Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-07-04 / 27. szám
2. T0LSAVÁE5I6TE és a EOZEBDEK 1918. julius 4 bi zva abban, bogy munkásságunkat ; a nagy közönség méltatni fogja és ebben a reményben kérjük Tolna- • vái megye és Szekszárd város értelmiségének támogatását. Lapunk előfizetési dija: Egész évre----------------------------24 K Fé l évre-----------------------------12 K Ne gyed évre-------------- 6 K Ke dvezményes előfizetési dijak: Néptanitóknak, tábori előfizetőknek —--------------------16 K. (A 'kedvezmény es előfizetési dijak egész évre egyszerre és előre fizetendők). Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük. hogy az előfizetés megújítása mellett a hátralékokat is pontosan beküldeni és k.egyenlíteni szíveskedjenek, mert a nyomda-iparban uralgó nagy drágaság mialt számítanunk kell az előfizetési dijak pontos beküldésére. Szekszá/d, 1918 évi junius 27. ATolnav.-rmegys és a Közérdek szerkesztősége és kiadóhivatala. HÍREK. Adakozzunk a harctéren eihunyt tolnamagyei sze jénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Dömötör József rendes havi hozzá ■járulása K 10'— Összesen : 10'— Eddigi gyűjtésünk : 61325 55 összesen: 61335'55 — A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyítására és üdülésére szánt alap javára újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Ta karék és Hitelbankhoz: Bá-taszék község adománya K 500'— Fürt Adolf, Bátaszék „ 20-— A paksi polgári fiúiskola jubiláris ünnepélye tiszta jövedelmének fele 804 10 1324 10 Eddigi gyűjtésűnk : 28689 64 összesen : 30013 74 Ezen szives adományokért őszinte köszönetét mond gróf Apponyi Rezsőné. — A város védőszentja. Junius hó 27 en volt szent László magyar királynak, a város védüezentjének ünnepe. A belvárosi r. katb. templomban ezen alkalomból reggel 1/tS órakor a szt. Lászió oltárnál Horváth Károly káplán ünnepi nagyrai- sét mondott, amelyen a városi tisztviselők testületileg vészt vettek. — Katonai kitüntetés. A király Vendl István főhadnagyot, Szekszárd r. t. város jogügyi tanácsosát, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a nagy ezüst vjtézsógi éremmel tüntette ki. — Áthelyezőit törvényszéki jegyző. Az igazságügyminiszter földinket, Brunner Árpád dr. brassói törvény- széki jegyzőt a pécsi törvényszékhez helyezte át. — Kővágó Péter dr ezüsimiséje. Péter és Pál apostolok ünnepén tartotta meg Kővágó Péter dr., szent- száki ülnök, dunafüldvári plébános pappá szenteltetésének és első szent miséjének 25 éves évfordulóját. Az ezüst misét tekintettel a mai súlyos körülményekre a legnagyobb csendben óhajtotta megtartani. A manu- duirtori tisztet Késmárkg István dr. pécsi jogakadémiai igazgató töltötte be, az ünnepi szent beszédet pedig Kápolnai Zsigmond dr , pécsi püspöki tanitóképzőintézeti tanár mondotta. — Házasság. Polgár Márta, nagy- becskereki állami polgáriskolai tanítónő, Polgár József szekszárdi áll. polg. isk. tanár leánya, házasságot kötött Urhegyi János, nagybecs- kereki áll. polg. isk. igazgatóval. — Egyházi hírek. Zichy Gyula gróf v. b. t. t. megyepüspök a következő káplánokat helyezte át: Szende Józsefet Faddról Pmczehelyre, Fehérváry Józsefet Dunaföldvárról Szekszárd