelességét, hogy kellő végezettséggel küzdhessük meg az ötödik háborús esztendő közélelmezési nehézségeit. Az érdekelt felek ez ügyben forduljanak a Székesfehérvári Takarékpénztárhoz, mint az Országos Sertésforgalmi Iroda tolnamegyei főhí znmán vasai hoz Védekezés o spanyolnátha ellen. Városunkban a spanyolnálha, illetőleg influenza teljes erővel fellépett. Ezen betegség ellen a következő javaslattal fordulok a nagyközönség- séghez: A betegség rendes körülmények közt 3 napi rosszullét és 3—4 napi lábbadozás után gyógyulni szó kott. Az influenzának egy veszélyes tüneménye szokott csatlakozni hozzá és pedig: a tüdőgyulladás. Hogy ezt elkerüljük, a következőképpen viselkedjék a beteg : Feküdjék le azonnal s hivasson orvost, vagy ha könnyű a betegség lefolyása, igyék egy kis teát vagy forralt bort, ami megiz- zasztja. A saját jószántából orvosságot, aspirint, antypirint vagy pyra- midont ne szedjen, mert ezek kátrány- készitmények. Szivgyengeséget, sziv- bénulást idézhetnek elő, amihez tüdőgyulladás csatlakozhatik és könnyen végzetessé válhat. — Hasonlóképpen köhögés ellen ne szedjenek semmiféle bóditószereket, mert szintén szivgyengeséget idéznek elő. A nagyközönségnek figyelmét felhívom a tisztaságra, a betegek látogatásának beszüntetésére, mert ez utóbbi csak a járványt terjeszti. Egyébként veszély nincs és ingga a belügyminisz tér ur sem tartotta szükségesnek az óvóintézkedések megtételét, dacára annak, hogy országosan terjed az influenza. Mindazonáltal, hogy most az őszi idő beállott, a közönség jól öltözködjék, ügyeljen magára, nehogy meghűljön, mert ez egyik legfőbb előidéző oka a spanyolnáthának. Dr Nesztor Emil városi főorvos. KeréKjórtó-hnnsuerseny. „Le a kalappal, uraim, ez egy lángész!“ Ezekkel a bevezető szavakkal üdvözölte Kerékjártó Ducit egyik nagynevű kritikusa, amikor a göndör- hajú kisfiú először jelent meg bársonyruhájában a budapesti nagyvigadó dobogóján. A legszebb reményekre jogosító hegedüzseni nevét csakhamar egész Europa megtanulta és a világsajtó egyszerre tele lett a legújabb magyar fenomen dicsőítésével. Azóta elmúlt 6—7 esztendő, a kis Duciból, a babaarcu csodagyermékből Gyula lett és régi csodalói, kik a gyermekművészben a bájos gyermeket becézgették, immár a megille- tődés érzésével tekintenek az elegáns fiatalemberre, kit azóta a legszigorúbb német kritika is a hegedű legelső mesterévé léptetett elő. Amíg ez a metamorfózis tartott, Kerékjártó bejárta Angliát, Francia- országot, Belgiumot, Hollandiát, Németország egy részét és a balkáni országokat. — Megfordult uralkodó- házadnál, a fejedelmek ajándékokkal és kitüntetésekkel halmozták el, a közönség pedig, minden országban egyformán, tolhbolva ünnepelte a cső da hegedűst. Kerékjártó október elején ismét nagy külföldi körútra indul. Mielőtt azonban útra kelne, hozzánk is ellátogat, hogy egy esténket széppé, élvezetessé tegye. — Hisszük tehát, hogy folyó hó 24-én, a Világ-mozgó nagyterme e zenei és társadalmi esemény alkalmából kicsinynek fog bizonyulni a zenéért és kultúráért lelkesedő közönség befogadására. — A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyítására és üdülésére szánt alap javára újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Fleischmann Adolf, Hőgyész 200— K Dr. Kramolin Gyula, Szekszárd 100'— K összesen : 300— K eddigi gyűjtés: 36269 82 K összes gyűjtés: 36569 82 K mely adományokért hálás köszönete-t mond gróf Apponyi Rezsőné. Minden századik liter. A létesítendő tüdőbeteg szanatórium- és népsegitő-alap ja- várá megindult mozgalom — a minden századik liter'bornak felajánlása az egész vármegyében tért hódit és nap-nap után érkeznek a bizottsághoz bejelentések, amelyek legalább a századik liter bort, illetve annak ellenértékét ajánlják fel a nemes célra. A szekszárdi borkereskedőket és borbizományosokat f. hó 12-re értekezletre hívta össze Apponyi Rezső gróf főispán, mint a központi bizottság elnöke és lelkes szavakban kifejtvén a mozgalom nagy emberbaráti jelentőségét, a megjelenteket az