Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-02 / 31. szám

1917. augusztus 2. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 3. íek enyhítésére s r bábom Által ütött «ebek gyógyításéra, a nemzeti társa­dalomban elő szerctetet mozgósítsa és műnkébe állítsa 'Ez az erő, a bárom esztendőnek emberfeletti megpvébaluita»ai köze­pette: gróf Tisza Lírán személye •volt ! Gtóf Tisza I stván. az ő kivéte lesen nagy tehetségének és munka­bírását.ak, állan.férfiúi ké»zültségé- nek és bölcseségenek, ezeréves mai; tur.k szentseges tradícióit eljövendő nemzedékek magyar hazájának sza- ladságával és nagv-ágával összefog Jaló hazaszeretetének, a Haza sorsa fo.ött soha megalkLV .st nem ismerő, tántoríthatatlan magyar hntsfiságá- nak egész erejével és halaiméval ál­lott helyt érettünk, ez élethalálharc­nak minden piHa tatán. Válságunkban erős vezérünk és a legnagyobb veszélyek idej-ui iheg- mentőnk volt ő minekünk! Csak természetes tehát, hogy - mikor a miniszterelnöki székből tör­tént távozása után v . megyénk kö­zönsége első izbtn ttot közgyűlést, távozásáról csak msgy.r Hazánkért rettegő lelkünk legm.éjéből tnkadó aggodalmaink és bálánk lo'mácso lása «mellett vehetünk tudomást s vele szemben hazafias clisuieiősünk­nek meg kell szólalnia 1 Indítványozzuk ennélfogva, mondja ki Tolnavarmegyo közönsége, hogy gróf Tisza Istvánnak, kit a nemzet méltó vezérének s a Haza' erősségének tekint, a legnehezebb időkben nemes önfeláldozással telje­sített megbecsülhetetlen szolgálataiért b .lás elismerését -nyilvánítja ; mondja ki továbbá, hogy gróf Tisza Istvánnak a magyar ueinzeti állam fennmaradását és jövőjét hiven szol­gáló kormányzása által kiváltott bi­zalmánál fogva a választói jognak a magyar nemzeti állam egységére s nz állarnfenutahó magyar faj vezető szerepére egyaránt sorsdöutő kiter­jesztése kérdésében uz ő politikai irányát helyesli. (Zajos helyeslés.) Rőcz József pincehelyi polgár sze­rint kapják meg a választói jogot mindazok, kik még büntetve nem voltai?. Zsi<)mond Ferenc dr. volt a kö­vetkező szónok, aki higgudt és ob­jektiv maradt mindvégig. Kijelenti, 'hogy a Sinionlsits Elemér által han­goztatott aggályok késztetik felszó­lalásra. Hibáztatja az eddigi kormá­nyokat és a többséget, hogy 50 év óta semmit se tettek a választójog kiterjesztése és a kerületi beosztás javítása érdekében. A választókerületek mai igazság­talan beosztása mellett az 54°/0 ma- ■ gyár lakosság küld 158 képviselőt, mig a többi nem magyar lakosság 255 képviselőt ad. E szerint a nem­zetiségek többséget alkothatnának. A mai választói rendszer is veszé­lyezteti a magyarságot, mert a ma­gyar vidékek aránylag kevesebb kép viselőt küldenek, míg Erdélyre nép- arány szerint 40 jutna ; — de tényleg 65-öt küld. Ez nem intézményes biz­tosítása a magyarság szupremáciájá- nak. — Meggyőződése, hogy a mai kormány is lesz oly hazafias, mint az előző. A magyar állam a fenye­gető veszedelmeket úgy kerülheti ki legbiztosabban, ha leráz?» a közép­kori kereteket, létesíti az igazi de­mokráciát. A demokrácia eszméje élni és uralkodni fog a csatazaj és ágyudörej elhangzása után is Meg kell valósítanunk az állami önállóságot. Csatlakozik Szabó Géza javasla­tához, Simontsits indítványát pedig a jövő közgyűlésre kéri halasztani, mert ez a határozati javaslat oly hosezu és tömör, hogy egyszeri hal­lásra felette dönteni nehóz. Dörg Frigyes ügyes és tartalmas beszédben hibáztatja, hogy politikai életünkben tárgyi tagos meggondolás helyett jelszavuk dominálnak. A harctéren küzdő hős katonák iránt a legmélyebb szeretettel cs eU ismeréssel viseltetik, de ennek semmi köze sincs a szavazatjoghoz és nem szbkke.hlüség az, ha a választói jo got nem t sszük elaikuvás és kom premisszám tárgyává. A magyar katona nem a szavnzatjogért h >rcol. Ha a harctéri katonák felmhiztatn.ik a szavazati joegal, politikai életünk­ben bomlás állna be — Legfeljebb azokat ruházná fel e joggal, ak'k a harctéren kitüntettek magukat. Szerinte veszed mes az általános szavazati jog, mert a nagy tömegűéi nem az érveié.