belvárosba, Vaszary Kálmánt Mágocaról Faddra, Kocsis Lászlót Magyarszékről Mecsekszabolcsra, Keller Vilmost Zombáról Magyarszékre, Horváth Lajos volt tábori lelkészt Dunaföídvárra. Áz ujmisés papok közül Németh Ferencet Zom- bára kii'dte káplánnak r megyéspüspök. A dunaföldvári káplán Horváth Lajos tábori lelkész volt pécsi hitoktató Budapesten középiskolai és tudori oklevelet szerzett. — Uj vasúti menetrendünk. Amint már jeleztük : juhus 1-én életbe lépett a fiumei gyorsvonathoz való csatlakozás. — A csatlakozó vonat Szekszárdról délután i óra 53 perckor (Bátaszékrői d. u. 4 óra 6 perckor, Tolnáról 5 óra 9 perckor, Nagydorogról 6 óra 7 perckor) indul és Sárbogárdra 7 óra 12 perckor érkezik. Sárbogárdról a gyorsvonat 7 óra 18 perckor indul és este 9 óra 5 perckor érkezik Budapestre. Ezek szerint kitűnő összeköttetést ! kaptunk, amennyiben 4 óra 12 perc j alatt Budapestre érhetünk. Azonban í azt kell mondanunk ezúttal, amit francia szokott mondani, hogy a meny- j asszony túlságosan szép. Bár a j legnagyobb szigorral van meghagyva, j hogy ennek a délutáni vonatunknak | az előirt menetidői teljes pontos- \ sággal kell betartania, mégis félő, 1 hogy számos esetben ez lehetetlen ! lesz és a 6 perces várakozási idő \ a gyorsvonathoz, amikor az pon- j tosan beérkezik Sárbogárdra, rövid lesz és lekésünk majd a csatlakozástól Ennek elejét veendő,célszerűbb lett volnn a vonat indulását Báta- székről fél órával előbbre, vagyis fél h-re tenni, mely utólagos módosításra ezúton hívjuk még fel az üzletvezetőség szives figyelmét. — Hudapeslről reggel 7 óra 10 perckor indul a fiumei gyors, 8 óra 55 perckor érkezik Sárbogárdra, Szekszárdra pedig délelőtt 11 óra 56 perckor. — Tanítói személy változások. If). Fanzler János varsádi ág. h. ev. tanítót hasonló minőségben a háta apátii ág. h. ev. elemi iskolához választották meg. Bólint Aranka oki. kisdedovónőt a simontornyai községi óvodához választották meg egyhangúlag. A hőgyészi urad. magán óvódánál Schulz Mária oki. óvónő nyert alkalmazást. — Hősi halál. Beleházi Hartal Dénes 5. liuszárezr. századosa, múlt hó 17-én az olaszfrouton mell-lövés következtében, hősi halált halt. Már 4 éve harcolt őseihez méltó vitézséggel, mig most 29 éves korában életét adta szeretett hazájáért. Már ő a 4. Bartal, aki hősi halált halt. Bar tál György, Pusztahencsei földbirtokos unokaöcését gyászolja a megboldogultban. — Az igazságügyminiszter a hadban lévő ügyvédekért. A pécsi ügyvédi kamarát az igazságügyminisz ter most értesítette, hogy mindazok az ügyvédek, kik bevonulásuk előtt tömeggondnoki megbízást kapnak és árcvonalbeii szolgálatra aikalmatia nők, kérhetik az irodájuk székhelyére való áthelyezésüket, amennyi ben az áthelyezés katona érdekeket nem sért. Egyetlen hadban levő ügyvédeknek hosszabb időre való szabadságolása iránt országos akció is indult meg. A pécsi ügyvédi kamara a tegnapelőtti ülésén nyomatékosan hangoztatta, hogy azoknak, kik legalább 2 évi katonai szolgálatot már teljesítettek, 6 hónapi szabadság engedélyezhető és hihetőleg rövid időn belül ily értelmű rendeletet az igazságügyi kormány ki is fog bocsátani. — A hadikölcsönjegyzések. Vári megyénkben, de úgy