ügy érdekében való támogatásra és buzgó közreműködésre hívta fel. Leopold Kornél dr. ügyvivő alelnök annak az erkölcsi kötelességnek propagálására hívta fel a megjelentek figyelmét, hogy amikor kizárólag a háború idézte elő a bornak soha nem sejtett, soha nem álmodott, szédületesen magas árát, a háború által okozott szenvedések és nyomor enyhítésére a háborús konjunktúra óriási anyagi előnyeinek egy csekély töredékét átengedni elemi kötelesség. Meg van róla győződve, hogy a borkereskedők és bizományosok a termelőkre ebben az értelemben tudnak majd hatni és a bprvásár- lások alkalmával a minimális 1 °/0-otezen az alapon tudják majd biztosítani. A termelők mellett azonban belevonandók a bor- kereskedők is, akik ugyancsak a háborús konjunktúrának rendkívüli anyagi előnyöket köszönhetnek. A megjelentek nevében Schneider János, a Mezőgazdasági— Kereskedelmi r. t. vezérigazgatója jelentette ki, hogy valameny- nyien készséggel karolják fel a fölvetett eszmét és egyöntetűen megállapodtak abban, hogy egységes szövegű kötlevél. alkalmazásával fogják majd a termelő polgárságnál a vételár 1%-át biztosítani. Egyúttal az idegenből beözönlő és megbízhatatlan elemekkel szemben, akiknek az akcióba való belevonása lehetetlen és akik különben is a helybeli kereskedők és bizományosok, sokszor pedig a termelőknek jogos érdekeit sértik, hatósági beavatkozást fog kérni a bizottság. A vidéki bornagykereskedő cégek megnyerésére is ki fog terjedni a bizottság figyelme. A szekszárdi borkereskedők és bizományosok egységes állásfoglalása a vármegye egyéb részeiben lakó kereskedőket is bizonyára hasonló magatartásra fogja késztetni. A készpénzbeni adományok ugyancsak nagyobb tételekben folynak be, amint azt lapunk más helyén közöljük. Legújabban Spitzer Gyula zombai nagybirtokos jelentette be az 1%-°S hozzájárulásai.' — A Tolnamegyéi Tüdőbeteg Szanatórium és Népsegélyzö Alap javára a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarók és Hitelbankhoz : gr. Széchenyi Domonkos Nagydorog 50.000'— K Erdélyi Aladár, Mária telep, 800 — K Gyérei Richárd, Özora 500‘— ,, ifj. Kovács-Sebestény Endre, Gyapa 1.300'— K Kramer József, Szék- jtir szárd 5.000'—* K összesen : 57.600-— K A kegyes adakozóknak őszinte köszöf netét nyilvánítja Apponyi Rezső gró- főispán, a végrehajtó bizottság elnöke. HÍREK. — A honvédelmi miniszier Szek- SZárdon. Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter folyó hó 9-én, az esti vonattal Szekszárdra érkezett és Keselyűsön több napon át szarvasokra vadászott az érsekuradalmi erdőben. — Vaskorona-rend egy 44 es főhadnagynak. A király Bakay Zsig- rnond 44 es főhadnagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz és eredményes magatartásárt a vaskorona-rend 3, osztályát adományozta a hadiékitménnye) és kardokkal. — Felmentett tábori lelkész. A hadügyminiszter Mayer Lajos tábori lelkészt felmentette és igy a szekszárdi főgimnáziumban viselt hittanári állását elfoglalta. — Kápláni kinevezések. A pécsi megyóspüspök dr. Piliván Mihály szekszárdi hittanárt Szekszárdra, — Fehérucíry József káplántpedig Duna- löldvárra káplánokká nevezte ki. — Előléptetés. A király Eisler Hugót, a pécsi 19. honvéd gyalogezred tartalékos zászlósát, hadnaggyá léptette elő. — Negyven éves házasság. Dr. Szilassy Aladár v. b. t. t. és neje Vizsoly Mária folyó évi szeptember hó 12-én töltötték be boldog házaséletük 40 ik esztendejét. A Tátrában üdülőket sokan keresték fel ez alkalomból kifolyólag szerencsekivána- taikkal. — Erzsébet-rend. Szép és megérdemelt kitüntetésben részesült Huszár Aladárné, a kaposvári hadikonyhák tevékeny elnöknője. A királyné a köztéren szerzett érdemeiért a II. osztályú Erzsébet rendet adományozta neki. — Kinevezések. A pénzügyminiszter Farkas Mihály szekszárdi, Salamon Géza gyönki és Kusztos Lajos paksi dijnokokat ideiglenes minőségű kezelőkké nevezte ki. — Uj hadnagyok. A király Ligeti József bátaszéki lakost és Beirut György csibráki kántortanitót, cs. és kir. 68 gyalogezredbeli zászlóst