-, hanem az olcsó ige- retek hatnak és érvényesülnek A m n választójogi törvény kere­tében mindenki, lehet mondeni autó inatikus fejlődés atján meiyszer-zheti valamely c:men a szavazati jogot, nem indokolt tehát ennek nagyobb mérvű kiterjesztését erőszakolni. Ma a nemzetiségi képviselők száma cse kély. de az általános szavaz ti joggal fei fog szaporodni úgy, bogy a kur­vátokkal oly blokkot alkothatnak, mely hazánkat veszélybe döntheti Csodálkozik a kath. klérus maga tai tásán, mert utal a franciaországi népszavazásokra, amelyek végre a vallás eltörlésére és a szekularizációra vezettek. Zsigmond Ferenc dr. statisztikája — véleménye szerint — teljesen tó vés, mert az egyhangú választásokat nem vette számításba (É'énk helyes­lés.) A radikális választójoggal Er délyből majd román képviselő fog annyi bejönni, mint most magyar. Okos Gyula őcsényi ref. lelkész, biz. tag temperamentumos és ötletes beszéde következett ezután. Mint tá­bori lelkész, a harctéri hősök nevé­ben, akiknek érdekeiért itt hajba ka­punk, tapasztalatai alapján kijelenti, hogy hőseinknek a legkisebb gond­juk is nagyobb annál, hogy uii lesz az „általános titko.s“-sal. 2 1 hónapot tül ott a lüvészárokban, mialatt itthon felvetették az esz­mét, hogy a katonák jutalmul sza­vazati jogot kapjanak, megkérdezte bakáit, hogy mint gondolkoznak er­ről. — Épen akkor történt, hogy a Mollinári ezredet telerakták gyanús románokkal, akikre» bakáiknak harc közben vigyázniuk keltett, hogy jói viseljék magukat és el ne szökjenek, éjjel pedig le kellett őket zárni és a magyar bakák alvás helyett őrköd hittek. Mikor bakáink megtudták, hogy a román katonáknak is jogot akarnak juttatni, azt mondották: „inkább most mindjárt lőjük le őket“. Kijelenti, hogy minden magyar­nak megadná, még talán a csecs- szopónak is, a szavazati jogot, de a legnagyobb aggodalommal látja, hogy épen a függetlenségi párt, az ő volt pártja, melynek elveiért pedig ő rab- láncot is viselt, a jelszavas politika vizein a nemzetiségieknek kedvez ; hiába mutatja a magyar tanítók által készített stilisztika, hogy a magyar­ság többségben van, azért a nemzeti ségi veszedelemmel számolni kell. A katonák szavazati jogára vonat­kozólag, az áhala megkérdezett ba­ki k azt mondották, hogy a jogot ne általánosan adják meg, hanem csak a viiézségi éremmel kitüntetetteknek. Lcopoldnuk a bihari gárdára és a Vojnichokrá vonatkozó elitélő sza­vaira azt mondhatja saját tapaszta­latból, hogy a bihari 37 es magyar bakák közül mind tudóit írni olvasni, pedig ezek túlnyomóan Tisza István birtokairól kerültek ki és egynek se kellett póltanf'olyamra jelentkeznie, de igen is jelentkezni kellett közülük a román ajkunknak ; B ícsusegyében is működött és mondhatja, hogy ott iskolák dolgában legjobban fel van­nak szerelve a Vojnich birtokok. — E lenben elszomorító népoktatási vi­szonyokat tapasztalt Kecskemét kor­nyékén és Károlyi Mihály hevesme­gyei uradalmaikban, a palócok között. Erősen téhnsdják a volt kormány' 50 éves