látszik országszerte az a sajnálatos tünet észlelhető, hogy a- jegyzési névsorban uj nevekkel alig találkozunk, hanem rendszerint csak azok, akik eddig is kivették részüket a hazafias köteles- ségteljesitésbői és akiknek nevével minden alkalommal találkozunk, amikor a közérdek készséges szolgálatáról van szó, jelentkeznek ezúttal is. A földműves osztály tagjai a VIII. hadikölcsön jegyzésétől különösen tartózkodnak, jóllehet a köz- élelmezési fogyasztási cikkek horribilisen magas ára legnagyobb részt az ő zsebökbe vándorol, de cinizmusból és egyéb nem reprodukálható okokból nem vesznek részt a hadiköicsönjegyzésben, amivel pedig saját kárukat, vagyoni hátrányukat növelik, mert minél nagyobb lesz a hadikülcsönjegyzés eredmenve, annyival inkább emelkedik a túl- teugésig forgalomban levő bankjegyek beszerzési, bevásárlási ereje. — Ezt nem akarják belátni és nem akarják megérteni még ma sem, hogy a hadi kölcsönjegyzéssel mindenki a saját érdekét szolgálja elsősorban és hogy nemcsak a legjövedelmezőbb, hanem egyúttal a léc,biztosabb tőkebefektetés a hadikölcsön jegy zés, * * * A Szekszárdi Népbanknál ezut- tál is szép eredménnyel folynak a jegyzések, ami elsősorban Schneider János igazgató agilis fáradságának köszönhető. — Az első időszakbau a Szekszárdi Népbanknál 127 tételben 559.150 koronát jegyeztek. Nagyobb jegyzések a következők : 100 000 koronát jegyeztek : Uj Ferenc, János és István; 80 000 koronát jegyzett: Mezőgazdasági—Kereskedelmi r.-t.; j 50.000 Kát: Szekszárdi Népbank, | Komlósi József (Sióagárd); 30.000 ! K-át: Felsőiregi Önsegélyző Egylet; i 27.300 K át: Lamm István (Fürgéd); 20 000 K át : Strasszer Lajos (rész- ! jegyzés) Magyarkeszi és Reichl Sin- l dór; 12.000 K-át: özv. Grénus Jónap is, bogy a Ilcrke Dani meg fog halni, kár azért a sok medecináért. Már tátintott, de a doktor ur még akkor is nevetve irta a receftet.. . Nem ismeritek ti Kapinya Andrást! Amit U egyszer megmond, hát az meg vagyon mondva. Nekem is meg mondotta egyszer, liogybát izé . . . kössek csomót a nyelvem hegyére, mer ha nem. odaköti .• Csákó tehén farkához. Oda is kötötte vóna, ha a Csákónak több esze nincs és hasba nem ökleli . . . így is a szomszédok vettek ki a kezéből . . . Hej emberek, emberek, én már ismerem Kapinya Andrást . . . Nagy bajt hoz az még egyszer — Dunapentelére! Persze hogy jól kinevették az öreg Kasszandra Juli nénit. Megint felöntött a garatra! De azért szétfutott a hire az egész faluban, hogy a rettenetes Kapinya elkeseredésében megígérte, hogy harminc és felesével szétlövi az egész Dunapentelét . . . Ezen mu attak egész este . . . — Másnap azonban már nem nevetett senki. Mert a délutáni templom után irtózatos dörrenés rázta meg a levegőt . . . Micsoda földrengés lehetett az, amikor még Csömör Dani szájából is kiesett a pipa, aki pedig van ötven esztendeje, hogy ki nem esett ... De igazin csak akkor kezdettek eszmélni az emberek, a mikor meglátták, hogy Mi- csocya Andriané házának se oldala, se teteje. Szorongó érzés nyilalott a szivekbe 8 tört rést az ajkakon : — Kapinya András! — De aztán futott mindenki. Csak két bátor ember maradt a tett színhelyén. Spárga Dani segédjegyző, ki mint a legrövidebb nevű újság, a Pesl Pilis-Soll-Kiskun slb. Vármegye és Vidéke alkalmi tudósítója órával a kezében várta a rettentő pillanatot, hogy Párizs mintájára hány percenként fog lecsapni a gránát és Somorján Gábor kisbiró, aki egyre azt hajtogatta: — Fene jó szeme van mégis annak a Kapinyának, hogy olyan messzirül éppenség ezt a házat tudta éltrafűlni . . . — De a falu túlsó végéről akkor már lógatta hazafelé a két kezét Mácsonya Andrásné is. — Jaj, jaj,* jaj ... A pokolra való . . . No ugye Somorján, megmondtam. Úristen, a házam ! Se oldala, se teteje. Nincsen egy ép ablak. Ez a drága lábas és vasfazék is az udvaron ? ! A kendermagos tyúkom • nak meg már fejét rágja a macska... Sicc te cudar . . Hit a Pista?! — Hé, Pista, mindjárt kifacsarom a nyakad, ha elő nem gyüsz . , . De Dines . . . Jaj, ott veszett a drága unokám Í3 . . . Hát biz a gyerek nem volt sehol. De még a szomszédéit Janes'ja se. Pedig az anyja templomba menet látta, hogy együtt játszanak. Bizonyára a kidőlt fal temette el szegényeket . . . Jaj . . . Jaj ... ki ássa ki őket? Szerencsére ott volt a segédjegyző. Somorján kisbirót elküldte, dobolja össze a falut. De a kevés fértínép borkóstolás ürügye alatt párizsistját szott a — pincékben. A fehérnép pedig, ki a kukoricagóré alatt, ki a kazalban . . . Volt, a ki vaskon- dérral a fején várta a következő — gránátot. A mentés tehát lassan ment. Még éjfélkor is vesződtek. De akkor nyíl vánvaló lett, bogy a két gyerek nincs a törmelék alatt. Most már bizonyos, hogy darabonként kell őket összeszedni a határban. Pitymailadáskor már éppen indult értük a fél falu, a mikor Hólyagos Mihály Hites mezőőr beáilitott a két gyerekkel. Ott szedte fel őket a kukoricásban. Kutyabajuk se volt. Csak vacogott a foguk az ijedtségtől. Ez ellen pedig megitatták őket szenes vízzel, a mire megnyílott a szájuk s megfejtették a dunapentelei nagy rejtélyt. Hát biz ők a padláson játszadoztak a Kapinya András által előszeretettel összehordott srapneilhüvelyekkel. A legnehezebbel elkezdtek gurigálni, de az legurult a padláslikou. Egy irtózatos dörrenést hallottak s valami odacs pta őket a szomszéd szénakazal tetejére. A mikor aztán észretértek, 'látva a nagy bajt, nem volt merszük hazamenni, inkább nekibujdostak a nagyvilágnak . Ennyi az egész . . . Persze a falu föllélekzett: Még sem Kapinya ! Nem kell tovább rettegni . . . Ketten azonban nem voltak megelégedve. A segédjegyző ur határozottan boszankodott. Mert mennyivel hatásosabb hírlapi cim lett volna ez : Dunapentele bombázása, mint ez a szürke két szó : Fölrobbant gránát. Mácsonya Andrásné pádig azt hajtogatta : Azért mégis a Kapinya András volt, csakhogy az alma nem messze esik a fájától. A fia nem mer rávallani az apjára, inkább magára veszi az egészet. Később igy módosította szavait: Hát hogyha nem is ü vó:, azért a falu még sem ugrott át a sövényen. Megmondta Kapinya, hogy vége lesz Dunapenteiének.' Hát az is lesz! Mert nem ismerik kendtek még Kapinya Andrást! A mit az egyszer megmond, az meg van mondva. Egyszer nekem is megmondta, hogy izé . . . a Csákó tehén farkára köti a nyelvemet . . . — De hiszen ezt talán már emlé- tettern is a komaasszonyéknak ? !