múltját. Ebbe a vitába nem akar belemenni, de azt meg kell állapítani, hogy ez 50 év alatt a nemzetiségek i em tudtak uralomra jutni. ' Széliében azt hangoztatják, hogy a szavazatijogot a király adja, a király akarja Eltekintve attól, hogy ez alkotmányos szempontból igen veszedelmes tünet, csak azt kérdi : In Tisza István csak egyszer mondta volua valamely törvény; avaslatra, hogy azt Ferencz József akarja, micsoda felfordulás lett volna abból. Most jött éppen meg a Felvidék rői, Pcstényböl. Ott már nyíltan beszélnek a tótok Csehország igé­nyeiről a tót vármegyékre Az ember vére fellázad e határtalan vakmerőségre, melynek jó követ­kezmény- ii«*ut lehel. Nyiiti’n ki­jelenti, hogy <■ felesküdött ez alkot­mányra, a dualizmusra, de nem esküdött a tridUzinns.a (?ijos, szűnni nem akaró helyeslés és éljen *és.) És áz a sokai emlegetett demókiáci..! Tiszt -i. becsüli tnin- dnkiufck véleményét -és akció-sza- b idságá'i hu nem demokraták is. Ezekre csak azt mondja: Tuneo Danr.os et dona ferentes Szabó Géza a: zárszó jogival élve polemizál Dö’.y Frigyessel < » az e'l ui part szónokaival, do szerencsétlen modorban. H i a pálinkától részeg is szavazhat, úgymond, szavazhat sze­ri u te a cigány is. A mai többségből kisebbség lesz, ha létrejön az uj válasz­tási törvény és a közgyűlési teremben is meg lenn'; a. többség, ha a nép a szorgo eifog'altsága miatt itt lenne és szavazhatna. A szeku­larizációtól nem fél, ha e birtokok jó kezekbe jönnének, inkább önként odaadná, do azétf a papság fogja teljes leni hivatásit. Tiszáról azt mondták, hogy jó magyar, de hat a románokkal ki kokettirezott ? az újvidéki szerb feliratokat rombolók ellen ki lépett fel megtorlással i Hit szabad ilyet ma.gy.a- embernek tenni ? Simontsits Elemér szerint az idő előrehaladt, a vita döntésre megérett és név'^érinti szavazást kér, kapcso­latban a tárgysorozat 15. pontjával, mely B trs vár.npgye átirata alapján a választójog kiterjesztésére_és gróf Tisza István iránti bizalom nyilváni- tásra vonatkozólag kór határozatot. Az állandó választmánynak e 15 pontra vonatkozó javaslata felállás utján nagy több éggel eivettetett. Ezuíbi a kérdés föltevése körül kis kavarod la keletkezett. Az alispán, főjegyző és Kovács Sebestény Endre felszólalása után Appongi Rezső giój főispán étrend ti a névszerinti szavazást, úgy téve fel a kérdést, hogy akik Sz ibó Géza határozati javaslatát, fogadják ol, azok igennel, akik pedig elvetik, azok nemmel szavaznak ; a nem szavazatok több­sége maga után vonja Simontsits E einér h-.tározati javaslatának el­fogadását. Beadatott 149 szavazat; igennel szavazott 31, nemmel 118 és igy Simontsits Elemér határozati ja­vaslata 87 szótöbbséggel elfogad­tatott. Ezzel kapcsolatban egglmn- gnlaq elfogadtatott az állandó vá­lasztmánynak javaslata, nevezete- sen, hogy az Esterházy kormányt kinevezletése alkalmából a vármegye közönsége üdvözli és hazaiba mű­ködése közben való készséges támo­gatásúról biztosítja. Táviratok. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. A világháború legvéresebb csatája Fényes győzelem az angolok és franciák ellen. Arz mai jelentése. Budapest, augusztus 1. Keleti hadszíntér. A Casinu völgytől északra ismét összeomlottak az ellenség heves tá­madásai. A 82 ik székely ezred itt régi, bevált erejével küzd. A hár­mas országhatár területűn csapataink meglepetésszerűen nyomultak az oro­szok által megszállott magaslatok ellen. Az ellenséget visszavetettük. Bukovina déli részében Kimpolung felé nyomulunk előre. Csernovicztól délnyugatra és északnyugatra ar el­lenségnek megújult és el:entáma4á- sokkal támogatott támadását heves harcokban megtörtük. Az oroszok hitrá'nak. A Z >rucz torkolatánál is további előrehaladást tettek a szö­vetségesek. Olasz és balkáni hadszíntér. A helyzet változatlan. A vezérkar főnixe. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, augusztus 1. Xgugali hadszinlfrj Flandriában megkezdődött a nagy csata, egyike a legbuulmasahaknak. A rnn sikerrel biztatóan bezáródó bar iiadik háborús ev harcai közt •olyan tömegekkel, amelyek eddig a háború egyik pontján sün, m-’g ke­leten Biuszilov által sum vettettek harcba, támadlak tegnap az angolok és velük egyetemben a franciák 25 kilométer széle» aicvotidou. Nord- Schizote é3 Varotuii kozott nagy célt. tűztek maguk elé. Megsemmi­sítő csapást akartak mérni a buvár- hajó-veszed deiure, amely a tLndriai teng ipart felől alaássa Anglia ten­geri u. Imát. Szorosan felzárkózott badoszt.í’yok tömör támadó hullámai követték egymást; számos páncélos motorkocsi és lovas kötelékek avat­koztak a harcba. Rettenetes erővel uyoruuU az ellenség, 4 napos tüzér­ségi harc után, amely ju ins 31 én kora reggel pergő tüzzé fokozódott, védő zónánkba: néhány szakaszon keresztül rontott tölcsér-állásokban fekvő vonalainkon és egyes ponto­kon átmenetileg jelentékeny 'ért nyert. Tartalékaink féktelen ellen- támadásokkal vetették mayákat az ellenségre és naphosszat tartó elke­seredett koz -Iharcokban ismét kive­tették a .h írei zónából, vagy pedig a legelői levő tölcsér mezőre szorí­tották vissza. Yperntől északra és északkeletre mélyebben benyomult, az ellensé.g által megtartott tü cser- mező itt Lix^chootot nem bírtak soká tartani. Az este széles arovonalon Neumach r felől előtörő támadások nem hoztak az ellenségre nézve ked­vező fordulatot. — ’UjonaD tagozott lnircvonalunk előtt támadásaik meg­hitt.ultak. Csapataink a seumifele áldozattal vissza nem riadó ellenség nagy és véres veszteségeit jelentik. Gyalogságunk és utászaink ragyogó vitézsége és nagyszerű támadó ereje . a tüzérségnek, a géppuskásoknak és az aknavetőknek halait megvető ki­tartása és nagyszerű hatása, a repü lök bátorsága és a hirszerzőcsapa- toknak és más segédfegyremeinek- nek a leghűségesebb kötelességtelje- sités, föképen pedig a céltudatos, nyugodt vezetés, biztosították a mai csatanapnak ránk nézve kedvező ki­menetelét. A vezetők és a csapatok a teljesítményeik és a nagy siker feletti büszkeségtől eltelve e siker­ben a német birodalom minden tözs- karának és minden néptörzsének része van, bizalommal tekintenek a még várható további harcok elé. A német trónörökös harcvonala : A Chemine des Datnason a franciák Faintői délre ismét teljesen megtar­tott állásaink elleni négyszeri hiába­való támadásban merítették ki ere­jüket. Tovább keletre a harcedzett 13 ik vesfáliai gyalog hadosztály is­mét jelentékeny vereséget okozott az ellenségnek. Ezredek, rövid pnsztitó tüzelőkészités utáü, gyors megroha- nással ragadták .el a franciaktól a La Bavoelei majortól délre emelkedő fensikon olterülő bonyolult árokró- szüket. Több, “mint 1500 fogoly jutott kezünkre, a kik közül számosat a Troyontól északkeletra-folyt csatában rohamcsapataink fogtak el. — Csak este kekdett az el.euség ellentáma­dásba, amelyeket az elért árokvona­lakban visszavertünk. — A Maas nyugati partján vitéz bajor zászló­aljak rohammal újra elfoglalták a Glaucourt Essucjsi országút mindkét oldalán kevéssel eselőtt elvesztett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents